Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-16 / 296. szám

1958. december 16., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Gyomai lányok és asszonyok által kötött kesztyűk Európa szerte Már csaknem kétezer asszony és lény köti országszerte * hat éves Gyomai Háziipari Szövetkezet 22 részlegében valódi ausztrál gyap­júból a színpompás síkesztyűket. A békési, a hajdúsági és a Duna- Tisza-közi nők kötötte szép és meleg kesztyűket szívesen vásá­rolják Angliában, a messzi észa­kon, Finnországban, sőt a fjordok hazájában: a norvégok is a gyo­mai szövetkezettől rendelik az „igazi" norvégmintás kesztyűket. Az idei év utolsó negyedében a szovjet sportolók és dolgozók szá­mára is ötvenezer pár norvég és magyar mintájú síkesztyűt kötöt­tek a szövetkezet asszonyai és lá­pjai. Legtöbbet a mezőberényiek kötnek, hetenként 500—600 pár szí­nes téli kesztyűt készít a helyi há_ ziipari szövetkezet mintegy két­száz tagja. Csillag néven újfajta eipőpassta A Cipő- és Parkettpaszta Gyár­ban már régóta kísérleteznek új­fajta emulziós cipőkrém előállítá­sával. A sikeres kísérletek alapján előállított újfajta cipőkrém sok­ka] jobban fényesíti a bőrt, mint az eddig gyártott krémek. A jó minőségű cipőkrémet Csillag né­ven, ízléses tubusban csomagolják, s rövidesen árusítják. Az orosházi lottósorsolás eredménye: Két milliomos született..* Amint azt lapunk­ban. már jeleztük, az S0. heti lottósorsolás lebonyolítására pén­teken Orosházán ke­rült sor. A látvá- )s, érdekes ese­mény lázba hozta a Város lakosságát, szerdán már alig le­hetett lottószelvényt kapni... A sorsolás e- lőtt két órával zsú­folásig megtelt a Pe­tőfi Művelődési Ház nagy kultúrterme. Kilenc órától vidám, zenés műsor közben jól sikerült divatbe­mutatóban gyönyör­ködhetett a közönség. Tíz órakor rövid is­mertetés és a szám­golyócskák ellenőrzé­se után megpördült a gömb... A számgo- ,ó-ócskák úgy kopog- benne, mint a iégeső. A közönség soraiból kisorsolt öt számhúzó — három nő és két férfi — egymás után húzta ki a számokat. Már a sorsolást kö­vetően megindult az esélyek latolgatása. Ezt a fantasztikus számsort senki nem találja el — ez volt a „törzslottózók” álta­lános véleménye. S az orosházi sorsolás csakugyan ritka ese­ményt hozott: mind­össze két négytalála- tos szelvény akadt az országban! Ez tulaj­donképp egyértelmű azzal, mintha egy ö- tös és egy négytalála- tos szelvény volna. A játékszabályok ér­telmében ugyanis ha nincs öttalálatos szel­vény, akkor e nyerő­osztály nyeremény- alapját hozzácsatol­ják a négytalálatoso­kéhoz. Ilyenformán a szerencse két ke­gyeltje egy-egy nye- röosztály teljes nye­reményalapját nyer­te meg s egyenként 964 108 forint a nye­reményük! Az egyik „milliomos" nyerő Kovács Géza három- holdas dolgozó kispa- raszt. A másik „milliós szelvényt” a főváros­ban adták el. Tulaj­donosa ezideig még nem jelentkezett. Le­het, hogy nem Is tud róla még „szegény”, hogy milliomos lett... Azt tanácsoljuk neki, kíméletesen kö­zölje önmagával a nem mindennapi hirt..., és gratuláljon az orosházi számhú­zóknak, akikre iga­zán nem lehet pana­sza... tőkés országolt gazdasági túl hala­dása napirendre kerül. S most ime, ez az idő elérkezett. „...A szovjet nép, kommunista pártja köré tömörülve oly hatal­mas átalakításokat valósított meg, amelyek lehetővé teszik, hogy ha­zánk fejlődésének új, nagyon fon­tos szakaszába, a kommunista tár­sadalom általánosan kibontakozó építésének időszakába lépjen” — Szögezik le a tézisek. S valóban, a tizenötévé» terv, a- melynek a hétéves terv első részét képezi, előirányozza a legfőbb fel­tételek megteremtését a kommu­nizmusba való átmenet betetőzésé­hez. A kommunizmus, a szebbre, jobbra vágyó emberiség álma te­hát látható közelségbe került A következő hétéves időszakban a szovjet népgazdaságot összes á- gainak nagyarányú műszaki fejlő­dése és különösképpen az atom- erő sokoldalú, békés célú fel- használása fogja jellemezni. Az ipar össztermelése 1965-ben mintegy 80 százalékkal lesz na­gyobb, mint 1958-ban, Az acélter­melés 86—91 millió tonnára, a nyersvas termelése 65—70 millió tonnára fog növekedni; a gépgyár­tó és fémfeldolgozó ipar pedig csaknem kétszeresen meg fogja haladni a mái színvonalat. A köny- myűipar másfélszeresére, a háztar­tási cikkek termelése pedig két­szeresére növekszik hét év alatt. A mezőgazdaság a hétéves idő­szak végéin évi 10—11 milliárd púd gabonát ad majd, körülbelül 1,7­szer többet, mint most. S mindé- I zek elérésében jelentős szerepe van a villamosénergia-térmeiéi­nek. A nagy hő- és vízierőművek mellett a különböző típusú atom­erőművek szolgáltatják az ára­mot a nagy lenini terv, az egész ország villamosításának megvaló­sításához, ami a hétéves tervvel döntő szakaszához érkezik el A Szovjetunió új, hétéves tervé­nek gigantikus voltára jellem zó, J hogy az elkövetkezendő bét év I alatt csaknem ugyanannyit ruház be, mint a forradalom óta eltelt negyvenegy esztendőben. Ezzel egyidejűleg negyven százalékkal emelkedik a dolgozók reáljövedel­me. Nem lehet nem megérezni a pró­zai számok mögött az eleven mun­ka ritmusát, a szocialista társada­lom alkotó tevékenységét, amely új tartalmat és célt adott az em­beri életnek. A kommunista építés eme nagy­szerű munkaterve, amelyet az SZKP tézisei magukban foglalnak, nem csupán a Szovjetunió fejlő­dése számára nyújt új lehetősége­ket, hanem tevőlegesen érezteti hatását a szocialista világrendszer­ben is. A Szovjetunió még na­gyobb segítséget tud adni a test­véri szocialista országoknak a szocialista építésben, amely a szo­cialista tábor országainak gyors ütemű fejlődését is előmozdítja az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és a tudomány minden területén. Kovács Jenő Tizenkilenc új belépő A pusztaottlakai Üj Élet Ter­melőszövetkezet 1958 júliusában alakult 11 családdal, 650 kataszt- rális hold földön. Azóta — az el­telt négy hónap alatt — a taglét­szám 30-ra emelkedett, & jelenleg is 5 család kéri felvételét a szö­vetkezetbe. Felvételükről a közeli taggyűlés dönt majd. A fiatal szövetkezet dolgozói \ igen lelkesen dolgoznak. A körzeti j felügyelő megdicsérte 50 k. holdas | repcetá'blájükaf. Vetettek 120 hol- dón őszi árpát és 246 hold búzát, mely szépen sorol. Tanulnak az állami gazdaságok dolgozói A Csongrád-Békés megyei Ál­lami Gazdaságok Igazgatósága a MEDOSZ-szal közösen december­január hónapokban az állami gazdaságok dolgozói számára tan­folyamokat szervezett. A tanfo­lyamokon a gazdaságok szakem­berei tartanak előadásokat. A nö­vénytermesztési tanfolyamra me­gyénk állami gazdaságaiban 254, a gépesítési tanfolyamra 251, szarvasmarhatenyésztési tanfo­lyamra 231 dolgozó jelentkezett. Sertés-, juh-, baromfitenyésztési, gyümölcstermesztési tanfolyamok résztvevőivel együtt 878 dolgozó bővíti szakmai tudását. A már korábban megrendezett magtárosképző és a tejházkezeiői tanfolyam után 1959 márciusában a Csongrád-Békés megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága növény, védő tanfolyamot szervez, ahol megyénkből 16-an vesznek részt. Januárban kéthetes mezőgazda- sági gépkezelői, illetve szerelői tanfolyamot is szerveznek. A ké­pesítéssel nem rendelkező üzem* egység- és brigádvezetők részére kétéves szakmai továbbképzés van. Megyénkből 22 dolgozó vesa részt az oktatásokom Nagy lehetőség van baromfiállomány növelésére Ankétot tartottak a baromfitenyésztők Orosházán a baromfitenyésztők minden évben rendszeresen meg­tartják tanácskozásukat. Az idei megbeszélést szombaton, decem­ber 13-án a Petőfi Művelődési Házban rendezték meg. Ez az an­két méreteivel jóval túlnőtte a korábbiakat. A nézőtér székein mintegy 300 baromfitenyésztő foglalt helyet. Elküldték erre a tanácskozásra baromfitenyésztői­ket az állami gazdaságok, a tsz-ek. s ott voltak az Orosháza környé­kén legjobb hírben álló egyéniek, keltetőállomási szakemberek, a szomszédos megyék baromfite­nyésztésének szervezői. Az emel­vényen Báldy Bálint, a Gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet osztályvezetője, Lacza Béla tudo­mányos munkatárs, Gárdos Fe­renc, a SZÖVOSZ küldöttje, a járási tanács vezetői és kiváló baromfitenyésztők foglaltak. he­lyet. QiYttTí i »l'VrvrrAcrrKivrift. 1 fr. s: : .t Pataj Mihály, megyei főállatte­nyésztő megnyitó szavai után Báldy Bálint emelkedett szólásra. — A kistenyésztők és a nagy­üzemek által tenyésztett barom­fiak évente 4—5 milliárd forint hasznot adnak. Nagy produktum ez. Lehet-e a baromfitenyésztésben elért eredményeket fokozni? I- gen, lehet. Erről akarok beszélni. — Az egész világot egy békés versengés szelleme kezdi áthatni. A versengés célja: ki termel töb­bet, jobbat és olcsóbbat? Ebből a versenyből a baromfitenyésztés sem kivétel. Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy tyúlrfajtáink ízletes húsa, tojása keresett cikk a külföld legigényesebb piacain. A magyar tyűkfajták a világ leg­jobb ízű, legmagasabb vitamin- tartalmú tojását termelik. Ver­senytársaink — Dánia, Hollandia — már nem egyszer kijelentették: ha öt grammal nehezebb lenne a magyar tojás, akkor ők tönkre­mennének. Ezekben az államok­ban hatalmas „tojásgyárak" van-j nak, ahol nem 70—80 tojást to­jik egy tyúk, mint nálunk, ha­nem ennek több mint kétszere­sét. Igaz, más az adottságuk. — Az országban 20 millióra te­hető a baromfi tojóállomány. Tyú­konként a 100—110 tojás termelé­si átlagot kellene elérni. Hogyan? ez a kérdés. — Az állomány egy-két év a- latt az egész ország területén fia­talításra vár. Vajon probléma le­het-e — mondjuk jövőre — tíz­millió tyúk lecserélése, amikor keltetőállomásaink ugyanezen idő alatt 27 millió csibét keltetnek? — Tudott dolog, hogy a tyúkfé­lék a?- első évben tojják a leg- ; több tojást. A korán keit csibék — a januári, februári — már ok- I tóberben tojni kezdenek, s tél j idején 30—40 tojást is raknak. I Tessék kiszámítani: most, amikor 2 forint a tojás darabja, mit ve­szítenek a kistenyésztők a korán kelt csibék ledarabolásával? Növelni kellene a tyúkállományt Az előadó ezután arról beszélt, hogy világméretekben hazánkban eszik a legtöbb baromfit. A húsellátás több mint egynegyedét a baromfi adja. A baromfihús fo­gyasztásában megelőztük Ameri­kát, mert ott a húsfogyasztás 19 százalékát adja a baromfi. Ha a jövőben még jobban akarunk él­ni — hiszen a fejlődés felfelé í- vel —, akkor sürgősen tenni kell egyet-mást. — A kitenyésztett tyúkállo­mányt rövid időn belül 5 millió­val kellene növelni" áítóí függet­lenül, hogy a nagyüzemek is gya­rapítják állományukat. • A tojás-'f termelést ugyanekkor a darabon­kénti 110-re kéne fokozni. Ho­gyan? — Bábolnán két éven át kísér­leteket végeztek. Az összevásá­rolt jércék és tyúkok a takarmá­nyozás megjavításával évente 150 tojást raktak. S mi volt a takar­mányban? Nem csodaszer, állí­tom! Az abrakból nem hiányoz­tak az olajosmagvak pogácsada­rái és a zöldféle, meg az állati e- redetű takarmányok némelyike, mint például a lágyeleségbe ke­vert soványtej. — Többen felvetik azt is, mi lesz, ha az állomány gyarapszik, és beüt egy pestis? Ma már nincs olyan baromíibetegség, amelyiket ne tudnánk gyógyítani, illetve vé­dőoltással megelőzni. A baromfi­pestist erős társadalmi összefo­gással két év alatt kiirthatnánk. Ehhez azonban az kellene, hogy a tenyésztők rendszeresen oltas- sák állományukat — még a ked­venc tyúkokat is — (derültség) s ekkor eredményes lenne a pró­bálkozás. De addig, amíg a szom­széd nem oltatja be baromfiállo­mányát, nem várhatunk ered­ményt! S mi lesz a dolog vége; külföld reszket a baromüpestises hústól, elvesztjük a piacot és ak­kor saját zsírunkban fulladunk meg. Ügy gondolom, ezt senki nem akarja. Báldy Bálint ezután a nagyüze­mi baromfitenyésztésről szólt. — Mit várunk ezektől? A köz- tenyésztés állományának állandó javítását. Ez rendkívül döntő, mert az ország baromfiállományá­nak 98 százaléka kistenyészetek- ben van. Ezt az állományt pedig ál­landóan frissíteni kell, kiváló tojó­anyaggal kell ellátni azon túl, hogy az üzemeken belül az áru­termelés — pecsenye csirke, pe­csenye kacsa — előállítása csök­kenne. Bábolnán és Mezőhegyesen ipari jellegű tojásgyár kombinátot létesítünk A terveken most dolgozunk. Azt akarjuk, hogy az év minden sza­kában Budapesten és az ország nagy ob yárosaiban a munkások asztalára friss tojás kerüljön. ■jSJajgy munka lesz ez, de ha a vi­lágméretű versenyben nem aka­runk alul maradni, akkor ten­nünk kell egyet-mást. A keltetőállcmások feladatáról többek között a következőket mondotta: — A szaktanácsadók tartsanak téli oktatást. Kétmillió kiste- inyésztő igényli segítségüket, ta­pasztalatukat. Tegyék az ország 60 kel te töáll omá&át a baromfite­nyésztés centrumává. — A közigazgatás területén dol­gozó baromfitenyésztő szakembe­rek pedig tudásuk legjavával se­gítsék a tenyésztőket, hogy a ma­gvar baromfiex port minél rövi- debb időn belül érje el a hazai export háború előtti szintjét; az 50 százalékot. Báldy Bálint előadása után Laczi Béla tudományos munkatárs, majd Gárdos Ferenc, a SZÖ­VOSZ kiküldötte emelkedett szó­lásra. Az előadásokat vita követte. Dv. Kántor István^ az FÖVI kisállat- tenyésztési osztály vezetője, a Ba­romfitenyésztés című szaklap fe­lelős szerkesztője is felszólalt. A felszólalók valamennyien egyet­értettek az elhangzott beszámo­lókkal. Az értekezlet a kora dél­utáni órákban ért véget, majd esu te 8 órakor került sor az orosházi baromfitenyésztők szokásos évi vacsorájára az ipartestület nagy­termében. Figyelem! Figyelem! Állami vállalatok, közülctek, (öld mű vessző vetkezetek és egyéb intézmények! Az éwégi leltározásokkal kapcsolatos értesítő hirdetéseket soron kívül, azonnal közöl­jük a Békés megyei Népújságban! Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szent István tér 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents