Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-08 / 6. szám
Uten. Januar 8.. péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Készülnek az új gyártási idényre — épül az ország első íéglaégelő alagút-kemencéje Mezőberényben : Újabb lehetőség :a kiöregedett rizstelepek hasznosítására | NÉHÁNY' NAP TELT EL j mindössze az új esztendőből. A vállalatoknál, üzemeknél most összegezik az óév eredményeit, közben pedig már az idei tervek, feladatok teljesítésén törik a fejüket a vezetők és munkások. Lapunk munkatársa felkereste Hámori Pál elvtársat, a Békés megyei Téglagyári Egyesülés igazgatóját és megkérte, hogy nyilatkozzék néhány kérdésre. — Milyen eredménnyel zárta az egyesülés a múlt esztendőt? — A múlt évben jelentősen tovább növeltük a termelést, öt telepünk együttesen kilencmillió nyerstéglával és ugyancsak kilencmillió égetett téglával túlteljesítette a vállalati tervet. Ezt a szép eredményt a kongresszusi munkaversennyel sikerült elérni. Reméljük, hogy múlt évi eredményeinkkel jogosan pályázunk arra. hogy harmadszorra, azaz véglegesen megszerezzük a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. — Hogyan készülnek az új gyártási idényre, milyen jelentősebb beruházásokat valósítanak meg az idén? — Jelenleg három telepünkön: a Gyulai Téglagyárban, valamint a két orosházi gyárban még égetik a téglát. Előreláthatóan április 10-ig befejezik. Természetesen mindegyik telepen megkezdődött már a nagyjavítás. Ezzel február 10-ig készen leszünk, hogy mihelyt kedvezőre fordul az időjárás, azonnal hozzáláthassunk a nyersgyártáshoz. Fplyamatban van már a különféle beruházások megvalósítása is. Az Orosházi lies számú Téglagyárban rövidesen befejeződik a kemence bővítése. A négy új kamrát valószínűleg január 15-e körül már bekapcsolhatják a kemencébe. így a 22 kamrás kemence lehetővé teszi a t két tűzmenet bevezetését. Ugyancsak ezen a telepen négy, egyen‘ ként 75 méteres szárítószínt építünk, s mire megkezdődik a nyersgyártás, el is készülnek. A másik orosházi gyár 180 méteres szárítószínt kap. Ugyanakkor e telepünkön átépítjük a sínhálózatot, megszüntetjük a kézi kocsitolást, bevezetjük a gépi vontatást. A Mezőberényi Il-es számú Téglagyárban úgyszintén négy kamrával bővítjük a kemencét. Az orosházi és a mezőberényi kemencebővítéssel összesen mintegy 4—6 millió téglával növekszik majd a kemencék évi kapacitása. — A legnagyobb munkát a Mezőberényi I-es számú Téglagyárban kezdtük el. Itt száz méter széles csarnokot, ebben pedig 85 méter hosszú téglaégető alagút- kemencét építünk. Ez lesz az országban az első ilyen létesítmény. — Mikorra készül el, mennyit költenek az alagútkcmencc építésére? — Számításunk szerint júniusban már be lehet gyújtani a kemencébe. Az alagútkemence lehetővé teszi, hogy évente újabb tízmillió kistégla egységnek megfelelő építőanyagot égethessünk a legkedvezőbb munkakörülmények között. Az építkezésre mintegy négymillió forintot fordítunk. Az összes telepek építőjellegű beruházására és felújítására az idén mintegy nyolcmillió forintot költünk. A Mezőberényi I-es számú Téglagyárban ugyancsak e tavaszon gépesítjük a nyersáru szállítását is. A vontató-vezetők a helybeli gépállomásokon: Gyulán, Orosházán és Mezőberényben a jövő héten hétfőn kezdik el a tanulást a tanfolyamokon, amelyeken a munkájukkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítják el. — Milyen tervei vannak az idén az egyesülés központi gépműhelyének? — A gépműhely dolgozóinak Is lesz jócskán dolga az idén. Az első negyedévben az ország különböző vállalatainak régi, elavult gépéit korszerű téglavágó automatákká alakítják át. Negyedévi tervük 17 gép. A második negyedévben 16 új téglavágó automatát gyártanak az ország téglaiparának. A harmadik évnegyedben pedig alkatrészeket készítenek, hogy ezzel is elláthassuk az igényeket. Az utolsó negyedévben saját telepeink szükségletére dolgoznak majd. — Milyen termelési eredményeket várnak az új esztendőben? — Az idén lényegesen nagyobb a tervünk a tavalyinál, hiszen a tavalyi túlteljesítés is helyet kapott tervünkben. De ezt is szeretnénk túlteljesíteni, hogy az országnak minél több építőanyagot adhassunk — fejezte be nyilatkozatát Hámori elvtárs. P. P. ♦ Mindössze néhány éve telepe- I dett le Szarvason a Haltenyésztő Kutató Intézet. Hírneve máris túlnőtt Békés megye határain. Hogy ez mennyire így áll, itt van bizonyságul a következő tény: A múlt évben (1959-ben) 240 hold halastóból majdnem tíz vagon halat adtak át a kereskedelemnek azon felül, hogy a teleltetőbe is beraktak néhány vagon nyi ivadékot. Szép eredmény ez. Ha a távlatokat nézzük, akkor csak arra gondolhatunk, hogy az intézet munkája nyomán népgazdaságunkat egyik évről a másikra több'milliárd forint értékkel tudnánk gyarapítani, ha... Igen, ha... mert ebben a „ha”- ban azután benne van az is, hogy ha a Békés megyei rizstermelő állami gazdaságok .és termelőszövetkezetek egy kicsit jobban érdeklődnének a kiöregedett rizstelepek hasznosításának lehetőségéről, akkor néhány év leforgása alatt — aránylag kicsiny beruházással — több millió forinttal növelhetnék vagyonukat. Hogyan? Egyszerűen úgy, ha az intézet kísérletei alapján az elért tudományos eredményeket felDobozon is egyre a nagyüzemi Dobozon is megmozdult a föld. Nap mint nap több és több dolgozó paraszt választja a nagyüzemi gazdálkodást. Hétfőn 139 család 532 hold földdel lépett a tsz-be, kedden már ennél is jóval több, 184 család, 780 hold földdel. De nap mint nap gyarapodik a termelőszövetkezetek tagsága és földterülete. A községben a közmegbecsülésnek örvendő gazdák, mint Szabó Ä. István 15 holdas középparaszt is a nagyüzemi gazdálkodást választotta. Hasonlóan P. Szabó Sándor 12 holdas, Komlósi László 10, Szabó J. István 14, többen választják gazdálkodást Békési János 13, Nagy Imre 15, Szász András 14, Békési Lajos 13, Sz. Komlósi Sándor 15 holdas középparasztok is. A doboziak nagy munkájában segítenek a gyulai, gyulavári párttagok és pártonkívüli elvtársak. A népnevelő vendégek között sokan vannak olyanok, akik alig egy hete választották a nagyüzemi gazdálkodást és maguk jelentkeztek arra, hogy Dobozon is elmondják, hogy ne várakozzanak, mert az élet követeli, hogy előrébb lépjünk.hogy a mező- gazdaságban is szocialista alapon termeljünk. Első közgyűlés Telekgerendáson (Tudósítónktól.) Kedden kora reggel az első közös közgyűlésre gyülekeztek az egyesült telekgerendási termelő- szövetkezetek tagjai. Az emberek arcát pirosra csípte a téli szél. A teremben jókedvűen, vidáman beszélgettek, amíg a közgyűlés elkezdődött. A beszélgetés során több mindenről szó esett, az új belépőket, főleg az érdekelte, hogyan tudják számításukat megtalálni a jövőben, a nagy közösségben: a termelőszövetkezetben. A közgyűlés első napirendi pontja tagfelvétel volt, többek között felvették tagnak Szlávik Gyurka bácsit is 10 hold földjéMMm»uw?wnmn' Hatezer holdon termelnek állami gazdaságaink és tsz-eink kerti- és virágmagvakat A KERTIMAG Vállalat békéscsabai kirendeltsége arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy 1960-ban mintegy 6 ezer holdon termelnek Békés megyében az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek különféle kerti- és virágmagvakat. A termelési szerződések jó részét már megkötötték, még néhány holdnyi bab termő- terület vár lekötésre.'Fajtaborsóból 2500, fűfélékből 1200, virágmagvakból pedig 100—120 hold vetésére készülnek. Őszi rózsából 30—40 fajtát termelnek, de lesz szagosbükköny-, oroszLánszáj-, violamag-termesztés is. A külföldi cégek — mert ezeket a növényeket megrendelésre termesztik — főként borsóra, fűmagra, babra és virágmagvakra adtak megbízást. Mivel a bab termesztésében csak a régi módszerek állnak rendelkezésünkre, így érthető, hogy a hozamok igen alacsonyak, holdanként 2,5—3,5 mázsa közöttiek. Az idén több gazdaságban kísérleteket szerveznek, s új babtermesztési módszereket kutatnak fel. Műtrágyázással és öntözéssel szeretnék elsősorban a hozamokat növelni. A szövetkezeti gazdaságokban a tél beállta előtt már kijelölték azokat a táblákat, amelyeken jövőre magtermesztéssel foglalkoznak: vei. Szlávik bácsit két esetben keresték fel a népnevelők, mire másodszor mentek, úgy fogadta őket: mar döntöttem, belépek. A többi jelentkezőt is felvették. A közgyűlés a továbbiakban szervezeti kérdéseket tárgyalt, és meghatározta a különböző vezető helyek létszámát. Elnök lett a volt Kossuth Tsz elnöke, Turóczi Pál elvtárs, a két mezőgazdász közül az egyik a növénytermelést, a másik pedig az állattenyésztést vezeti majd. A továbbiakban meghatározta a közgyűlés, hogy 2 darab 20 férőhelyes szerfás ser- tésfiaztatót és a meglevő 50 férőhelyes szerfás növedék-istálló mellé még kettőt építenek és ezzel enyhítik a jelenlegi túlzsúfoltságot. Ha ezeket az istállókat megépítik, elérik azt, hogy az állatok zömmel egy helyen lesznek. Ezenkívül építenek egy 5 vagonos górét is. Több hozzászóló hangsúlyozta: az elmúlt időkben sokszor előfordult, hogy az intézkedések ellentétesek voltak és nem tudták, hogy most melyiket hajtsák végre. Az volt a helyes vélemény, hogy csak a szakemberek adjanak utasításokat. Igen hasznos volt Hidi elvtársnak, a Békéscsabai Gépállomás igazgatójának hozzászólása, aki elmondotta, hogy a munkafegye- lemlazítókkal — mert ilyenek is vannak — a közgyűlés foglalkozzon, és ott döntsenek, milyen nevelő hatású intézkedést kell velük szemben foganatosítani. Elmondotta Hidi elvtárs, hogy a lehetősések biztosítottak. A jó rriunka eléréséhez, van »lesendő tag, de vannak jó szakképzett vezetők is és ha ezeknek sikerül a munkát jól összehangolni, akkor ebben az évben bizonyára jó eredményeket érnek el. Az első közgyűlés igen hasznos volt, mert sok hibára fényt derített és megmutatta azt az u- tat, amelyiken járva a hibákat ki lehet javítani. Hamarosan befejezik a zárszámadást s a tervet is a napokban vizsgálják felül és majd egy ú- jabb közgyűlésen hagyják jóvá. Goal János használják és a rizses gazdaságokban vagy a szántóföldi művelésre egyáltalán nem alkalmas területeken halastavi rizses takar- mányos vetésforgó alapján gazdálkodnának. A szomszédos megyékből — Szolnok, Csongrád — igen sokan jártak az intézet területén és tanulmányozták Szalad Mihály, az intézet vezetőjének munkáját. A látottak alapján már az idén Mezőtúron több száz holdas halastóvá alakítják át a rizstermelésből kiöregedett táblákat. Idehaza, Békés megyében pedig továbbra is feke- teugar-pihenőt tartunk, vagy különféle növények termesztésével kísérletezünk. Nem vesszük észre, hogy a rizstermelésben régi a módszerünk? A föld egyoldalú hasznosításával olyan rossz állapotokat idéztünk elő, amelyek a vízinövények elterjedésének kedveztek. Ezeket a jövőben elkerülhetjük, ha a rizstermelésünket új alapokra helyezzük, ha szakítunk a hagyományokkal, ha a rizst a halastavi takarmányos vetésforgóba vetjük. Ennek az a lényege, hogy a* öntözésié berendezett területen két—három évig rizst termeltünk, majd ezt két-három évig halastó követi, ezt pedig a tófenék hasznosítására ipari-, takarmány- és pillangósvirágú növényekkel. A szarvasi földek általában jónak mondhatók. De van azért itt is három aranykoronás, min t amilyenén ez az intézet is letelepedett. Régen egy-egy holdon alig termett két-három mázsa búza. 1959-ben már volt olyan kísérleti parcella, ahol műtrágya és istállótrágya felhasználása nélkül nyolcvan mázsa kukorioa csőtermést értek el. A lucerna is jól fizetett. Holdanként 45 mázsa szénát adott. Az ilyen magas termésnek Mezőhegyes 20—25 aranykoronás földjein is ugyanúgy örülnek, mint a szarvasi sziken. Érdemes lenne a Haltenyésztési Kutató Intézet eredményein a megyei tanács mezőgazdasági osztályának elgondolkozni, leszűrni a tanulságot és mindent elkövetni, hogy a kiöregedett rizstelepeket a tsz-ek már az idén is az intézet útmutatásai alapján hasznosítsák. A jövőben pedig lehetővé kellene tenni mindegyik rizstermelő szövetkezetnek, hogy a halastavi rizses takarmányos vetésforgót ismerjék meg és ennek alapján vizsgálják felül gazdálkodásukat, mert nemcsak a rizstelepek öregednek, hanem a gazdálkodás módszerei is. Dupsi Károly Fontos közlemény A TERMELŐSZÖVETKEZETEK. TSZ-TAGOK ÉS EGYÉNI TERMELŐK JÖVEDELMÉT BIZTOSÍTJA AZ ALLATFORGALMI VÄLLALAT deMedtUUaládi dienö-déderf akcióba RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSI A KÖZSÉGI FELVÁSÁRLÓK, A JÄRÄSI KIRENDELTSÉGEK ÉS A VÁLLALAT SZERZŐDÉSES OSZTÁLYA AD. Békés megyei Adatforgalmi Vállalat. Békéscsaba. Széchenyi u. 6. lei.: 10-34
