Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 3. szám

fMR Január 3., kedd BÉKÉS MEGYÉI NÉPÜJSAG Két óra a megyei döntőbizottságnál Sokan rtem ismerik a megyei döntőbizottságot — mely Békés­csabán az Irodaház első emeletén foglal helyet —, s azt, hogy mi­lyen ügyeket tárgyal, milyen ügyekben hivatott intézkedni. Pedig fontos szerv ez, mely arra van hivatva, hogy az állami vállalatok, a földművesszövetkezetek, a ktsz-ek közötti szállítási és egyéb jogvitákban döntsön. A megyei döntőbizottság van hivatva a szerződés nem teljesítése, a minőség be nem tartása, s általában a szállítási szerződés nem teljesítése, a tervfegyelem megsértése e- setében a vállalatok közötti vitát megvizsgálni, s az ügyben dön­teni és valamelyiket elmarasztalni, kötbér vagy kártérítés fizetés­re kötelezni. Néhány sorban így lehetne meghatározni e bizottság­nak a hatáskörét, feladatát. Érdemes azonban e bizottság berkei­be bekukkantani, az akták között egy kicsit lapozni, hogy a gya­korlatban is lássuk népgazdasági és az egyén számára is mennyi­re fontos szerepet tölt be. A múlt év november végéig m bejelentés érkezett a megyei dön­tőbizottsághoz, vállalatoktól, földművesszövetkezetktől és ktsz- ektől. A 714 különböző jogvitából 200 minőségi, 150 meghiúsulási (vagyis amikor az illető vállalat nem tudta időben leszállítani az árut), 200 kártérítési kötbér vitá­ban döntött a bizottság. Ezenkívül mintegy 100 építőipari számla vi­tában (amikor az építő vállalat nem végezte el időben a munkát, esetleg magasabb árat számolt, vagy a munka nem volt megfe­lelő) és mintegy 50 szállítási szer­ződéskötési vitában kellett a me­gyei döntőbizottságnak határozott és végleges állást foglak». Az 1958. évihez viszonyítva, 1959-ben alapvető változás tapasz­talható a döntőbizottsághoz be­érkezett vállalati jogvitákban. S ez igen kedvező a vásárlókra néz­ve. Ez az alapvető változás nem más, mint az, hogy a múlt év ja­nuárjától a havonként beérkezett 70—71 jogvita többsége minőségi kifogásban s az ezzel kapcsolatos kártérítési követelésben . jut ki­fejezésre. Vagyis előtérbe, került az áruk minőségének fokozottabb szem előtt tartása, mely elsősor­ban is a vásárlók érdekét szolgál­ja. Az esetek többsége azt bizo- nitja, hogy amíg az utóbbi évek­ben 500 ezer forint értékű minő­ségi romlást az állami és szövet­kezeti boltok vezetői jóformán fi­gyelembe sem vettek, az 1958-as évben már ilyen összegekért is szót emeltek, s a döntőbizottság­nál keresték igazukat. Nyilván­való azért, mert a vásárlók igénye is megnövekedett. Ma már ugyan­is nem mindegy, hogy el tudja-e adni a kereskedelem a lerendelt árut, avagy sem. Évekkel ezelőtt még nem volt olyan hangulat, ha nem ment az áru: majd elmegy jövőre, a pénz megvan benne. Vagy, ha ráfizetéses volt mondjuk egy ruházati bolt, azt mondták: itt ráfizet ugyan az állam, de a másik helyen „behozza”. Ma már „zsebre“ megy ez, még­pedig az illető vállalat, vagy bolt dolgozóinak a zsebére. Ugyanis, ha valamelyik vállalat ráfizetéssel dolgozik, nincs nyereségrészese­dés. Ha a minőség miaitt kötbért kell fizetni, vagy a terv nem tel- jesítésórét kártérítésre kötelezik, akkor is a nyereségrészesedés kö­rül lesznek bajok. Mindezek bi­zonyítására hadd mondjunk el néhány példát. A Gyomai Cipész Ktsz szállí­tási szerződést kötött a Budapesti Nagykereskedelmi Vállalattal. Szállítás közben a vállalat minő­ségi ellenőre megállapította, hogy a ktsz által beszállított cipők mi­nősége nem felel meg a követel­ménynek. A nagykereskedelmi vállalat vezetői meghívták a ktsz vezetőit, hogy lássák, valóban nincs minden rendben az áru mi­nősége körül. Végül is a döntőbi­zottsághoz került a vállalat és a ktsz között minőségi vita, s a ktsz_ nek meghatározott időn belül öt százalékos minőségi kötbért kel­lett fizetnie. A Békéscsabai Textilfeldolgozó Ktsz szállítási szerződést kötött a múlt évben a Délmagyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereske­delmi Vállalattal. A ktsz a szerző­désben előírt határidőre nem tu­dott eleget tenni a szállításnak. Az áru egy részét csak 28 napos késéssel szállította le, míg a másik részét ennél is később. Ezért a döntőbizottság késedelmi kötbér fizetésére marasztalta el a szövet­kezetét. A Békés megyei Malom­ipari Vállalatot meghiúsulási köt­bér fizetésére kötelezte a döntő- bizottság, mert az ÁFORT-tal kö­tött szerződést a malomipari vál­lalat megszegte. Ugyanis a 12 ezer kilogramm gázolajból 4860 kilo­grammot a malomipari vállalat nem vett át, ezért minőségi köt­bért fizetett. Az áruk hanyag kezeléséért is több vállalat fizetett már kötbért. A Gyulai Állami Gazdaság még 1956 őszén almát adott el a gyulai földművesszövetkezetnek, melyet saját hűtőládájában szállított. A hűtőládák értéke meghaladta a 97 ezer forintot; A szállítás 1956 no­vember 8-án történt Majd a múlt év június 9-én a gazdaság vezetői bejelentéssel éltek a döntőbizott­sághoz, azzal, hogy az fmsz nem akarja ládáikat visszaküldeni. A döntőbizottság kötelezte a gyulai fmsz-t a ládák visszaszállításéra. Balkus Imre ieftybeiütik Rohan az idő Az ember el sem hinné, hogy mennyire rohan az idő. Milyen rövid idő alatt eltelik egy év! Ezt különösen több egyéni pa­rasztnál lehet bizonyítani, akik most a termelőszövetkezet fej­lesztése alkalmából mondogat­ják: jó a tsz, be is lépünk, de csak ősszel. Ugyanez az eset tör­tént egy hétholdas paraszttal is. Amikor felkeresték a tsz-szerve- zők és érveltek neki ígyis meg úgyis, hogy lépjenek be a terme­lőszövetkezetbe. Az öreg kötötte az ebet a karóhoz, hogy nem és nem. Majd csak 1960. őszén. Pe­dig Szász bácsi már volt tsz-tag 1952-ben. De a Nagy Imre politi­kája őt is megszédítette, és 1953- ba kilépett, azóta egyénie&kedik. ö tudja, hogy jobb a termelő- szövetkezet az egyéni gazdaság­nál. Ezt nem is tagadja. A mi­értre így válaszolt: — Én már elvetettem a búzá­mat, a szántani valót pedig elvé_ gezte a traktor. Annak költségéi is kifizettem. Ügy gondoltam, a jövő évi termést még én veszem le. Utána rendezem az adómat, meg a tartozásomat és belépek a termelőszövetkezetbe. Néhány napig hiábavaló volt minden próbálkozás. Szász bácsi megmakacsolta magát. Az érvei között szerepelt az is, hogy ő már idős ember, túl van a 70- en. Mi lesz vele? Hiszen ez a 200 forint nyugdíj, amit kap ma, é- deskevés a megélhetéshez. A szervezők erre azt válaszolták, hogy Szász bácsinak hét hold földje van, ami után megkapja a földjáradékot, ezenkívül a ház­táji. .. és dolgozhat is valamit munkaegységre. Ebben igazat is adott az öreg a szervezőknek, de újabb érveket talált ki. Mit fog­nak szólni a többiek? Felhozta azt is, hogy 1952-ben, mikor ő belépett, a szomszédok kinevet­ték. Ö akkor azt mondta nekik: majd jöttök ti még én utánam, akkor én is nevetek. Azonban ez nem így történt. A szomszédok mindeddig megmaradtak egyéni­eknek. Most azonban megjött az eszük, sőt ezúttal hamárabb be­léptek, mint Szász bácsi. De nem sokkal. Mikor az öreg meg_ tudta a szomszédja döntését, nyomban felkereste a tsz-elnö- köt. Az elnök azzal fogadta: no Miska bátyám nem járt még le az egy év? Az öreg hunyorintott egyet, majd így válaszolt: — Hát az egy év az még nem telt le, de én meggondoltam ma­gam, belépek. — És miért ez a hirtelen elha­tározás? — érdeklődött az elnök. — Hát tudod öcsém, nem aka­rok lemaradni a többiektől. Meg nem gondoltam és komolyan azt az egy évet akkor sem, mikor mondtam. Csak hát tudod, hogy van az ember. Ne mondja senki, hogy az öreg Szász még mindig egyéni. Meg tudom én, hogy jobb a tsz, hiszen benne voltam. No de minek beszélek annyit, add csak ide azt a nyilatkozatot. Az öreg felrakta pápaszemet s akkurátusán aldkonyarította a nevét. J. T. A NEB ipari szakcsoportja javasolja lO O -O O- o -o -o *o *o -O- -O- -0- • -O -O- -o -o -o- -o- -o -o -o- -o- -o- -o -o o -o -o- o- -o- O- -O- -O- -ö- ^ Kikiáltották Kamerun függetlenségét t <> <> $ <> $ $ 4 4 $ <> $ <> <> $ $ ❖ $ $ 4 A <» $ <> 4> £ $ $ * Juanda (AFP) December 31-én éjfélkor száz ágyúlöves jelezte Kamerun függetlenségének ki­kiáltását, a francia gyámság megszűnését. A francia lobogót, amely 40 év óta lengett a jaundai kor­mányzósági palotán, csütörtökön este jelképesen bevonták rövid ceremónia keretében, amelyen részt vett Ahidjo kameruni miniszterelnök, Jacquinot francia állam miniszter és Robert Búron fran­cia közmunkaügyi miniszter. Kamerun A 432 000 négyzetkilométer nagyságú, 3,3 millió la­kosú Kamerun népének függetlenségért folytatott har­ca sikerrel járt. Az egykori gyarmat majd népszövet­ségi mandátum, illetve ENSZ-gyámság 1960. január 1-én elnyerte függetlenségét. Az Afrikában, a Guineai-öböl partján fekvő orszá­got Spanyol Guinea gyarmat, Nigéria angol gyarmat, valamint a Francia Közösség úgynevezett Köztársaságai (tulajdonképpen félgyarmatai): Gabon, Kongó, Csád és a Középafrikai Köztársaság határolják. Kamerun 1884-től 1916-ig Németország gyarmaia volt. Az első világháború alatt területének 20 százalé­kát a britek, 8 százalékát pedig a franciák szálljak meg. A Népszövetség 1921—22-ben szentesíti Kamerun kettéosztását, s a két imperialista állam mandátum te­rületévé nyilvánítja Kamerunt. A mandátumok a má­sodik világháború után ENSZ-gyámsági terület elneve­zést kapják. A brit fennhatóság alá tartozó Nyugat- Kamerunt 1946-ban közigazgatásilag ketté osztják és Ni­géria brit gyarmathoz csatolják. 1960 folyamán Brit- Kamerun lakói szavazás útján eldöntik, hogy a már független Kamerunhoz, vagy előreláthatólag i960 őszén függetlenségét elnyerő Nigériához csatlakoznak-e. Kamerun északi felének száraz szavannákkal borí­tott felföldjein külterjes állattenyésztést folytató fulbe- törzsek élnek. A déli területeken bantu-négerek dol­goznak az európai telepesek birtokában lévő, s az or­szág gazdasági életében legnagyobb szerepet játszó ka­kaó- és banán-, illetőleg kávéttltetvényeken. Kamerun ipara tükrözi több évtizedes gyarmati helyzetéből szár­mazó elmaradottságát. Csupán a hazai olajpálmák ter­mését feldolgozó növényolajgyárak méltók említésre. Az ország fő folyójának, a Sanagá-nak vízienergiáját felhasználva Édea-nál Afrika legnagyobb aliimíniiunko- hóját építik a franciák. A Békés megyéi Népi Ellenőr­zési Bizottság mellett már több szakcsoport működik. Ezek közé tartozik az ipari is. Az itt foglal­koztatott népi ellenőrök, mérnö­kök, technikusok, munkások, akik a múlt év negyedik negyedében azt a feladatot kapták, hogy vizs­gálják meg megyénk három ipari szektorának termelési összefüggé. sét, működésük gazdaságosságát, munkaellátottságukat, a termelé­kenység és a keresti lehetőségek alakulását. A vizsgálat adatgyűj- tésszerű volt, amely során azt is tisztázták, hogy a tanácsi, szövet­kezett és a magán kisipar hogyan és milyen mértékben tesz eleget a lakosság közvetlen igényeinek ki­elégítésére. Több hasznos dolgot állapítot­tak meg és ugyanakkor számos problémát észleltek, amelyek to­vábbi intézkedést igényelnek az ipar három szektora termelési egységének megteremtése végett. A szakcsoport tagjai javasol­ják a megyei tanács iparigazga­tási szerveinek, hogy fokozatosan törekedjenek a három szektor kapcsolatának szorosabbá tételé­re. Adjanak nagyobb lehetőséget a tanácsi és szövetkezeti ipar ka­pacitásának növelésére, hogy a közületi munkákat teljes egészé­ben el tudják látni. Ugyanakkor a szövetkezetek figyelmét elsősor­ban a javítási igények kielégíté­sére fordítsák. Megállapították, hogy a szövetkezeti és a tanácsi vállalatok árkalkulációi avultak. Javasolják, hogy ezeket az árakat hozzák összhangba a lakosság ér­dekeivel. Ez a legdöntőbb feladat, mert maguk a szövetkezetek és a tanácsi vállalatok is állítják: el­sősorban a magas javítási árak miatt húzódozik a lakosság a még használható ruházati és egyéb háztartási cikkek felújításától. Fontos közlemény i A TERMELŐSZÖVETKEZETEK, TSZ-TAGOK ES EGVENI TERMELŐK JÖVEDELMÉT BIZTOSÍTJA AZ ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT iieUéd&ittdíádi áfieMuídéded dkeió\a, RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSI A KÖZSÉGI FELVÁSÁRLÓK, A JÁRÁSI KIRENDELTSÉGEK ES A VÁLLALAT SZERZŐDÉSES OSZTÁLYA Ál). Békés megyei állatlorgalmi Vállalat. Békéscsaba, Széchenyi u. 6. lel.; 10-34

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents