Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-05 / 287. szám
6 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. deceuiber 5., pénte* Méri Q7Í)líQpnPQ a tömegsport kiszélesítése? If IIÖl I ŰLimOÖljÜÜ lllll!lll!l!llllllllllll!l!llllllllllll!llllllllllllll!lllllllllllllll!llll!lll!!ll!l!!ll!!!ll!!!lilllllilllllll!lllll!l!ll!:!ll|ill!!llllinil! ■ A tömegsport elsődleges célja, hogy a lakosság legszélesebb rétegei, de elsősorban ifjúságunk felismerje á testedzés fontosságát és Jestet-lelket üdítő hatását a szervezetre. Közvetett cél, hogy sport nyújtotta jellemnevelő hatásokat kihasználva, erőssé és egészséges gondolkodásúvá neveljük ifjúságunkat. A test edzése nem a mai kor találmánya: jelentőségét már az ókorban a spártaiak és a rómaiak is ismerték s helyesen értékelték. Évszázadok során mintegy versenytársak voltak a testkultusz és a tudomány nevelői. Az utóbbi évtizedek folyamán azonban egyre jobban rájöttek az emberek arra, hogy a kettő nemhogy ellentétes volna, hanem inkább jól kiegészítik egymást. Ezt a gondolatot legfrappánsabban az Ismert magyar közmondás fejezi ki: „Ép testben ép lélek." A magyarság vérmérséklete, a- dattságai, virtuskodása, vetélkedés! hajlama különösen alkalmassá tették a sportra és nem véletlen az, hogy az ősi lovagi tornák, harci játékok — ha megszelídült formában is — mélyen belevésődtek népünk életébe. A mindennapi életben is gyakran láttunk példákat, amelyek megerősítik e következtetésünket: például, ha egy kisgyermek megszületik és erős, egészséges, a szülők boldogan büszkélkednek vele és mondják; „olyan, mint egy vasgyúró’“, ha pedig véletlenül gyenge,, vézna a csemete, akkor minden eszköz* és módot megragadnak arra, hogy izmossá, erőssé, edzetté neveljék. A későbbi évek során ha tudat a- latt is — még mindig nagy szerepe van a testi fejlettség fokozásának és ma már alig van olyan szülő, aki ne ismerné el a sport, a játék nyújtotta lehetőségeket ezen a téren. A gyermek játékkedvét, sportolási testfejlesztési lehetőségét a beiskoláztatás során éri az első zökkenő. A tudás megszerzése, az egyre szélesebb Skálájú Ismeretek elsajátítása szinte automatikusan kevesebb és kevesebb időt enged a testedzésre, játékra. . tudásvágy, a tanulni akarás ebben az Időszakban sok fiatalt állít súlyos kérdés elé és a jobb tanulmányi eredmény kedvéért hátat fordít a sportnak éppen abban az 1- dőszakban, mikor talán a legnagyobb szüksége lenne fejlődő szervezetének a rendszeres edzésre. A szülők és a pedagógusok nagyob- btk része még ma is ellenszenvvel, vagy legjobb esetben közömbösen fogadja a sport térhódítását. A nevelésügy és a sportélet legfelső szervei azonban már felismerték a rendszeres testedzés, a sport jellemformáló erejét, s hatásos intézkedések történtek a helyes arányok kialakítására. A most lerakott iskolai sportélet alapjai nemcsak az ifjúságunk egészséges testi fejlődését szolgálja, de néhány év múltán a versenysportnak is soha nem látott utánpótlást biztosít. Az iskolai sport célja természetesen nem lehet nagy versenyek rendezése, vagy rekordok hajszolása, inkább a legkülönfélébb sportágak megismertetése és megszerettetése az ifjúság hajlamai figyelembevételével. A tanuló ifjúság sportra nevelése pedagógusaink egyik nagy feladata, egyben az igazi tömegsport kifejlesztésének.. legreménytkeltőbb ígérete. A test edzésének ízt, színt ad a csapatjátékok legkülönfélébb fajtája és a versenyek, mérkőzések, ahöl az Ifjúság nemes vetélkedésekben mutatja meg ügyességét, munkabírását; egyben a nézők olyan széles táborának nyújtja a legnemesebb szórakozást, a- melynek társadalomformáló ereje szintén nagyon fontos. » » V» ♦ • • ♦ , Hisszük, hogy megérik a közös munka gyümölcse Békésen — Te is eljössz holnap délelőtt kilenc órára? — Persze, hogy el. Amint hallottam, többen kérték a napokban felvételüket a KISZ-be. Holnap az úttörők jelenlétében döntünk felvételükről... Közvetlenül mellettem folyt le e beszélgetés két ipari tanuló között — a borbélynál. Hogy ipari tanulók voltak, azt onnan tudtam meg, hogy az előttük lévő kerek asztalra tették aranyzsinóros, kék egyensapkájukat, mely néhány hónappal ezelőtt mint új színfolt keltett érdeklődést a községben. — Hol lesz ez a KISZ-fiatalok és úttörők gyűlése holnap? — kérdeztem. — Itt Békésen, a helyiipari iskolában — válasz >t az egyik a vártnál hamarabb. — Jöjjön el hozzánk — nézett rám melegen barna szemével. Talán éppen azért, mert kíváncsi voltam a kiszisták és az úttörők közös találkozójára, elmentem vasárnap a békési helyiipari iskolába. A- lig múlt el fél kilenc, már elfoglalták helyüket a békési II. s z. általános iskola úttörő őrseinek vezetői s az ipari iskola tanulói. Az úttörők nyakában vörös nyakkendő díszlett, és ott voltak már valamennyien a helyi- ipari iskola KlSZ-fia- taljai is. Ott izgultak azok a fiúk és leányok, akik e közös tanácskozáson várták kíváncsian, hogy felveszik-e őket a kiszisták soraiba? Zsibongott a terem. Ismerkedtek az ipari tanulók az általános iskola őrseinek vezetőivel. Kilenc óra után néhány perccel lépett be az ajtón Győri János bácsi, a 70 éves kőműves, a község e- gyik legidősebb harcosa. De eljött tanítványai után Hanczár Jánosné, a II- sz. ált, iskola igazgatója, aki Tarkovács Imrével, az iparitanuló-iskola igazgatójával hónapok óta tanácskozott a két iskola fiataljainak most már sokat ígérő összefogásáról. S a mosolygós Varga Zsófia történelemszakos tanár mint úttörővezető, és helyettese, Szűcs Gyu- láné orosz-szakos tanár is eljött e derűs vasárnap délelőtt közös megbeszélésre. Tarkováes Imrének, a helyiipari iskola igazgatójának üdvözlő szavai után Horváth Éva nyolcadik osztályos tanuló beszéli az iskola úttörőéletéről, terveiről, majd Tyukodi Gábor, a helyiipari iskola KISZ-szervezelének titkára számolt be arról, hogy alig másA szocialista reaidszer minden vonalon segíti a sport minél szélesebb körű kifejlődését. Sport- egyesületeink ezrei várják az iskolából kikerülő Ifjúságot, szak- szervezeteink pedig minden dolgozónak biztosítják a sportolás lehetőségét. A sok százezer sportoló tömegek mellett igen nagyjelentőségű a vezetők, Intézők, az edzők, játékbí- rók, szövetségi funkcionáriusok hatalmas tábora, akiknek mindennapi munkájuk mellett szinte második énjük a sport. Ha a társadalmi munkások nagy tömege mellé hozzávesszük azokat, akik hivatásszerűen foglalkoznak sporttal, vagy az egyre fejlődő sportszer- gyártó ipar dolgozóit, akiknek ez biztos megélhetést jelent — nyugodtan elmondhatjuk, hogy hazánk egyik legnagyobb tömeg- mozgalma a sport. FÉRFI NB I Debreceni Dózsa — Békéscsabai Építők 15:6 (5:4) Békéscsaba, vezette; Gyulavári. Góldobók: Peskó 5, G. Nagy 4, Kovács 3, Lelök a 3, illetve Seben II 2, Gyivicsány, Osgyán, Kere- peczky. A bajnokság végső sorrendjét már aiem befolyásolta a mérkőzés. A vendégek a 8., a hazaiak a 10. helyért harcol ak. Az első félidőiben komoly 'küzdelem folyt, a „Jobb helyekért". Ekkor vezették is a csabaiak és egyenlő ellenfelek voltak. Szünet után azonban nagyon feljavult a Dózsa és gyors, korszerű támadójátékukkal sorra , lőtték góljaikat. Ekkor már az Építőkön kiütközött ez erőnlét és a lel kesedés hiánya. Jóit: G. Nagy, Peskó, Lekka, Illetve Baukó, Gyivicsány. Illlllü A Gyomai Földművesszövetkezet december 13-á/n és 14-én, a gyomai kultúrotthon helyiségében játékáru, vaa-müaxaki, rádió éa villamoaaági kiállítáat éa ünnepi váaárt rendez, ahol Gyónna és környéke dolgozóinak bőséges áruválaszték áll rendelkezésére. Gyomai Földműveaaxövetkexet Vezetőaége Az orosházi járási labdarúgó bajnokság eredményei és állása november 30 után Szentetomya—Nagyszénás 2:1 Békéssáimson—Tótkomlós II 2:2 O. Kinizsi—Pusztaföldvár 9:0 Gádoros—O. Honvéd 1:0 Gerendás—Kardoskút 2:1 Csanádapáca—Csorvás 5:1 Az O. Spartakusz—Szarvas II mérkőzés, utóbbi meg nem jelenése miatt elmaradt, a mérkőzés 2 pontját a Spartakusz javára írtuk. A bajnoki szabályzat szerint, ha valamelyik csapat az első fordulóban lép vissza a bajnokságtól, úgy a lejátszott mérkőzéseinek eredményei megsemmisítendők. Ennek ér leimében javítottuk ki az egész táblázatot. A bajnokság állása tehát a következőt 1. Gádoros 12 8 2 8 38:15 18 8. Gerendás 11 7 8 1 3«: 7 17 3. O. Kinizsi a 11 7 8 8 46 : 9 16 4. Csanádapáca Üli ! 51:1« 15 5. Szarv as n 11 5 4 3 83:16 14 6. Nagyszénás 11 6 1 4 38:23 18 7. O. Spartacus: 11 8 1 4 23:17 13 8. Békéssámson 11 4 8 3 21:27 10 9. Tótkomlós H 11 I 4 4 17:36 18 1«. O. Honvéd 11 3 4 3 17:17 8 U. Kardoskiit 11 2 4 9 13:25 8 12. Szentetomya 11 3 i 6 13:34 8 13. Kákéczltelep 11 3 1 7 20:39 7 14. Csorvás 11 X « 4 9:31 7 13. Pusztaföldvár 11-1 11 8:61 16. Kondoros H visszalépett fél hónapja hozták létre az iskola KISZ- szervezetét és már negyvenen vannak. Miközben Tyukodi Gábor beszámolóját mondta, Hanczár Jánosné felém hajolva így szólt: — Látja, milyen szépen öltözöttek és tiszták ezek a gyerekek? Bizony, néhány évvel ezelőtt az még nem így volt... Később Győri János bácsi szólt a fiatalokhoz, mesélt korai árvaságáról, s az ezzel járó megannyi keserűségről. — Az én ínaséveim bizony nem ilyenek voltak, mint most a tiétek. Abban az i- dőben huszonöt kilogrammos, malterrel tett vedreket cipelte- tett velünk a mester. Tanulni? • Hetenként egyszer — de akkor is csak munkaidő titán —, mehettünk két óra hosszára az iskolába, mert a többi napokon 14—16 ó- ra hosszát dolgoztattak bennünket... Majd a tanácsköztársaság emlékeit t- dézte. És azt, hogy a Horthy-f '‘érterror kezdetén miként hurcolták börtönbe. S a kiszisták, az úttörők figyelmesen hallgatták a hetven éves kommunista küzdelmes életét. Azt, hogy 1944-ben hogyan rángatták ki éjszaka ágyából és hurcolták el már másodszorra az internálótáborba, ahol oly sokan vesztették életüket. János bácsi visszaemlékezései után Kürti Magdolna KISZ vezetőségi tag ismertette azoknak a nevét, akik az u- tóbbi napokban kérték felvételüket az ifjúsági szövetségbe. Felnőtt módra, egymás után áltak fel a fiúk és a lányok, s mondták el véleményüket Andrási Ilona, Szilágyi János, Tóth Mihály és a többi fiatal felvételéről. Ezt követően elfogadták közös programtervüket, melyben érdekes megvalósításra váró dolgokat olvashattunk. S amikor a közös tanácskozás ,, hivatalos része" véget ért, Varga. Zsófia úttörő-' vezető szólt a fiata- lokhoz. — Daloljunk egyet- kettőt e jól sikerült tanácskozás után. Jó? — Daloljunk — felették kórusban valamennyien. És már szállt i$ a dal, ,3 • Csak amikor as úttörők és a kiszisták hazafelé indultak, tudtam meg, hogy mennyit töprengett különösen Hanczár Jánosné és Tarkó- vás Imre a két Iskola fiataljainak összebarátkoztatásán. Hogy miért? Azért, hogy elevenebb éle- ■ tét teremtsenek mindkét iskolában. Azért, hogy megany- nyi ügyes módszerrel még jobban nevelhessenek, még teljesebb embereket adjanak társadalmunknak. És ezért köszönetét, megbecsülést érdemelnek. S ha a szülők is segítenek, hisszük, hogy megérik a közös munka oi/ümölcse Békésen. Balkus Imre A világhírű Szarvasi Arborétum dolgozói egyre nagyobb gondosság b gyűjtik össze a kert legértékesebb fáinak, dísznövényeinek magját, hogy hazánk ktí lönböző tájain elszaporíthassák. A legkényesebb fajták magvából saját faiskolájukban nevelnek csemetéket, de nagy mennyiségben értékesítenek magot is. Ez évben összesen százötven fajta dísznövény- és cserjeszaporító anyagot értékesítettek, amiből több százezer forint bevételhez jutott az arborétum; A rózsafával egyenértékű mübútor alapanyag törökmogyorófa magvából például csupáf) a hajdúsági erdőgazdaság^eííőszáz kilót vásárolt • néhány év múlva több mint húszezer törökmogyorófa nő náluk. Nagy mennyiségben adtak el a legértékesebb lombhullatóból: a piramis-tölgyből I«. A Balaton környéke fásítására berendezkedő Alsótekeresl Állami Gazdaság százezer forint értékű egzotikus növénysy porító anyagot vásárolt Szarvason. Eg város parkosítására pedig ötvenkétezer forint értékű csemetét szállítottak.------------**-----------A prőhirdetéaeh Eladó 8x12 méteres tanyaépület lebont tásra. Érdeklődni: Gyula, Komáromi utca. 29. 17,5 méteres tanyaépület lebontásra e4~ adó. Békés, Boos-kai u. 7. Szakképesítéssel rendelkező tejházké- aelőt azonnali belépésre keresilnflfct Kertit nag- éa Gyógynő vénytermelő Gazdaság Üzemegysége, Orosháza— T&társAno. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A* MSZMP Békés megyei Bizottságának tapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. u. 4., I. cm. T.: 23—96 Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. T.: 10—21. Terjesztik a Békés megyei postahivalalok. Előfizetés; díj ;gy hó^a: II. —Fi« Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. Békés megye; Nyomdaipari Vállalat. Békéscsaba. Felelős nyomdav.: Kendra György A Békés megyei Népújság nagy téli rejtvényolimpiásza PÁLYÁZATI SZELVÉNY 1958. mt december hét da
