Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-28 / 23. szám
VMO. január 28., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kovács Anna lányai A lányok — Tóttá Katalin, Nagy Erzsébet, Dinván Katalán és a többiek — aíig múltak tizenhat évesék, kiszesek valamennyien. Elevenek, vidámak, jókedvűek. Derűs tréfálkozással léptek a szobába, ahol a „marna” — egymás közt így becézik Kovács Anna K.ISZ-totkárt — már várta őket. Az igazgatói szobában hatalmas térkép. Olyan, mint egy kiterjesztett szárnyú lepke. Színes foltjai elzik egy-egy ország területét. A Lányok könyvvel a kezükben asztalhoz ültek. Talán már mondani sem kell, hogy a fiatalok a KISZ- oktatás egyik formája: „A világ térképe előtt” tanfolyam hallgatói. Eleinte hangosan beszélgettek, esi vitel tek, mint a fészekből kirepült fecskék, akik élvezik a szabadságot. Ök a gyárból jöttek. A beszélgetés természetesen folyt a délelőtti munkáról — ruhagyáriak lévén —, a szalag eredményeiről, na éis.:. —1 és hát a fiúkról. Még a közéjük tévedt idegen sem zavarta vidámságukat. Vagy talán igen?.— Azt hiszem, lányok, most már megkezdhetjük a foglalkozást — szólt halkan Kovács Anna. Szinte úgy tetszett, hogy a za-, jós csacsogásban senki sem hallotta e csöndes figyelmeztetést. Ám egyszerre mintha elvágták volna a beszélgetés fonalát. Olyan síri csönd lett hirtelen, hogy még a légy zümmögése is hallható lenne, ha ugyan előbújt volna téli rejtekhelyéről. — Bulgáriáról, Albániáról és Romániáról fogunk most beszélgetni — folytatta a lányok választott „maimája”. — Ki tudna például Bulgáriáról beszélni? Mély hallgatás,.. Kati Túlira nézett, az elpirult s hirtelen“ a falon talált valami órdéke- . amit meg kellene jól nézni...’ Az egyik a könyvét lapozgatta, a másik a táskájával volt elfoglalva. Már-már úgy látszott, igazat kell adni annak, aki azt állította, hogy az Orosházi Ruhagyár KISZ- tanfolyamán részt vevő 22 lány a szó szoros értelmében csak hallgató, mert ha idegen téved közéjük, az nem tapasztalhat mást. A kínos és már hosszúra nyúlt csöndet Olga törte meg. Bátran, határozottan beszélt a bolgár emberekről, arról a hatalmas fejlődésről, amit elértek. Ettől a perctől kezdve — ha néha vontatottan is — megindult a beszélgetés. A partizánok harcáról, bolgár filmekről — amit láttak — a fiatalok tanulási vágyáról, példamutatásukról. A feszélyezeftség hamar feloldódott. Szinte rá akartak cáfolni az állításra, ami hallgatásukról, mikor kifogytak az országok ismertetéséből, magukról beszéltek. — Arról kellett volna írni, ami. kor a játékokat készítettük a ruhagyári dolgozók gyermekeinek — szólt egy rózsásképű, mosolygós kislány. — 150 babát varrtunk a gyermekeknek a szakkörön. Volt is öröm, amikor átadtuk őket. — Van színjátszó csoportunk is — kapcsolódtak a beszélgetésbe gyorsan a többiek. A szemüveges Tóth Jutka a vöröskereszteseteről beszélt, és azokról, akik részt vesznek az elsősegélynyújtó tanfolyamon. Egy másik kiszes pedig az önkéntes tűzoltócsapat munkájáról, amit szintén ők szerveztek meg. — Most az élménybeszámolókon kívül szellemi olimpiával tesszük vonzóbbá a többiek előtt a KISZ tanfolyamait — mondotta Bányai Júlia, aki Gulyás Gizellával vállalta a szellemi olimpia kérdéseinek összeállitását. Élménybeszámolókat „A világ térképe előtt” tanfolyamon tartattak. Kínáról dr. Pongrácz Gyula, Bulgáriáról Bencsik Ilona, a Szovjetunióról Kovács Anna. — Nagyon érdekesek voltak ezek a beszámolók — bizonygatták többen is mintegy aláhúzva, hogy szívesen vesznek részt a foglalkozásokon. Most a farsangrá készülnek, s a jelmezeket maguk varrják. A legérdekesebb foglalkozás mégis a szakácskor. — Olyan jókat szoktunk enni — sóhajtott fel egy dundi lány, akin ez meg is látszik. No nem, nem kövér, csak egy kicsit gömbölyded. — Lányok, gyerünk máris, mert a többiek várnak — szólt Anna, s a kis csoport elindult, hogy most már a szakköröm vegyen részt. A kis szobában — melyet a városi pártbizottságtól kaptak —■ begyújtottak. A fa vígan ropogott, s az asztalon piros vájlingból aranyié sárga tészta mosolygott a lányokra, amint beléptek. Bacsa Sándomé — a szakkör 19 éves ye- zetője — gyúrta a süteménynek valót. A többiek otthonosan nyúltak a szekrénybe, szedték elő a sütéshez szükséges edényeket, a , , 7 szótlanságukról hangzott él. S a- tésztához a cukrot, lisztet, tojást, citromot és a többi hozzávalót. A legfrissebb máris hozzálátott a tészta összeállításához. — 80 deka liszt, 20 deka margarin — sorolta az előtte fekvő szakácskönyvből, s az egyik a lisztet mérte, a másik a cukrot, a harmadik pedig elszaladt a boltba. Mindenkinek megvolt a maga beosztása. — Tűzmester vigyázz a tűzre — szólt Éva, a tanfolyam vezetője az egyik lánynak, akinek feladata most az volt, hogy tüzet rakjon. A vízcsapnál Vízi Rózsi őrködött, ő leste, hogy mikor csur- ran-eseppen egy kis víz a fazékba. Hát ilyesmi is előfordul, hogy éppen akkor nincs víz, amikor a legjobban kellene, s a lányok már tapasztalatból tudják, hogy a jó háziasszony tartalékol mindenből. Ezért állt ott Rózsi, akinek a neve is jól illett erre a beosztásra, azt sem , bánta, ha a lányok heccelik. T- Rózsi mit csinálsz, fejd meg már azt a csapot... — Jöhetek egy.kis kóstolóra? — kukkantott be egy fiatalember az ajtón. i ; S a sok vidám, lány hangos kiáltozással zavarta el a tolakodót. — Majd, ha készen lesz, jöhetsz • — kiáltották oda, mert azért -nem olyanok ők, szívesen látják vendégül a látogatókat. Hadd tudja meg, hogyan sütnek és főznek. No meg a fiatalember, legalább nyugodtan gondolhat a nősülésre, nem kell félnie attól, hogy a jövendőbelije nem tud főzni... Tanulnak, szórakoznak a vidám ruhagyári kiszesek, s szí vesen veszik, ha a gyár többi fiatalja is részt 'kér ebből. Kasnyik Judit 'thai wyb Az ösztönzés Arról beszélünk ‘manapság, hogy masabbak az emberek, másképpen gondolkodnak, öntu- datosabbak. Mind többen vannak, aikik szocialista módon élnek s dolgoznak. Kezd kialákul- ni az új, a szocialista embertípus. Múlt évi eredményeink ennek valódiságát bizonyítják. c- De ahhoz, hogy e téren is tovább lépjünk, szükséges, hogy a múlt év tapasztalatait hasznosítsuk. Szocialista hazánk eddigi építésének tapasztalatai azt mutatják, hogy az eredmények annál nagyobbak és annál szilárdabbak. minél aktívabbak az emberek, minél nagyobb az érvényesülési lehetőség, minél jobban figyelembe veszik a legfontosabb, az alapvető létérdekeket. A gazdasági élet fellendítése szempontjából a múlt évben is félreérthetetlenül bebizonyosodott, hogy az anyagi érdekeltség rendkívül fontos. Az eredmények eléréséhez sok mindent kel1 tenni. Szorgalmazni az újítást, felkarolni a kezdeményezést, figyelembe venni a dolgozók javaslatait, de az anyagi érdekeltség ösztönző hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni. Hruscsov elvtárs pártunk VII. kongresszusán azt mondotta, hogy: .. a dolgozóknak munkájuk eredményeihez fűződő a- nyagi érdekeltsége nélkül nem lehet felemelni az ország ttermelőerőit, szocialista gazdaságot teremteni...” Ezt bizonyította dolgozóink versenye is. A Békéscsabai Ruhagyár varrónőinek eredményes munkája nem csupán az öntudat, hanem az a- nyagi ösztönzés helyes alkalmazása, kiszélesítésének eredménye. A Békéscsabai Téglagyár szocialista munkabrigádját a több kereset, az újításokért kapott díj reménye, biztonsága is fűtötte. Ehhez járult az a tény, hogy tudták: munkájukkal az ország gazdagodását, a szocializmus építését, a többtermelést segítik. Egy új év hatalmas feladatainak megoldásához fogtunk hozzá. Az 1960. évi gazdasági terv teljesítése elsősorban a műszaki fejlesztés ütemétől, a gazdaságos termeléstől függ. ügy kell tehát alkalmazni az anyagi érdekeltség formáit, hogy hatásuk e két fontps feladat megoldására ösztönözzön. Hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára szerezett munkaverseny során lét- fontosságú, hogy a bérezés, a jutalom, a prémium helyes alkalmazása ösztönözze a dolgozókat arra, hogy újítsanak, fejlesszék a műszaki színvonalat, gazdaságosam termeljenek, csökkentsék a selejtet, javítsák a minőséget. Az anyagi érdekeltség mellett a- zemban ne feledkezzünk meg az erkölcsi megbecsülésről sent. Csakis e kettő figyelembe vételével érhetők el kiváló eredmények. Csakis e kettő kölcsönös, összefüggő alkalmazásával válik igazán az anyagi érdekeltség és az erkölcsi megbecsülés a munka ösztönzőjévé. Majnár József Igen, és jól is van ez így, nagyon jól! De kanyarodjunk vissza Dimimozog külföldi diplomaták, ven- Beszélgetés közben két mon dégek között, s megismeri a kö- datot váltottunk mi kollegák egy telező formaságok szabályait, más között. Egészen prózai mon ier Kolarovhoz, e nagyszerű bol- Nos, a mi kedves barátunk, ha datot, s ezért halkan. Arról volt gár emberhez. Természetesen elfogadtuk segítőkészségét, sőt ö- römmel vettük, hiszen saját anyanyelvén mégis csak minden ember. Bemutatta a város szépségeit, valamit esetleg elmulasztottunk, szó, hogy nem volt már kedvünk figyelmeztetett: étterembe menni vacsorázni, ha— Megmondjam hogy... — s el- nem — egyeztünk meg — gyulai biztosabb mondta, hogy mi a szokás ilyen- kolbászt eszünk ma vacsorára, a- kor. mit hazaiként vittünk magunk Igazán nem vettük rémesnek, kai. hírességeit, kapcsolatot teremteti Mifrt vetti* v°lna? Szerzetből - Igen. de nincs kenyerűnk a bolgár emberek és köztünk, a rórdítása közben is legfőbb gondja volt, hogy még mélyebbé tegye a szeretetet a két nép között. tette, annak tudóéban, ho«-v ez- — jelezte egyikünk, zel is közelebb viszi egymáshoz — Akkor mindegy, a két népet; Üjra folytattuk a társalgást Mielőtt elbúcsűrtunk tőle, a hármasban. Mind ez csak egy v bolgár emberek őszinte szere te tét pillanatig tarthatott, tehát nem vJE-T’“ rJ’SfK ***> ^ aktuson természetesen folytak az ~ Nagyon kérlek benneteket , A™kor kijöttünk a kaveházbol anekdota-mondások, viccelődések, elvtársak, úgysincs ma este sem- ® a a ul* csuzni o arov ahogy ez barátok között szokott ™ programotok, legyetek az én e°y 18 csomago nyújtott lenni. vendégeim; — Te elvtárs, ez bul gárul nem Nem a visszautasításért, hanem érthető, pontosabban félreérthe- ’’ 7-ért. mert nem akartuk köl-tse- tő, lefordítsam azért? — figyel- -ekbe verni, mondtuk, hogy nem meztetett egyik anekdota utáni fogadhatjuk el, mire jó az? Előfordult másban is a figyel- ®z° sem lehetett róla. Tisztelet- messége. Tudvalevő, hogy a kül- lenseggel, nem igaz barátsággal földi utalás, a külföldi emberek vádolt bennünket, ha nem fogad- közötti mozgás bizonyos formasá- íuk el 8 meghívást. Inkább elfo- gokkal is jár. Bár minket, újság- gadtuk, mintsem barátságunkat, k* dolgokban ennyire fi- Vkát a közvélemény úgy köny- mely oly őszinte, kétségbe vonja. eyel™es’ 32 feltétlenül nagyon el él, mint ravasz, dörzsölt em- A CUM kávéházba hívott meg sz®reti azt a népet, melynek fiaival ezt tett© bereket, diplomaták mégsem va-. bennünket. Sokat beszélgettünk gyünk, a formaságokat meg kü- népeinkről, szorgalmasságukról. Megköszöntük és búcsúztunk. Ionosén nem imádjuk. Akadályoz- Szavaiból újra és újra éreztük, Soha nem fogjuk elfelejteni ezt Za a munkánkat. Ezért aztán nem hogy mennyire szereti a magyar az embert, azt, aki egy a bolgár is nagyon ismerjük szabályait és népet. Persze, mi sem titkolhat- népből, Dimiter Kolarovot. Időnként vétünk is ellene. Egy tűk, hogy tiszteljük, szeretjük az Podina Péter—Varga Tibor Éolmács, az egészen más. Sokat ő népét, (Folytatjuk) felénk: — Tessék, kenyér..; — ??? — csodálkozva néztünk rá. — Dehát.: — Nem, nem. tessék csak, fii dóm, hogy jól fog esni egy kis ha zai kolbász... Tessék elfogadná a kenyeret. Nem nagy dolog ez. De aki iA rádió és a televízió műsora: Péntek, I960, január 29. Kossuth Rádió: 8.10 Operettdaloik és kettősök. 8.55 A falu érdekében. 9.1* Történetek Toscanini életéből. 19.00 Híreik. 10.10 Magyar nótáik. 11.00 Magvetés. 11.30 Balettzenék népszerű operákból. 12.00 Hírek. 12.10 Támczene. 13.00 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 13.15 Szórakoztató zene. 14.15 Ifjúsági sporthlradó. 14.40 Mignon. 15.00 Híreik. 15.10 Fiatalok filmkkibja. 15.35 Walter Giesektmg De- bussy-müvelket zongorázik. 16,15 Verbunkosok, népdalok, csárdások. 17.00 Hírek, n',1® Szív küldi. 17.45 Rádlóis- kola. 10.45 Bemutatjuk új tánczenei felvételatniket. 19.30 Szórakoztató zenekari muzsika. 20.00 Esti krónika. 20.30 Népdalok. 20.56 Napjainkról és Irodalmi témákról. 31.10 Zenés prágai hang- képek. 22.00 Hírek. 22.20 Salzburgi Ünnepi Hetek 1959. 23.40 Hegedű szól ax éjben. 24,00 Hírek. Petőfi Rádió: 8.00 Hírek. 14.15 Szórakoztató hangverseny. 15.00 Tóth Béla ka-marakórusa énekel. 15.25 Selmeczi Gusztáv énekel. 15.45 Látogatás a Mosonmagyaróvári Fémfeldolgozó Gyárban. 16.00 Zenekari hangverseny. 17.15 A tárgyalóteremből. 17.25 Jó parti. 19.05 Hírek. 19.10 Falurádió. 18J0 Nótacsokor. 19.54 Jóéj szakát, gyerekek. 20.00 Heti bangvensenylcalaiuz. 21.00 Hírek. 21.05 Beethoven: Esz-dur vonósnégyes. 21.40 Az új falu a műveltség útján. 22.00 Szórakoztató szimfÓTriku- zene. 23.00 Hírek. , . Televízió: Adásszünet Közlemény — Az országos f ilharmónia rende- ésébem február 1-én, hétfőn este 7 órakor Étkei és kortársad művedből opera-est. Debreceni MÁV Filhairmó- nikus Zenekar. Vezényel: Korody András. Közreműködik: Czanik Zsófia, Uvardy Tibor. Összekötő szöveget mond: Balassa Imre. Részletek Erkel, Goldmark, Csajkovszkij sito. operáiból. Február »-én, hétfőn este 7 órakor Kovács Dénes (hegedű) és Bächer Mihály (zongoar) szonáta-estje. Műsor: Mozart: C-dur szonáta. K. 296. Brahms: D-moll szonáta. Beethoven: A-dur nlkus Zenekar. Vezényel: Sulyok Tamás. Közreműködik: Sziecsődy Irén, Nagypál László, Bartey Zsuzsa, MeOis György, összekötő szöveget mond: Gál György Sándor. Részletek: Verdi, Puccini, Bizet, Saimt-Saens, Thomas, Offenbach stb. operáiból. Bérletek kaphatók az Állami Zeneiskolában. Április 18-án, hétfőn este 7 órakor Chopin- Schumann — Brahms — Mendelssohn hangverseny. Közreműködik: Umger Emőke (gordonka), Rőth Márta (ének), Miklós György (zongora). Május 9-én. hétfőn este 7 órakor zenekari hang verseny. Budapesti MÁV Szimfóniku sok. Vezényel: Lukács Miklós. Műsor (Kreutzer) szonáta, op. 47. Március 14- én. hétfőn este 7 órakor olasz—francia I Beethoven: VI. szimfónia, Beethoven opera-est. Debreceni MÁV Fiibarmó- 1 V. szimfónia. Humorban nem ismerek tréfái A Békés megyei könyvtár az' irodalmi héttők keretében februai elsején este 7 árakor, Humorban nem ismerek tréfát címmel vidám farsangi irodalmi előadást tart. Az előadást dr. Pósa Péter egyetemi docens tartja, a humoros, szatirikus irodalomról. Közreműködnek: Dómján Edit, Földi Teri, Kalló Flórián, Váradi Sa& bölcs, a Szegedi Nemzeti Színház művészeti. A műsoron jelenetei mutatnak be Shakespeare Makrancos hölgy című vígjátékét)«! Wilde Hazudj igazat című színművéből. Elhangzik Rostand: Cy» no de Bergerae orrmonológja: versek Puskintól, Majakovszkij* tói, novellák, krokik, Harinthytól, Darvas Szilárdtól. 3
