Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-28 / 23. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1960. január 38., csütörtök I termelőszövetkezetek további fejlődésének feltételei zecek teszik üd, így a bőségesebb Walter Ulbricht levele Adenauerhez a békeszerződésről, a fegyverkezésről és a rakétafegyverek használatáról Az elmúlt év októberé­től, de különösen a téli hóna­pokban igen jelentős fejlődést ér­tünk el a tenmelőszövet-ketetek számszerű fejlesztésében. Termé­szetes a szocialista átszervezés, a termelőerők nagyarányú fejleszté­sét és ezzel együtt a termelési színvonal emelését teszi lehetővé, illetve idézi elő. Ugyanakkor a- zonban maga az áttérés mind a még továbbira is egyéni gazdálko­dók körében, mind a közös szö­vetkezeti gazdaságban egyesült tagok gazdálkodásában, elkerül­hetetlen üli, bizonyos zökkenőket idéz elő a termelés menetében. Teljesen érthető tehát, hogy ami­kor szocialista átszervezés és a mezőgazdasági termelés általános fellendítésének kettős feladatát együtt és egyidejűleg igyekszünk megvalósítani, élesebben jelent­kezik az a feladat: a termelőszö­vetkezeti mozgalom előrehaladá­sa nyomán hogyan és milyen gyorsan erősödnek a közös gazda­ságok. Tehát az áttérés során ho­gyan teremtődnek meg a közös nagyüzemi gazdálkodás, a na­gyobb hozamú és termékenyebb mezőgazdasági termelés feltételei. A megnagyobbodott földterület, a ki »parcellák összevonása, a na­gyobb gazdaság tervszerűbb gaz­dálkodási módot kíván. Ehhez kapcsolódik szintén általában ér­vényesülő feltételként a szakem­berek hálózatának megszervezése. A mezőgazdaság fel­lendítésével kapcsolatos fel­adatok megoldása elsősorban at­tól függ, hogy meg tudjuk-e erő­síteni a termelőszövetkezeteket tapasztalt, megbízható és odaadó vezetőkkel, szakemberekkel, és elosztani az embereket. kenyérért, húsért már a termelő- szövetkezetek a felelősek. Igen sok termelőszö­vetkezetben hiányzik még a jó szakember. Abból, hogy ki áll a termelőszövetkezet élén, meg le­het ítélni az ottani pártbizottság és a tsz- pártszervezet politikai munkáját. Több okról lehetne itt szólni. Mi egyelőre talán a leg­gyakoribbról szólunk. Mindenek­előtt nem lehet kielégítőnek ne­vezni azt a gyakorlatot, hogy a szakiskolát végzett, megfelelő tu­dással rendelkező fiatalok távol- tartják magukat a képzettségük­nek megfelelő munkától. Ma már mindenki előtt világos, milyen óriási gyakorlati jelentősége van annak, ha az agronómusok, zoo- technikusök és más mezőgazda- sági szakemberek nem a hivata­lokban bérelszámolók stb., hanem közvetlenül a mezőgazdasági ter­melésben dolgoznak. Vannak olyan mezőgazdasági szakembe­rek Orosházán és másutt is, akik hivaitalban „üldögélnek”, de ezek­nek nem a hivatalban, hanem a termelésben a helyük. Az oros­házi városi párt vérgehajtó bizott­sága az utóbbi időben nagy gon­dot fordít arra, hogy a tsz szak­vezetést megerősítse oly módon, hogy erre a munkára politikailag, szakmailag képzett, főiskolát, vagy más képzettségű mezőgazda- sági szakembert állítson. így tör­tént az orosházi Béke és az Űj Élet Tsz esetében is. így jött át Horváth András, a Szöllősi Álla­mi Gazdaság üzemgazdásza, az Üj Élethez pedig Varga Mihály sze­mélyében főiskolát végzett elnö­köt választottak. További szaikem­gazdaságunk javára helyesen al­kalmazza. így nem kell attól tar­tanunk, hogy a termelőszövetke­zeti parasztok nem értik meg a szakemberek munkájának jelen­tőségét és nem segítik minden erejükkel a helyesen kitűzött nép- gazdasági célok megvalósítását. Elősegítik, ha gazdasági intézke­déseinkkel megvalósítjuk az ál­lam és a termelőszövetkezetek gazdasági érdekének helyes ösz- szekapcsolásóit Rocskár János Több építőanyagot biztosítanak a családiház-épitőknek A kislakásépítők ebben az év­ben mintegy kétszáz millió forint értékű anayaggal szerezhetnek be többet, mint tavaly. Ezek elké­szítéséről és szállításáról úgy gondoskodik az Építésügyi Mi­nisztérium, hogy az anyag túl­nyomó része április és október között az építkezők rendelkezésé­re álljon. A tégla- és tetőfedőanyag-hiány jórészt már tavaly megszűnt, saz idén még bőven jut a lakosság­nak. A TÜZÉP és MEZÖSZÖV raktáraiba kerülő tetőfedő pala például mintegy 15 000 családi házhoz elegendő, tetőcseréppel pedig ötször ennyi épületet lehet befedni. Vasbeton födémgerendá­ból 110 000 méterrel, parkettából 9000 és hajópadlóból mintegy 50 ezer négyzetméterrel, égetett mészből 9000 tonnával nagyobb az 1960. évi előirányzat. Cementből is több jut, de ez még nem fede­zi a szükségletet. (MTI) Berlin (ADN) Walter #Ulbricht, a NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK miniszterta­nácsa elnökének első helyettese 1960. január 23-án levelet intézett dr. Konrad Adenauerhez, a CDU —CSU nyugatnémet kormánypárt elnökéhez. A Német Szövetségi Köztársa­ságban jól ismerik ugyan a bon­ni kormány népellenes szándé­kait és NDK-ellenes, atomhábo­rús terveit — írja levelében Wal­ter Ulbricht — „a legkisebb al­kalmat sem akarom elmulasztani, hogy megkíséreljem letérítem önt és pártjának tagjait a német nép nemzeti érdekei és Európa bé­kéje szempontjából oly veszélyes útról.” Walter Ulbricht rámutat arra, hogy az uralkodó nyugatnémet katonai körök politikája, amely a második világháborúban csú­fos vereséget szenvedett, ma csak még borzalmasabb kataszt­rófával végződhet, majd a né­met nép nevében ilyen kérdéssel fordul Adenauerhez: „Ön való­ban kész a német nép előtt vállal­ni a felelősséget azért a kocká­zatért, hogy nyugatnémet la­kosság nagy része német terüle­ten vívott atomháborúban elpusz­tuljon?” „Dobja papírkosárba a keleti hódító hadjárat terveit! Ne játsza­dozzék az atomháborúval, mond­jon le a nyugatnémet NATO- hadsereg atomf elf egy vérzéséről! Adja meg Nyugat-Németország lakosságának a jogot, hogy dönt­sön az atomfelfegyverzésről és a békeszerződésről! Gondoljon vég­re Németországra! A német kér­dés békés megoldása a német nép előtt álló legnagyobb nemzeti feladat!” E felhívás után Walter Ul­bricht kijelenti: „Ha a Nyugat­német Szövetségi Köztársaság kormánya nem szünteti be hama­rosan az általános és az atom­fegyverkezést, a Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya kénytelen lesz megfelelő intézke­déseket tenni és megkéri szövet­ségeseit, bocsássanak rendelkezé­sére rakéta-fegyvereket”. Ezt követőem hangsúlyozza, a Német Demokratikus Köztársaság a továbbiakban is mindent elkö­vet, hogy elősegítse Németország­ban az enyhülést, küzdjön a mi­litarista és a revanspolitika min­den megnyilatkozása ellen ás meggyőzze a nagyhatalmaikat a német békeszerződés megkötésé­nek szükségességéről, s így „sza­baddá válik az út német hazánk békében és szabadságban történő újraegyesítéséhez”. Befejezésül Walter Ulbricht ki­fejezi azt a reményét, hogy Ade­nauer alaposan megfontolja a le­vélben foglaltakat és elősegíti a nyílt tárgyilagos megbeszéléseket a békéről vagy a háború alterna­tívájáról, Németországnak béke­szerető, demokratikus haladó ál­lammá történő újraegyesítéséről. (MTI) A termelőszövetkezeti vezetés Igen bonyolult és igen nagy jelen­tőségű munkának középpontjában kétségtelenül az elnök tevékenysé­ge álL Azonban amennyire fon­tos, hogy a termelőszövetkezet ólén odavaló, jól képzett emberek legyenek, ez egymagában még nem elegendő. Ahogy az üzemek­ben szükség van nemcsak az igaz­gatóra, hanem képzett múveztők- re, mérnökökre és könyvelőkre, ugyanúgy nem képzelhető el a termelőszövetkezeti gazdálkodás szakszerű, eredményes irányítása jó brigádvezető, mezőgazdász, könyvelő nélkül. A brigádvezetőnek a maga te­rületén ugyanis értenie kell a ve­zetéshez, hasonlóan az elnökhöz. A brigádvezető feladata többek között, hogy az elnök, a mezőgaz­dász utasításai, valamint a bri­gádterv alapján irányítsa és el­lenőrizze a brigád, vagy munka- csoport munkáját. Neki kell gon­doskodni arról, hogy helyesen ér­tékeljék a tagok munkáját, ponto­san állapítsák meg a munkáért já­ró munkaegységet. A mezőgazdász feladata a gazdaság szakmai irá­nyítása. Felelős a termelési tervek teljesítéséért, az előírt termelési eljárások betartásáért, s a terme­lési eredmények állandó növeke­déséért. A brigádokat szakmai ta­nácsokkal látja el, gondoskodik az új termelési módszerek beveze­téséről stb. Vajon szaktudás nél­kül el lehet-e ezt végezni, vajon megengedhető-e, hogy több ezer hold föld kevesebb termést adjon, mint amennyit emberi ésszel, szakértelemmel, munkával adhat­na? Nem engedhető meg. hiszen hazánk termelőterületének na­gyobbik felét a termelőszövetke­berekkel kívánják még megerősí­teni a Dózsa és a Vörös Csillag Termelőszövetkezeteket is. Sokat lehetne beszélni a szakemberek jó munkája alapján megváltozott közösségi szellemről, a megszilárdult munkafegyelem­ről, de erre most nincs mód. Any- nyit azonban megjegyzünk, hogy a jó szakemberek bekapcsolódása a termelőszövetkezetek munkájá­ba, az egész gazdaságon belül érez­teti hatását, s ami a legfontosabb; ezt helyeslik és jó véleménnyel vannak iránta a még kívülállók is. Természetesen a szakvezetés ellen olyan hangok is hallatszottak és hallatszanak, hogy a tagság nem érzi magáénak a szövetkezetét, mivel úgy látja, „csak” az elnök, „csak” a főagronómus, „csak” a brigádvezető intézkedik. Az ilyen hang megszüntethető, mihelyt a vezetés — beleértve a szakveze­tést is — ellenőrzését a tagságra bízzuk. A termelőszövetkezeti terv a gazdálkodás alapjává vá­lik, mihelyt az egész tagságnak köze van hozzá, akkor az egész tagság magáénak érzi a szövetke­zetei és felelősséget érez a gazdál­kodásért. Nem lehet csak az iro­dában jóváhagyni a termelési ter­vet. Hadd gondolkozzanak, törjék a fejüket, vitatkozzanak maguk a tagok azon, hogy miképpen lehet­ne jobb termelési eredményt, na­gyobb jövedelmet elérni. Itt kell kezdődnie annak, amit úgy szok­tunk kifejezni, hogy bontakozzék ki a tömegek alkotó ereje és has­son ez éltető erővé, lelkesítővé a termelési eredmények növekedé­sében. És itt kell a jó szakember, hogy a helyes kezdeményezést az egész tagság javára, egész nép­Tanul a tanya A Viharsarok falvaiban és ta­nyavilágában a hosszú téli esté­ken sokáig világítanak az isko­lák, a tanácsházak, a művelődési házak ablakai: esti iskolákon ta­nulnak az egykori cselédek, ku­bikosok. A tanárok véleménye szerint örvendetesen nagy az ér­deklődés — különösen a termelő­szövetkezeti községekben — a mezőgazdaság legfejlettebb mód­szerei iránt, de az irodalmi, tör­ténelmi és földrajzi témákat is nagyon kedvelik a falvak lakói. Tudásszomjukat mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy heten­ként két-három este gondosan fel­készülve, szinte hiánytalanul Mozaik a szocializmus országainak életéből Hűtét ’ 1 a helikopteren 1; A krasznojarszki sebészeti kórház or­vosai elhatározták, hogy az „MI—4“ he­likoptert használják l fel mint légi műtőt. A helikopter fülkéjé­ben a műtőasztal, va­lamint a kutatások­hoz és analízisekhez szükséges műszerek fél óra alatt előké- szíthetők. Az ilyen I mentő-helikopter a legmegközelíthetetle- nebb és legtávolabbi helyekre is képes el­juttatni a szakorvosi 1: segítséget. A napokban a krasznojarszki határ- területi légi egészség- ügyi állomástól segít­séget kértek. A szver- lolobovszkA szovhoz- ban Anna Ivanovna Koszom fejőnőn sür­gős műtétet kellett végezni. A légi men­tő csakhamar földet ért a szovhozban, < a sebészek közvetlenül a helikopteren végez, ték el a műtétet. Ko- szova életét megmen­tették. Mérnökök mennek a kolhozokba A kijevi terület iparvállalatainak mérnökeiből és tech­nikusaiból álló cso­port felhívta Ukrajna vállalatainak és in­tézményeinek mér­nökeit és techniku­sait, hogy jelentkez­zenek állandó munká­ra a kolhozokba. A köztársaság több mint ezer mérnöke és technikusa úgy nyilatkozott, hogy se­gíteni akar a kolhoz­parasztoknak a tech­nika jobb kihaszná­lásában, a hétéves terv határidő előtti teljesítésében. A kije­viek példáját az O- roszországi Föderáció, a Belorusz SzSzK és más szövetségi köz­társaságok sok ipari szakembere követte. Csupán a vlagyimiri gazdasági körzet üze­meiből 117 mechani­kus jelentkezett a kolhozokba. Nehru az NDK-pavilonban Nehru indiai mi­niszterelnök megte­kintette az NDK pa­vilonját az újdelhi-i mezőgazdasági világ- kiállításon. Nagy ér­deklődést tanúsított a kiállítás iránt s külö­nösen a termelőszö­vetkezeti falu modell­jeiről és a 21 nyelven „beszélő” üvegtehén­ről nyilatkozott nagy elismeréssel. Nehru miniszterelnök beírta nevét az NDK pavi­lonjának vendég­könyvébe, többek kö­zött azzal a meg­jegyzéssel, hogy nagy megelégedésére szol­gál az NDK részvéte­le a világkiállításon. megjelennek az órákon s komo­lyan veszik a tanulást. A mezőkovácsházi járásban a tsz-elnökök, brigád- és munka­csapatvezetők összesen kétszáz­ötven mezőgazdasági szakkörben ismerkednek a legfejlettebb mód­szerekkel s a tanultakat gyakor­latban alkalmazzák. A kunágotai Bercsényi Tsz-ben az itt tanultak alapján bevezették a hizlaldában az önetetést s a daraértékesítés hamarosan 23 százalékról 28-ra e- . melkedett. A baromfitenyésztők ;zakkörében 18 asszony tanul nagy szorgalommal. Megyeszerte több mint kétezren járnak ezüst­kalászos gazdatanfolyamra, az Orosházi Mezőgazdasági Techni­kum kihelyezett osztályain pedig csaknem félezren tanulnak: Csor- váson, Tótkomlóson, Szeghal­mon és más termelőszövetkezeti községben. A jövő évi oktatásra nár is 100 új hallgató jelentkezett. A Muronyhoz tartozó tanyavi- iágban a szülők kérésére földrajz, •irténelem és irodalmi előadáso- :at tartanak a pedagógusok, me- yet őszülő hajú édesapák, édes­anyák és nagyszülők hallgatnak rdeklődéssel. Édesapák és nagyapák tanulják ’• betűvetést és a magyar nyelvet kotospusztán, ahol a román anya­nyelvű parasztok nem járhattak zelőtt iskolába, nem tudtak ma­gyarul beszélni, a betűt pedig semmilyen nyelven nem ismerték. Saját késésükre rendezték az esti tanfolyamot s gyermekes újon- gással mutatják egymásnak, ha egy-egy mondatot hibátlanul le­írnak vagy elolvasnak. ^ a.

Next

/
Thumbnails
Contents