Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-09 / 290. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. decembé* 9., kedd Hogy kinek az agyában szüle­tett meg az a gondolat, hogy KISZ-helyiséget kellene építeni Itt a tanyavilágban, azt ma már nehéz eldönteni. Tény az, hogy a gondolat legnagyobb tatápolója a iíiatal tanító, Hanga Jáncm lett. Csak egyedUl 6 tudná elmondani, íhogy hányszor kerékpározott be Mezőkovácsházára a járás} és községi tanácshoz, míg végre en­gedélyezték az épület nagyobbí- tását. A dolog ott kezdődött, hogy a Mezőkovácsházához tartozó Si- mon-tanyai részen több fiatal volt, akik KISZ-tagok akartak lenni. Egy részük bejárt Kovács­házára, esőben, sárban 6—7 kilo­méterre, néha ennél többet te meg kellett tenni, ha gyűlésen, vagy (más összejöveteleken ott akartak lenni. A nyár végén a fiatal taní­tó, Hanga János, Körösfalvi Ró­zsi, Szabó János ha úgy összeta­lálkoztak, egyedüli beszédtémá­juk az volt, hogy itt a tanyavi­lágban létre kell hozni az ifjúsági szervezetet. A tanácskozásokat, értekezleteket tett követte. Au­gusztus 80-án — az első alakuló gyűlésen — mintegy 20 fiatal je­lentkezett a KISZ-be. Ez remé­nyen felül volt, hiszen nem szá­moltak ilyen nagy érdeklődésre, beszélgettek, hogy egy megfelelő helyiséget kellene szerezni. Az is­kola — amelyben az alakuló gyű­lés is volt — nem alkalmas arra, hogy ott esténként táncoljanak, ping-pongozzanak, biliárdozzanak. Az igazgató megengedi, hogy egy- szer-kétszer igénybe vegyék tag­gyűlés tartására, na de a végte­lenségig ez nem mehet.-r Építsünk ifjúsági házat— lelkesedett valaki az els§ taggyű­lésen. ....... — Ez valóban jó lenne — ra­gadta meg a gondolatot a fiatal tanító. S máris újabbnál újabb ötletek jöttek elő. — Tudjátok mit, kérjünk egy hold földet a tanácstól és azt mű­veljük meg, termeljünk rajta sok pénzt hozó növényt, és annak az árából — meg persze a szervezet is úgy dolgozzon, hogy minél több bevételünk legyen — építsünk magunknak házat. Tudjátok, ide az iskolával szembe, mert itt a központ és ez a legforgalmasabb yész. Nagy volt a lelkesedés ,az öröm, • nyomban megbízták a tanítót, Járjon el a tanácsnál a föld ügyé­ben. Másnap reggel még 8 óra sem volt, amikor a fiatal tanító ott várakozott a tanácsházán a tanácselnökre. — Föld kellene a simonyi fiata­loknak, elnök elvtárs. — Föld? Azt lehet, van a ta­nácsnak. A község déli részén egy holdat adhatunk. — Ott az iskolával szemben kellene, ha lehet. — Ez kicsit már fogas dolog. Ha az egyéni paraszt bácsi kicse­réli, akinek ott van a földje, ml szívesen segítünk. Beszéljék meg vele. — Itt az első akadály, tessék fiatalok, birkózzatok vele — gon­dolta a tanító. Azon melegében egy küldött­ség kereste fel a bácsit. Ott a ku- koricaföldön. De biz' az szabad­kozott: — Hátha nem lesz az o- lyan jó föld, amit cserébe kap, meg messzebb te lehet. De a fő indok mégis az volt, hogy ezt még 1945-ben kapta, és nem akar tőle megválni. —• Mihez kezdjünk most már — szomorodott el Körösfalvi Rózsi — se föld, se ház. Füstbe ment tervüket elpana­szolták az egyik idős kommunis­tának, Ceglédi Pali bácsinak is. — Építeni akartok, gyerekek? — lelkendezett az idős kommunista. — Tudjátok, hogy milyen jól gon­dolkoztok! Javaslom, hogy fog­junk össze, segítünk mi is, párt­tagok, és olyan épületet csiná­lunk, amelyik párthelyiségnek is megfelel, mert tudjátok, itt a ta­nyasi alapszervezetnek nincs he­lyisége. — De mit tegyünk Pali bác3i, hogy még a tél beállta előtt tető alá húzzuk? — kérdezte Rózsi. — Mit? Tudjátok én azt mon­dom, hogy ne menjünk bele most olyan nagy költségbe. Új házat nem tudunk építeni, de van a földművesszövetkezetek üzlete mellett egy porta. Húzzuk tovább azt a falat és közvetlen mellé é- pítünk két helyiségből- álló részt, így nem lesz belőle különösebb huzavong. is kell hozzá. Nyomban összehívták a tag­gyűlést. Megbeszélték a legújabb terveket. Másnap reggel már II fiatal gyülekezett a megbeszélt helyen. Az Idősebb párttagok ko­csival polyvát hoztak, a fiatalok ásóval, lapáttal, vödrökkel, meg vályogvetőkkel szerelték fel ma­gukat. Egy-két nap alatt több mint 1500 vályogot vetettek. A fi­atal tanító is úgy húzta a vályo­got, mintha mindig ezt csinálta volna. — Tégla is kell az alapozáshoz, gyerekek — szólt egy idősebb élvtárs —, meg ajtó, ablak, azt honnan teremtsük elő? — Én bemegyek a tanácshoz — ígérkezett Szalbó Jancsi egyéni pa- rasztfiatal —, megkérem őket, hogy adják nekünk azt a rossz kis épületet, amit senki sem használ, s évek óta bezárva áll. Tudjátok, ott Vásárhelyinél — régi urasági épület. Ez sem ment olyan könnyen, de A párt művelődéspolitikája nyomán A választás előtti napokban tűzte napirendre a párt békési járási bizottsága az MSZMP művelődéspolitikájának a megvitatását. Az alapos és megfontolt vita máris kezd testet ölteni a járás székhe­lyén. A párt békési bizottsága, a Hazafias Népfronttal és a TIT-tel megbeszélte a tennivalókat. Ennek eredménye az, hogy a községben harminckét helyen — olvasókörökben, iskolákban, párthelyiségek­ben stb. — indítanak ezekben a napokban a lakosság igényeinek figyelembevételével előadássorozatot. Az előadásokat orvosok, taná­rok, mezőgazdasági szakemberek tartják, hetenként, illetve kéthe­tenként egyszer. Az előadássorozatban mindenki megtalálja az érdeklődési köré­nek megfelelő témát. Az előadók megismertetik a hallgatókkal az irodalom, a mezőgazdaság, az égé szségiigy és a tudomány megannyi érdekességét. Eddig hat helyen tartottak előadást a községben, az említett témák közül. A párt községi bizottsága javaslatára hamaro­san megcsináltatják a járási kultúrotthon és a községi tanács veze­tői a Hímvetítőgépét, hogy az előadásokat még érthetőbbé, még maradandóbbá tegyék. a községi pártbizottság és a járá­si KISZ-bizottság segített. Igaz, hogy Jancsi még a tanácsülésre te elment és ott te elmondta kérel­mét. Végül te sikerült. Lebontot­ták a kis helyiséget és volt tégla is, meg egy rozoga ajtó, afblak és cserép. De gerenda is kellene, meg faanyag te. Elindultak a ktezesek és kerestek. Egyik régi épületben több darab sínvasat találtak. Nagy örömmel vitték Varga József elv- társhoz, aki kovács, hogy famasz- sza össze. Máshol egy kiszáradt fát találtak és azt vitték. Nagyjá­ból már megvoltak a házépítési kellékek. Csak mesterek kellenek, akik felhúzzák a falakat, mert hiá­ba, ez tudomány. Találtak te két hozzáértő embert, na de ezeknek fizetni kell. Pénz meg sehol. Gyor­san bálát csináltak a fiatalok, s máris összejött egy kis pénz. Ma már állnak a falak, csak. a tetőzet hiányzik. Igaz, hogy az adósság is megnőtt, mintegy 900—1000 fo­rinttal tartoznak a mestereknek, de ez nem sok. Azt mondják a ktezesek, ha másképpen nem megy, a tagok kölcsönözzenek 80—100 fo­rintot addig, amíg a szervezetnek pénze lesz. A napokban, amikor arra jártunk, már a tetőt húzták. Fia­tal KISZ-tagok és idősebb kommu­nisták dolgoztak a tetőn. A héten ez te készen lesz, hiszen 13.-án es­te avatják. Igaz, nem lesz kipdn- gálva, a padló sem lesz lerakva, de saját otthonuk lesz. Úgy néznek erre a vályogfálú kis épületre a Simoniak, mint egy szép palotára, hiszen kezük munkája nyomán é- pült. Hogy kik dolgoztak a kis é- pületen legtöbbet? Nehéz volna el­dönteni, de az tény, hogy a fiata­lok és Idősek összefogásával győ­zött a® akarat. Csépkó Eta A szovjet kormány nyilatkozata a váratlan támadás megakadályozását szolgáló Intézkedésekről A szovjet kormány a genfi szakér-tői értekezleten november 28-án nyilatkozatot tett a vá­ratlan támadás megakadályozá­sát szolgáló intézkedésekről. A nyilatkozatban a szovjet kormány javasolja: állítsanak fel ellenőrző állomásokat a vas. úti csomópontokon, a nagy ki­kötőkben és a nagy autóutak on. Ezeket az ellenőrző állomásokat (az érdekelt országokkal való megegyezés alapján) Nagy- Britannia, Franciaország, Hol­landia, Belgium, Luxemburg, Olaszország, a Német Szövetsé­gi Köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, Cseh- szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, Románia, Bulgária, Albánia, Görögország, Törökor­szág, Irán területén, továbbá a Szovjetunió nyugati határának és az Egyesült Államok keleti partvidékének megállapított pontján kell felállítani. A Szov­jetunió egyetért azzal, hogy a varsói szerződéshez tartozó or­szágik területén 28 (a Szovjet­unió területén 6), a NATO és a bagdadi tömb országainak terű. létén pedig 54 (az Egyesült Al. (amoeban 6) ellenőrző állomás létesüljön. A nyilatkozat javasolja: a légi fényképezési övezetet Európá­ban a NATO-országok és a varsói szerződéshez tartozó or­szágok fegyveres erőinek zömét elválasztó határvonaltól keletre és nyugatra 800 kilométer mély­ségben kell megállapítani, g be kell vonni e zónába Görögor. szagot, Törökországot és Iránt is, továbbá Japánt, mert az itt elhelyezett külföldi katonai tá­maszpontok váratlan támadásra felhasználhatók. Az európai népek életbevágó érdekét szolgálná — hangoztat­ja a nyilatkozat —, ha minden atomfegyverrel rendelkező ál­lam kötelezné magát, hogy nem helyez el atomfegyvert Német­ország egyik részében sem, mert itt még a legkisebb incidens is olyan veszélyt rejt magában, a- mely a béke szempontjából sú­lyos következményekre vezet. Az algériai helyzet de Gaulle útja után De Gaulle tábornok vasárnap este visszatért Algériában és r Szaharában tett körútjáról. De G aulle néhány perces beszédet in tézett Algéria és a Szahara népéh ez, az algíri rádió azonban csak akkor közvetítette a beszédet, am ikor a tábornak repülőgépe már elhagyta Algírt. A jellegzetes de Gaulle-stilusban megfogalmazott rövid beszéd szerint „arról van szó, hogy Algériában mindenki megtalálja szabadságát, boldogságát és méltóságát”. Dicsőítette az .Északi-tengertől az Indiai-Óceánig kialakuló szabad francia—af­rikai közösséget”. A Figaro kommentárja szerint a kormány állásfoglalása az al­gériai felkelőkkel szemtosn a köve tkező: nem lesznek tárgyalásik az algériai ideiglenes kormánnyal, nem lesz több be nem tartott Ígé­ret, üres formula, cserében viszont nagy gazdasági erőfeszítés bon­takozik ki a constant ínéi beszéd v aló*a váltására Forrongó Kuba KUBA TARTOMÁNYAI ffi IIHAI Hl RIO Öj’ HAVANNA I (Dmaiams ® IASVIUAS A US 000 négyzetkilométer nagyságú, 6,5 millió lakosú Kuba szigetén Batis­ta diktátor önkényuralma ellen folyta­tott fegyveres harc harmadik évébe lépett. A Fidel Castro vezette felkelés a sziget legnagyobb tartományában, Őriemében húzódd Sierra Maestra hegység vidékéről indult ki. A felkelők jelenleg két fő fronton harcolnak. A fő hadműveleti terűlet a Nlquero. Holguin és Santiagó de Cuba városok közötti terület, Sierra Maestra főbázlssal. A felkelők másik frontjá­nak katonái a Sierra hegységéből ki­indulva Mayarl, Guantánamo és Bara- coa városka közötti háromszög terüle­tén harcolnak. A Sierra Maestra ban és a Sierra Cristalban több repülőte­rük van. A diktátoreUenes erők a Dunántúl területénél valamivel nagyobb Ori­ente tartomány egész területét, a na­gyobb városok kivételével, gyakorla­tilag ellenőrzésük alatt tartják; a vas­útvonalakat, hidakat szétromolják, sőt a tartomány fővárosát, Santiago de Cuba-t katonai blokád alá vették. Az utóbbi időben a fegyveres har­cok a sziget középső részeire, Ca- magüey és Las Villas tartományokra Is átterjedtek. A bárom év óta tartó szakadatlan háború következtében aa ország gaz­dasági élete Jóformán megbénult, mert a felkelés gócai a Kuba exportjában döntő szerepet játszó cukornádterme- lés és eukorgyártás, valamim a m al­gán- és nikkel bányászat területeivel egybe esnek. Üjabban a sziget nyugati részén, Plnar del Bio tartományban kibontakozó partizánmozgalom már a kubai dohánytermelést is vezsélyea- teti. Melléktérkép (balra lent); a harcok főterületei. Jelmagyarázat; 1. A felkelők által ellenőrzött terü­letek. 2. A felkelők repülőterei. 2. A felkelők katonai blokádja San­tiago de Cuba körül. A, Legfontosabb vasútvonalak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents