Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-30 / 25. szám
BÉKÉS MEGYEI it Ara: 50 fillér it Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 25, 1060. JANUAR 30., SZOMBAT SZÁM » Csak a növekvő termelési nyomán érhető el, bogi minden dolgozó valóra váltsa egyéni elképzeléseit Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteken folytatta az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Apró elvtárs beszéde I960, évi tervünk nagyobb feladatokat tartalmaz, mint amilyet annak idején a hároméves nép- gazdaságfejlesztési terv irányelveiben az országgyűlés 1960 évre előirányzott — kezdte beszédét Apró Antal, majd megállapította, hogy az idei nagyobb feladatok kitűzése egyfelől lehetséges, másfelől szükséges is. Lehetséges, mert soha nem volt olyan szoros és bensőséges a kapcsolat a dolgozó tömegek, a párt és a kormány között, mint ma. A dolgozóknak még soha nem volt olyan magas az életszínvonaluk, mint napjainkban, a szocializmus építésének idején. A jobb munka, a termelés gazdaságosságának javításában elért eredmény alapozta meg ezt az életszínvonalat, a- melynek további emelése is kizárólag a jó munkától függ. Nagyobb lépéssel haladhatunk a szocializmus építésének útján azért is, mert a békés építőmunka számára kedvező a nemzetközi helyzet, és nagyobb feladataink megoldásában — saját erőnk mellett — bizton számíthatunk a szocialista tábor országainak, önzetlen barátainknak támogatására, a velük kiépített és egyre fejlődő testvéri együttműködésre. Szükséges is volt az idei magasabb szintek kijelölése, hiszen azt akajuk, hogy a dolgozók élete a lehető leggyorsabban javuljon tovább, és a legjobb előfeltételeket teremtsük meg a második ötéves terv eredményes végrehajtásához. Azt akarjuk, hogy mielőbb elérjük a pártkongresszus által megjelölt alapvető célokait: befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítsuk a szocializmus építését hazánkban. Apró Antal ezután aláhúzta hogy gazdasági fejlődésünk üteme minden területen meggyorsult A legfontosabb gazdasági mutatókban már tavaly elértük a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintet. A szocialista ipar termelése már tavaly több volt az 1960-ra élőirányzott termelésnél. A lakosság reáljövedelme szintén tavaly elérte, a lakosság áruvásárlása pedig meg is haladta a hároméves tervben 1960-ra előírt mértéket^ Ha idei terveinket sikeresen megvalósítjuk — s erre minden lehetőség megvan —, a nemzeti jövedelem 1957-hez képest mintegy 25 százalékkal lesz nagyobb. A szocialista ipar termelése az eredeti hároméves terv szerint 22 százalékkal emelkedett volna. Az idei tervfeladatok eredményes végrehajtásával mintegy 35 százalékot ér el az emelkedés. 1957- ben úgy számoltunk, hogy új áron 57 milliárd forintot fordítunk állami beruházásra. Dolgozó népünk jó munkája lehetővé teszi, hogy három év alatt összesen — szintén új áron számítva — 75 inüliárd forintot használhassunk fel beruházásokra Eredetileg azt tartottuk lehetségesnek, hogy a bérből és fizetésből élők egy keresőre jutó reálbére, illetve egy főre jutó reáljövedelme az 1957. évihez képest 6, illetve 8 százalékkal legyen magasabb ez év végére. Ha jól dolgozunk 8, illetve 15 százalékos emelkedés lesz! — Igen szépek az eredmények és a célok — folytatta. — Minket, kommunistákat, vezetőket, a népi hatalom harcosait úgy ismernek, hogy bármilyen dicséretes jó munka eredényeiről beszélünk is a méltatás szavaival, várható, hogy hozzáfűzzük: de... és következnek a bíráló megáll api tások. Valóban, most is következik majd néhány „de”. Az országgyűlés tanácskozásain felszólaló képviselőtársaim közül számosán méltatták a terv realitását, rámutattak arra, hogy a terv — bár ragy feladatokat ír elő —■ megvalósítható. Majdnem minden felszéla.6 tett azonban az ilyen megállapíts ok után néhány megjegyzést, hozzátette szavaihoz, hogy: de., még ilyen vagy olyan területen tovább kell javítani munkánkat, irta városban, üzemben vagy falvakban hivatalokban dolgozók ital beszélünk, szinte egyöntetűen azt mondják: mi tagadás, jól élünk, csak soha rosszabb ne legyen, de azért még egy-két dolog kellene, amit szívesen megvásárolnék. E- gyiknek több ruha vagy jobb lakás, a másiknak új bátor,, vagy televízió az igénye. Nos ezert fűzzük mi is hozzá mindig az e- rodmények elismeréséhez a „de” szócskát, és figyelme etettük ma g unkát, figyelmeztetjük a gazdasági és politikai vezetőket a sikerek mellett jelentkező hibák, fogyatékosságok megszüntetésére, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak a növekvő termelés, a jó, gazdaságos munka nyomán érhető el, hogy szocialista hazánk tovább gazdagodjék, a dolgozóknak legyen jobb lakása, több ruhája, új bútora, televíziója: hogy fokozatosan minden dolgozó kielégíthesse igényeit, valóra válthassa egyéni elképzeléseit. Sok javítani való van még a beruházások vonalán. Arjnál fontosabb, hogy e téren előrehaladjunk, mert a kiadások igen, jelentékeny részét fordítjuk idén beruházásokra. Apró elvtárs ezután rámutatott arra, hogy változatlanul nagy problémát jelent a beruházások koncentrálása. A tapasztalatok a- lapján a kormány úgy döntött, hogy az értékhatáron felül új beruházás megkezdésére 1960-ban csak 1,3 milliárd forintot lehet felhasználni, a többi anyagi erőt a már megkezdett beruházások befejezésére, illetve gyorsabb ütemű kivitelezésére kell fordítani. Oda összpontosítsuk anyagi erőinket, ahol a beruházás a lehető leghamarabb megtérül, segíti népgazdaságunk fejlesztését, korszerűsítését, a műszaki színvonal emélését. A mezőgazdasági beruházás az idén 27 százalékkal több a tavalyinál A mezőgazdasági beruházások több mint felét a mezőgazdaság további gépesítésére használjuk fel. Sok egyéb gép mellett több mint 10 000 traktort, több mint négyezer gabonavető-gépet, 1400 gabonakombájnt, 2400 fűkaszát, csaknem 3500 műtrágyaszórót kap az idén a mezőgazdaság. Az univerzális traktorok aránya ez évben meghaladja az 50 százalékot, A termelőszövetkezetek megerősítésére, illetve fejlesztésére 2825 millió forintot irányoz elő a terv, ebből az állami hitel csaknem 2400 millió. A termelőszövetkezetek építési beruházásait több mint másfél milliárd forinttal segítjük. Pártunk és kormányunk bizalmat élvező politikájának eredményeként napjainkban a falun történelmi jelentőségű társadalmi— gazdasági átalakulás megy végbe. A hároméves terv időszakának elején hazánk szántóterületének kereken egynegyedé tartózott még csak a szocialista szektorhoz, a most érkezett legújabb összesítő jelentés szerint ma már kétharmada, egészen pontosan 66,2 százaléka. Ezen belül az összes szántóterület 51,9 százalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak. 1959 november elseje óta 293 000- rel nőtt a termelőszövetkezeti tagok száma. Ma a községek 65,3 százaléka — szám szerint: 2128 — termelőszövetkezeti község. November elseje óta 767 község lett termelőszövetkezeti községgé. Termelőszövetkezeti város lett a többi között Szeged, Békéscsaba, Gyula, Nagykőrös és más városok egész sora. — Ezeknek az adatoknak alapján bátran megállapíthatjuk, hogy dolgozó parasztságunk napjainkban tömegesen lép a közös gazdálkodás útjára. Innen, az országgyűlés fórumáról is üdvözöljük a termelőszövetkezetekbe lépett dolgozó parasztok százezreit Űj és egyre gazdagabbá, kulturáltabbá fejlődő életük küszöbét átlépve, kívánjuk nekik, hogy helyi vezetőiket jól megválasztva, a közös munkában* a közös célok eléréséért egységesen felsorakozva maguk és hazájuk javára jó egészségben, jó munkával nagy sikereket érjenek el. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága felszólította a párt- és az állami szerveket: fokozzák a termelőszövetkezetek njegszilárdítására irányuló munkájukat, < segítsék a szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztságot, hogy az új termelőszövetkezetekben mielőbb megkezdődjék a közös munka. Kormányunk a múlt évihez hasonlóan, az idén is elsőrendű fontosságú feladatának tekinti a termelőszövetkezeti mozgalom támogatását minden lehetséges módon. Annak idején a hároméves terv egész időszakára nem egészen kétmilliárd forint közép- és hosz- szúlejáratú hitelt irányoztunk elő a termelőszövetkezetek támogatására. Ezzel szemben egyedül a múlt évben több mint hárommil- liárd forintra emelkedett a termelőszövetkezetek állami hitellel való támogatása. A szocialista mező- gazdasági nagyüzemek létrejöttével megnyílik a mezőgazdaságban is a termelőerők folytonos fejlesztésének nagyszerű perspektívája. A termelőszövetkezeti mozgalom lelkesítő fejlődése még biztosabbá teszi, hogy ebben az évben, ' egész mezőgazdaságunk tovább fejlődik, teljesítjük és túlteljesítjük a mezőgazdasági termelés idei feladatait. A múlt évben emelkedett a mezőgazdasági termelés, fejlődött az állattenyésztés is. Hasznosnak bizonyultak a nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztését szolgáló állami beruházások. A termelőszövetkezetekben egy év alatt megháromszorozódott a baromfihús termelése, a baromfitelepeken megnégyszereződött a tojástermelés. Az idén a tavalyinál nagyobb feladatokat kell megoldani az állattenyésztésben is. Ebben az évben például legalább 530 000 mázsával több vágóállatot, 80 millió literrel több tejet, 60 millió darabbal több tojást és 1400 mázsával több gyapjút kell adnia a mezőgazdaságnak, mint tavaly. Az állattenyésztés fejlesztésének fontos előfeltétele a bőséges takarmányellátás. Kiemelkedő jelentőségű tehát a kukoricatermesztés, amelyben vannak biztató, szép eredményeink. A legértékesebb takarmánynövény vetésterülete jelentékenyen nőtt, s ami különösen fontos: az eddigi legmagasabb termésátlaggal fizetett. Száraz szemtermésre számítva — a tervezett 12,9 mázsa helyett — katasztrális holdanként átlagosan 14,9 mázsa kukoricánk termett. A silókukorica vetésterülete egy év alatt több mint kétszeresére nőtt. — Ezeknek az eredményeknek az elérése köszönhető annak, hegy a szemes- és silókukorica termesztése a mezőgazdasági termelők, valamint az irányító szervekben dolgozó vezetők figyelmének középpontjába került. Kiszélesedett a hibridkukorica-vetőmag felhasználása. 1958-ban az ország kukorica-vetésterületének még csak hét, 1959-ben viszont már 40 százalékán használtak hibrid vetőmagot. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetek szántóföldjein — nagyon helyesen — szinte általánossá vált a hibrid vetőmag felhasználása, — Most célul tűzhetjük ki, hogy ebben az évben országosan a vetésterület mintegy 60 százalékát vessék be hibrid maggal, tizerény számítás szerint is ilyen módon csaknem hárommillió .métermázsával növelhető ez évben a kukoricatermés, ez pedig — átszámítva — mintegy 5000—6000 vagonnal több sertéshúst jelent. •— A legteljesebb bizakodással nézünk építő munkánk idei feladatainak sikeres megvalósítása elé — folytatta. Meggyőződésünk, hogy minden alapunk megvan erre a derűlátásra. Munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk az utóbbi két évben minden tervfeladatot túlteljesített. Bízunk abban, hogy dolgozó népünk (Folytatás a 2. oldalon}
