Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-31 / 26. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara 60 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! NEPUJSAG I960. JANUÄR 31., VASÁRNAP MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Az országgyűlés szombati ülése Az orazággyűlési ülésszak har­madik napi tanácskozása szomba­ton, néhány perccel tíz óra után kezdődött meg. Az ülést Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés a napirend sze­rint a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nak parlamentjéhez és kormányá­hoz intézett felhívását tárgyalta. Kiss Károly, az országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke, a kül­ügyi bizottság előadója lépett az előadói emelvényre. Bevezetőben elmondotta, hogy nácsának a világ minden, államá- az országgyűlés külügyi bizottsá­ga megvitatta a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának a világ parla­mentjeihez és kormányaihoz inté­zett felhívását, és a külügyi bi­zottság a forradalmi munkás-pa­raszt kormánnyal közösen hatá­rozati javaslatot terjeszt az or­szággyűlés elé. A magyar országgyűlés és a forradalmi munkás-paraszt kormány válasza a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának határozatára és felhívására „A magyar országgyűlés és a forradalmi munkás-paraszt kormány, a magyar néppel e- gyütt, szívből köszönti a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsát abból az alkalomból, hogy Vagy jelentőségű törvényt alkotott a Szovjetunió fegyveres erőinek újabb jelentős csökkentés/áről és felhívással fordult a világ minden népe kormányához és országgyűléséhez a nemzetközi feszültség további enyhítése ér­dekében. A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának ez % határoza­ta valóban az emberiség életé­nek legidőszerűbb és leglénye­gesebb ügyét érinti. Előrehala­dásunk a tartós béke útján, az általános és teljes leszerelés s a háború végérvényes kiküszö­bölése felé, lényegesen befolyá­solja a jelenlegi és jövendő nemzedék sorsát. A Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának a fegyveres erők létszámának ú- jabb nagyarányú csökkentésé­ről szóló elhatározása hatalmas erejű példamutatás a nyugati hatalmak számára. Ez a példamutatás szerves ré­sze és újabb nagy eseménye an­nak a harcnak, amelyet a Szov­jetunió, a többi szocialista or­szággal és a világ valamennyi békeszerető népével együtt, a háborús veszély végleges elhárí­tásáért, a tartós békéért vív. Boldogok vagyunk, hogy kortár­sai, tanúi és részesei lehetünk ennek a történelmi jelentőségű, sorsdöntő eseménysorozatnak, amelynek a legutóbbi időben kiemelkedő állomása az ENSZ- ben beterjesztett szovjet javas­lat az általános és teljes lesze­relésre, és most, példaként a többi nagyhatalom számára, a szovjet hadsereg létszámának egyoldalú ú'jabb nagyarányú csökkentése. A Szovjetunió az a hatalmas ország, az a nagyszerű nép, a- melynek csodálatos tudományos eredményei az első emberalkot­ta csillaggal gazdagították a vi­lágmindenséget és a Föld lakó­inak kézjegyét idegen égitestre juttatták el, most i'smél az e- gész emberiség sorsára kedvező­en ható nagy jelentőségű csele­kedetet hajt végre. A Szovjetunió elhatározása és annak követése, az általános és teljes leszerelés nagy prog­ramjának megvalósítása lehető­vé tenné, hogy óriási anyagi és szellemi erők szabaduljanak fel az emberhez méltó élet megte­remtésére a Föld egész kereksé­gén. A szovjet példa minden kormányt, minden népet, első­sorban a nyugati hatalmakat, arra hív, hogy nem várva meg a leszerelésre vonatkozó nem­zetközi megállapodások létrejöt­tét, induljanak el tényleges léptekkel a leszerelés felé veze­tő úton. A Szovjetunió elhatározása és felhívása nagy efőt sugároz. A Szovjetunió hatalmas politi­kai, gazdasági, tudományos és haditechnikai sikerei őrizték meg eddig a világot a harmadik világháború kirobbantásától. A Szovjetunió az újabb nagyará­nyú leszerelésre vonatkozó ha­tározatot most is úgy hajtja vég­re, hogy közben a világ népei békéjének megőrzéséhez és megvédéséhez szükséges hatal­mas erők rendelkezésére állnak, A Szovjetuniónak erkölcsi és anyagi ereje tudatában szü­letett elhatározása lényegesen hozzájárul a nemzetközi fe­szültség enyhüléséhez, a kölcsö­nös bizalom légkörének erősö­déséhez. A népek láthatják, hogy a Szovjetunió javaslata az általános és teljes leszerelésre vonatkozóan reális és a béke őszinte szándékától vezérelve, egyoldalú gyakorlati lépéseket is lehet tenni a javaslat megva­lósításához vezető úton. A dolgozó magyar nép a vi­lágnak ahhoz a részéhez tarto­zik, amelynek vezető ereje a nagy Szovjetunió. A Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának ha­tározata és felhívása bizonysá­ga annak, hogy békés fejlődé­sünk fő biztosítéka a szocia­lista tábor ereje, amely lehető­vé teszi a különböző rendszerek békés egymás mellett élését, megnyitja a békés verseny ki­bontakozását s a tartós béke korszakát. A Magyar Népköz- társaság számára a Szovjetunió és a többi baráti ország ereje és együttműködése a béke védel­mében lehetővé teszi, hogy költ­ségvetésének csak mintegy négy és fél százalékát fordítsa hon­védelmi célokra, s az így meg­takarított összegeket a dolgozó nép gazdasági, szociális és kul­turális felemelkedését szolgáló célok gyorsabb megvalósítására használhassa fel. örömmel üdvözöljük a Szov­jetunió kezdeményezését és fel­hívását s tőle annak a légkörnek az erősödését várjuk, amelyben létrejöhettek magasszintű talál, kozók, s amelyben a készülő kormányfői ériekezlet — a lob­bi magasszintű találkozóval együtt —a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez vezethet. A magyar országgyűlés, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány a magyar néppel együtt bizalommal és forró lelkesedés­sel csatlakozik a Szovjetunió felhívásához. Kedvező visszhan­got vár a világ minden tájáról. Üdvözli a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsát, kormányát, né­peit. További sok sikert kíván a népek felemelkedéséért, füg­getlenségéért és békéjéért vívott harcukhoz”. Ezután a kormány nevében dr. Sik Endre külügyminiszter emel­kedett szólásra: —• A forradalmi munkás-pa­raszt kormány örömmel, lelkese­déssel és teljes egyetértéssel üd­vözli a szovjet állam következetes békepolitiikájának legfrissebb bi­zonyítékát, a szovjet hadsereg lét­számának újaibb, nagyarányú csökkentését. Egyetértésünk és lelkesedésünk azon alapul, hogy tudjuk és érezzük: ez a politika lépésről lépésre előbbre visz ben­nünket a különböző társadalmi rendszerekben élő államok békés egymás mellett élésének végleges kialakulása, a tartós béke bizto­sítása, tehát az emberiség szebb és boldogabb jövője felé vezető úton. Egyetértünk ezzel a politikával és teljes erőnkből támogatjuk, mert kormányunkat ugyanazok a célok és élvek vezérük, mint a Szovjetuniót és a magunk eszkö­zeivel és erejével mi is e politika sikeréért küzdünk — mondotta többek között. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának felhívására vonatkozó ha­tározati javaslat vitájában Saaka- sits Árpád, dr. Beresztóczy Mik­lós, dr. Ortutay Gyula képviselők szólaltak fel. Rónai Sándor elnök ezután — mivel a javaslathoz több hozzá­szóló nem jelentkezett —, bezárta a vitát, majd szavazást rendelt el a külügyi bizottság határozati ja­vaslata felett. Az országgyűlés a határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Ezután dr. Jáhner-Bakos Mi­hály, a Legfelsőbb Bíróság elnöke számolt be az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság elmúlt két évi munkájáról. — Munkánk fő jellemzője — mondotta — a szocialista törvé­nyesség érvényesítése volt. A beszámolási időszak alatt a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítása hatékonyon biztosította a szocia­lista törvényesség betartását. A védekezési szabadság gondos be­tartása mellett, a bírósági tár­gyaláson elhangzott és bizonyítást nyert tények szolgálhattak az íté­letek alapjául. Büntetőpolitikánk helyes érvényesítésének fontos és állandó tényezői voltak: a tényállás részletes felderítése, a cselekmény elkövetése körül­ményeinek és indítóokainak pontos megállapítása. Ez azt is jelentette, hogy ítélkezésünkben a munkásosztály politikáját, a dolgozó tömegek akaratát ér­vényesítettük. — Népünk érdekeit és igazság­érzetét fejezték ki döntéseink, a­mikor lesújtottunk a tudatos él- leníorradalmárokra, a levert fa­sizmus felbukkant alakjaira, és ezektől megkülönböztettük azokat a dolgozókat, akik félrevezetés, az eszmei zűrzavar hatására kö­vették el kisebb súlyú bűncselek­ményeiket. Ez utóbbiaknál, amennyiben addig kifogástalan magatartást tanúsítottak, messze­menőkig érvényesítettük a neve­lés szempontjait Az ellenforra­dalmi bűnügyek gyors befejezésé­nek politikai jelentősége is volt. Ezután megállapította: a Leg­felsőbb Bíróság állandó jellegű és legfontosabb faládáiként az alsó­fokú bíróságok elvi irányítását je­lölte meg. A legutóbbi években a bűnözés alakulásában kedvező változások állottak be. Ez elsősorban az ál­lamhatalmunk megszilárdulásá­nak, társadalmi és gazdasági ren­dünk következménye — de je­lentős szerepük volt ebben bűn­üldöző szerveinknek, köztük a belügyi és ügyészi szervek egyre fejlődő munkájának. A valameny- nyi bíróságra kötelező elvi dön­tés hangsúlyozza, hogy a szocialista büntetőpolitikánk alapvető különbséget tesz egy­felől a népi demokráciánk tu­datos ellenségei, valamint a sú­lyos bűncselekmények elköve­tői, másfelől pedig a kisebb súlyú bűncselekményt elkövető, megtévedt dolgozók között. Az előbbieknél a törvény teljes szigorát, a megtévedt dolgozók­kal szemben pedig az ítélkezés javító-nevelő funkcióját kell ér­vényesíteni. Az elvi döntés lénye­gében azt is kifejezi, hogy a volt kizsákmányoló osztály tagjaival szemben — amennyiben nem osz­tályáéi yzetiikből fakadó bűncse­lekményt követnek el —, ugyan­csak érvényesíthetők az állampol­gári fegyelemre való nevelés szempontja. Törvényes rendű mk ugyanis ezek számára is biztosítja az állampolgári egyenj ogúsáf'ot, amennyiben népi demokráciánk­kal szemben lojális magatartást tanúsítanak. — A polgári ítélkezésnek, nem­csak az a feladata, hogy két fél jogvitáját eldöntse, hanem az is, hogy döntésével nevelje a társa­dalom tagjait — folytatta. Fej­lődésünk jelenlegi szakaszában máris tapasztalható a büntető­ügyek számának csökkenése, ami a polgári perek területén nem észlelhető. A lakásrendelet pél­dául lehetővé tette, bogy a szemé­lyi tulajdonban levő, szabadren­delkezésű lakás bérebeadója a bérleti jogviszonyt, — megfelelő cserelakás felajánlásával — fel­mondhassa, ha a. lakásra maga vagy egyenes ágbeli rokona szá­mára tart igényt'. A lakásrendelet­nek ez a rendelkezése az életben úgy jelentkezett, hogy a lakás­vagy háztulajdonosok a számukra biztosított jogaikkal visszéltek és a spekulációs lehetőségektől el­tekintve is, úgyszólván egyetlen egy esetben sem teljesítették azt a kötelező feltételt, hogy megfelelő cserelakást biztosítsanak. A felek között felmerült vitás kérdések a bírósághoz kerültek, ahol nem volt az ítélkezés egyönetűsége biz­tosítva éppen abban a kérdésben, hogy a felajánlott cserelakás meg­felelő-e. Igen sok helyen bíróságaink e kérdésben elnagyolva, a körül­mények tüzetesebb megvizsgálá­sa nélkül döntöttek. Ebben a kér­désben a megfelelő elvi irányí­tást a Legfelsőbb Bíróság adta meg. A háztulajdonpsok részéről azonban a zaklatásszerű perek ezután sem szűntek meg, s így kormányzatunk szükségesnek tar­totta a lakásrendelet vonatkozó rendelkezéseinek felfüggesztését. A lakáskérdés gyökeres megoldá­sát, a lakóházak építését szolgálja kormányzatunk 15 éves lakásépí­tési programja. Jáhner-Bakos Mihály beszámo­lójának további részében hang­hangsúly ozfa: — Kedvezően alakult a helyzet a társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények, valamint az élet- és testi épség elleni bűntettek te­kintetében is, de a javulás mérté­kével még nem lehetünk elége­dettek. A társadalmi tulajdon védelmé­ben büntetőjogi téren is megfe­lelő határozottsággal kell fellép­ni. Egy-egy bűnszövetkezet nerr} egy­szer igen hosszú időn keijfesztül fosztogathatja a társadalmi tulaj­dont és hatalmas károkat okoz (Folytatás a 2. oldala».)

Next

/
Thumbnails
Contents