Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-12 / 293. szám

1958. december 12., péntek

BT.Kf.S MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

cV-ZÓT KÉRNEK A TSZ-ELNÖKÖK

Javítsuk meg a rossz földeket

Készséggel is örömmel ragadok tollat, hogy Nyíri László elnök tagtársam írásához, amely a Népújság december 6-i számában jelent -meg, hozzászóljak. Nagyon helyesnek tartom és rajtam kívül még sokan annak tartják azt a kezdeményezett, amelynek helyt adott a szxrloesztőeég. a megyei sajtóban. Szükség va.n tapasztalataink kicserélésére, mert így közösen jobban előre tudjuk vinné termelőszövetkezeteink ügyét. De hadd térjek a tárgyra.

Azt írja Nyíri elvtárs, a med- fiyesegyháii Béke TermetöezfiveV kezes elnöke, hogy iu egyénekre kiosztott közös terület előnyei mellett hátrányos is volt. Abban volt hátrányos, — ahogyan írja •—, hogy a betakarításkor egyes tagok nem győzték a munkát, u- gyattakkor a többiek, akik saját kiosztott földjükkel voltak elfoglalva, tiam tudtak segíteni e- eeknek az elmaradóknak. Ez az hiba onnan adódhatott, ahogyan én látom, hogy sahjomosan osztották ki a kapások területét, vagyis mindenki egyformán kapott.

Nálunk az elműt eszttndoben szintén kiosztottuk a földet. Nem Volt semmi differencia sem a kapaásnál, sem a betakarításnál. Miért? Mert

mi mindenkinek a munkaerejéhez mérten adtuk ki egyéni felelősségre a földet. Például az 55 éves asszonyok, mint Keskeny néni, C*a- kóné, vagy Táthné, kevesekbe* kaptak, mint például egy 35 éves tsz-tag.

így találtuk igazságosnak. Ezért aztán Tóth néniék is idejében el' tudtak végezni minden munkát,1 stem szorultak segítségre. Ez a kukoricánál volt. A cukorrépánál, pedig,ínuöka£&apatokra osztottuk szét a területet, s a munkacsapat tagjai saját maguk között, termé- s/étesén 'megint csak a munkabíráshoz ménen, osztották ki a te- rü'etet. Méapedig úgy, hogy a széna-betakarítással egybeeső kapálások zömét áz asszonyokra, kiéri) okra bíatáik s férfi munkaerő megm-fradt ^^rehezebb mc- < munkákra.

Nyíri eivtáiiB in a gépesítésről is. Megemlítette: u jó eredményeik elérésének egyik «lapja volt, hogy százszázalékosan géppel művelték a nagy táblákat. Mj is. Be ml e- mellett mértük, hogy milyen a gépesítési fok. És elértük, hogy egy Uatasztráli® holdon 3.8 normál hold gépi munkát vé. geztiink. így minden idejében fejeződött be, a fizikai munka a korábbi évekhez képest a- lapnsan összezsugorodott. A jó gépkihasználás eredménye pedig 210 ezer forint kedvezményt biztosít számunkra a 3004-es rendelet folytán. Nyíri elvtársnak sok szavából tanulhatunk. Ezt a 3004-es rendeletét például egyszerre kaptuk meg, mégis, ahogy látom, a med- gyesegvházi Béke Termelőszövetkezet jóban kihasználta a rendelet lehetőségeit, mint mi. Nálunk a műtrágya felhasználás nem érte el a holdanként! egy mázsát. Áruértékesítés sem volt. De jövőre e- lőbbre lépünk ezekben is. Már most ősszel elértük, hogy holdanként egy mázsa a műtrágya fel- használásuk, ami — mint maguknál is — biztosan növelni fogja a termésátlagainkat. így több árut értékesíthetünk majd.

A szaktudás hiánya a mi ter- meáószövetkezeiünkbetn is megmutatkozik. Kétezer holdas a gazdaságunk, egy brigádnak 700—800 holdas telkik<e van. Kiadtuk a tábla töi'zskönyveket, s hiaba magyaráztuk meg egyszeribe, hogyan, miként kell azokat vezetni, nem sikerült ilyen hamar elsajátítani azt a brtgádvezetdknek. Pedig ez a könyv mutatja meg: egy táblában milyen munkát végzünk,

mennyi arra a ráfordítás, vagyis milyen kifizetődő az illető növény termelése. Ezért úgy határozott a vezetőség, hogy én — mivel egy éves elnökképző iskolán voltam — kéthetenként előadásokat fogok tartani a növénytermesztőknek és az állattenyésztésben dolgozóknak szakkérdésekről

Van még valami, amire szeretném felhívni a tsz-elnökök figyelmét. Mégpedig a rossz földek Javítása. Mi az elmúlt esztendők a- latt 660 kát. holdon végeztettünk digózást és részben meszezést, Azelőtt ezeken a földeken 3—

3.5 mázsa búza termett. Az idén arattunk először a javított földeken. Nagyon aszályos volt ez az év, mégis a régi sziken búzából 5, őszi árpából 1.3 mázsa lett a termésátlag.

Az állam a javítás köl tségeinek felét fedezte, másik felét pedig 15 év alatt kell kifizetnünk. Vagyis egy hold után — kiszámítottuk — összesen 630 kilogramm búzát. És mit ad 15 év a- tatt egy hold? 45 mázsát. A javított földek kétszerannyi kalászost teremnek, mint azelőtt, de ha lucernával telepítjük be azokat, mivel ez a növény szereti legjobban a navvies talajt — szinte kiszámíthatatlan az előny. Mi 200 holdat telepítettünk ebben az évben és szerényen számolva 480 000 forintot1 várunk a magtei'mésiből.

Ezek azok, amiket Nyíri elvlárs írásához akartam fűzni. Várom, hogy többen is hozzászóljanak, s fgy nagyobb mértékben tudjunk meríteni egymás tapasztalataiból. Girice Ambrus, a dévaványal Vörös Csillag Tsz elnöke.

Zárszámadás

az újkígyósi Új Élet Tsz-ben

(Tudósítónktól.)

Az újkígyósi Uj Élet Tsz most tartotta meg évi zárszámadó közgyűlését.

Ma tuska András tsz-elnök a közös gazdaság évi munkájáról számolt be. Beszámolójában értékelte az elért eredményeket, amelyekből kitűnik, hogy a növény- termesztésük jó volt. A rendkívüli rossz időjárás ellenére a répa kivételével minden növényféleségnél a tervezett termésátlagot jóval meghaladták. Az elért e- rendmények is ékesen bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás előnyét és fölényét a kisüzemi gazdasággal szemben. A termelőszövetkezet elég rohamosan fejlődött ebben az évben, szántóterületük megduplázódott.

Egy holdra ebben az évben 158 kilogramm különböző műtrágyát használtak fel és. az istállótrágyát is helyesen alkalmazták, ezért az államtól közel 11 ezer forint kedvezményt kaptak.

A 3004-es rendelet értelmében vásároltak 14 üszőt, amelyből már 8 db 6—7 hónapos vemhes. A vásárlásra betervezett 3 db tehenet azonban nem tudták felvásárolni, így a tehénlétszámban lemaradás van, ami persze hiba.

Egy telién évi tejhozama 2637 liter, ebben az évben ezt a termelést fel akarják emelni legalább 3000 literre.

| A sertésállomány körül vannak bajok is. A kocaállomány agyait szaporodott, hiszen év elején nem volt csak 12 db és most je- llenleg 34 darab koca vas. De meg kell mondani azt is, hogy nem kevesebb mint 51 db süldő és 19 db malac évközben elpusztult.

Ha az állatorvos megtett minden szükséges intézkedést, akkor i vajon a tsz vezetői, a gondozók, az ellenőrző bizottság tagjai miért nem tettek annak idején hathatós intézkedést a betegség továbbterjedésének megakadályozására?

Erre a közgyűlés hozzászólásaiból részben meg is kaptuk a választ. Ugyanis elmondották a hozzászólók, hogy a tsz-toen gyenge volt a munkaszervezés, ellenőrzés nincs, fgy nem is csoda, hogy a tsz-tagok szemeiéit tára pusztul, csökken a tsz közös vagyona. Pedig takarmány van elegendő és e- lég jó minőségű is, csak azzal rendszertelenül gazdálkodnak. Jogosan vetették fel a hozzászólók, hogy évente több ezer forint megy veszendőbe, mivel az állatokat csak etetik, de értékesítésre ne*n kerülnek. Igen helyesen állapították: meg sokan, hogy szakember nélkül egy lépést sem tehetünk.

Tehát szakembert feltétlenül alkalmazni kell az Újkígyósi Új É- let Tsz-ben is!

Gaál János

Küzdelem a baromfipestis ellen

W re*♦ ♦ ♦♦♦♦«♦♦♦«♦<

szólt, mikor a házuk elé értünk. — Ügy sem kóstoltad még még a boromat.

— Bementem, aztán megegyeztünk, hogy kel ten, én meg Somos elmegyünk Pestre a fiamért. Kaptam az alkalmon, mert úgy sem voltam az ellen- forradalom óta, aztán mondom, ha nem sikerül hazahozni a fiút, akkor se vész kárba a fáradság, legalább meglátom, hogyan szépül Budapest.

Neki is vágtunk az útnak a ' reggeli gyorssal. S ahogy megérkeztünk, elindultunk egy kicsit a szemünket, meg a zsibbadt lábunkat jártatni a Rákóczi úton, a Nemzeti Színház felé. Amint ott ballagunk, nézelődünk, meglátom ám a túloldalon a fiamat, karonfogva egy lánnyal. Eszembe se jutott, hogy nem illik kiabálni, elkiáltot- tam magam: Sandri fiam! Sokan megnéztek emiatt, de legalább nem tűnt el a fiú a nagy forgatagban. Jöttek is mind a ketten, de már nem karonfogva. „Alkalmi lányt fogott Sandri1’ állapítottam meg magamban. De aztán annál nagyobb volt a meglepetésem, a- mikor bemutatta: Selmeczi Éva. a menyasszonyom.

Az elnöknek hirtelenjében viszketni kezdett a fületöve, mert az elgondolás az volt, hogy hazacsaljuk., s otthon megnősítjük a fiút, hogy ne kívánkozzon el többé hazulról. Dehát ez a pesti dáma biztosan visszatartja, az nem élhet a pesti csillogás-villogás nélkül. Azért csak megkezdtük a csábítást. Beültünk egy sörözőbe és ott mondogattuk a magunkét, a fiam meg az övét. Azit mondja, ő nem hagyja oft a kényelmes állását, a várost azért, hogy falura menjen bizonytalan jövedelemért sarat taposni

— Bizonytalan a keleset? Az anyád.... Engedelmet Évácska, de... Miért volna bizonytalan? Harmincöt forint most is megvolt munkaegységenként, hát még ha kihasználtuk volna azt a 800 ablaküveget a kertészetben, ha lett volna, aki az ön tözést irányítsa.

— Ügy van — helyeselt Somos és magyarázni kezdte a tervet, hogy legalább 300 holdat szeretnénk jövőre öntözni, sok takarmányt termelni és állatokat hizlalni. Van egy szép ház is a kövesút mellett, közel a faluhoz. Villany van benne. Körülötte szépen fejlődik a gyümölcsös és így tovább.

— Szó se róla, olyan kényelem és szórakozás nincs, mint itt Peste» — agitálom én "is —, de hát az istenit az olyan embernek, aki a maga kényelme miatt nem törődik az apja és 120 falubelijének bőségesebb jövőjével. Sokat tapostam én a sarat fiam az életben, s éjjel-nappal gürcöltem, hogy felneveljelek. Te nem teheted meg, hogy legalább egykét évre haza gyere, s útba indítsd az öntözéses gazdálkodásunkat?

A fiam fülig vörösödött, c annyira lehajtotta a fejét, hogy

majd beieütötte a sörös pohárba.

— Nem mehetek, Éva miatt sem mehetek, nemsokára megtartjuk az esküvőt.

— Attól hazajöhetsz, illetve hazajöhettek mind a ketten. Igaz, Éva? — kérdeztem.

— Én... nem tudom... Nekem nem is beszélt még Sándor ilyesmiről — válaszolta Éva, de egy cseppet sem látszott nemtetszés az arcán.

— Most hallottad, miről van szó — emelte fel a fejét Sándor. — Válaszolj; vállalnád-e a falusi életet?

— Nem lenne könnyű megszokni, de veled, édesapád, s annak a 120 embernek a kedvéért vállalnám.

— Ötven liter bort kapsz tőlem az esküvődre, Sándor, ha hazajössz — nagylelkűsködóit Somos örömmel.

— No, fiam — biztattam — tőlem egy borjút kapsz.

— Ha elengednék a vetőmag- vizsgálótól, akkor megyek, megyünk, igaz, Éva?

• — Csak próbáljanak ne elengedni — fenyegetőztem, mert o- lyan boldognak, s olyan erősnek éreztem magam, hogy a világgal is szembe mertem volna szállni. Hogyne, amikor hazajön a fiam. Csinálunk mi majd olyan gazdaságot, hogy túlmegy a híre a megye határán. Annyi erő és akenat szunnyad a mi tagjainkban, hogy hegyet tud mozgatni, ha van, aki megmutassa, hogyan kell nekifogni.

Kukk Imre

Magyarország a baromiiexpor- táló államok első sorában van. E- gyetlem átveyő. á«n akgrja,

hogy a hússal együtt baromfi betegséget is importáljon. Eaért hazánkban a baromfi pestis elleni oltás kötelező. Az állam az. oltóanyagot ingyen bocsátja rendétkeaá&re. Mindössze kezelési költség címén kell baromfiként 18 fillért fizetni. Ez elenyésző összeg a kárral szemben, amit a fertőzés okoaaa.

A hangsúly, mint minden betegségnél, a megelőzésen van. Ehhez az szükséges, hogy a baromfit ártok is készségesen segítsék ezt a közérdekű küzdelmet. Anyagilag sem közömbös, mert ahol a vész már felütötte fejét, ott az állatorvosi közreműködés díjtalan u- gyan, de a szérumot a baromfi tulajdonosának kell megfizetnie.

A pestises barom fimegbetege- dés, hála a szakadatlan orvosi fel- világosító munkának — évről évre csökken. A munka ütemét — sajnos — nagyban akadályozzák babonák, téves hiedelmek és nem egyszer a rosszindulat- is. Azonban a baromfivédelnu intézkedések a- kadáiyozóival szemben a tanács igazgatási osztálya büntetési foganatosíthat.

Cél a betegség teljes kiirtása

Az is büntetendő, ha a beteg baromfit nem jelentik be, az állatorvos intézkedéseit nem tartják meg, illetve a beteg baromfit piacra viszik.

Sokan hivatkoznak a baromfi- tartók közül ama, hogy azért félnek az oltásoktól, mert utána az állatok megbetegednek, nem tojnék, lesáittulnak, elpusztulnak. E- zek a panaszok rendszerint rosszhiszeműségből fakadnak. Ugyanis a baromfi pestis elleni oltóanyagot az állami oltóanyagellenőrző állomáson többszörösein megvizsgálják, mielőtt forgalomba engednék. Az oltás tehát önmagában, bajt nem csinálhat. Ha azonban, az állatokban valamilyen betegség előeg tanyát ütött, az a maga. út- ? ján le is folyik és mivel ez az oh. tÚMSál egy időben jelentkezik, rá*1 fogják, hogy ez az oka. Rövid időn belül nagy sereg baromfi kerül beoltásra és éppen, az alatt az idő alatt néhány el is pusztulhat, de nem a védőoltás miatt, hanem a természetesen elhullási százalék- aránynak megfelelően. Arról senki sem tehet, ha a baromfipestis ellen oltott állat például kolerában, vagy bélsárgaságban elpusztul.

Az sem az oltás miatt van; hogy nem tojik vagy kevesebbet tojik a tyúk, hanem az oltás az őszi, feli hónapokban történik, amikor mindenképpen csökken a tojáshoram.

A lágy tojáshéjat sem az oltás, hanem a mészhiány okozza. Ellenszere: 2 százalék Futor az eleségbe. Ritka eset az, amikor a baromfi- tulajdonosok az orvost és az oi tó- személyzetet tárt kapukkal várják. Olyan eset is volt, amikor az illető letagadta baromíiállomá- nyáit. Az állatorvos azonban kötelezően bemehet és felkutathatja a szárnyasokat. Az egyébként elkerülhető viták és időhúzások persze alaposan igénybe vezsik az orvos és kísérő idegeit,

Amennyiben az oltást követő két héten belül a baromfi elhull és azt jelentik az állatorvosnak, ő jegyzőkönyvet vesz fel, s ennek alapján az állam a károsultat segélyben részesíti. Egyébként a tojáshozam csökkenésében és az elhullásban a betegségeken kívül a vediés, a gyengébb takarmányozási lehetőség és a hideg téli időjárás a ludas, nem pedig az oltás, mely inkább az állomány megmentését jelenti. A megsántulás is a beoltott állatoknál 100 közül egy- kettőnél fordul elő, ezek is az oltás alkalmával csak látszólag voltak egészségesek. Ha ilyen állat levágásra kerül, bélcsatomájában több-kevesebb orsóféreg található. A sán tolást idegrendszeri zavarok és B-vitanún hiánya, is előidézi. Ha egy kilogramm daráiba. 2 deka élesztőt kevernek, a B-vitamin hiánya megszűnik,

H. R.