Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-11 / 292. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 195*. december 11., csütörtök Prágába a magyar párt- ás December 10-én reggel a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának meghívására baráti látogatásra Prágába érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttsége dr. Münnich Ferenc miniszterelnöknek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának és Marosán György államminiszternek, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével. A magyar és csehszlovák himnusz elhangzása után dr. Münnich Ferenc Antonin Novotny kíséretében elvonult a díszszázad előtt. Ezután úttörők virággal köszöntötték a küldöttség tagjait, a. kik helyet foglaltak a díszemel- Véiiyen, majd Antonin Novotny üdvözölte a magyar párt- és kormányküldöttséget. örülünk, hogy eljöttek hozzánk — mondotta. — Meggyőződésünk, hogy e látogatás elmélyíti népeink barátságát. Ezután a két nép kapcsolatairól szólt, majd hangsúlyozta: a csehszlovák nép nagy ro- konszenvvel figyeli, hogy a magyar nép pártjának vezetésével szilárd úton halad, s teljes szívből kívánják, hogy további sikereket érjen el a szocializmus építésében. Kedves Elvtársak! — folytatta — Látni fogják azt a nagyfokú kezdeményező készséget és aktivitást, amellyel népünk hozzálátott, hogy megvalósítsa £ kongresszusának határozatát. . Antonin Novotny üdvözlő szavaira dr. Münnich Ferenc válaszolt. • — őszinte örömmel tölt el bennünket, a magyar párt- és kormányküldöttség tagjait, hogy az Önök meghívásának eleget téve országukba látogathattunk, itt Prágában üdvözölhetjük Önöket, és a Csehszlovák Köztársaság dolgozó népét — mondotta. Látogatásunk célja, hogy tovább erősítsük és mélyítsük Cseh- ■ziovákia népeinek és a magyar népnek testvéri barátságát, erődítsük országaink kapcsolatait. A testvéri Csehszlovák Köztárérkezett kormányküldöttség saság népei — amint ez a Csehszlovák Kommunista Párt ez év júniusában tartott XI. kongresz- szusán ismertetett eredményekből is kitűnik — óriási haladást értek el a szocializmus építésében. Ez nemcsak Csehszlovákia, de az egész szocialista tábor és benne a Magyar Népköztársaság számára is hatalmas siker, s újabb biztatást ad a világ haladó erőinek. Mi a magunk részéről elmondhatjuk, hogy a magyarországi ellenforradalom szétzúzása óta eltelt két esztendő alatt a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok — közöttük a Csehszlovák Köztársaság — jelentős politikai, erkölcsi, valamint anyagi segítségével számottevő eredményt értünk el a népi hatalom megszilár. dításában, politikai, gazdasági és kulturális életünk konszolidálásában. Münnich Ferenc beszédét e szavakkal fejezte be: Engedjék meg, hogy most, megérkezve országuk gyönyörű és harcos történelmi emlékekben oly gazdag fővárosába, szívem teljes melegével tolmácsoljam, átadjam tűnőknek, s a Csehszlovák Köztársaság szorgalmas, tehetséges népének a magyar dolgozók forró, testvéri üdvözletét. Egyúttal átadom az MSZMP vezetősége, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és Kádár János elvtársnak forró üdvözletét, aki váratlan . betegsége niiatt, legnagyobb sajnálatára, nem tpgp$t Csejiszloyákiába jönni. Küldöttségünk- minden tagja nevében hálásan köszönöm a testvéri fogadtatást. Örökké éljen a magyar és a csehszlovák nép barátsága! » A beszédek elhangzása után a magyar küldöttség tagjai a csehszlovák párt- és kormányküldöttség vezetőinek kíséretében prág3i szállásukra hajtattak. A Vencel- téren és a fellobogózott útvonalon a csehszlovák főváros dolgozóinak lelkes üdvözlése és éljenzése kisérte a vendégeket A csehszlovák főváros meleg szeretettel fogadta a testvéri magyar néD küldötteit. Ember A tanácskozó asztal körül a székek most foghíjasam teltek meg. Pedig itt van mindenki. Az asz i.alfőrnél ül Csatári Béla, a párt békési járási bizottságának titkára, körülötte közvetlen munkatársai és Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei pártbizot.ság első titkára, valamint K. Nagy István elvtárs, osztályvezető. Már valamennyien helyet foglaltaik s a székek nyikorgása után beállt pillanatnyi csend várakozásiéi!. Az arcokra kiült gyenge pír is arról tanúskodik, hogy valami, eddig szokatlan dolognak lesznek most reszesel a békési járási bizottság munkatársai. Az érzés nem csal, mert ez a a tanácskozás eltérő az eddigiektől Formájában és tarta.méban is. Egy év hosszú küzdelmes munkája, eredménye, esetleges kudarca, s ezek tanulsága kerül ezen a tanácskozáson, a mérleg serpenyőjébe, mintegy hű tüfcöt állítva az apparátus munkatársai elé, hogyan kufárkod tak, hogyan válto.ták valóra azokat a nagy jelentőségű pártihatározatokat, melyek a nép boldogulása érdekében fogantak. A jó gazda gondossága ez, mert a jó gazda is számot vet év végén és fontolóra teszi; mit gyarapodott egy esztendőbe^ hol hibázott rá, és levonja a maga tanulságait az új esztendő számara. Lehet, hogy többen azt mondják; sokat markolás ez, hisz oly eseménydús évet hagytunk magunk Jhögőtt, oly temérdek gond és tennivaló szakadt a párttagon, nyakára az eUení-ocradg jpi . események miatt, hogy ezt egy ilyen tanácskozáson érdemben fontolóra .enni, szinte lehetetlen. Való. ban es; ménydús volt ez az esztendő, de a párttagok megbirkóztak a feladatokkal és e kis vezető testület tagjai a békési járásban motorjai voltak ennek a munkának. Cselekvő részesei, szervezői és elindítói. Ott voltak, ahol elakadt az élet szekere és a kátyúból megfeszített vállal kormányozták a jó útFa. Az emberek sűrűjében éltek ők, s épp ezért —- igaz, alapos megfontoltsággal —, de számot tudnak vetni, hogyan, miképp munkálkodtak. Ibi» köze Az ászt a if önéi ütő járási titkár előtt néhány papírszelet hever, rajta sűrű jegyzetek, s ezekből pergeti vissza az emlékezés orsóján az eseményeket. Szól arról, hogy náluk a pártbizottság a központi és felsőbb szerveit határozatait figyelembevéve készíti <1 az éves munkatervet. Negyedévenként üléseznek és egy-egy ülés napirendjének elkészítéséiben fontos szerepet szánnák a járási pár bizottság tagjainak is. Így szélesedik látókörük, jobban megismerkedhetnek az élet számtalan területével és a jelenségek tudatában hathatósabban ellenőrizhetik, segíthetik a párt határozatainak megvalósítását az alsóbb szervekben. Magvalják ők az életet. S hogy így van, erre néhány példa. A já. ási pártbizottság ez évben háromszor ülésezett. Napirenden volt a párttagok aktivitása, egy másik alkalommal a politikai munka helyzete és az ott hozott határozatok megvalósí ása realizálódott most néhány héttel ezelőtt, a sikeres választási munkában. Egy másik ülésen a KISZ és az ifjúság helyzetét, kapcsolatát vitatták meg. Különösképpen azt, milyen feladatai vannak a KlSZ-mek, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. S noha az ott hozott határozatok mindegyike még nem valósult meg, az eredmények egy-egy helyein máris jelentkeznek. Azóta egy ifjúsági termelőszövetkezet fes két szakcsoport vetette meg a lábát a békési járásban. A járási titkár tovább gombolyítja az emlékezés fonalát. Szól arról, hogy az apparátus munkatársai • néha felszínesen tanulmányozzák az élet jelenségeit, a pártmunka alapvető kérdéseit és a határozat végrehajtásának ellenőrzése sokszor futó, vagy feledésbe menő feladat. Mint orvos veszi viszgálat alá a be eg testrészt, úgy mutat rá egy-egy elvtárs hibájára is. Az egyiket azért rója meg, mert az utóbbi időben sűrűn nézett a pohár fenekére, s a szóba hozott már mondaná is: miért kell ezzel újra előhozakodni, hisz már másképpen van. De a bensőjében szól a hang: hagyd csaik, nem árt ez, legalább nem feleded, és örökös dtdgácia II. Érc föld Rúd özem. (Magyar értelme: ércfödd.) Nyolcezer lakosú modern város. Emeletes épületeit, világvárosi kultúrépületét, szállodáját látva ősmesének tűnik, amit az emberek elbeszélnek. 1944 élőt; elszór .an virítottak itt kis házcsoportok. Nyolc-tíz házacska lapult a Rodope-hegység oldalaiban. Egyes lakói dohányt termeltek, mások követ törtek. Iszonyú volt az élet. A mindennapi betevő falatért folytatott küzdelem arra sem adott időt, hogy a kis házcsoportok lakói egymással találkozzanak. A hegyoldalakhoz tapasztotta őket a senyvedés. A fiatalok, a- kik még nem fáradtak bele a létfenntartás küzdelmébe, a- zek is csak egyszerJkétszer találkoztak egy esztendőben. Ez is leginkább csak akkor volt, a- mikor mér házasságot kötöttek. Külön nyűg volt az embsrekery amit az ötszáz esztendős török rabság hagyott örökségül: a mohamedán vallás ha,ása, a* mely fátylat bóytott a nők ar. cára, s ami ezzel járt, a rab. szolga férfiak rabszolgái voltak. Igen, ösmesének tűnik az e- gész. Nemcsak, hogy modem város utcáinak köveit, betonút- jait tapossuk most ezen a helyen. Itt emelték fel falait 1953- ban a Balkán legnagyobb ércdúsító kolosszusának, amely az idén egymillió 100 ezier ionná nyersanyagot ad a feldolgozó iparnak. S a régi kőtörők ma ércst dúsítnak. A fiatal 30 éves Borisz Kölese főmérnök elmondja: amikor az üzem építői idejöttek, sátrakban laktak. így kezdődött, ö Csshszlová- kiában tanult s ő volt az első ilyen mérnök Bulgáriában. Azóta persze többen varrnak. Építettek és tanultak. A kőtörők munkások lettek. Feleségeik, lányaik pedig ledobták a fátylat. Ott, ahol nem is olyan régen kecskék legeltek, fátyolban kapa'ták a dohányt az asszonyok, lányok — ömlik az élt:. Ott, a- hol nem is olyan régein alig találkoztak az emberek, telefon berreg, délben terített asztalok várják az üzem modern ebédlőjében a volt kő törőkét. De nemcsak asztalok, hanem vagy lő féle ételből választhatnak. Kint az utcán autóbusz gördül, benne a* egyik asszony újságot olvas. Két kislány a könyvtárból jön, könyvet szorongatnak hónuk a- Ja.t A nyolc éves meséskönyvet, a 12 éves pedig Hriszto Botev költ;menyeit. Hriszto Botevet a nép „bolgár Petőfinek” emlegeti. És körös-körül a Ro- dope-hegység magas csúcsai, egyik-másik megközelíti a háromezer métert is. De ma már nem takarják el a nép elől a világot. Amit nem engedett meg a fasiszta uralom, f nép- hatalcm valóra vá.t mindenütt: a hegyek közt, a síkságon, a tengerparton. S amíg a második világháború alatt sok ezer bolgár partizánként küzdött a szabadságért idegen földön is, most hazája gazdasági, kulturális felemelkedésért az egész nép küzd, sosem feledve ba á- tait, bennünket, magyarokat sem. Azt vallják: közös erővel a hegyeket is elmozdíthatjuk, Ebért szeretik annyira Petőfit, mint Hriszto Botevet. Ezért a- lakították múzeummá Kola- rovgrádban azt a házat, amelyben 1849 november 21-től 1850 február 16-ig Kossuth Lajos lakott. Cserei Pál ! lecke lesz. Majd a másikról szól* Tekintetük találkozik, s ez nyílt* ősznmite, mint a sző: szerény és szorgalmas az ehvtárs, nyugodt és megfontolt Szaktudásával fáradhatatlanul segíti a mezőgazdaságban dolgozókai, de még nagyobb hatá.ozottságra, önbizalomra van szükség a piát eivi, politikai kérdéseiben. És így folytatja tovább. Mérlegre tesz erényt és hibát, Így méri meg az embereket. Ez vo.it a cél is, s ezért volt a kezdet kezdetén némi izgalom, mert mi tagadás, ilyenkor az emberi — ba több szemközt mondanak róla véleményt —, egy kissé különös érv zés fogja el. Üjabb lapok, újabb fejezetek •következnek és a munka elemzése közben szóiba kerül a felsőbb pártszervezet-Ji? segítsége, a párt megyei bizottságának munkája is. Az érdekeltek — a megyei bizottság képviselői — kíváncsian hallgatják a kis kollektíva tagjainak fejtegetéséi.. A legfontosabb, amit süiűm és ismételten emlegetnek, hogy a íe'sőbb szerv muir.kája türelmesebb, megfontoltabb, mint a korábbi éveikben. Most nőies parancsolgatás a legapróbb kérdésekben is, hanem rendszeres tájékoztatás a főbb elvi kérdésekről, s utána önálló munka a helyes elvek tudatában. Ez a munkastílus nyugodtabb légkört, eredményekben gazdagabb lehetőséget teremt a párt munkájában. Más a munkamódszer, idézik többen is. Igen, valóban más. Hogy most itt együtt tanácskozhatnak, az is 'éjip 'ébből' fakad. A cél: közösen megvitatni a gondokat és segíteni egymást, hogy ho’map még gyümölcsözőbb legyen a munka. Most a megyei titkáré a sző, Elismerőleg nyilatkozik e néhány ember fáradozásteli munkájáról. Tőlük indult ki, ók voltak motorjai az ellenforradalom napjaiban s utána a járási kommunista mozgalomnak. 8 hogy eredményekről beszélnek a békési járásban, abban az ő erőfeszítésük és lelkesedésük is benne van. És segít abban, hogy egy év munkájának értékelése még teljesebb képet kapjon ezen a tanácskozáson. Szól arról, hogy a pártszervezetek gyengéje még ma is az, hogy a szervezési feladatok mellett háttérbe szorul az el 11 ideológiai munka Bírálatként jegyzi meg, hogy ennek a beszélgetésnek is ez volt a legfőbb hibája. Pedig hihetetlen, hogy a két frontos harc, a revizionista nézetek és a dagmatizmus elleni harc, a pártegység, a párt és tömegek közötti kapcsolat szilárdítása, vagy a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezett tény ebben a járásban... A beszéd során újabb gondolatok ébrednek, az asztal körül ü- lőkben. Tollak szántanak a jegyzetfüzetekben. Kérdő-, felkiá’tó- jelek kerülnek a rövid mondatok mögé. Egyre telik a tapasztalatok tarisznyája, oldódik a kebel, és az izgalom pírját — me y kezdetben rózsásra festette az emberek arcát — egyre jobban az elvtársi as- ság hévénél?;, a nagyobb tenniaka- r ásnak pírja hatja át. Ahogy mondták, nem volt ezen a tanács kozáson semmi különös, talán annyi, hogy a felsőbb és alsóbb szervek vezetői még emberibb közelségbe kerültek, egymást segítve, őszintén véleményt cseréltek. Deák Gyula
