Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-27 / 22. szám
BÉKÉS MEGYEI Ara: 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I960. JANUÁR 27., SZERDA MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGINAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Több kukoricát Mezőgazdaságunk fejlődése a belterjesség irányába halad. Ez azt jelenti, hogy egy ka- tasztrális holdról egyre több ihezőgazdasági terméket akarunk előállítani. Ha a belterjesség fokozásában akarunk gyorsabban előrébb lépni, akkor az állattenyésztés fellendítésére az eddigieknél is nagyobb gondot kell fordítani. — Az állattenyésztés alapja a kulturált takarmánytermelés — állapította meg többek között Magyari András elvtárs, földművelésügyi miniszter-helyettes az országos kukoricatermesztési tanácskozáson elhangzott beszámolójában. Hogyan is állunk a takarmánytermesztéssel idehaza, Békés megyében? A régi hagyományoknak még igen sok követője akad. A silókukorica, a magnak termelt kukorica és a lucerna termesztésének fokozásában rejlő lehetőségeket többen még nem látják, világosan. Éppen ezért az őszi és a tavaszi takarmány- keverékekkel kívánják megoldani az állatállomány takarmány-ellátását. De egyre több állami gazdasági vezető, tsz-el- nök és agronómus látja, menynyire maradi azoknak a gondolkodásmódja, akik a rozsos és a búzás keverékektől várják az igen nagy létszámú állatállomány takarmány-ellátását. Miért? Azért, mert a kukorica két és félszer adott 1959-ben is — országos átlag — több tápértékét, mint a zab. A lucerna pedig háromszor annyi fehérjét, mint az árpa. Vagyis a sokféle takarmány közül ez a kettő az, amelyikre mezőgazdasági nagyüzemeinkben a takarmánybázis megteremtésében bátran építhetünk. A mi megyénk gabonatermesztéséről híres, de a kukorica is jól terem. A szabadkígyó- si legelőn egy őserőben lévő 13 holdas területen a múlt évben 46 mázsa holdanként! kukorica csőtermést értek el. Ha ott, azon a szikesedésre hajlamos területen ilyen nagyszerű siker születhetett, akkor azokban a községekben, ahol a talajt rendszeres művelésben részesítik, ahol szervezetten gondoskodnak a tápanyag visszapótlásáról, ott vajon milyen eredmények születhetnek? A csanádapácai Haladás Tsz-ben májusi morzsoltra számolva, 30 mázsánál is több kukoricát termeltek holdanként. Ez pedig csak a kezdet volt, mert ebben a tsz-ben is épp úgy, mint a Mezőhegy esi Állami Gazdaságban (ahol a holdan- kénti termés májusi morzsoltra számolva, 2 ezer hold átlagában, 37 és fél mázsa), csak '1959-ben, az első országos kukoricatermesztési tanácskozás után tulajdonítottak nagyobb jelentőséget a kukorica termelésének. Van tehát alapunk a kukoricatermelés fellendítésére, a 30 mázsás kukoricatermelési mozgalom kiszélesítésére, elterjesztésére. Saját magunk jobblétéért versenyezünk, s ez már magában véve is megéri, mert a több kukoricának elsősorban mi látjuk hasznát. Azt szeretnénk, hogy még több gabona, kukorica, lucerna teremjen, mert ez több húst, kenyeret, tejet jelent. És ha a felszabadulás óta ennek megteremtésére eredményes lépéseket tettünk előre, akkor most, amikor az apró nadrág- szíj-parcellák zöme eltűnik, afnikwr a fftegye - “táráprtalrná- nak többsége egy akaraton, közös célért áll munkába, az eddigieknél is gyorsabban valósíthatjuk meg nagy elhatározásainkat. A tej- és húsfélékből mutatkozó idei árubőség részben a tavalyi kukorica rekordterméssel magyarázható. Jövőre is ezt szeretnénk! De ugyanakkor azt is vegyük figyelembe, hogy a kukorica vetésterülete lényegesen nőtt. Az ország szántójának 28 százalékán már tavaly is kukorica díszlett, a takarmánynövények között pedig a kukorica egy év alatt uralkodóvá vált. Jogosan kérdezhetjük, mi lesz a későbbi években, amikor a kukoricatermeléssel szembeni előítéletek a gyakorlati sikerek folytán megszűnnek, ha a kukorica vetésterületét 30 százalék fölé növelik állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, -ha minden számosállatra 10 köbméter szilázs jut? Ilyen célkitűzéseink vannak! Ezek mind, mind megvalósíthatók! És meg is valósítjuk ezeket, mert e célok nem egyes emberek elgondolásait tartalmazzák, hanem valamennyiünkét, akik holnap több húst, tejet, vajat, tojást, hízott ba- rorhfit akarunk enni, mint ma. Az a termelőszövetkezet, a- mely a 30 mázsa kukoricatermés eléréséért versenyez, elsősorban önmagáért, a szövetkezeti tagság jobb életmódjáért teszi. , 9 ezer holdon gazdálkodik az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet Szombaton, január 23-án a délelőtti órákban az újkígyósi filmszínházban 320 küldött és több mint 150 hallgató jelenlétében megalakult az újkígyósi dolgozó parasztok egységes tsz-e, amely az Aranykalász nevet vette fel. Most már az új és régi tsz-tagok I bevitt földterülete meghalatüa a 9 ezer holdat és 1650 családtagot. A külöttközgyűlés határozata értelmében a község területén öt ü- zemegység működik majd. Minden család maga határozhatja meg, melyik üzemegységben kíván a jövőben dolgozni. Díjazták az 1959. évi kukoricatermelési versenyben legjobb eredményt elért gazdaságokat A emúlt évben megyénk több állami gazdasága és termelőszövetkezete kapcsolódott be az országos kukoricatermesztési versenybe. A versenyben elért sikerek értékelésére alakult bizottság úgy döntött, hogy a kukoricatermelés nagy díját a Mezöhegyesi Állami Gazdaság kapja, ahol kétezer holdon átlagosan 37,5 mázsa májusi morzsöltnák megjelelő szemtermést értek el, s ezenkívül 1700 hold silókukoricából átlagosan 365 mázsa zöldtermést takarítottak be. Két első díjat kapott a Felsőnyomási Állami Gazdaság a szemes és a silókukorica-termesztésben elért eredményekért. Az örmény- kúti és a Gyulai Állami Gazdaságban elért sikereket szintén díjazták. A termelőszövetkezetek versenyében a körösújfalui Rákóczi Tsz 10 aranykoronás földjén 28,7 mázsa szemtermést ért el, a- miért második díjat kapott. A csanádapáaai Haladás Tsz 30,4, a mezöhegyesi Törekvő Tsz 31,5, valamint a nagyszénást Dózsa Tsz 29,2 mázsa májusi morzsoltnak megfelelő kukoricaterméséért harmadik-harmadik díjait kapott. Az egyénileg gazdálkodók versenyében díjat kapott Izsó Sándor szeghalmi lakos. ugyancsak harmadik Már most készülnek tavaszi vetőmagcserére Megyénk termelőszövetkezeteiben, különösen azokban, amelyek alig néhány hete alakultak, igen nagy gondot okoz az egyöntetű vetőmag beszerzése. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya előzetes számításokat készített, a- mely szerint az a 70 vagon fémzárolt tavaszi vetőmag, amely rendelkezésre áll, nem fedezi a vetőmagszükségletet, ezért több állami gazdaságban zárolták az egyébként igen jó minőségű szokvány tavaséi árpát, vetőmag céljára. Ejkzel 28 vagonnal több kiváló minőségű vetőárpa áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Zabból a 10 vagon fémzárolt mennyiséget újabb 10 vagon igiem jó minőségű szokvány vetőmaggal toldották meg. Ez fede- ni fogja a szükséges vetőmagmennyiséget. A párt megyei bizottsága és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya már az idén el szeretné érni, hogy a szövetkezeti gazdaságokban egyöntetűen beltenyésztéses hibridkukorica-vetőmagot vessenek. Jelenleg 113 vagon vetőmag-kukorica áll a termelőszövetkezetek igényeinek kielégítésére, amely mintegy 70 ezer hold bevetéséhez elegendő. Amennyiben a tsz-ek ennél nagyobb területen vetnek kukoricát, úgy az igénylések alapján a megyei tanács az országos vetőmagtartalékból még cserevetőmagot. A küldöttség elfogadta az alapszabályt, egyes pontok módosításával az öregebb tsz-dolgozók, akik 65 éven felül vannak, a földjáradékot aranykoronánként 10 kilogramm búzaértékben határozta meg, a 65 éven aluliakét 5 kilogrammban. Majd megválasztották a vezetőséget, 21 igazgatósági és 9 ellenőrző bizottsági tagot. Helyet kapott a vezetőségben több régi tszvezető is, mint Csík Péter elvtárs, volt Dózsa Tsz elnöke, Lőrincsik János tsz brigádvezető, Kovács Illés, a volt Üj Élet állatgondozója, úgyszintén az újonnan belépők közül több jól gazdálkodó középparaszt, mint id. Bozó József, Gera Imre, ifj. Bárány Mihály. Oláh Péter. Az új vezetőség mindjárt a közgyűlés után megtartotta első közgyűlését, hogy kidolgozzák a közeli napokban sor- rakerülő munkaprogramot. Kukoricatermesztési tanácskozásra készülnek Békéscsabád Az MSZMP Békés megyei bizottságának kezdeményezésére szombaton, január 30-án délelőtt 9 órakor Békéscsabán az MSZMP nagytermében 87 termelőszövetkezet elnöke, agronómusa és párttitkára részére kukoricatermelési tanácskozást rendeznek. Ezen felszólalnak Lestyán István elvtárs, a megyebizottság mező- gazdasági osztályvezetője és Majoros János, a Mezöhegyesi Állami Gazdaság igazgatója. Mindketten a kukoricatermesztés fontosságáról, s arról a mozgalomról beszélnek, amely most van kiala- kér I kulóban a holdankénti 30 mázsa szemtermés elérése végett. 46 millió forintból 73 jelentősebb épület A Békés megyei Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda január 1-ével kezdődően eddig összesen 73 nagyobb építkezés lebonyolítására kapott megbízást a termelőszövetkezetektől. A 102 férőhelyes és az 50 férőhelyes mag- tárpadlásos istállók építésén kívül csibenevelök, tyúkházak, górék, magtárak, szabadszállásos istállók, fiaztatók, süldőnevelők szerepeiül éves az Indiai Köztársaság Hruscsov üdvözlő távirata Nehru miniszterelnökhöz Üj-Delhi (MTI) Az Indiai Köztársaság január 26-án ünnepelte kikiáltásának tizedik évfordulóját. A főváros — mint az AP jelenti — zászlódíszben készült a nagy ünnepre. Délelőtt hatalmas, színpompás felvonulást tartottak és a díszemelvényen a politikai és társadalmi élet képviselőin kívül jelen voltak a Vorosilov vezette szovjet küldöttség tagjai, Koirala nepáli miniszterelnök és több más kiváló külföldi személyiség. Nyikita Hruscsov, szovjet miniszterelnök az Indiai Köztársaság kikiáltásának tizedik évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Nehru indiai miniszterelnököt. nek. Az építkezésekre fordított össze ez idáig 46 millió forint. A Tsz-beruházási Iroda építteti fel többek között Füzesgyarmaton a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a megye legkorszerűbb szarvasmarha-istállóját. Ez 102 férőhelyes lesz. A gépesítésg teljes lesz, vagyis szállítási és tejtechnológiai felszerelésekkel is el lesz látva. Erre a célra a Vörös Csillag Tsz kétmillió forintot fordít. Istállók épülnek többek között a gádorost Dózsa, a mezőgyáni Rákóczi, a zsadányi Dózsa, a ka- muti Béke Tsz-ben. Csibenevelő és baromfiól épül 51 közös gazdaságban, közöttük a békéscsabai Előre Tsz-ben is. A 46 millió forint tsz-beruházás- ban nem szerepel a szövetkezetek házilagos építkezéseinek összege. Ez az építkezési módszer és forma nem bontakozhatott ki januártól kezdve, mert az ÉM. Doku. mentációs és Nyomtatványellátó Vállalata a két hónappal ezelőtt megrendelt tervdokumentációt még nem küldte le az érdekelt szövetkezetekne k.
