Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-23 / 19. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. január 23., szombat Síd&a ddMa a vÁHdúdaűswtyM 700 méhkeréki dolgozó poroszt... j HÍREK íjgp Kara tavasztól késő őszig megyénk minden táján megtalál- haittuk az állami gazdaságokban a méhkerékieket A sürgős betakartátok napjaiban valóságos harc indult azért, hogy kinek sikerül hosszabb időre leszerződtetni őket mert szorgalmukról, jó munkájukról mindenfelé eljutott a hír. Különösen azért ragaszkodtak hozzájuk, mert soha nem nézték, hány órát dolgoztak egy nap: az volt a fontos, hogy amint ők mondták: „a piroshasú meglegyen”. (100 forint kereset). Meg is volt. Mert a méhkerékieket a napkelte soha nem találta az ágyban, legfeljebb, ha zuhogott az eső, estére sem lesték a naplementét, dolgoztak, ameddig láttak. Megszokták, szinte életszükség. létnek tekintették a vándortarisznyát, vele együtt az utazást, a családtól való távolélést. így éltek nagyapáik, ükapáik is, akik valamikor alapították ezt a román határmenti kis falut. Igaz, az S vándorlásuk egészen más volt. Uradalmakban dolgoztak igen csekély bérért, a család odahaza, ők pedig tőlük távol nélkülöztek. Istállókban, pajtákban, sőt előfordult, hogy trágyadomb mellett, a szabadban aludtak. E- zért is volt szinte kiirthatatatlan járvány” a TBC és a gyomor- betegség. A felszabadulás után gyökeres változás történt a méhkerékiek életében is. Földet ugyan nem oszthattak, mert annyi hold volt a határ, ahány családi ház a faluban, de kövesutat, villanyt, új iskolát, tanácsházát, artézi kutat és egyebet kapott a község. A kenyeret továbbra is legtöbben a családtól távol keresték meg, de már jóval kedvezőbb körülmények között. Szépen berendezett munkásszállásokon laktak, meleg ételt ettek naponta háromszor, s a kereset is jelentősen emelkedett Lassan levetették a méhkerékiek a saját szövésű vászonruhát, felújították a házakat piros cserép került a zsupp-fedél helyére,- nagy ablakokkal cserélték fel a kicsiket, melyeken csipkefüggönyt látni, a szobákban pedig új, modern bútorokat. Rádió szól a kis falusi házakban, a gyerekek az iskolába, a felnőttek munkahelyük, re városiasán öltözve járnak. Érdekes megfigyelni a földművesszövetkezeti bolt forgalmát is: 1948-ban egy negyedév alatt alig 200 ezer forint értékű áru cserélt gazdát, 1959-ben pedig hasonló idő alatt csaknem 19 millió forint volt a forgalom. ÉS« Sokat beszélnek arról is, zet elidegenítette a gazdákat a közösség gondolatától, de az egy éve alakult Nicolae Balcescu Tsz 38 tagja rendkívüli szorgalmával, a szaktanácsok figyelembevételével kimagasló eredményeket ért el s 10 hónap alatt az átlagos kereset 16—17 ezer forint. A jó eredmények elgondolko- zásra késztették a családapákat, mert bármennyire emelkedett keresetük, távol éltek a családitól, a- minek hátrányairól a következőket hallottuk: Dúló György pedagógus, a kultúrotthon vezetője: — A gyerekek, sajnos, nagyon megsínylik, hogy az apjukkal ritkán ''találkoznak. Ha rosszak, komolyabb fenyítéstől akkor sem kell tartaniuk, mert a sok munkától és utazástól fáradt apa örül, hogy látja gyermekét s legfeljebb annyira futja erejéből: „Máskor jobban viselkedj!” Rokszin György vb-titkár: — A mi falunkban évente 14— 15 házaspár válóperét tárgyalja a bíróság, ami legtöbbször szakítással zárul. Megfigyeltem, hogy főleg a távolban dolgozó, egymástól külön élő házaspárok válnak, ami emberileg sokszor bizony ért. hető, hisz oly ritkán találkoznak s a féltékenységre okkal, ok nélkül alkalmat ad a távolság. Ennek pedig rendszerint a gyerekek látják kárát, akik semmiről sem tehetnek. Bordás János tsz-tag: — Én elég sokat vándoroltam, brigdávezető voltam utóbb. Sokat kerestem, a munkám sem volt nehéz, de hiányzott a család. Ha lefeküdtem a szép, tiszta munkásszállási ágyban, sokáig nem bírtam aludni. Sokszor a fülemben csengett kisfiam kérdése: „Már megint elmész?” Nagyon örülök, hogy itthon maradhattam. Szívesen vállalok bármilyen munkát, mert az a tudat, hogy este hazamehetek, elfelejteti a fáradtságot. gSJ ilyen meggondolások késztették arra a méhkerékieket, hogy a párthoz, a kormányhoz forduljanak segítségért, földet kérjenek nagy termelőszövetkezet alakításához s a falujuk közelében kereshessék meg a család szükségletét. Az elmúlt ősszel állami tartalékból és az új belépők holdjaival csaiknem 6000-re emelkedett a Nicolae Balcescu Tsz határa, a taglétszám pedig meghaladja a 730-at. Az ősszel már az elsők között fejeztek be minden mezőgazdasági munkát, a tervezésben is hogy az ellenforradalom előtt j örömmel vettek részt a tagok, rosszul működő termelőszövetke- ! A hosszú téli estéken összegyűlHáromMs növényvédő tanfolyam »minit a Növényvédő Állomáson A január 18-án kezdődött háromhetes tanfolyamon a növényvédő állomás permetező mesterein és brigádvezetőin kívül a megyéből több termelőszövetkezeti dolgozó is részt vesz, akik a tanfolyamon teljes ellátást kapnak. A tanfolyam célja, hogy a hallgatók elméletileg és gyakorlatilag is megismerkedjenek a növényvédelmi munkákkal, a leggyakrabban előforduló kártevőkkel, betegségekkel, továbbá a védekezőszerekkel és azoknak felhasználási módjával. Az előadásokon egyes gyakorlati védekezési módokat filmen is bemutatnak. É. M. Békés megyei állami Építőipari Vállalat — Békéscsaba, József Attila u. 4. — felvesz kőműves, ács és szobafestő tanulókat 14—16 éves korig, akik az általános iskola nyolc osztályát elvégezték eredményesen. Jelentkezés személyesen vagy levélben a vállalat munkaügyi osztályán vagy a 611. sz. Mü. M. Intézetben, Békéscsaba, Lenin tér 5. szám alatt. 249 nek a szomszédok, beszélgetnek, sokan még nem látják elég világosan, hogyan lesz, mennyit is tudnak keresni pontosam. Annyi bizonyos, hogy nagy megnyugvás számukra, hogy sutba dobhatták a vándartariszmyát, családjukkal maradnak egész nyárom és amint az 1959. évi kereset mutatta, a szövetkezetben, anyagilag sem éri csalódás az otthon maradókat. ^ Valósággal új élet kezdődik ebben a faluban. Munkakedvük, lelkesedésük nagyon biztató. Tudásszomjuk, egyre növekvő kulturális igényeik kielégítésére sok segítséget várnak, mert egyelőre jól fűthető, nagyobb létszámot befogadó kultúrtermük sincs, ahol rendezvények, társasjátékok szórakoztathatnák a fiatalságot, s hasznosabb lenne az időtöltés. Ary Róza Időjárásié lentés Derült, párás, sok helyen ködős. idő. [Nyugaton felhőátvonulások, néhány he- ílyen kisebb havazással, havasesővel. [Keleten gyenge légáramlás, nyugaton [mérsékelt déli szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten mínusz 9— [mínusz 12 fok között. Az időjárásban lényeges változás nem lesz. Egyhetes külföldi utazást [kapott a Békéscsabai Szőnyeg és ► Takácsáru Háziipari Szövetkezet [két dolgozója. A kongresszusi [versenyben elért kiváló eredményéért Rajkó Rozáliát és Kraszkó ► Juditot jutalmazta külföldi úttal [a szövetkezet vezetősége. — 350 ezer forintot fordítanak [ebben az évben a községiejleszté- [si alapból a Kardoskúthoz tartozó [Pusztaközpont villamosítására. A [lakosság ehhez 8 ezer forint társadalmi munkával járul hozzá és [a tanács 24 ezer forint értékű he- Flyi anyagot biztosít. Pillanatfelvétel A korcsú, szőke ü- zemi KISZ-titkár, Unyatinszki Éva, a- ki pedig mellette ül, Kárász János, a békéscsabai Előre Termelőszövetkezet KlSZ-titkáru. Már hagyományos, hogy a Kötöttárugyár évről évre patronálja az Előrét s ez nemcsak a fejlesztési agitáció_ bon erősíti a termelőszövetkezetet, hanem a mozgalmi életnek csaknem minden területén. A kapcsolat annyira kiépült közöttük, hogy ha valami segítségre van szükség, az Előre tagjai felkeresik az üzemet, mint például most is Kárász elro- társ... — Január 30-án bálát rendezünk rövid műsor kíséretében. Most készülünk rá. Jó lenne, ha egy-két próbára eljönnének, segíteni... — Elmegyünk — hangzik a válasz, majd így folytatja a lány: — Mi most készítettük el a negyedéves tervünket s ezzel kapcsolatban úgyis szerettem volna beszélni magukkal, Kárász elvtárs. V- gyanis január 28-ra terveztünk egy üzemi látogatást, márt mint azt, hogy az Előre fiataljai nézzék meg üzemünket. Utána rövid műsorral egybekötött teadélutánt tartanánk, melyen beszélgethetnének, a közös dolgaikról a tsz- és az üzemi fiatalok. El tudnának-e akkorra hozzánk jönni? — El, hiszen már korábban is szó volt ilyen találkozóról, csak eddig még nem valósult meg. — Akkor ebben megegyeztünk. És mindkettőjük füzetébe a többi mellé ez is bekerült. Az. tán kölcsönös megelégedéssel folytatták terveik egyeztetését... — A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 4. játékhét 1960. január 22. húzásán a következő nyerőszámokat' húzták: 6, 25, 30, 32, 48. — Pártnapokat tartanak a pártszervezetek a békési járás községeiben, a termelőszövetkezetekben, gépállomásokon és állami gazdaságokban a jövő héten. — Tizenhat vöröskereszt alapszervezet alakult a megyében az elmúlt év második felében. A vöröskereszt tagság létszáma 1302 taggal nőtt a félév alatt. — Járási tanácsülésen beszélik meg Orosházán január 30-án a termelőszövetkezeti mozgalom, eddigi eredményeit és a megszilárdítással kapcsolatos további feladóitokat. — Kéthetes tanfolyamokait tartanak Muronyban és Kamuton megyei és központi előadókkal a pártszervezetek. A tanfolyamon a VII. pártkongresszus anyagát és az ebből adódó feladatokat tárgyalják meg. ORVOSI ÜGYELETES SZOLGALAT Orvosi ügyeletes szolgálat Békéscsabán január 23-án déli 12 órától 25-én reggel 8 óráig dr. Kádas Miklós. Kórház, az V. kerületben dr. Szikszai István, Kolozsvári út 24. Az orvosi ügyeletes szolgálat kizárólag életveszély, sürgős orvosi beavatkozás és elsősegélynyújtás esetén vehető igénybe. Tanácstagi beszámoló Békéscsabán A békéscsabai 88. sz. városi választókerületben január 26-án (kedden) délután 5 órakor a Kolozsvári u. 24. (rendelőben) dr. Szikszai István tanácstag tartja meg félévi beszámolóját. A tanácstag kéri választóit, hogy beszámolóját hallgassák meg és észrevételeiket, javaslataikat nyilvánítsák, hogy ezzel is erősödjék a tanács és a lakosság kapcsolata. IV. A nagyüzemben Sok kellemetlenséget okozott bulgáriai utunkon a helyeslés és a tagadás. Többször hozott bennünket zavarba a kétféle szokás. Igent intettünk, s nemet mondtunk, vagy nemet intettünk,, s Pleven-i újság szerkesztője, Dan- csev elvtárs: — 250 tonna húst adtak ebben az évben az államnak, s most is 75 ezer csirkét nevelnek... De minek is mondjam, majd meglátod igent mondtunk. Persze a bolgár ott. elvtársak is így voltak velünk. Ugyanis Bulgáriában ellenkező fejintéssel jelzik az igent is, a nemet is. Ha megkérdezik, tetszik-e valami, a szófukar ember könnyen nemet mond a legcsodálatosabb szépségre is. Hasonlóan járhat például a pincérnél is. (Akiknek udvariasságát egyébként nálunk is átvehetnék a pincérek.) Ha mondjuk nemet int az ember, hogy nem kér ezt vagy azt, a pincér rögtön hozza, mert ez náluk igent jelent. Szóval humoros helyzeteket teremtett a dolog. Később rájöttünk az egyedüli megoldásra: nem szabad fejet csóválgatni, nem szabad szófukamak lenni, ki kell mondani, hogy „da” vagy „nyet” — s semmi baj nem történik. Mert volt bizony megcsodálni való, igent követelő a Szadovec-i termelőszövetkezetben is. Igazán figyelmetlenség lett volna még véletlenül is nemet inteni nagyszerű eredményeikre. Szokatlan számokat mondott már az autóban kedves bolgár kollégánk, a Szóval, nálunk ezek a számok bizony még nagyok! A szövetkezet központi épülete is mintha hatalmasságával akarná jelképezni: itt nagyüzemi szocialista gazdálkodás folyik, s nem szűkölködünk, mert sokat termelünk. Beláthatalan táblák a mezőn, végtelennek tűnő magtárak, és számtalan tag, mert hiszen az egész község egy termelőszövetkezetben gazdálkodik. Tehát minden nagy, minden sok és hatalmas. Már alig tűnik fel a véletlen, mármint az, hogy maga a tsz elnöke is egy tagbaszakadt, hatalmas elvtárs. Míg a gazdaságot néztük, hozzászokott szemünk a nagy méretekhez. Talán furcsa is lett volna, ha mondjuk a bemutatkozó elnök, J. Peszterszkl elvtárs nem azt a külsőt viseli, hanem mondjuk egy alacsony, vékony ember. Arra kértük bemutatkozás u- tán, mondja el röviden közösségük történetét. Könnyen ment neki, mert már több tíz évnél, hogy élvezi a tagok bizalmát. Nekem meg volt időm jól szemügyre J. Peszterszkl elvtárs, a tsz elnöke. vennem őt, meg L. Komunata elvtársat, a párttitkárt, akivel felváltva mondták... s nemcsak mondták, hanem ujjongva magyarázták közösségük történetét. Érdekes: ritkán látni ennyire lelkes embereket. Tíz-tizenöt é- vet éltek át újra, amikor az idegennek magyaráztak. Újra meg újra mondták büszkén: ez volt a célunk, megcsináltuk, újabb feladatok jöttek, újra megcsináltuk... Biztosan tudom, hogy átélték újra a fejlődést, míg beszéltek, mert egy-egy rohamnál most is, mint annak idején a valóságban, kifújták magukat. Az elnök beszélgetés közben ceruzájával figyelmeztető mozdulattal adott
