Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-27 / 22. szám
1986. január 27., szerda békés megyei népújság 3 A folyamatos hús- és gsirellátásért „ Száz holdanként száz mázsa sertéshúst termel a csanádapácai Köztársaság Tsz Állatforgalmi Az Állatforgalmi Vállalat orosházi járási kirendeltségén a napokban, amikor bekopogtunk, munkában elfoglalt embereket találtunk. Petrik László elvtári, a járási kirendeltség vezetője azzal fogadott bennünket: nem a legjobb eredményt felmutató Járási kirendeltségnél Járunk, mert bizony az elmúlt évben sem tudták teljesíteni a tervet. A száj-i és körömfájás miatt mintegy 4 ezer darab a sertéskiesés, s így az é- ves tervet csak 93 és fél százalékra tudták teljesíteni. A hizómar- ha-felvásárlásnál már jobb az eredmény. Mázsában előírt tervüket 105,3 százalékra teljesítették. A termelőszövetkezeteknek rövidlejáratú állatvásárlási hitelből is az állatforgalmi vásárol növendékállatokat és süldőket. Nincs olyan termelőszövetkezet a járásban, amely az elmúlt évben valamilyen formában ne vette volna Igénybe az állatforgalmi segítségét. Nemrégiben a nagykopáncs! Győzelem Tsz-nek növendékmarhát, a tótkomiósi Viharsaroknak 500 süldőt, nagyszénás! V] Élet Tsz-nek növendékmarhét, a csanádapácai Köztársaságnak, a gádorosi Dózsának, Petőfinek szopósborjúkat vásároltak, A ki' rendeltség dolgozói a legjobb tu« lásuk szerint válogatják ki a leg megfelelőbb állatokat, ezért alig akadt elhullás a felvásárolt süldők és borjak közül. A termelőszövetkezeteknél és az egyénieknél is baj volt eddig a hizlalás folyamatosságával. Legtöbbször a tsz-ek is és az e- gyéniek is csak az első és negyedik negyedévre kötnek hizlalásl szerződést. Pedig van lehetőség arra, hogy a második és harmadik negyedévben is szállítsanak. Megszokott dolog ugyanis, hogy csak a késő őszi és téli hónapokban hizlalnak sertéseket. Ebből adódik, hogy a hús- és zsírellátásban a nyári hónapokban zavarok vannak. A kirendeltség munkatársai azon fáradoznak, hogy a tsz-ek, de az egyéniek is egyenlő arányban szállítsák a hízott állataikat. A termelőszövetkezeteknél nem egyszer elmondják: mi volna, ha aratáskor, amikor legsürgősebb a kombájn, az ipari munkások nem küldenének azzal, hogy most éppen traktorokat gyártanak, mert erre most nagyobb kedvük van. Több tsz-ben a lehetőségeket sem használják ki: odaadnak ma egy verebet a holnapi túzokért. A csorvási Kossuth Tsz-ben a napokban arról folyt vita, hogy eladják a 21 szép, saját tenyésztésű kocának valót és ezzel is 2—3 forinttal növelik az egy munkaegység értékét. Petrik elvtárs, a- mikor kinn Járt nálunk, próbálta rábeszélni a tsz vezetőit, Inkább fizessenek 1—2 forinttal kevesebbet az Idén egy munkaegységre, hogy jövőre 5—6 forinttal többet adhassanak. Ha ugyanis 21 koca szaporulatát meghlzlalják decemberre vagy januárra, legalább 5 forinttal növelnék az egy y« munkaegységre eső értéket. De más tsz-ekben sem kalkulálnak elég jó. Pedig saját tapasztalataikból tudhatják, hogy leggyorsabb pénzforrás, jövedelem az állatnevelésből, hizlalásból adódik. A gádorosi Petőfi Tsz erre az évre 526 sertés hizlalását vette tervbe. A járási tanácsnál — ott volt Petrik elvtárs lg — igyekeztek a gádorosiakat meggyőzni, hogy nézzenek szét a portájukon, mert ők ennél többre is képesek. A- míkor jobban megnézték a terveket, akkor Jöttek rá, hogy a darálónál levő vámkeresetet nem vették figyelembe. Utólag módosították a tervet, s pótlólag mintegy 200 süldőt állítottak be hizlalásra. 36 ős hasznos állattenyésztéssel foglalkozni, azt bizonyította a csanádapácai Köztársaság Tsz példája is. Az idén 100 holdanként 100 má 2sa sertés- és marhahúst adtak le. Az a tervük, hogy az idén csak sertéshúsból elérjék a 100 hold utáni 100 mázsa termelést. Ez a törekvésük .nagyban növelte tavaly is az egy munkaegység-értéket. Az eddigi kilátások szerint az orosházi járásban a Köztársaság Tsz fizet legtöbbet egy munkaegységre. Sok tsz-ben azonban még most sem győződtek meg megfelelően arról, hogy érdemes állattenyésztéssel, állattartással foglalkozni. A tótkomiósi szövetkezeteknél még húzódoznak a sertéshlzialás* tói. A Haladás Tsz az idén is jóval a lehetőségek alatt ütemezett be sertéshizlalást. Az Alkotmányban sikerült úgy meggyőzni a vezetőséget, hogy most a tavaszon 200 süldőt vásárolnak és azt még az idén átadják. Az állatforgalmi vállalat kirendeltségén azonkívül, hogy szorgalmazzák a sertéshizlalási szerződéskötéseket, gondolnak arra Is, hogy jövőre és azt követő években Is egyre több és több sertés legyen. Kocaakciót Indítottak termelőszövetkezeti tagok és egyéni gazdák körében. A szép anyakocákat lekötik a szaporulatukért Egy-egy koca lekötéséhez a gazda 600 forint kamatmentes előleget kap és a szaporulatból legalább kettőt köteles meghizlalni vagy abból sonkasüldőt nevelni. Ez az akció is segíti a termelőket, hogy minél több zsírt, húst adjanak, s növeljék jövedelmüket, Csepkó Eta verseny második helyezettjei A múlt évben teherforgalmi v erseny bontakozott ki az ország 32 autóközlekedési vállalata közöl t. E versenymozgalom célja az volt, hogy az autóközlekedési váll alatok az eddigieknél Jobbá tegyék a teherszállítást. Megyénk 41. számú Autóközlekedési Vállalatánál is nagy visszhangra talált e mozgalom, melyet párttaggyfllé- sen éz termelési tanácskozáson vitattak meg a gépkocsivezetők. A tanácskozásokat tett követte. A tehergépkocsik vezetői csatlakoztak az országos kezdeményezéshez. A versenymozgalom első értékelésekor még úgy látszott, hogy a 41. számú Autóközlekedési Vállalat lemarad a vetélkedésben. A párttaggyűléseken és a termelési tanácskozásokon azonban Ismételten értékelték, vltatgatták a lemaradás okalt. 8 ez meghozta az eredményt. A gépkocsivezetők célratörő munkája nyomán á teherforg almi verseny év végi eredményének értékelésekor az ország 32 au tóközlckedésl vállalata közül a 41. számú Autóközlekedési Vállalat 1 ett a második. Hogy érdemes volt- e ebben a nemes versengésben részt venni, azt a közeljövőben kiosztásra kerülő nyereségrészesedés sok gépkocsivezetőnél érzékelteti majd. 61 exer forint jövedelem jutott ax Ombódi családnak A kürösludányl Május 1 Tsz egy év© megnyílt és közkedveltté vélt halászcsárdájának rolói 1© voltak húzva január 23-án este. Benn azonban szólt a zene, s egy-egy előlegezett kurjgntás Is elhangzott a hajnal feléig tartó mulatsághoz. A csárda tulajdonosai, a Május 1 Tsz tagjai foglaltak helyet a terített asztalok mellett, hogy megünnepeljék az 1959. évi sikereket S nem Is akárhogyan: 47 tyúkot és öt birkát szabdaltak üstbe, afféle írházi tyúklevősnek csigatésztával, és jó magyaros birkapaprikásnak. Közös számlára kapott minden jelenlévő egy-egy fél liter bort is kedvderítőnek. — Lesz-e ünnepi beszéd? — kérdeztem az elnöktől, Szabó Lajos elvtórstól, arra számítva, hogy majd megtudok egyet-mást a tsz múlt évi gazdálkodásáról, ez évi ;erveiről. Termelőszövetkezetek ünnepe Kétegyházán Kétegyházán a termelőszövetkezetek vasárnap ünnepséget rendeztek abból az alkatomból, hogy termelőszövetkezeti községgé vált a Jőleg román nemzetiségűek lakta fata. A termelőszövetkezeti napot a mezőgazdasági gépészképző szakiskola nagytermében Balázs György, a községi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Szabó Sándor, az MSZMP békés megyei bizottságának titkára ünnepi beszédében üdvözölte a község termelőszövetkezeti parasztságát és ismertette a hetedik pártkongresszus megszabta feladatokat. A gyűlés után társas ebéden vettek részt a vendégek. 0 Szocialista Munka Ifjú Brigádja címért Élénk a KISZ-élet a 41. sz. Autó- közlekedési Vállalatnál. A KISZ- tagok legtöbbje szorgalmasan részt vesz a politikai és szakmai oktatásokon, hogy gyarapodjék látókörük. Ezért szervezték meg a KISZ-oktatást. Ezenkívül jutott idejük arra is, hogy részt vegyenek a fásítási mozgalomban Is. De valami mást is csináltak az AKÖV kiszistái. A pártalapszervezet Javaslatára a KISZ-fiatalok . megalakították azt az ifi-brigádot, mely kitartó munkával és nagy szorgalommal küzd' a Szocialista Munka Ifjú Brigádja címért. A pártszervezet felhívását és a klszlsták példa- mutatását követően nrtar hat brigád küzd e megtiszeflő cím elnyeréséért. A KISZ-tagok két újítóbrigádot is szerveztek. Az I. sz. újító brigád a megrendezett újítási hónapban első lett. Az elsőséget 16 újítással érte el. Üzenet Szombathelyre A cipőgyárlaknak üzenünk. Köztudott, hogy az üzem, fennállása óta, milliónyi változatos méretű és divatú jó cipőt készített a vásárlók legnagyobb megelégedésére. Némi szépséghibára szeretnénk felhívni a figyelmét, amit ha eltüntetnek, még szebben ragyog a hírnevük. Felkereste szerkesztőségünket Hazai Pál békéscsabai lakos, és egy bundabéléses gyermekcipőt mutatott, melynek a talpa rétegenként szétvált. Kilencesztendös kisfia mindössze három hétig használta. Az édesapa, észrevéve a hibát, előszűr Békéscsabán a Szt. István téri Állami Áruházba ment, ahol a vásárlás történt és megmutatta a váratlanul megbetegedett lábbelit. Azt mondták, hogy panasza jogos, és nem Is első eset. Tanácsolták, küldje a cipőt Szombathelyre, a Cipőgyárba, honnan megtalpalva küldik vissza. Amennyiben mégsem tennék, ez esetben a két hét türelmi idő elteltével vadonatúj clpflt adnak. — Egyik sem történt meg, hanem ehelyett visszaérkezett a gyer- meklábbell úgy, ahogy útnak Indult, de a következő néhány soros levél kíséretében: „Panasza nem Jogos. A talp nem vált el, hanem elfásult.” Megnéztük a cipőt. A talpa valóban rajta van még, csak nagyon „el- fásult” a sok hiábavaló küldözgetéstől. Olyan, mint a rétestészta. A hóié ott Jir kl-be rajta, ahol neki tetszik. Ügy gondoljuk, hogy munka közben néhány selejtes bőrlap is a talpklvágó kés alá került. Ahol dolgoznak, ilyesmi előfordul, nincs semmi vész. Azonban reméljük, hogy a műhiba miatt kárt szenvedetteket, jelen esetben Hazai Pált, talpalt vagy új cipővel kárpótolják. Ez a ml világunkban a vásárlókkal szemben természetes Is, — húr — — Ilyen-kor mák jó étvágyat és jó mutatást szoktunk kívánni — volt a válasz. — No sebaj, majd megtudok én mindent, amire kíváncsi vagyok — gondoltam, ée hol egyik, hol másik tag mellé telepedtem, Először is a tsz egyik alapító tagja, Ambrus Imre mellé, áld éppen a vacsora előtti szesz árát rendezte a pincérrel. — Futja a keresetből? — kérdeztem. —• De futja ám, 59 éves létemre 479 munkaegységet teljesítettem, s mindegyikre 41,60 forint érték jut., — Ez bizony kevés híján 20 ezer forint. Szép kereset egy fiatal tsz- ben, 59 éves korral. — Meg is vagyok elégedve vele. Mondtam én 1958 februárjában, hogy csak a hármas típusú szövetkezetnek van jövője, alakuljunk át. De csak öten akartuk nagyon Szabó Lajossal, Török Ferenccel, Ombódi Imrével meg Bögre Károllyal. Alig szaporodott annyira a létszám, hogy működési engedélyt kapjunk. Még egy kis csaláshoz is folyamodtunk — de ezt nehogy megírja az újságba! Megegyeztünk néhány asz- szonnyal: nem baj, ha egy kapavágást se csinálnak a tsz-ben, csak írják alá a belépési nyilatkozatot, mert másképpen nem tudunk megalakulni. Miután megalakultunk, még jöttek néhányon, úgyhogy az 1938-as évet 17-en, a tavalyit 48-an dolgoztuk végig. — A 41,60 forint munkaegységérték szerint sikerrel. — Ehhez még hozzájön a háztáji gazdaság is. Ügy ám, 25 mázsa kukoricát törtem én le a háztáji földről, fejőstehenet tartok, s meghízta!tam három sertést Egyet eladtam 2100 forintért, egyet levágtam, egyet pedig a családos lányomnak ajándékoztam. — Milyen imádságot mondott volna Ambrus bácsi 20 évvel ezelőtt, ha az édesajától kapott volna egy 180 kilós hízót? — Még egy csőkört malacot se várhattam se apámtól, se apósomtól, én segítettem őket a szűkös napszámból. Itt félbeszakadt a beszélgetés, mert tálalták az ínycsiklandozó, hússal tele levest. Vacsora közben hallottam meg, hogy a tez egy másik alapító tagjának, Ombódi Imrének és családjának 1470 munkaegysége van. Ezek szerint 61152 forintot vittek haza. — Hányán kérették ezt a rengeteg pénzt? —* kíváncsiskodtam. — Jóformán csak kerten a vegemmel, Doncsék Istvánnal — magyarázta Ombódi Imre. — Én 570, a vejem 800 munkaegységet teljesített. A kislányom is teljesített százat, dohát 6 még fiatal. A menyecske lányom, Dancsákné nem járt ki dolgozni. — A járási tanácsinál nagyon sokallták a tagonként teljesített munkaegységek számát — mesélte Tűrök Ferenc. — Dehát rengeteg csatornaépítés is volt a 120 holdas rizstelepen. — Szabó elvtárs — szólítottam meg az elnököt —, már sokait beszélgettem a tagokkal arról, hogy mi volt, most már szeretném tudni azt is, hogy mi lesz az idén. — Tervünk és vágyunk van nekünk bőven. Először is azt mondom el, hogy a tehenek számát 25-re akarjuk növelni. Meg akarjuk hizlalni azt a 36 borjút, amit tavaly szopós korban vásároltunk. Sertést 100 darabot terveztünk hizlalni, a 100 férőhelyes hizlaldát saját erőből építjük. Vágyunk egy 50 férőhelyes tehénistálló és egy Zetor is, de ez aligha teljesül, mert saját erőből nem bírjuk. Pedig nagyon kellene a Zetor a szállításokra, meg aztán a tagok is szívesebben mennének ki a nyolc kilométerre lévő földjeinkre. Rizsvetésünk 120 hold lesz az idén is. Emellett öntözünk vagy 30 hald szántóföldi növényt is és hat hold konyhakertészetet. Ha futja az erőnkből, akkor a 21 holdas halastavunkat megnöveljük vagy 15 holddal. Ezek után nincs más hátra, mint megállapítani: sikeres volt a múlt év és eredményesnek ígérkezik ez is. Jogos volt a Május 1 Tsz tagjainak jókedve a két gazdasági év „mezsgyéjén”. Kukk Imre L M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat — Békéscsaba, József Attila u. 4. — felvesz kőműves, ács és szobafestő tanulókat 14—16 éves korig, akik az általános iskola nyolc osztályát elvégezték eredményesen. Jelentkezés személyesen vagy levélben a vállalat munkaügyi osztályán vagy a 611. sz. Mü. M. Intézetben. Békéscsaba, Lenin tér 5. szám alatt. 249
