Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-24 / 20. szám
MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1069. JAJÍTJAR 24., VASÄRNAP V. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM BÉKÉS MEGYEI * Ara 60 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! Sikerbe vetett hittel Több mint tíz éve, hogy győzelmes útjára indult hazánkban a termelőszövetkezeti mozgalom. Megyénkben is ezrek választották már akkor a fejlettebb nagyüzemi gazdálkodást, hogy közösen, vállvetve építsék, formálják a szocialista falut. Ezek a szövetkezetek ma már a legfejlettebb magyar mezőgazdasági nagyüzemek közé tartoznak, amelyek helyes és szakszerű gazdálkodásukkal mutatják a paraszti jövendő útját. A több mint tízéves fejlődés bebizonyította, hogy megyénk dolgozó parasztjainak bizalma és a szocializmus győzelmébe vetett hite megingathatatlan, követik a párt és a kormány útmutatását. Az eredményes munka meghozta gyümölcsét, megyénk községeinek zöme termelőszövetkezeti községgé a- lakult Szocialista várossá alakult megyénk székhelye, Békéscsaba és Gyula város is. Ezzel megyénkben döntő többségbe kerültek a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyok. A szövetkezetek gazdasági eredményei, gyarapodása, a tagok valóra vált. kezdeti álma. hite és mind tudatosabb, bátrabb előretörése a szövetkezeti élet felvirágoztatásáért — egész falvakat, egész falvak mozgásba lendült parasztságát segítette át az egyéni út omladozó mezsgyéjén. A- zok, akik egy évtizeddel, vagy csak évekkel, de a mai csoportosulok előtt jártak, bátor és határozott léptekkel — jól kitaposták, megszilárdították a szövetkezeti utat. Tíz évvel ezelőtt csak egymással, kis szövetkezeti közösségükkel törődtek, s most a községek egész dolgozó parasztságának sorsát formálják azokkal együtt, akik nemrég még nem tartoztak ebbe a nagy családba. Mert most már ők is oda tartoznak. E- gyenlő jogú tagjai, egyenértékű alkotói az új, megnövekedett szövetkezeti gazdaságnak Az élet viharában sokszor egy szál jegenyeként álló emberek vetik most össze a vállukai szerte a megyében, és összefog va sokszorozzák meg erejüket, nőnek hatalmasokká, lesznek részesei még alkotóbb munkával születő új társadalmunk formálásának. Nagy erők egyesülése pergett le megyénkben e néhány hét alatt. 1959 december eleje óta sok ezer dolgozó parasztcsalád lépett a szövetkezetekbe, vagy alakított újat, s most megyénk szántó- területének túlnyomó többsége a mezőgazdaság szocialista nagyüzemeinek kezelésében van. És a paraszti élet átalakulása felnőtt emberekhez illő megfontolással, a lehetőségek és teendők egyenes, világos megvitatásával megyeszerte tovább folytatódik. A paraszti gondolkodás fordulásával egy időben új, tízezreket foglalkoztató mozgalom is bontakozik ki községeinkben. Az azonnali munkakezdés szándéka, a szövetkezeti életforma megalapozása, jó, eredményes közös gazdaságok formálása. Várakozás, tétlenkedés, bizonytalanság helyett — a jól szervezett, a holnapot szolgáló közös tevékenység. A gyulai járásban, s a megye más helységeiben máris hozzáláttak az erők és lehetőségek felméréséhez. Szövetkezeti tagokból álló bizottságok beszélgetnek az új tagokkal, veszik számba, miből mennyit visz az új tag a közös gazdaságba. S a beszélgetés során arról is szó esik, ki, milyen erővel képviseli majd magát a szövetkezetben. Dolgozik-e majd a legény-fiú és a nagylány, és mi lesz a feleséggel? És másként is alakul az élet. A tegnap még egyéni gondját viselő paraszt most vezető tisztségben száz és száz holdakban gondolkodik, több száz paraszttársa megbízásából tervez éjszakába nyúló estéken, hogy az új út minél zökkenő- mentesebb, az egyéni gazdálkodásnál eredményesebb legyen. Tervez az egész falu, az e- gész megye, s a tervezésben, a születő új élet egyengetésében ott állnak mellette a kommunisták, a pártszervezetek, a tanácsok. Erősítik az itt-ott még kételyekkel küzdőket és szaktanácsokkal szolgálnak ott, a- hol a tegnap még egyéni útját járt paraszt elakadt. Segítenek és ezt a segítséget a jövőben csak fokozni lehet, mert most a tettek, a munka korszakát éljük. Sok, igen sok dolog vár még falvaink népére. Mert meg kell csinálni, hogy az ország és a falu népe rövid egykét év alatt sokkal többet kapjon a nagyüzemtől, mint az öt és nyolc holdaktól. Meg kell csinálni és meg is lesz. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet tavaly 55 vagon gabonát, az Aranykalász Tsz pedig 110 tonna sertést a dott el az állaimnak, s tagjainak is bőségesen maradt. De álljon itt csupán még egy számadat, amely a jövő lehetőségeit mutatja: a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz tagjai az idén 1600. 1962-ben pedig 3000 sertés meghizlalására vállalkoztak. Ilyen, soha nem látott lehetőségek sora áll most a Békés megyei falvak parasztsága e- lőtt. Hosszú évszázadok óta e- lőször nyílt módja mind annak, hogy a paraszt javára — többet adjon a föld. A föld azonban csak munkával, okossággal, kulturáltabb művelés által fizet gazdagabban. Most megyeszerte azon tervez, tanakodik s dolgozik sok ezer paraszt, hogy sikerüljön jó, jövedelmező, é- leterős szövetkezeteket létrehozni. Az egyénenkénti paraszti gondok — ma egyetemes falugondok. A mezsgyék egybe- szántása, a közös jószág összehozása és fedél alá helyezése, a tavaszi munkák megszervezése így visz azonos, egyforma a- karatot a tegnap még három és húsz holdakon gazdálkodó másmás felfogású parasztok gondolatába. Sok még az elrendezni, elintézni való. A parasztember a közös dolgában tudni, érteni, látni akar mindent. Tudni a- karja, hogy mi lesz a föld járadékkal, az öregekkel, miből lesz leghamarabb pénzbevétele a fiatalságnak, miként látják el feladatukat a nagy várakozással fogadott szakemberek, hogyan segít a gépállomás, és mi az, aimit az újhoz a maguk e- rejéből ők is hozzáadjanak? A kérdésekre a pontos és részletes választ a holnap tetteinek kell szolgáltatniuk. S meg is kapják. Segít ebben az egész társadalom. A kormány ebben az évben is sok millió forinttal egészíti ki a paraszti erőt és a- karatot. Segítenek a gyárak, állami gazdaságok, gépállomások, a termelőszövetkezetek kom munistái, kipróbált, tapasztalt szakemberei, a kultúra és szellemi élet munkásai. És ott áll nak az új élettel ismerkedő viharsarki parasztok ezrei mellett a már évek óta kitűnően működő szövetkezetek tapasz talt gazdálkodói. Túlsúlyba került az új gazdálkodási forma a mi megyénkben is. Parasztok tízezreinek tette és elhatározása írt törvényt az elmúlt hetekben. Rendelet nélkül, saját belátá suk alapján falvak lakossága mondta ki az alakuló közgyű léseken, hogy községük szövetkezeti lett. Törvényt írtak és új fejezetet nyitottak életükben. S mi mást kívánhatnánk megyénk szövetkezetbe tömörült parasztjainak, mint azt, hogy munkálkodjanak sikerbe vetett hittel és bizalommal, mert a párt, a kormány, a városok és falvak kommunistái készségesen segítenek nekik a jövőben is, hogy fejlődésük Grafikonja mindig felfelé ívelő legyen. Jelentés a megye szocialista iparának 1959. évi eredményeiről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1959 márciusi határozatának megvalósítása nyomán, majd a VII. párt- kongresszus tiszteletére indított munkavereeny eredményeként a megye szocialista iparának termelése 1959-ben elérte — sőt meghaladta azt a színvonalat, a- mit a hároméves terv 1960-ra írt elő. 1959-ben a szocialista ipar termelése az előző évinél 14,6 százalékkal volt több, ezen belül a minisztériumi iparban 16,5 száÉgetett tégla Égetett cserép Kötöttáru Férfi ing Férfi cipő Női cipő Liszt Péksütemény Hús Kolbászfélék Vágott baromfi Cukor zalékkal, a tanácsi iparban 8,1 százalékkal, a szövetkezeti iparban pedig 12,2 százalékkal termeltek többet, mint 1958-ban. É- ve6 termelési tervét 7,7 százalékkal teljesítette túl a szocialista ipar. (A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a termelési terv 4 százalékos túlteljesítését javasolta.) Egyes fontosabb iparcikkekből 1959-ben a következő mennyiségeket termelte a megye szocialista ipara: me 1958. évi termelés százalékában 135 millió darab 117,4 56 millió darab 112,0 649 tonna 92,1 1,7 millió darab 122,0 50 ezer pár 102,0 178 ezer pár 106,0 10 231 vagon 100,9 33 millió darab 117,9 48 748 mázsa 121,5 12 360 mázsa 138,1 64 553 mázsa 132,9 68 834 tonna 124,8 Egyes cikkek termelése jelentősen meghaladta a tervezettet is; égetett téglát például 20 százalékkal, férfi inget 6, húst 35, gyulai kolbászt 21, vágott baromfit 17, cukrot 14 százalékkal termeltek többet a tervezettnél. A termelés növelését a vállalatok sok esetben létszámemeléssel igyekeztek megvalósítani. Ennek következtében a termelékenység növekedésénél nagyobb mértékben nőtt a munkások száma: 1959-ben átlagosan 1195 fővel (10,8 százalékkal) több munkást foglalkoztattak, mint 1958- óan. A termelékenység (az egy munkásra jutó termelés) — a márciusi párthatározatban javasolt 5 százalékkal szemben —3,4 százalékkal volt magasabb, mint ’ 958-ban. 1959-ben tovább növekedett a munkások vásárlóereje. A tervezettnél 8 százalékkal, az 1958. é- ' vinél 14,4 százalékkal több munkabért fizettek ki részükre. Átlagos havi keresetük 1354 forint volt, a tervezettnél 3,5 százalékkal, az 1958. évinél 3,3 százalékkal több. Az év folyamán nagyobb gondot fordítottak a szakmunkásutánpótlásra is. 1958-ban 440, 1959-ben 661 volt az ipari tanulók száma. Harminc vállalat közül 22 vállalatnál folyt ipari tanulóképzés. A megye ipari termékeiből jelentős mennyiségek kerültek exportra. Gyulai kolbászt például 6112 mázsát, vágott baromfit 5019 tonnát, tojást 25 millió darabot, cukrot 11 536 tonnát, zsírt 3400 mázsát exportáltak. Az állami ipar 1959. évi exportjának értéke összesen 375 millió forintot tett ki. Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága Gazdag zárszámadás a megye legnagyobb termelőszövetkezetében Füzesgyarmaíon 1949-ben volt agrárproletárok, egykori urasági cselédek alakították meg a Vörös Csillag Termelőszövetkezetet. Az elmúlt egy évtized alatt talajjavítással, rendszeres jó gépi munkával, trágyázással jó termővé változtatták a Sárrét szikes talaját s búzából, kukoricából, cukorrépáb ól és egyéb növényből megháromszorozták a termésátlagot. Ennek köszönhető, hogy a 7000 holdas gazdaságban csupán a tsz tiszta vagyona 2 millió 300 ezer forinttal gyarapodott az elmúlt évb en s egy munkaegységre 47 forint értékeit oszthattak a tagoknak. Péntek este, a tsz eddigi leggazdagabb zárszámadó közgyűlésén nagy megelégedéssel hallgatta a tagság Barkóczi Pál elnök, a ,.Szocialista Munka Hőse” beszámolóját, aki többek között elmondotta, hogy a rendszeres elől egcsztáson kívül zárszámadásra csupán készpéznből 2 és fél millió forint maradt, amit most kapnak meg a tagok. .Jó volt hallani, hogy tavaly 20 család épített vagy vásárolt házait, Homoki Erzsébet, Pap Ilona és még számos KISZ- fiatal 16—18 ezer forintot keresett. A Nyéki család öt tagja 97 ezer forintot keresett egy év alatt háztájin kívül s másfél évi tsz-tag- ság után szép családi házat vásároltak.
