Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-06 / 288. szám

>M>. december 6., Montba* BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Íö Előnyős — mégis vonakodnak Idle Az épület másik, szárnyén az eme'eten vannak az ellenőrző és irányító szobák. Berendezé­sét a Szovjetuniótól kapott mű­szerek alkotják. Ezek a mérő. berendezések pontosan mutat­ják majd az erőmű működésé­inek egyes mozzanatait. Besze­relésük most tönénik. A mű. szerfalakon lévő nyilak állam* dóan je'zik a hővel desztillá’t víz útját, a szennyezett levegő mennyiségét, a termelt energia nagyságát és a hasadás erőssé­gét. Ha ez bizonyos szintet elér, akkor au torna ikusan beleesnek a hőtermelő térbe a biztonsági rudak. Az eeész erőművet két ember fogja kecelni, munkaide­jük napi hat óra lesz, egy héten öt munkanappal. Az erőmű célja nem a fo­gyasztás céljára történő ener­giatermelés, hanem csak kísér­letek végzése, és radioaktív gyógyászati cikkek előá'litása. Ennek a kísérleti erőműnek az építése és működése fogja azokat a tapasztalatokat szolgáltatni, melyek alapján elkezdhetjük a reaktorok tömeges építését. Vagy száz méterre az építkezés­től helyezkedik el a tudományos intézet, ahol állandó magasszín­vonalú kutatásokat végeznek. Az intézet munkásságának ered­ménye többek között az atomre­aktor megtervezése és építésé­nek irányítása. A legtöbbet em­legetett név Jánossy professzor neve, a magyar tudomány büsz­kesége. Külföldi utazásai sorén sok ajám'atot kapott egyetemi katedrákra, kutatóinitézet veze­tésére, de ő ezekek visszautasít­va, itthon fáradozik. Végül beszélgetünk Kuruc Györggyel, az intézet igazgató­helyettesével. Kuruc elvtárs el. mondotta, hogy államunk mi­lyen nagy erőfeszítéseket tesz, hogy mi is lépést tudjunk tar­tani a tudomány világszerte le­játszódó viharos fejlődésével. — Népgazdaságunk leggyü­mölcsözőbb és a jövőnk szem­pontjából elengedhetetlen érdeke az ipar minél előbbi atomizálá- sa. A látott komoiy és eredmé­nyes munka feljogosít a re­ményre, hogy lépést tudunk tartani a legfejlettebb országok­kal. Pogány Péter — ........ ♦ ■■■ --------­N agy érieklidés «ellett kezdődtek meg a parasztinak téli gazdasági tanfolyamai A faluM KISZ-szervezetek ren­dezésében az Idén csaknem 200 helyen indult téli gazdasági tan­folyam a parasztifjak számára. Huszonhat helyen 361 fiatal már a másodéves tanfolyamra iratko­zott be, 167 helyen pedig több mint négyezren kezdték meg az első év anyagának tanulmányo­zását. Nagy számban vesznek részt a fiatalok országszerte az ezüstkalászos tanfolyamokon Is.----------------«---------------­Vá rható időjárás szombat estig: Növekvő felhőzet, több helyen kisebb havazás, mérsékelt nyuga­ti, később északnyugati szél, a hi­deg kissé gyengül. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet: az ország nyu­gati felében mínusz 4—mínusz 7, a délkeleti országrészeken mí­nusz 8—mínusz 11 fok. Legmagasabb nappali hőmér­séklet szombaton: mínusz 2— plusz 1 fok között. Az újkígyós! földinűvesszövet- kezet igen sokat tesz annak ér. dékében, hogy a termelési szer­ződés minél jobban haladjon a községben. Ennek bizonyos fo­kig meg is van az eredménye. A cukorrépa szerződtetést 105 szá­zalékra teljesítették, vagyis a tervezett 4S0 hold helyett már 452 holdra kötöttek a dolgozóik szerződést. A többi növények szerződésétől még vona-kod ’ak a dolgozók. Ricinusra eddig a szerződé*kö*és csak 50 százalé­kos, pedig az állam a tokos ri­cinusért 400 forintot fizet má­zsánként. Az újkígyós! fö’deb- ben jói is terem, a tangazdaság­ban évek óta sikeresen termelik. Ebben az évben elég nagy te­rületen terme'tek cirokszakállt a dolgozók, a mostani időszak­ban azonban a szerződéskötés a. lig érte el a tervezett 26 száza­lékát A cirokszakállt duplán is érdemes termelni, mert az ál­lam a minőségi szakállért 600 foriníot fizet mázsánként, és a termelőnek megmarad a jelen­tős mennyiségű cirokmag, amit takarmányozásra fel lehet akár darálva, akár pedig szemesen használni. Sertéseknek is jó da­rálva korpa helyett, mert takar, mány értéke majdnem annyi, mint az aszott szemű árpáé. To. vaszbükkönyre is csak 10 száza­lékig sikerült leszerződi:tói, pe­dig ezt a növényt talán a legér­demesebb termelni t nemcsak ter­méshozamáért, — hiszen itt is szinte kettős termésről van szó, mert a támasztó növénynek ve­tett zab termése teljes égé zében megmarad a termelőinek —, de közvetve is érdemes termelni ezt a növényt, mivel pillangós virágú és az utónövény számára jó erőben hagyja a talajt és igen jó búza elővetemény. Gaál János fSZÓT KÉRNEK A TSZ-ELNÖKÖK r■ ■^■SST. , Í.Z”77r-S ... -------- ■!'■■■■-■..... .......... L—2J. H ogyan szilárdítsuk tovább a munkaszervezést? Elmúlt a gazdasági év, egy lépést isméi tettek előre a termelőszövetkezetek. Legtöbbje tete­mesen megnövelte vagyonát, azon belül a növénytermelés, az állattenyésztés hozamát ez egy esz­tendő alatt, s szervezetileg, politikailag ts megszilárdult. Valamennyi termelőszövetkezet eredmé­nye ország-világ előtt példázza a nagyüzemek egyre jobban kidomborodó fölényét a kisgazdasá­gokkal szemben. Akadtak azonban zökkenők is ez év során mind a munkaszervezésben, mind a gazdálkodás­ban. Egyik termelőszövetkezet ezt tette példátkövetően, a másik azt. Egyikben a jól szervezetit munka volt a fő lendítő erő, a másikban — ahol ez már részben megvolt — a hozamok emelésé­re tett intézkedések az agrotechnika vagy a zootechnika területén. De lehettek volna még jobbak Is az eredmények, ha a közös gazdaságok az év folyamán jobb kapcsolatot tartottak volna egymás­sal, ha kicserélték volna tapasztalataikat.. A Népújság szerkesztősége a termelőszövetkezetek további erősítése érdekében tapasztalat­cserét nyit hasábjain, hogy a tsz-elnökök egységesítsék a gyakorlatban bevált jó elgondolásokat, s egymást figyelmeztessék azokra a hiányosságokra, melyeket ez évben nem sikerült elkerülniük saját termelőszövetkezetükben. A vitaindító cikket a medgyesegyházi Béke Termelőszövetkezet el­nöke, Nyíri László elvtárs írta meg. Ezúton is kérjük a tsz-elnököket, hogy minél többen szólja­nak hozzá Nyíri elvtárs cikkéhez. (Termelőszövetkezetünk jó eredményeket * mondhat magáénak ebben az esztendőben: megyei viszonylatban második helyre ke­rültünk a terméseredmények növelésében. Búzából 13,46, kukoricából 30,3, őszi árpából 16, napraforgóból 12,6, lucernamagból 2,19, szójabab­ból 16, dohányból 12 mázsa lett a holdanként» átlagtermésünk. Zárszámadási közgyűlésünk előtt megvizsgál­tuk alaposabban, hogy minek köszönhetjük eze­ket a kimagasló eredményeket. Megállapítottuk, hogy nagymértékben hozzájárult ehhez az ered­ményhez, hogy: 1) idejében elvégeztünk minden munkát; 2) száz százalékosan géppel műveltük nagy tábláinkat; 3) holdanként 276 mázsa műtrá­gyát szórtunk el; 4) egyénekre osztottuk ki a kapásokat. Ennek az utolsó intézkedésnek nagyon sok elő­nye volt amellett, hogy akadt hátránya is. Elő­nye az volt, hogy mindenki tudta feladatát, s va­lóban úgy gondozta a maga három és fél hold kiosztott közös területét, mintha egyéni tulaj­donában» lett, volna, sőt még annál is jobban. Ennek köszönhető, hogy ebben az aszályos esz­tendőben sem vetett vissza berniünket az időjá­rás mostohasága. Ugyanakkor, mikor az egyéni­ek 60—80 mázsás cukorrépatermés-átlagot értek el, ml 140 mázsát takarítottunk be holdanként, |átrénya pedig az volt ennek az intézkedés­nek, hogy nem hajtottuk végre elég körül­tekintően. Ugyanis a vetésnél, kapálásoknál még nem volt baj, hanem a betakarításnál. Az egye­dül dolgozó tagok, ha családjukban nem számít­hattak segítségre, elmaradtak a betakarításban. A többiek a saját területükkel voltak elfoglalva, nemigen segíthettek az ilyeneknek, és emiatt bizony elhúzódott a betakarítás. Ilyen dolgokra az év elején nem számítottunk. Ezért jövőre másként fogjuk megoldani ezt a problémát. Vagy úgy, hogy külön munkacsapatot állítunk be az egyéb munkákra, mint például a szálastakar- móny betakarításra stb., vagy úgy, hogy a bri­a gyengébbeken H* gád kötelezettségévé tesszük való segítést. Lehet, hogy más termelőszövetkezetben más­ként, jobban oldják meg a betakarítást is, re­mélem. ezt majd megírja a többi tsz-elnök, és ha jónak látjuk azt a formát, bevezetjük mi is. L’bben az esztendőben nagyon megéreztük a szakemberhiányt, nem is idegenkedünk többé foglalkoztatásuktól. Volt 5 hold öntözéses kertészetünk, van 11 hold gyümölcsösünk, ame­lyek kezelését szakmailag nem teljesen hozzá­értő emberek végezték. Ugyanígy felhozhatom, hogy a szakmai képzettség hiánya miatt voltak hibák a baromfitenyésztésben (sok volt az elhul­lás), továbbá a szarvasmarhatenyésztésben is, amelyben tenyésztői munka úgyszólván nem :s volt. Hogy mindebből mennyi kár származott, csak egy példát mondok erre. A 11 holdnyi gyü­mölcsös mindössze 40 ezer forintot jövedelme­zett, nem tudtuk szakszerűen végezni a metszé­seket, s az egyéb munkákat. Nemcsak azért, mert külön iskolát végzett szakemberünk nem volt sem erre, sem másra, hanem azért, mert általánosan alacsonynak bizonyult mind a ker­tészetben, mind a gyümölcsösben, mind pedig az állattenyésztésben dolgozó tagtársak szakmai színvonala. Ezért fogadtuk nagy Örömmel azt, hogy a téli hónapokban ezüstkalászos tanfolyam indul nálunk is, melyhez már megkaptuk a szakkönyv eket. Azt hiszem, az előbb elmondottakból kitűnik, hogy a jó műtrágyafelhasználás és a 100 %-os gépi munka milyen nagy hasznot hajtott tagsá­gunknak. A 3004-es rendelet folytén kétszázhá­rom ezer forinthoz jutottunk, ami 9 forinttal e- melte egy munkaegység értékét. így lett 53 fo­rint 50 fillér egy munkaegység értéke. Nagyjából ezek voltak a legfontosabb tanulsá­gok ez évi gazdálkodásunkban. Ehhez várom, mint előbb le mondottam, a megye többi termelőszövetkezeti elnökétől, hogy ők ja leírják saját tapasztalataikat. Nyíri László a medgyesegyházi Béke Tsz elnöke, Egy lépéssel előbbre jutottak a csorvási gazdák A pórt agrár tézise iinek tanul­mányozása során sokat gondol­koztak a csorvási gazdálkodók is. Sokszor meghány íák-vetették ma­gukban: Hogyan tovább? Hogyan lehelne még több, jobb terméke­ket előállítani úgy, hogy a termelő is, az állam is jól járjon. Ez év augusztus végén—szep­tember elején, az új gazdasági év kezdetén ez a kérdés egyre sű­rűbben vietőijötj;, fel.,,, S^>^e^nto^rs 8-án azután összeült 11 kiscsorvá- si paraszti és megbeszélte, hogyan dolgozzanak á következő eszten­dőben. A megbeszé'és eredménye az lett, hogy még azon a napon meg is alakították a ,,Pstőfi” ken­der- és cüokte. meló szakcsopor­tot 11 taggal, 36 hóid területin az­zal a jelszóval, hogy ha a párt és a kormány ezt az utat javasolja, akkor az nem lehet rossz, így hát megpróbálják a közö6 termelvé- nyeiket közösen értékesíteni. A jó példa ragadóssá véli s ez a társulás az alakulása óta igen szépen fejlődött. Ma már 27 tagja és 84 hold földje van a szakcso­portnak. A tagok szívesen hív­ják maguk közé többi gazda.ár- suk&t is, azért van az, hogy nap- ról-napra nő, terebé.yesedi k a szakcsoportjuk. Ezek láttára azonban nem csak a kiscsorvási dolgozók Indultak el a már megkezdett úton, hanem a falu másik részén is többen fon­tolóra vették a dolgot. Sok vita, beszéd követte az első szakcsoport megalakulását, azonban úgy vé­lekedtek az emberek: ha a kis- csorvási parasztoknak jó, miért ne legyen nekik is jobb, és november 0-án 10 dolgozó paraszt „Novem­ber 7” néven egy újabb kender­es ciroktermelő szakcsoportot ala­kított 44 hold földön a Szikes-dűlői és az alsócsárdai részen, a csor­vási ha.árban. Mind a két szakcsoport meg­kezdte már a munkát, elszórták a növények alá a műtrágyát, szán­tanak a földjeiken és traktorok készítik a tavasziak alá a megfe­lelő magágyat. Célul tűzték ki többek között azt is, hogy a fej­lett gazdaságok példája nyomán he yes agrotechnikai módszereket fognak alkalmazni. Szép és eredményes kezdemé­nyezésbe kezdték a csorvási te­héntartók is. Sokat gando'k-'ztak és beszélgettek arról, hog^n le­hetne eredményesen felhasználni a tej melléktermékeit. A gotnoo.a- tokát, vitásat te.t követte. No­vember 8-án 26 tehéntartó gazda I megalakitolta a tejszóvetKezetet ' és november 17-én, amikor a tej- j üzemet aivet ék, már 40 do.gozó paiaszt írta alá a belépési nyilat­kozatot. Ma már 49 tagja ven a tejszövefkezetnek és december el­ső napjaiban meg is kezdik a | munkát. A tej negyven százalékát szeparálják és a melléktermékeket , visszajutta jáik a tagoknak, ami : igen hasznos dolog, mert sok ta- | karmányt lehet vele megtakarl- I tani, ami végső soron a több és | jobb Jéezágnevelésbem jut kifeje­zésre. A tejszövetkezetein belül lehető­ség nyílik arra is, hogy a tagok tulajdonában lévő Jó termelőké, pességgel rendelkező teh neűt .örzskönyvl ellenőrzés alá kerül­jenek, ami régi vágya sok tehén- tartó gazdának. A tejszövetkezet tagjai célul tűzték ki, hogy amint lehet, meg. kezdik az arra alkalmas «gyedek ellenőrzését és áttérnek a törzs­könyvezett egyedek tenyésztésére. Mindezek azt bizonyítják, hogy a párt és a kormány szava eljutott a dolgozókig és nem is maradt ha. tásta lan. Megértik, hogy társulás, xa, összefogásra van szükség, ha előbbre akarunk lépni Göczö András fmsz agronömus, Csorvás-•* D e­Lesz seprű Az Orosházi Faipari Vállal: aeprügyártó üzemében készülnek messze vidéken keresett seprűi Most a negyedik negyedévbe százezre* készítenek, az idei lei melés ezzel déri a 600 ezrei A jövő évben még többet gyúrta nak. Az első negyedévben 200 ez« seprűt kötnek. Az éves terv s« rint jövőre mintegy 750—800 ez« seprűt készítenek a vállalatnál.

Next

/
Thumbnails
Contents