Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

1WW. január «L, kedd BÉKÉS MEGYEI NEPŰJSÁG 3 Új vérkeringés a békési Új Élet Tsz-ben A Járási tanács mezőgazdasági osztályának könyvelője, szakem­berei megerősítették a békési Üj Élet Tsz zárszámadását. Egyen­ként mondták el jó és bíráló vé­leményüket a kis, 52 tagból álló közösség múlt évi munkájáról. — Az Űj Élet Tsz 29,85 forint értéket oszt munkaegységenként — diktálta jegyzőkönyvbe Vágási Istvánná ;— az 1958. évi 17 fo­rint értékkel szemben. — Hiba a- zonban, hogy a tsz nem teljesí­tette áruértékesítési tervét, s készpénzt keveset tud osztani. — Az 1958-ról áthúzódott 60 ezer forint adósság miatt van ez — szólt közbe az elnök, Szabó Gábor. — Igen, tudjuk, hogy ezt kifi­zették, ez is mutatja, hogy a tsz kikerült abból a zsákutcából, a- melyben az előző gazdasági évben volt. Még néhány elismerő és bíráló megjegyzést tett Vágási elvtárs­nő, aztán Laczó Pál, a járási ta­nács főállattenyésztője mondta jegyzőkönyvbe észrevételeit. Töb­bek között azt, hogy a tsz állat­állománya az elmúlt évben a- ránylag szépen fejlődött. A tehe­nek száma 9-től 25-re, a teljes szarvasmarha-állomány 32-ről 61- re, a juhállomány 116-ról 248-ra növekedett. — Kérek véleményt az állatok gondozásáról is — szólalt meg Vozár György elvtárs, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályának vezetője. — Nem mondom, hogy hibátlan volt, de..; —■ Volt ott elég baj —• segítette ki Szabó Gábor olyan hangon, mint aki utána van a bajoknak, s tudja, hogy ez az év már köny- nyebb lesz, kevesebb bajjal kell majd megküzdeni. Bizonyára az jutott eszébe, hogy megnégyszere­ződött a tagok száma, s olyan jó gazdák léptek hozzájuk, mint Bróda Sándor, Bérezi István és a többiek, akiknek a vérükben van az állattenyésztés és a növény- termelés is. De ha nem jöttek volna a vérbeli gazdálkodók, ak­kor is másként kezdődne ez az év. mint a tavalyi. Mert tavaly... • A Békési Kf sáripari Vállalat­nál e<»y 50 éy körül ember jelent- ke/eit felvétolr“ 1957 elején. Nem tudom, kértek-e tőle életrajzot, s ha igen, megkérdezték-e, hogy 10 hónapos mezőgazdasági tanfolyam után, agronómusi hozzáértéssel miért ül le kosarat fonni? De ha nem volt fontos 1953-ban az, hogy az állam 20 ezer forintot költött rá azért, hogy pótolja a mezőgaz­dasági szakemberhiányt, akkor miért ne fonhatná a kosarat? Sok hiba volt régen a káderpolitiká­ban. • — Szabó elvtárs nem fonhatod tovább a kosarat, a te tudásodra szükség van a termelőszövetke­zetben. — Nézd, Lukács elvtárs, engem már olyan sok helyre állított a párt. Mentem zokszó nélkül, de most már pihenés nekem újra a légi szakmában dolgozni, kosarat fonni. — A kommunisták nem keresik a kényelmes munkát, amíg sok kényelmetlen tennivalót kell el­végezni. — Igazad van. Egy közelben lévő tsz-be elmegyek. Ez a beszélgetés 1958 decembe­rében zajlott le Lukács György, a békési járási pártbizottság mun­katársa és Szabó Gábor elvtárs között. Megegyeztek, hogy Szabó elvtárs elmegy agronómusnak a békési Oj Élet Tsz-be. Csakhogy • volt elnök visszaélt a közösség bizalmával, ezért leváltották, s Szabó Gábort választották helyet­te. Szakács lett egy üres kamrá­ban. A kevés állatállomány ta­karmány nélkül volt. Szabó elv- társ elment a járás több, jól gaz­dálkodó szövetkezetébe, s el­mondta: se széna, se szalma, még csak törek sincs az Űj Élet Tsz 32 szarvasmarhája és 116 bir­kája átteleltetésóhez. Pénz nincs, hogy vegyenek, mert 60 ezer fo­rint az adósságuk. A jól gazdál­kodó szövetkezetek — köztük a Békési Szabadság és a kamu ti Rákóczi — 30 ezer kéve kukori­caszárat, 50 köbméter töreket, 250 mázsa borsószalmát adtak az Üj Élet Tsz-nek..; Aztán jött a tavasz. A községi tanács vezetői szóltak Szabó elv- társnak: van 17 hold parlagveszé­lyes föld. — Ide vele, megmunkáljuk a pokol fenekét is, hogy kikecme- -egjünk a bajból. Később újabb és újabb parlag­veszélyes földet fogtak fel, össze­sen 32 holdat. Szabó elvtárs szer­zett rá 32 mázsa pétisót, bevetették kukoricával, s ennek a termésén a tervezett 200 sertésen felül meghizlaltak 80 sertést az adós­ság letörlesztésére. Az 52 tagnak meg se kottyant a többletmun- | ka. Dologban felnőtt, egykori ag- rarproletár volt csaknem mind. Hanem az állattenyésztést és gondozást nem kedvelték, nem ér­tették. Egy részük a vezető funk­ciókat se töltöttek úgy be, ahogy kellett votoa. Egyik-másik igaz­gatósági tag inkább dolgozott, mint hogy leüljön vezetőségi meg­beszélésre. • Ilyen volt a békési Űj Élet Tsz elnökének az első éve. Most már 200, vagy ennél is több tag van. Zömük régi jó gazdálkodó, lehet majd közülük választani jó állat- tenyésztőket, gondozókat, s ki le­het egészíteni közülük a régi ve­zetőséget olyanokkal, akik nem rangnak, hanem felelősségnek ér- J; zik a beosztásukat. A vezetőség ! j kiegészítéséről még nem esett szó, a legutóbbi közgyűlésen is csak céloztak rá azzal a kérdéssel, hogy kik lesznek a leltározó bi­zottság tagjai? — Bármiről legyen is szó, a jogok azonosak. Nem régi esnem új, hanem csak tagok vanak itt — jelentette ki Szabó elvtárs félreérthetetlenül. Ez a szellem összekovácsolja, s eredményes gazdálkodásra ser­kenti az Űj Élet Tsz tagjait. Kukk Imre Már csak tíz egyéni Hunyán gazda van Amint a címből is 'következik, Hunyó, termelőszövetkezeíi község­gé vált, s mindössze tíz olyan e- oyénileg dolgozó paraszt volt pénteken estig a községben, akik i még nem választották a nagyüze­mi gazdálkodás útjátt. Az utóbbi időben 424-en léptek termelő- • szövetkezetbe Hunyán 2335 hold földdel. Száznégyen, 590 holddal az újonnan alakult Viharsarok, 90-en pedig az ugyancsak újonnan alakult Kossuth Tsz-be léptek I 578 hold földdel. Jelentősen meg­növekedett a két régi termelőszö­vetkezet, az Aranykalász és az Új Elet taglétszáma, is. Az előbbibe 109-en léptek 505 hold földdel, az utóbbiba 105-en 499 hold földdel. Több hunyai dolgozó paraszt pe­dig a közelben levő endrődi ter­melőszövetkezetekbe kérte felvé­telét. A rátermettség dönti el — jól kezdődik a termelőszövetkezeti élet, még csak mosf 21-én vettek fel tagnak, s máris itt vagyok a zárszámadási mu­latságon — mondotta Kiss János, a körösladányi Május 1 Tsz új tagja, január 23-án este. Bizonnyára ezt mondta volna mind a 20 új tag, akit Kiss Jánossal együtt vettek fel, s akik ott voltak a lakodalomnak beillő lakomán és mulatságon. — No, no várjunk csak azzal a jól kezdődlkkel János bácsi! — vetettem ellent. — Általában a házasság is lakodalommal, dí- nom-dánommal. jó hangulattal kezdődik, s aztán sok civakodás- sal, meg nem értéssel folytatódik, s vállassal végződik sok eset­ben. Persze csak akkor, ha a ház astársak nem egyforma igyeke­zettel rakják a családi fészket, ha nem alkalmazkodnak egymás­hoz. Láthatólag nem ijesztettem meg Kiss Jánost ezekkel a sza­vakkal, mert meggyőződésből lépett be, s tudja, hogy az utóbbi Időben háromszorosára növekedett földterületű és taglétszámú tsz-ben akad majd gond, talán súrlódások is lesznek, amíg a ré­giek és az újak összeszoknak, öss zeegyeztetik szokásaikat, a gaz­dálkodásról alkotott elképzelései két. De ezek a súrlódások nem lesznek élesebbek, rosszindulatú bbak, mint az új házasoké, akik szerelemből, közös, boldog családi élet teremtési céllal kerültek össze. S a kezdet nemcsak azért jó Kiss János és a többi új be­lépő számára, mert mulatsággal kezdődött a „házasságuk” a kö­zös gazdaság régi tagjaival, hanem azért is, mert a régi tagok 8 év alatt félmillió forint értékű közös vagyont teremtettek, vi­szonylag elég jó közös állatállományt hoztak létre, s megterem­tették az alapját annak, hogy jövő ilyenkorra is a mostani 41,60 forint érték körül jusson a meg dolgozott munkaegységre. Jól kezdődik a „házasság” az új tagok számára is, mert mint általá­ban minden régebbi tsz-ben, a körösladányi Május 1-ben sincs nyoma sem a lokálpatriotizmusnak, az olyan szellemnek, hogy a szövetkezet elsősorban az alapító és azoké a tagoké, akik régeb­ben beléptek. Mint általában minden tsz-ben, itt sem az a döntő a vezetői tisztségek betöltésénél, hogy ki mikor lépett be, ha­nem az, hogy milyen a tudása, rátermettsége. Ez az elv a gya­korlatban is érvényesül: az öt tagú igazgatóság nemrég történt újjáválasztásakor két új belépő került két régi vezetőségi tag helyére. S most, miután annyira megnőtt a taglétszám, hogy az igazgatóságot hét tagúra kell kié gészíteni, a választásnál ismét nem az számit, hogy ki mikor lépett be, hanem a rátermettség. S ez nagyon jól van igy, nagyon helyes, hogy az új tagoknak joguk van a vezetőségbe kerülni, a vez etőség összetételébe beleszólni. Ez a jog adva van a békési üj Élet Tsz-be lépett mintegy ISO új tagnak Is. Csakhogy amilyen helytelen lenne az új tagok közül nem választani a vezetőségbe, o ’an helytelen lenne a vezetés­ben jártas és tapasztalt régieket leváltani azzal, hogy agrárpro­letárok voltak, s nem értenek úgy a gazdálkodáshoz, mint azok a kis- és középparasztok, akik most léptek be, akik gazdálko­dásban élték le koruk nagyrészét. A régi tsz-ek vezetőségébe tehát nem teljes vérátömlesztés, hanem csak vérfrissítésre van szükség, hogy közmegelégedésre jól műkő 1 jön a nagyüzemi szervezet. ÍMIMMMtlHMtMMUMMHMUHUIMMHMMMHMtMmHM Beszélgetés az új rendszerű jövedelemelosztás ösztönző erejéről Tótkomlóson Több fontos feladatról tanácskozik az Építők területi bizottsága Az Építők Szákszervezetének területi bizottsága csütörtökön délután három órai kezdettel ülést tart. Ezen az értekezleten a bizottság a múlt évi, közte a kongresszusi munkaverseny e- redményeit és tapasztalatait értékeli, majd megbeszélik az idei feladatokat, valamint ha­zánk felszabadulásának 15. év­fordulójára szervezendő mun­kaversennyel kapcsolatos ten­nivalókat és az üzemi bizottsá­gok tsz-fejlesztési munkáját. Ezen az ülésen tárgyalják meg a tanácsi vállalatok munka- és védőruha-ellátási igényeit is. Az É. M. 45. sz. Áll. Énítöipari V Bp. V., SZÍV u. 60. kőműves- és ácstanulókat vesz fel Jelentkezhet az. a tizennégy— tlzethét életév közötti fia­tal, aid a VIII. általános Iskolát elvégezte. Teljes ellátás és szállás biztosítva, sport- és kulturális le­hetőséggel. Jelentkezés írásban, vagy személyesen, a fenti cím a- latt. Bővebb felvilágosítást a Je­lentkezéskor adunk« A tótkomlósi Haladás Terme­lőszövetkezetben három évvel ez­előtt új rendszerű jövedelemelosz­tást vezettek be: elhatározták, hogy nem a végzett munka, ha­nem a megtermelt termény, a ki­fejt tej és hizlalásnál a súlygya­rapodás mennyisége dönti el, hogy mennyi munkaegységet ír­nak jóvá. A zárszámadó közgyű­lésre nemcsak az elmúlt évi e- redményeket dolgozták fel, ha nem 3 év tükrében mutatják be az új rendszerű jövedelemelosztás ösztönző erejét. Erről beszélget­tünk Kovács Pál elnökkel, aki kezdeményezője volt az új mód­szernek. — A tagság idegenkedve fo­gadta a javaslatot 1956-ban — magyarázza az elnök —, de azóta meggyőződtek arról, hogy érde­mes volt bevezetni. Már az első évben látták, hogy hasonló terü­let megműveléséért a szorgalma­sabb tag jóval több munkaegysé­get kap, mint a hanyag, mert ha idejében kapál, több lesz a ter­més s mivel a mázsa dönti el a keresetet, a következő évben már lelkiismeretesebb volt mindenütt a munka. Jó ez a rendszer arra is, hogy a tagság jobban magáé­nak érezze a közöst. Beleszólnak a tervezésbe, tapasztalataik alap­ján elmondják, hogy melyik dű­lőbe mit érdemesebb vetni, a gépi munkáktól sem húzódoznak már. Nagyon érdekes, hogy az állattenyésztők sem maradnak a a szűkkörű munkahelyen, érdekli őket a takarmánytermesztés és egyéb probléma is. Ezután egy számokkal teleirt kimutatást szed elő a fiókból és pontosan elmagyarázza, bogy három év alatt hogyan emelke­dett a terméshozam és a tagság átlagkeresete. Érdemes alaposab­ban megnézni a számokat. Kide­rült, hogy kukoricatermésükből például száz hold redukáltszántó­ra 1959-ben 100 mázsával több jutott, mint 1956-ban. Cukorré­pából 560 mázsa volt 100 holdan­ként az emelkedés, búzából pedig 5 mázsával termett több holdan­ként. — Az állattenyésztők is szép e- redményekkel dicsekedhetnek — folytatja az elnök. — A tejter­melés például 56 óta tehenenként 1870 literről 3486-ra emelkedett. A tehénállomány 100 holdanként 1,65-ról csaknem tízre gyarapo­dott. Érdekes az is, hogy állati termékhozamunk — ugyancsak 100 holdanként nem egészen 4000 kiló volt, tavaly pedig már húsz és fél ezer. Az árutermelés is megháromszorozódott. így nem csoda, hogy a tagság átlagos évi keresete 8 ezer forinttal maga­sabb. Elmondta az elnök elvtárs azt is, hogy az új rendszerű jövede­lemelosztás igen megnyugtató a növénytermelők számára; hisz megszüntette a nagyfokú arányta­lanságot s ha jól dolgoznak, ak­kor keresetük nem sokkal keve­sebb a télen is dolgozó állatte­nyésztőknél. A munkaegység-kimutatást ta­nulmányozva meglepődve láttuk, hogy Farkas Györgyné, Oravecz Mihályné, Lehóczki Andrásné és Markovics Mihályné — akik áp­rilisban léptek a termelőszövetke­zetbe és állandóan együtt dol­goztak — 380—395 munkaegysé­get szereztek év végéig, amiért 12—13 ezer forint értéket kaptak. 5rthető, hogy nagy örömmel és megnyugvással készülnek a kö­zeledő zárszámadó közgyűlésre, írni a tsz fennállása óta a leg- :obb eredményekről ad számot a agságnak. A Haladás Tsz jó tapasztalatait azánk különböző tájain haszno­sítják már a munkaegység-számo- ’ ásnál s az új gazdasági évben gy osztják el a jövedelmet a 'agyhírű tótkomlósi Viharsarok "sz-ben is. —Ary— L M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat — Békéscsaba, József Attila u. 4. — felvesz kőműves, ács és szobafestő tanulókat 14—16 éves korig, akik az általános is­kola nyolc osztályát elvégezték eredményesen. Jelentkezés személyesen vagy levélben a vállalat munkaügyi osztályán vagy a 611. sz. Mü. M. Intézetben, Békéscsaba, Lenin tér 5. szám alatt. 249

Next

/
Thumbnails
Contents