Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-22 / 18. szám
MOV. Január 22., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Emlékezés a vésztői 1937. évi országos paraszt-nagygyűlésre »fost, hogy Vésztő község dol- gozó parasztságának közel 80 százaléka a nagyüzemi mezőgazdálkodás útjára lépett, hasznos és érdemes felidézni azokat az időket, mélyek a község nincstelen lakosságát olyannyira sanyargatták. Ilyen nehéz idők következménye volt 1937-ben a Pardi István és társai által kezdeményezett és megrendezett kétnapos országos parasztnagygyűlés .Vésztőn. Az akkori Hortihy-fasiszta kormány nem tagadhatta meg a nagygyűlés engedélyezését, mivel az 1897-ben alapított Vésztői Munkás Egylet 40 éves fennállásának jubileumát ünnepelte. Persze, a kormány urai jó előre gondoskodtak kéllő mértékű ,,óvatossági réndszabály”rról, melynek örve alatt igen sok csendőr érkezett a községbe a nagygyűlés i- dejére. Fentiekről és az alábbiakról Pardi István bátyámmal, a 19-es markáns arcú, idős veteránnal beszélgettem él otthonában egyik vasárnap délelőtt. Pardi bátyám ott ült a kemence mellett és fájós lábát melengette, mely bizony érzi az eddig lejárt 75 esztendőt. Fimondta Pardi bátyám, hogy : j| pásslorkósiségek csínálásának mestere a vésztői Munkás Egylet- : nek 800—900 tagja volt, nehéz : Dr. Bereczki Imre sárréti körülmények között dolgoztak, de • néprajzkutató eddig ismeretlen elég eredményesen. Felemlítette : népművészt fedezett fel a nagynáért. Vagy a 4 karjcárral fizetett vizes árkok vezetését és a 20 krajcáros élhbért 1 köbméter föld kitermeléséért. Ezeknek a robotmunkáknak enyhítését már a Munkás Egylet harcolta ki, sőt később azt is elérték, hogy a virilisták mellett nincstelen földmunkások s bekerültek a községi testületbe. — Mindezek keresztülvitele nagy erőfeszítéseket követelt, mert hiszen az alapszabály legfőbb pontja arra kötelezett bennünket — mondta Pardi elvtárs —, hogy ne politizáljunk. De ilyen körülmények között is megértették szerte az országban, hogy jubileumi ünnepségünk igazi célja a munkásegyletek egyesülése, a parasztság teljes összefogása és az aratósztrájkok megszervezése volt. Vésztőt abban az időben vas* gyűrűként fogták körül a grófi nagybirtokok, úgyhogy pl. a jelenlegi Kertmegi telepi új iskola területe az uraságé volt, s a Németi legelő használatáért is az uraságnak kellett használati díjat fizetni. Semmi külön kereseti lehetőségre nem volt alkalom, legfeljebb messzi vidéken, így a par-asztnagygyűlesen megnyilvánuló általános elégedetlenség forró talajává vált a fenti három célkitűzésnek. A nagygyűlésre az ország minden részérből eljötték a parasztság képviselői és megbeszéléseiknek később mindenüt érvényt szereztek. — Az annyira várt és vágyott végső eredményt a földosztás hozta meg a szegényparasztság számára — fejezte be Pardi elvtárs —, s küzdelmeink történelmi jelentőségű befejezése most zajlik le Vésztő községben, amikor termelőszövetkezeti községgé alakulunk. Beszélgetésünket a vésztői parasztnagygyűlésről azzal a megállapítással zárom, hogy Pardi István elvtárs és társai, akiket a főszolgabíró számtalanszor becitált — nem szólva többi zaklatásiról —, megadták helyüket az elnyomott nép sorsának könnyebbé tétele érdekében. Ügy gondolom, hogy erről a munkáról most beszélni kell, hogy tisztábban lássuk a jelent s biztosabban é- pítsük á jövőt. Bíró Gyula Lajos a kezdeti éveket, amikor ti zen- harmadán arattak Vésztőn a grófnak, s azon felül még 8 hold kereszthordást is kötelezően el kellett végezni, összesen 8 koroTovább épül a Gyulai Gyógyfürdő A tél ellenére a fürdőn és környékén folytatott munkálatok jó ütemben haladnak. A múlt évben létesített kút melett megkezdték egy új kút fúrását, mely 120« méter mélységből szolgáltat majd meleg vizet az eddig nyert viz bőségének fokozására. Építik az utakat, öltözőket s a me- denréket. A tervek alapján a fürdőre ez évben mintegy négy és fél—ötmillió forint beruházást fordítanak. • kunsági puszták szélén elterü- j lő tanyavilágban. Tótih László j negyvenhat éves egykori pász■ tor bejárta már a fél országot, • iaz állatgondozáson kívül volt : már bányász is, télen azonban : mindig hazatért a katalszegi j pusztán lévő otthonába, ahol ■ különféle tárgyakat: pillangós ■ díszítésű pásztorkészségeket. ■ ■ színes eTsizényeket, pénztárcá■ kát — sőt ebzárlat idején ku- ; tya-szájkosarakat is — készít és : fon állatbőrökből, szijjakból. ■ Huszanöt éve kedvelt foglala• tossága ez Tóth Lászlónak té• len pusztai magányában, ahol : ilyenkor „még a madár sem • jár”. A szakértő megállapítása • szerint „valósággal mestere lett • a szironyozásnak, azaz a bőrszegély-ion ásnak, amellyel a bőrtárgyalt széleit varrja össze.” A pusztai népművész munkáját fényképeken is megörökíti a kutató a közeljövőben. Ohai f e^n Megszokás Ma már megszokott, mindennapi szöveg az újságok hirdetései között, hogy a „Felsőnyomási Állami Gazdaság azonnali belépésre tehenészeket vesz fel”, a „Gyulai Állami Gazdaság állandó munkám felvesz kőműveseket'. Ügy hozzánőtt a lapok közleményeihez, mint az időjárásjelentés. És úgy is olvassuk e hirdetéseket, mint az időjárásjelentést, minden különösebb izgalom nélkül, hiszen megszoktuk, hogy reggel enélkül is megvirrad, este pedig lenyugszik a Nap. És mindegy, hogy jelent-e a meteorológia esőt, havat, úgy is, ha hideg van, vastagabban öltözünk. Nyáron pedig, akár 20, akár 25 fokos meleget jelent, könnyebb a ruházatunk. Tehát nem izgulunk az időjárásjelentés olvasásakor, de elolvassuk, mert hát, ha csípi az ember fiilét, orrát a hideg, legalább tudja, hány mínusznál vörösödnek meg e nemes szerveink. Azután meg topogás közben mondhatja, hogy holnap erősebb vagy gyengébb lesz a hideg. Azaz nem süketen, válton jár a világban, ismeri, tudja, hogy mi történt tegnap és ma, még azt is, mi lesz holnap. Sőt arról is tud, hogy melegebb vagy hidegebb légtömegek betörését várhatjuk-e. Szóval tud róla az ember, de nem izgul, több vagy kevesebb szenet készít a kályhába. Egyszerűen tudomásul veszi és — kész. Hasonlóan veszi tudomásul a hirdetési szövegeket is, melyek tehenészek vagy kőművesek után kutatnak. Oly‘ mindegy, hogy olvassa az ember vagy nem olvassa, úgyis mindig keresnek, kutatnak. Tegnap tehenészeket kerestek, azelőtt kőműveseket, holnap, holnapután meg megint mást, vagy éppen a kettőt, hármat együtt. Böngészi az ember a hirdeté- seket, de se melegség nem járja át, se fázósan nem rándul össze. Ha szakmabelit keresnek és e- setleg „facér”, elmegy és felveszik. Ha dolgozik, akkor meg arra gondol, itt is szükség volna rám. Na de hát így van ez jól. Ügy jó, ha csak esetleg van „facér", csak esetleg hordja magával valaki a munkakönyvét iBV jó, hogy keresik, kutatják, hívják az embereket. Merthogy volt valamikor fordítva is, az igaz. De az akkor volt. Rossz is volt az, mert kiállt az ember a piacra, hátha akad valaki, akinek kellene valamit csinálni. S akkor bizony izgalmas volt egy olyan hirdetés, mely arról szólt, hogy felvesznek egy munkást, mert ritkán fordult elő és az egy helyre tizen-húszan is iparkodtak, hogy megelőzzék egymást. Akkor ez volt a megszokott, a mindennapi. Akkor a meteorológiai jelentés is izgalommal olvasta az ember, mert soha nem volt több, mindig kevesebb volt a szén. De elmúlt, mint egy rossz álom. A mai megszokottság jobb. És ez lesz holnap, holnapután és mindig. Cserei Pál 9 ♦ : Irwin Shaw: OROSZLÁN YKÖLYKÖK Irwin Shaw hatalmas sikerű regénye kitünően formált hőseiben egy e- gész nemzedéknek, az akkori húszharminc éveseknek a nagy világégésben játszott szerepét mutatja be. Hogyan lesz kemény és elszánt katona egy nagyvilági élethez szokott, kissé könnyelmű New Vork-i színházi rendező, hogyan nő hőssé egy félszeg, csöndes és jelentéktelen fiú, hogyan züllik mindenre elszánt, kegyetlen tagok. A munkában, a tanulásban az elsők között vannak. Az idősebbek szeretettel beszélnek róluk. Ilyesmit mondanak: — Ök a mi neveltjeink, a mi kádereink. Az üzemi Komszo- mol-szervezet kiérdemelte a város és a terület legjobb szervezetének címét. Erről azonban hallgassuk meg a legilletékesebbet, Ljuba Mari- nova gépészmérnököt, a Komszo- mol-szervezet titkárát. Mielőtt a- zonban átadnám neki a szót, hadd mondjam el róla, hogy tavaly végzett a Szovjetunióban a Harkovi Egyetemen. Ott szerezte meg mérnöki diplomáját. Folyékonyan beszél oroszul, így jól megértettük egymást. — Jól dolgoznak a komszomo- listák. Az üzemben hét ifjúsági brigád működik. A fiatalok nemcsak a munkapadoknál állják meg kiválóan helyüket, más tennivalókból is becsülettel kiveszik részüket. A lakatosok egyik ifjúsági brigádja például fél év alatt 30 000 tóvá értékű ócskavasat gyűjtött össze. Ebben természetesen érdekeltek is, hiszen ennek az összegnek 25 százalékát megkapja a Komszomol-szervezet, s ebből a különféle kulturális és egyéb kiadásokat fedezzük. A fiatalok lelkesedésére nemcsak ez az egyedüli példa jellemző. Sok van belőle. Egy jó hónappal ezelőtt egy öttagú ifjúsági újító-brigádot hoztak létre. A vezetője egy ugyancsak Szovjetunióban végzett fiatal mérnök lett, aiká sokat segít abban, hogy a brigád jól ellássa dolgát és ez a mozgalom tovább fejlődjön. Máris ott tartanak, hogy az üzem minden ötödik munkása újító. Olyan emberek, akik állandóan azon törik a fejüket, hogyan lehetne ésszerűsíteni, megkönnyíteni és meggyorsítani az egyes munkafolyamatokat. El kell azt is mondani az üzem fiataljairól, hogy a tanulással sem állnak hadilábon. A Komszo- mol alapszervezet két tanulókört hozott létre. S ezek nemcsak névlegesen, papíron szerepelnek, hanem a valóságban is betöltik hivatásukat. A fiatalok szorgalmasan tanulmányozzák a Bolgár Kommunista Párt történetét. Ismerkednek. azzal a sok harccal, küzdelemnél, amelyet pártjuk vívott a szabadságért, s a felszabadulás után a nép felemelkedéséért Ezenkívül az ifjúsági mozgalom múltját tanulmányozzák szívós szorgalommal. Georgi Marinov, az üzeni partszervezetének titkára is elégedett a fiatalokkal. Elmondta, hogy a pártszervezet féltőén ügyel a fiatalok szervezetére, segíti, támogatja, tanácsokkal látja el. A jó együttműködés haszna meg is látszik a fiatalok munkájában, tetteiben. Éppen azon a napon, amikor ellátogattam a vállalathoz, több középiskolai diákkal: leánnyal és fiúval találkoztam az üzemben. Az esztergagépeknél szorgoskodtak, ismerkedtek működésükkel. Rendszeres látogatók ők. Hetenként két-három alkalommal több órát töltenek a vállalatnál. Részt vesznek a politechnikai oktatásban és közülük majdnem mindannyian megkedvelték már a gépek világát. Valentina Petrovna, a 2. sz. gimnázium tanulója elmondta, hogy nagyon tetszik neki az esztergályos szakma. Szívesen jön az üzembe többi diáktársával együtt. Lesz tehát utánpótlás is. Mert az iskolában erre is nevelik a diákokat. Megszerettetik velük a fizikai munkát. Ezét is érdemes volt elmenni ebbe az üzembe, amelyet a látottak alapján az újítók, fiatalok üzemének is nevezhetnénk. Podina Péter—Varga Tibor (FolytatjukJ gyilkossá egy meggyozödéses német fasiszta, hogyan formálja az embereket a győzelem és a vereség, a halálfélelem és a felelősségtudat, a helytállás és a célok nagysága vagy becstelensége — ezekre a kérdésekre válaszol a rengeteg szereplőt mozgat« izgalmas történet, amely Franciaor szag megszállásától kezdve követi háború menetét, , snmmmm. mm • James Joyce: DUBLINI EMBEREK Joyce Ifjúkori önarckép és Kamarazene című kötetei után most novelláinak első gyűjteményét ismerhet meg a magyar olvasó. írásainak középpontjába gyermekkori élményeket állít, azzal a gyermekszemlélettel mely gyakran túl lát a maga kis világán. Észrevételeiből kérdések születnek, melyekre a felnőttek nem mindig és nem szívesen adnak választ. # Galan: ÖTÖDIK KEREK Galan, az ifjabb román írónemzedék egyik legtehetségesebb tagja. Elbeszéléseit és színvonalas esztétikai tanulmányait állandóan közük a folyóiratok, és regényeivel is sikert a- ratott. Elbeszéléseinek témája, légköre és hangvétele egyaránt változatos, alakjainak megrajzolásában pedig sok újszerű, egyéni vonást lelhet fel az olvasó. Alain—Fournier: A TITOKZATOS BIRTOK Az első világháborúban fiatalon elesett francia író regénye egyike az európai romantika utolsó fellobbaná- sainak. Kamasz hősének lelkében az álom a valóság elevenségével él és a valóság álommá színeződik. Éveken át keresi azt az ismeretlen birtokot, ahová egy téli szürkületben betévedt, s ahonnan csodás élményekkel és egy gyermekszerelem emlékével tért haza. Az a valóság, amire felnőtt korában rátalál, nem pótolhatja a gyermekkorral együtt visszavonhatatlanul elveszett csodavilágot. Karnagyok országos találkozója Gyulán Gyula termelőszövetkezeti városban az Erkel-emlékév bevezetőjeként országos kamagyi találkozót rendeztek szerdán. A Borsod, Heves, Fejér, Csongrád és Békés megyéből összegyűlt megyei karnagyok és zenekar- vezetők előtt dr. Maróthy János zenetudós, Erkel-kuta- tó tartott nagysikerű előadást a nagy magyar zeneköltő életéről és munkásságáról. A részvevők megbeszélték azt is: hogyan készülnek fel a Gyulán június végén Erkel Ferenc tiszteletére megrendezendő kétnapos felszabadulási dalostaláLkozóra s a termelőszövetkezeti dal- és zenekultúra kibontakoztatásáról tanácskoztak. A vendégek megtekintették a tsz-város nevezetességeit, így például a híres várat, Erkel Ferenc évszázados fáját, melynek lombjai alatt a Bánk bánt komponálta és a helyi Nemzeti Bank fiókban őrzött aranykoszorúját. Filmvetítések és előadások a tanyavilágban Az orosházi járásban több tanyaközpont és oi vasékor van, ahova csak nagyritkán juthat el egy-egy előadó, ahol villany híján felmvetítés is csak nehézségekkel lehetséges. A járásii tanács éppen ezért még decemberben vásárolt egy keskenyfiimvetítő-gépet 17 ezer forintért, most pedig ág-regétért vásárolnak. így a film eljuthat a legeldugottabb olvasókörbe, s a legtávolabbi tanyaközpontba is. A felszerelés kiszállítását a járású tanács gépkocsival biztosítja. Az olvasókörökben megszervezett ismeretterjesztő előadásokhoz most már Ifimet is tu4* it naät majd vetíteni.
