Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

I r\ BÉKÉS MEGYEI * Ara: 50 fHlér * Világ proletárjai, egyesüljetek! I960. JANUÁR 29., PÉNTEK MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGINAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Az ülést néhány perccel 11 éra után Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg. Megálla­pította, hogy az országgyűlés tag­jai határozatképes számban jelen­tek meg. A képviselők felállva hallgatták végig az elnök megemlékezését Révai József és Anitos István or­szággyűlési képviselők elhunyté­ról. Méltatta munkásságukat, majd javasolta, hogy Révai József és Antos István emlékét az or­szággyűlés jegyzőkönyvében örö­kítse meg. Bejelentette továbbá,hogy az ügy­rend 23. paragrafusa (2.) bekezdé­sének megfelelően a pénzügyimi­niszter benyújtotta az országgyű­lés elnökéhez a Magyar Népköz- társaság 1960. évi költségvetéséről szóié törvény javaslatot A be­nyújtott törvényjavaslatot előze­tes tárgyalás céljából az elnök az országgyűlés illetékes állandó bi­zottságainak kiadta, és az ország- gyűlés tagjai között szétosztotta. Rónai Sándor ezután bejelen­tette, hogy Révai József elvtárs elhalálozásával a Népköztársaság Elnöki Tanácsában egy hely meg­üresedett. Az országgyűlés új ülésszaka csütörtökön megkezdte tanácskozását. Részt vett az ülésen Dobi lstvánt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sán­dor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Va­léria, Csergő János, dr. Dolleschall Frigyes, freeze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Im­re, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, Nyers Rezső, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, dr. Sik Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos ve­zetője és tagja. A megüresedett helyre ács or­szággyűlés Marosán György kép­viselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjává egyhangúlag megválasztotta. Rónai Sándor bejelentette, hogy Nyers Rezső és Losonczi Pál kép­viselők miniszterré történt meg­választása folytán a kereskedelmi és a mezőgazdasági állandó bi­zottságban egy-egy tagsági hely megüresedett A megüresedett he­lyekre, az elnök javaslatára, a ke- reskedelné bizottságba Horváth Imrémét, a mezőgazdasági bizott­ságba Kricskovics Józsefet vá­lasztották. Ezután az országgyűlés — az el­nök javaslatára — elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjei­hez és kormányaihoz intézett fel­hívásának tárgyalása; 3. A Legfelsőbb Bíróság elnö­kének beszámolója; 4. Az országgyűlés küldöttségé­nek a Csehszlovák Köztársaság­ban tett látogatásáról szóló beszá­molója. Ezután megkezdődött az 1960. évi költségvetésről szóló törvény- javaslat tárgyalása. Nyers Rezső pénzügyminiszter mondotta el költségvetési expozéját. A három évre előirányzott beruházási volumen 80 százalékát hét év alatt teljesítettük Bevezetőben hangsúlyozta, hogy népgazdaságunk az elmúlt évben minden téren fejlődött. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága márciusi határozatá­ban javasolta, hogy 1959 végére érjük el a hároméves terv néhány legfontosabb mutatójában az 1960-ra tervezett színvonalát. E határozat megvalósításában je­lentős eredmények születtek, a- melyekhez nagyban hozzájárult a széleskörű kongresszusi munka­verseny. Az állami ipar például 12 szá­zalékkal többet termelt, mint az előző évben, a mezőgazdaság­ban erősödött a szocialista szek­tor. Külkereskedelmi forgal­munk is kedvezőbben alakult a tervezettnél. A szocialista tábor országaival 11,3 százalékkal magasabb for­galmat bonyolítottunk le, mint terveztük és felszabadulásunk óta tavaly emelkedett a legmagasabb szintre külkereskedelmünk for­galma mind a baráti, mind a tőr kés országokkal. A lakosság tavaly kilenc száza­lékkal több pénzbevételhez jutott, mint a megelőző évben, a kiske­reskedelem forgalma 11 százalék­kal haladta meg az előző évit. Különösen növekedett a ruházati és a vegyesipari cikkek forgalma. — A múlt év végére tehát — folytatta — a hároméves terv főbb mutatóinak többségében már elértük, vagy meghaladtuk az 1960-ra kitűzött színvonalat, így a szocialista ipar termelése, a termelékenység, a nemzeti jöve­delem, a reálbérek emelkedése és a belkereskedelmi áruforgalom terén. Népgazdaságunk erőteljes fejlődését jellemzi, hogy a három évre előirányzott b'’­százalékát két év alatt megva­lósítottuk. Ezután aláhúzta, hogy bár or­szágunk gazdasági élete egészsé­gesen fejlődik, és erőteljesen fel­felé ível, nem mentes a problé­mától sem: a múlt évben a ter­melés növekedéséhez a tervezett­nél nagyobb mértékben járult hozzá a munkáslétszám emelke­dése és csak kisebb mértékben a termelékenység emelkedése, a vá­sárlóerő is terven felül emelke­dett; anyaggazdálkodásunk nem minden esetben tartott lépést a megnövekedett követelmények­kel; a befejezetlen beruházások állománya abszolút mértékben nem csökkent. A pénzügyminiszter az ország pénzügyi helyzetéről szólva a töb­bi között megállapította: a tava­lyi állami költségvetés egyensúl­lyal zárult. Pénzügyi helyzetünk szilárdságát az is mutatja, hogy a lakosság pénzjövedelmének egyre tekintélyesebb részét helye­zi el a takarékpénztárakban. A takarékbetétek állománya tavaly közel 1,6 milliárd forint­tal nőtt. Számítások szerint a parasztság betétállománya mintegy 77 százalékkal, a bér­ből és fizetésből élők betétál­lománya pedig mintegy 81 szá­zalékkal növekedett. Az Országos Takarékpénztár sze­rint a múlt évben a lakosság — -aját megtakarításával — 2.4 mil- 'járd forintot fektetett be lakás- építkezésbe, amelyhez az állami '-ankszervezet 1,1 milliárd forint hitellel járult hozzá. — Az idei költségvetési javas- 'at összeállításánál — folytatta Nyers Rezső — a népgazdasági terv előirányzataiból indultunk ki, anaely a szocialista építés éves terv megalapozását szolgál­ja. Az 1960. évi terv előirányzatai­nak maradéktalan megvalósításá­val az év végére jelentősen túl­teljesíthetjük a hároméves terv főbb mutatóit. így várható, hogy a nemzeti jövedelem növeke­dése, a szocialista ipar termelé­se, a termelékenység, valamint a mezőgazdasági termelés szá­mottevően meghaladja majd az 1960-ra eredetileg előírt színvo­nalat. A tervezettnél gyorsabb lesz te­hát a beruházásoknál a reálbér, valamint a belkereskedelmi áru­forgalom növekedésének üteme is. Ha figyelembe vesszük a há­roméves terv első két esztendejé­nek eredményeit, megállapíthat­juk: minden feltétel meg van ah­hoz, hogy elérjük kitűzött célja­inkat. A továbbiakban részletesebben ismertette a költségvetést. Megál­lapította, hogy bevételi és kiadási oldala egyensúlyt tükröz. Gazda­sági életünk felfelé ível, a költ­ségvetés bevételei és kiadásai is lényegesen emelkednek a tavalyi­hoz képest. Költségvetésünk bevé­telei 67 713 millió forintot, kiadá­sai 67 400 millió forintot tesznek ki, tehát a költségvetés mérlege 313 millió forint bevételi többle­tet mutat. A bevételek évről évre növekvő hányadát képezi az ál­lami’ vállalatok befizetése; 1960- ban kereken 81 százalékát. Az ál­lami ipar idén átlagosan 8 száza­lékkal, az építőipar 8,5, az állami mezőgazdaság 8 százalékkal ter­mel többet, mint előző évben. Kü­lönösen jelentős, hogy az állami ipar termelési költségeinek 1,8 százalékos csökkentését tervezzük. reken 6 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi gazdálkodás ered­ményét. Emelkedik a forgalmi adó ősz- szege is. Elsősorban a termelés növekedése következtében, ugyan­akkor a belkereskedelem és a fel. vásárlás forgalmiadó-befizetés is meghaladja a tavalyit. A szövet­kezetektől származó adóbevételek, társadalombiztosítási járulékbefi­zetések és hitelvisszafizetések együttes összege több mint két­milliárd forint. A mezőgazdasági termelőszövetkezetektől, a föld- művcsszövetkezetektől és a kis­ipari szövetkezetektől azt vár­ja a kormány, hogy eredménye­sen gazdálkodjanak és minden­kor maradéktalanul tegyenek ele. get adófizetési kötelezettségük­nek. A lakosságtól épei*) adő- és il­letékbevételek összege 4405 mil­lió forint, a bevételiek 6,5 száza­léka. Az idei előirányzat 875 mil­lió forinttal alacsonyabb, mint a múlt évi befizetés, mert az újon­nan alakuló termelőszövetkeze­teknek — ■■ min.t ismeretes — a kormány adókedvezményt bizto­sított. — A kisiparosok, a kiskereske­dők és az egyéb szabadfoglalkozá­súak adózási rendszerén nem ter­vezünk változtatást — mondotta —, majd a költségvetés kiadásait ismertette. — A költségvetés kiadásaiból 39,3 milliárd forint — a kiadá­sok 58,3 százaléka — a népgazda­ság fejlesztését és pénzellátását szolgálja. A népgazdaság fejlesz­tésére fordított összegek közül a legtekintélyesebb a beruházási előirányzat: 20,5 milliárd forint Ez az összeg az egyéb pénzügyi forrásokkal együtt biztosítja a tervezett feladatok maradéktalan megoldását. Az állami beruházá­sok volumene 16 százalékkal ma­gasabb a tavalyinál. Népgazdaságunk fejlődését ha­tékonyan segíti elő a beruházá­sok anyagi-műszaki összetételé­nek kedvező változása. A gépi beruházások hányada a korábbi években 25—28 százalék volt. Most 41,5 százalékra emel­kedik, az építési beruházások há­nyada pedig az előző évek 50 szá­zalékához képest, 40—41 százalék­ra csökken. Az állami beruházá­sok mintegy négyötöde a termelő állóalapok fejlesztését szolgálja. A rendelkezésre ádió összegeket csaknem teljes egészében a fo­lyamatban levő beruházások be­fejezésére, illetve folytatására összpontosítjuk. Csak minimális mértékben kerülhet sor új objek­tumok megkezdésére. A beruhá­zási eszközök szétfargácsolásának megakadályozásával az óv végére mintegy 30 százalékkal csökken a folyamatban levő nagyobb be­ruházások szánna. 7 milliárd forint mexőgasdasági gépekre A nehéziparban idén fontos lé­tesítményeket helyeznek üzembe, elsősorban a villamoeenergia- iparban és a kohászatban. Ezzel számottevően nő a vülamosener- gia-termelés, több százezer ton­nával bővül a hengereltáru-ter- melés. Jelentősen fejlődik gép­gyártásunk és vegyiiparunk is. Számottevően bővül az építő­anyag-ipar, a könnyű- és az élel­miszeripar termelése. A mezőgazdasági beruházások­ra közel 7 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, s ez elsősorban a mezőgazdaság növekvő gépszükségletének fe­dezését biztosítja. Fejlődik a közlekedés és a hír­közlés, javul az úthálózat. Űj üz­letházak és boltegységek nyílnak meg. Az állami lakásépítés kere­tében több mint 14 000 lakáist fe­jeznek be, s közel 15 000 építését kezdik meg. Ezenkívül számolunk azzal, hogy magánerőből mint­egy 25 000 lakás épül. A költség- vetés ehhez 650 millió forint hosz- szúlejáratú hitety biztosít. Több mint 260 millió Ft hitelt nyújtunk öröklakás vásárlásához. A költ­ségvetés egészségügyi, szociális és kulturális kiadásai 19,4 milliárd forintot tesznek ki, az összkiadások 28,8 százalékát. A kiadások emel­kedése nagyobb, mint az elmúl* években. Az egészségügyi, szociá­ruházási volumen több mint SO 1 orsítását és a második öt- í A vállalati nyereség összege ke- i Ite és kulturális előirányzatok messzemenően figyelembe veszik azokat az intézkedéseket, amelye­ket a párt és a kormány hozott a munkásosztály helyzetének javí­tására. Részben már előirányozzák azoknak az űj igényeknek- a kielé­gítését is,v amelyek a falu szocia­lista átszervezésével keletkezne^ A költségvetés elősegíti az egész­ségügyi, szociális és kulturális in­tézmények munkájának további javulását. A szociális és egészség- ügyi intézményeknél 6320 új ál­lás biztosítja a szolgáltatás szín­vonalának emelését, a hálózat bővítését. A kulturális intézmé­nyeknél 6267 fővel segítjük elő a megnövekedett feladatok megol­dását, elsősorban a nagyobb lét­számú tanuló Ifjúság oktatását. A honvédelmi feladatok idei e- lőirányzata 3,1 milliárd forint, az összkiadások 4,6 százaléka, ami elősegíti néphadseregünk korsze­rűsítését. Az igazgatási kiadások összege 2,3 milliárd forint, az összkiadások 3,4 százaléka. A tanácsok költségvetéséről a többi között elmondotta, hogy az előirányzatok is mutatják a kor­mánynak azt a törekvését, hogy a tanácsok önállóságát ésszerűen növelje, hatáskörüket bővítse. A tanácsok idei bevételi és kiadási előirányzata egyaránt 1,9 milliárd forinttal több, mint a múlt évi teljesí1 és. 4Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents