Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1960. január 30., szombat Az országgyűlés pénteki ülése (Folytatás az 1. oldalról) az eddig elért termelési sikereket ebben az esztendőben újabb, és még nagyobb győzelmekkel tetézi. A kongresszusi munkaverseny ha­talmas sikerei azonban nem felej­tethetik el velünk, hogy a múlt esztendő végén nem kívánatos je­lenségek is mutatkoztak: hem egy helyen jelentkezett a már sok­szor elitéit „mennyiségi szemlé­let”, a létszám felesleges duzzasz­tása, az anyagkészletek felesleges fogyasztása, itt-ott a minőség romlása, a műszaki fejlesztés hát. térbe szorulása. A szocialista munleavereeny célkitűzései nem szorítkozhatnak ezért egyoldalúan és általában mindenütt mennyisé­gi, többtermelési eredmények el­érésére. Az 1960. éti munkaverseny si­kerének kivívásában, az ered­mények elérésében számítunk a szocialista munkaverseny­ben élenjáró szocialista bri­gádok munkájára, aktív köz­reműködésére, amelyek példa­mutató kezdeményezésükkel nemcsak termelési célok el­érését, termelőmunkájuk fej­lesztését vállalták, hanem egy­szersmind a szocialista ma­gatartás és erkölcs, a közössé­gi szellem elmélyítését is vál­lalták, tanulnak, tovább mű­velődnek. A vállalatok, üzemek vezetői tá­mogassák, segítség ezeket a nagy­szerű kezdeményezéseket. Felszólalásának befejező részé­ben a gazdasági vezetés néhány kérdéséről, a gazdasági vezetők feladatairól beszélt Apró elvtárs, majd így fejezte be: — Rendkívül sok múlik a vezetőkön A továbbiakban is követjük azt, amit az előző években tettünk, hogy intézkedési jogukat növel­jük, önállóságukat fejlesztjük. De ezzel az önállósággal jól kell és tudni kell élni. Legyenek a veze­tők a vezetésük alatt álló terü­letnek valóban egyszemélyi fele­lős irányítói, gazdái. Feltétlenül biztosítsák a helyes szocialista fe­gyelmet és külön kiemelem: üze­mekben különösképpen a techno­lógiai fegyelmet Vezessenek ha­tározottan. Legyenek igényesek önmaguk és munkatársaik mun­kájával szemben. Tanuljanak állandóan, képez­zék magukat, s erre buzdítsák munkatársaikat is. Beszéljék meg munkatársaikkal felada­taikat, magyarázzák meg ne­kik megbízatásuk célját, je­lentőségét, t ha munkatársuk ezt a feladatot elvállalta, vagy erre utasítást ad­tak neki, követeljék meg az adott szó megtartását. Legyenek nyu­godt vezetők, de ugyanakkor tü­relmetlenek és kibékithetetlenek a hibákkal, a lazaságokkal, a kö­telesség-elmulasztással szemben. Kíméletlenül lépjenek fel gazda­sági vezetőink az anyagi jellegű visszaélésekkel szemben is. A rendszeres állami ellenőrzést, a hozott határozatok és törvények végrehajtását erősítenünk kell a kormányban, a minisztériumok­ban, a tervhivatalban, a tanácsok­nál és minden más területen. — A dolgozók túlnyomó nagy többsége szereti a rendet és a fe­gyelmet és elvárja a vezetőtől, hogy ezt biztosítsa. Az ilyen veze­tő nem válik népszerűtlenné, ép­pen az ellenkezője az igaz: élvez­ni fogja a dolgozók többségének megbecsülését, feltétlen bizalmát, s ez a biztosítéka annak, hogy vezetők és beosztottak eggyéfor- rottan, egy akarattal tudnak küz­deni az adott kollektívára váró feladatok jó megoldásáért. — Legnagyobb kincsünk a dolgozó nép alkotó tevékenysége Olyan erőforrás ez, amely nem apad el soha, ha a dolgozók ér­zik, hogy az országban minden az ő érdekükben történik; az ő ja­vukat szolgálja mindaz, amit az országgyűlés, a párt, a kormány határoz és javasol. Tudjuk, hogy dolgozó népünk szereti hazáját és boldog szocialista országot, meg­elégedett családi életet akar. Mindenki legyen azonban tudatá­ban annak, hogy terveink megvalósítása, a népgazdaság erőteljesebb fej­lesztése és az egész nép — benne saját maga és család­ja — jövőjének alakulása e- gyéni munkájától függ nagy mértékben. Biztosak vagyunk abban, hogy népünk ez évi fáradozásait, erő­feszítéseit siker fogja koronázni. — A beterjesztett költségvetés szocialista építésünk meggyorsítá­sát, hazánk erősödését, a dolgo­zók életének további javulását szolgálja. Ezért javaslom, hogy a tisztelt országgyűlés azt fogadja el, emelje törvényerőre. (Nagy taps.) Darvas József felszólalása Apró elvtárs után Kerkay An- dorné, a Fejér megyei képviselő- csoport nevében a könnyűipari tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Ezután Darvas József ország- gyűlési képviselő a művelődésügyi tárca költségvetéséhez szólt hoz­zá. A többi között a következőket mondotta: — Szinte fel sem tudjuk még mér­ni azt, hogy a kultúra minden te­rületén milyen új feladatokat je­lent az az óriási jellegű forradal­mi változás, ami most a falun vég­bemegy. Á szocialista mezőgazdaság a dolgozó parasztok számára új igényeket, új kívánságokat, új tartalmat jelent Fel kell készülnünk arra, hogy ezeket az egyre növekvő igénye­ket kielégítsük és úgy töltsük meg tartalommal az emberek nö­vekvő kulturális igényeit, hogy valóban szocialista emberekké váljanak. Az elmúlt esztendők­ben találkozott az ember néha o- lyasíajta pénzügyi szemlélettel, hogy a kultúra csak viszi a pénzt, vissza nemigen ad. A kultúra igenis „hoz" pénzt, mert a műveltebb ember,a mű­veltebb emberfő, a nemesebb lelki tartalom — mindez sok­szorosan visszafizetődlk a' termelésben is. A költségvetés az elmúlt évekkel szemben nagyobb ütemben emeli a kulturális célokra fordított ősz- szegeket. Az elmúlt évhez képest több mint félmilliárd forinttal e- melkedik a kulturális tárca költ­ségvetése. A Művelődésügyi Minisztérium helyesen osztja el a rendelkezés­re álló összegeket. Legtöbbet az alsófokú oktatásra adott, amit he­lyeselni kell, mert az 1956 előtti kulturális politikánk egyik hibája éppen az volt, hogy ezt a terüle­tet elhanyagolta, s most pótolni kell a mulasztásokat. Az óvodák férőhelyeit 7500-zal tudják emel­ni, és közel ezerrel nő ebben az évben az általános iskolai tanter­mek száma. Az új típusú tanító­képzőknek is elég jelentékeny ősz- szeget biztosítanak. A levelező oktatásban részt vevő dolgozók száma megkétszereződik, s ehhez is biztosítják a megfelelő anyagi aiapot. Rendkívül fontos dolog, hogy a politechnikai oktatáshoz, az iskolareformot kikísérletező is­koláknak az eddigi 10 millióval szemben 25 millió forintot irá­nyoztak elő. Felszólalása további részében számos olyan kérdést vetett fel, amelyeket a következő években, az ötéves tervben figyelembe kell majd venni. Ilyen például az ó- voda-probléma megoldása a fa­lun. A napközi otthonok befoga­dóképességének további bővítése, vagy a középiskolai tanterem­problémák. — Rendkívül nagyjelentőségű dologgal foglalkozik a Művelődés- ügyi Minisztérium, amikor előké­szíti az "iskolareformot — folytat­ta Darvas József. — Az élet, a va­lóság és az iskolai oktatás köze­lebb hozása, a munka és a tanulás szerves egységének megteremtése új tartalmat, új szemléletet ad a nevelésnek, ugyanakkor felkészít a gyakorlati életre. A kísérleti is­kolákban nagyon jelentős munka folyik. A tapasztalat az, hogy az üzemekben és a gazdaságokban is nagyon szívesen és jól foglalkoz­nak az odakerülő gyermekekkel. Foglalkozott a felsőoktatás és a népművelés néhány kérdésével is, végül a művészet és az irodalom problémáiról szólt. — Véleményem szerint az iro­dalomban, a művészetben egy jó irányú megszilárdulásnak voltunk tanúi az elmúlt időkben. Ez első­sorban arra vezethető vissza, hogy a párt eredményekben mutatkozó jó politikája hatott az írókra és a művészekre. Elrendezik a dolgo­kat szivükben, agyukban, s mind­ez az alkotásokban Is megmutat­kozik. Akár az irodalmat, akár a színházat vagy a filmet nézzük, tudunk olyan eredményeket fel­mutatni a pártos alkotások terén is, amelyekre azt mondja az em­ber: ez már valami! A párt he­lyes politikája, jó kultúrpolitiká­ja révén olyan alap teremtődött meg, amelyet szerintem még nem használtunk ki eléggé. E téren is meggyorsíthatnánk a fejlődést, ha néhány kérdést alaposabban fognánk meg. Fontosnak tartja például, hogy egész szellemi életünket, irodal­mi, művészeti életünket a viták pezsgő, eleven, szenvedélyes at­moszférája jellemezze. Figyelem­be kell venni azt — folytatta —, hogy az elmúlt években kulturá­lis életűnkbe elég széles fronton betört egy kispolgári szellemű szemlélet. S amíg nagyon helye­sen és szükségszerűen harcol­tunk a revizionizmus és a népies harmadik út ellen, ezek a lan­gyosabbnak látszó, de egyáltalán nem veszélytelen polgári tenden­ciák vadvíz módjára szivárogtak be kultúránk egész területére. Ez ellen nagyon komoly harcot kel­lene indítanunk most már. — Valami irtózat az — folytat­ta —, ami az úgynevezett könnyű műfaj terén van, pedig ez széles tömegeket érint, és nemcsak Kis Színpadot és a Vidám Színpa­dot jelenti, meg a Rádiónak és Televíziónak ilyen fajta mű­sorait, hiszen ezek adnak példát és műsoranyagot a műve­lődési otthonokban folyó ilyen irányú munkához is. Még veszé­lyesebb dolog az, ha az ilyenfajta szórakoztató ipar úgy próbálja álcázni magát, hogy korszerű mondanivalót igyekszik adni. A mai problémákat járatják le az­zal, hogy azokat a kispolgáriság ronda mezébe öltöztetik. — Amikor • semmitmondó, mondanivaló nélküli, vagy legalábbis lát­szólag mondanivaló nélkül, de rejtetten nagyon is helytelen mondanivalót hordozó művek számára nálunk így nyitott az út, a problémáző, a lényeget kereső irodalom számára vé­leményem szerint sem kriti­kánk, sem az irányító ténye­zők nem adják meg a szüksé­ges bátorítást és segítséget. Félreértés ne essék: nem igényte­lenséget, nem mentséget, nem kevesebb kritikát kérek ezekkel a művekkel és írói próbálkozások­kal szemben, hanem több szere- tetet és több törődést. — A szocialista élet külső for­mái elrendeződnek. A falun sem az a fő probléma már, hogy a paraszt belép, vagy nem lép be. Belép, de igaza van Z. Nagy Fe­rencnek, amikor azt mondja: az a jövő idők próbája, hogyan lesz szocialista emberré. Ehhez a szo­cialista emberré-váláshoz a mű­vészet rengeteg segítséget tud ad­ni. Ha keres, kutat, felvillantja az új összefüggéseket. Mi a morális problémákkal való foglalkozást eddig eladtuk, ma is eladjuk a polgári irodalomnak. Nekünk ezekre a morális problémákra szocialista választ kell ad­nunk, s abban az irányban kell segítenünk művészeinket, hogy ezt a választ meg tudják fogalmazni. Darvas József végül a költség- vetést elfogadta. Ezután Brutyó János ország­gyűlési képviselő, dr. Stark Jan­ka Pest megyei képviselő, Jakab Sándor Nógrád megyei képviselő felszólalása hangzott el. Szünet után Dinnyés Lajos el­nökölt. Szünet után dr. Zsigmond László Vas megyei, Ábrányi Ist­ván Heves megyei, Oláh György Szolnok megyei, Vida Miklós bu­dapesti országgyűlési képviselő szólalt fel. A költségvetést vala­mennyien elfogadták. Ezzel a vita befejeződött. A fel­szólalásokra Nyers Rezső pénz­ügyminiszter válaszolt: A többi között hangoztatta, hogy a vitában felmerült valamennyi észrevételt az illetékesek megvizs­gálják és a lehetőségekhez mérten igyekeznek megvalósítani a hasz­nos, jó javaslatokat. — Képviselőtársaim valameny- nyien egyetértettek abban — mon­dotta —, hogy költségvetésünk fő arányain ne változtassunk; a költségvetés előirányzatai reáli­sak, teljesíthetők. Ezért arra ké­rem az országgyűlést, hogy azo­kat változás nélkül fogadja el. Rónai Sándor elnök ezután sza­vazásra tette fel az 1960. évi költ­ségvetésről szóló törvényjavasla­tot. Az országgyűlés az 1960. évi költségvetésről szóló törvényja­vaslatot általánosságban és részle­teiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel, egyhangúlag elfogad­ta. Az országgyűlés szombaton dél­előtt tíz órakor folytatja tanács­kozását Az ülés. napirendjén sze­repel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjei­hez és kormányaihoz intézett fel­hívásának tárgyalása; a Legfel­sőbb Bíróság elnökének beszá­molója, továbbá az országgyűlés küldöttségének a Csehszlovák Köztársaságban tett látogatásáról szóló beszámoló. (MTI) Ejtőernyősök szállták meg az algíri kormányzóság épületét A francia vazérkari főnök Algériába repült Algír. A Reuter és az AP je­lentése szerint pénteken délben ejtőernyős katonák szállták meg Algírban a kormányzóság épüle­tét. Mint a Reuter közli, az ejtő­ernyősök felváltották a roham­rendőröket, akik az épületet a múlt hét óta őrizték. Az AP közlése szerint a zendü- lők lényegében egész Algírban át­vették a hatalmat, Delouvrier fő- kormányzó és Challe tábornok tá­vozásával megnyílt előttük az út. Az ejtőernyős egységek továbbra is helyükön vannak, de nem aka­dályozzák a zendülők mozdulatait. Algírban pénteken az élelmi­szerüzletek kivételével vala­mennyi bolt zárva volt, a bankok előtt pedig az emberek hosszú so­rokban várakoztak a pénztárak megnyitására. A Reuter jelenti, hogy az algíri lakosságnak fogy­tán van a pénze, a napi kereset­ből élők helyzete súlyossá vált. Az emberek megkezdték az élelmiszerek felhalmozását, az élelmiszerboltokban minden kon- zervet felvásároltak. A DPA és a Reuter értesülése szerint Delouvrier és Challe nem BUrában, hanem az Algírtól 25 ki­lométerre keletre fekvő Reghaiá- ban állította fel főhadiszállását. Az AP arról tájékoztat, hogy a cenzuratilalomtól mentesült szél­sőjobboldali algíri lapok a lakos­ságot a zendülők támogatására szólítják fel. A sajtó pénzt és ajándékokat kért a lakosságtól a lázadók részére, és ezenkívül kö­zölte, hogy a lázadók rádiója mi­lyen hullámhosszon és milyen idő­pontban sugároz műsort. A szélsőjobboldali szervezetek felszólították mindazokat az ara­bokat, akik valaha a francia had­seregben szolgáltak, támogassák a zendülést de Gaulle-lal szemben. ENSZ-albizottság határozata az antiszemita tevékenység megakadályozásáról New York (AP) Az ENSZ em­beri jogok bizottságának a faji megkülönböztetés kérdésével fog­kozó albizottsága csütörtökön el­itélte az antiszemita tevékenysé­get és rmányakciót javasolt e te­vékenység megakadályozására. A bizottság egyhangúlag elfogadta azt a határozati javaslatot, ame- a ilyet Hal pern amerikai küldött ter­jesztett elő. A határozat felszó­lítja az emberi jogok bizottságát, hogy gyűjtsön anyagot az antisze­mitizmus megnyilvánulásának különböző formáiról és arról, hogyan reagál ezekre a közvéle­mény, továbbá hasson oda, hogy a kormányok hozzanak büntető rendelkezéseket az antiszemita te­vékenység elkövetői ellen. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents