Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-31 / 307. szám

1958. december 31., szerda BÉRES MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 fl dolgozók nyugdíjának rendezése . A dolgozók tarsadalombiztosná- , *i nyugdíjának rendezését orszá­gosan nagy érdeklődés előzte meg. . A nyugdíjrendezés joggal váltott ki nagy érdeklődést, hiszen a bér­ből és fizetésből élő dolgozók v millióit közvetlenül érinti. A de­cember 24-én megjelent Népköz- társaság Elnöki Tanácsának tör­vényerejű rendelete és az ennek végrehajtásáról szóló kormány- rendelet —r melyek részletesen szabályozzák a dolgozók társada­lombiztosítási nyugdíját —, élénk beszédtéma tárgyát képezik nap­jainkban a dolgozóik között. Az új -endel'kezés 1959. évi ja ml ár hó 1. ■apjával lép hatályba. A jelenleg még érvényben lévő 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet a- iapján a nyugdíjjogosul-'ság meg­állapítását 1958. december 31-ig bezárólag lehet (kérni. Ezt köve­tően a nyugdíjjogosultság megál­lapítására az új rendelkezés az irányadó. t Milyen lényeges eltérést Jelent az új nyugdíjrendezés az eddigivel szemben?-Az új rendelkezés több lényeges ,-Változást jelent az eddigi nyugdíj, “rendezéssel szemben. Csökkenti az 1954. év elő ti és az új nyugdíjak | közötti aránytalanságot. Felemeli em dolgozó régi nyugdíjasok . nyugdíját, az özvegyi nyugdíjat, juz árvaellátást, az úgynevezett <öMBI-nyugdíjat. Lényeges kü- Jö-h séget tesz a hcsszú szolgálati .idővel rendelkezők és azok nyug­díjai között, akik rövidebb szol­gálati idővel rendelkeznek. ' Hogyan szabályozza az új nyug­díjról szóló rendelkezés az öreg­ségi "rtyífgdífó'ifeoftu’tság megá’la- pítását? Az új rendelkezés ké félé öregségi fíJtugíHjjogosultságot ál­lapít mag. öregségi teljes nyug- dü és öregségi résznyugdíj jogo- tf.u'tságo-t. Az öregségi teljes nyug­díjra jogosult áz a hatvan é’etévet betöltött férfi, illetve az az ötven. öt évei betöltött nő, aki az öreg­ségi teljes nyugdíj megál'apításá- z szükséges szolgálati időt meg- _ ..-rezte. 1959. évben az öregségit tidies nyugdíj megállapításához! szükséges szolgálati idő 14 év, ezt í követő években minden évben egy évvel több (1960-ban 15 év, 1961-! ben 16 év és így további, egészen 1970. évig, amikor az öreg*éfii tel. | jes nyugdíj megállapításához szükséges szolgá’a-ti idő 25 év lesz. j Ezt követően 25 év szolgálata idő ' megszerzése lesz szükséges az ö- regségi teljes nyugdíj megállapítá­sához Méltán merül fel a kérdés, mi lesz azon dolgozók nyugdíjával, akik az öregségi te’íes nyugdíj megállapításához szükséges szol- Ólati időt nem tudják megsze­rezni? Ezen dolgozó’' részére az új rendelkezés szerint öregségi i résznyugdíjat lehet, illetve kell megállapítani. Az öregségi rész- jnyugdíjra jogosultak azon hat­van éves életkort betöltött fér­fiak, illetve ötvenöt éves életkort betöltött nők, akik lega’ább 10 évi szolgálati idővel rendelkeznek, de a szolgá'ati idejük nem éri el az új rendelkezés szerint meghatáro­zott öregségi teljes nyugdíj meg­állapításához szükséges szolgálati évet. Hogyan szabályozza az új rendelkezés a rokkantsági nyugdíjjogosultságot ? A rokkantsági nyugdíjaknál szín­étén kétfé’e nyugdíjjogosultságot Állapít meg az új rendelkezés j Rokkantsági teljes nyugdíj és rök. I k-antsági résznyugdlj-jogosultsá- got. Az új rendelkezés részletesen szabályozza, hogy a rokkantsági nyugdíjat igénylő dolgozónak az életkortól függően (22 évtől 60 ; évi-g) -korcsoportomként hány szolgálati évet kell igazolnia a rokkantsági teljes nyugdíj megái- I lapításához, külön a rendes mun- ! kalkőrben és külön a korkedvez- ! mérvre jogosító egészségre ár tál. ! más munkakörben. A- rokkantsági í-észnyugdíjra az a dolgozó jo­gosult, aki a teljes rokkantsági nyugdíj megállapításához szüksé­ges szolgálati -idővel -nem rendel­kezik, de a törvényben előírt (kor. csoportonként meghatározott) mi­nimális szolgálati időt igazolni tudja. Mi számít szolgálati időnek? A dolgozó által betegségi biztosítás­sal járó munkaviszonyban vagy fegyveres testület hivatásos ál­lományában töltött idő. A szolgá­lati időbe beszámít az ipari (ke­reskedői) tanulóként töltött idő is, Nem vehető azonban figyelembe a szolgálati idő kiszámításánál az 1929. évi január 1. előtti munka- viszonyban töltött idő. Hasonló­an az eddigi redelkezéshez, ha a szolgálati időben egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás megelőző időt számításba venni nem lehet. Hogyan kell igazolni a szolgálati időt? A nyugdíj megállapításához szűk- sé°es legkisebb szolgálati idő egy­ötöd részét — de legfeljebb két évet — meghaladó szolgálati időt csak a biztosítási szervek nyilván­tartási vagy hfteltérdemlő egyko­rú okirati bizonyítékok alapján lehet számításba venni. Tehát a szolgálati időből csaík két évet meg nem haladó időt lehet ta­núkkal vagy más egyéb nem egy­korú okiratokkal igazolni. Ezen­felül csak a biztosítási szervek nyilvántartása vagy.. egykorú ok­iratok, például: munkaszerződés, stb. szolgálhat igazolásul. Hogyan történik a nyugdíj összegének megállapítása? Az öregségi és rokkantsági teljes vagy részleges nyugdíj összegét a mindenkori munkabér alapján kell megállapítani. Az 1959. évben előterjesztett nyugdíjigényeknél a ny ugdí j jogosű 1 tság me vá1 lapít ás át megelőző 24 hónap, 1960-ban 36 hón-ao, 1961-ben 48 hónap, 1962- ben 60 hónap és az ezt követő to­vábbi években mindenkor a nyug­díjigény] o go*ül tság megállapítását megelőző 60 hónap, illetve öt év- hard átlagkeresete alapján kéll a nyugdíj összegét megállapítani. Az öregségi és rokkantsági tel­jes vagy résznyugdíj törzsnyugdíj­ból és nyugdí jkiegész.ílésből áll. Az öregségi teljes nyugdíjra jo­gosult törzsnyugdíja a havi átlag munkabér 50 százaléka. A nyug. díikiegészítés összege pedig az 1929. évi január hó 1. napja óta megszerzett szolgálati idő minden teljes éve után a törzsnyugdíj 1 százaléka. Például: Ha a teljes nyugdíjra jogosult 1959. évben kéri nyugdíjjogosultságának meg­állapítását. mert 14 évi szolgálati idővel rendelkezik 1600 forint ha­vi á‘'egkereset mellett, nyugdíját az alább’ak szerint kell megálla­pítani: A havi átlagkeresőt 50 százaléka 800 forint lesz a törzs­nyugdíja. Ezenfelül nyugdíjkiegé. szítéiként a törzsnyugdíj 14 szá­zadát, 112 forintot kap. Az ösz- szes havi nyugdíja tehát 912 forint lesz. Az öregségi résznyugdíjra jogo­sult dolg-zó nyugdíjának megál­lapításánál az átlag havi munka­bért annyiszor 2 százalékkal kell csökkenteni, ahány év hiányzik az öregségi teljes nyugdíj megáll api. 'ásóhoz szükséges időből. Például: Ha az öregségi résznyugdíjra jo­gosult 1959. évben kéri nyugdíjjo. gosultságának megállapítását és 10 évi szolgálati idővel rendelke­zik, havi 1600 forint átlagkerese- | térnek összegét 8 százalékkal kell ! csökkenteni, mivel 1959. évben az I öregségi teljes nyugdíj megállapí- j tásához 14 évi szolgálati idő szűk. j séges. A nyugdíj megállapításé- ! nak alapjául tehát nem az 1600 forintot, hanem annak 8 százalék­kal csökkentett összegét, vagyis 1472 forintot kell venni, s ennek 50 százaléka, 736 forint lesz a ha­vi nyugdíja. A rokkantsági teljes nyugdíjra jogosult törzsnyugdíja a rokkant­ság fokának megfelelő csoport szerint (I. teljes munkaképtelen, mások gondozására szorult, IX. teljes munkaképtelen, de mások gondozására nem szorult, III. munkaképességét legalább két­harmad részben elvesztette, de kisebb keresetet biztosító foglal­kozásban tud dolgozni) havi át­lag munkabérének 70, 60, 50 szá­zaléka. A rokkantsági résznyug­díjra jogosult nyugdíjának meg­állapításánál a havi átlagkerese­tet annyiszor 2 százalékkal kell csökkenteni, ahány év hiányzik az előírt szolgálati évből a rok­kantsági teljes nyugdíj megálla­pításához. Pl.: Ha a rokkantsági nyugdíjra jogosult 1959-ben kéri nyugdíjjogosultságának megálla­pítását, és az 50—55 év közötti korcsoportba tartozik, de nem rendelkezik ebben az évben szük­séges, korcsoportjának megfelelő 12 évi szolgálati idővel, csak a minimális 10 évi szolgálati idővel. Ebben az esetben havi átlagkere­setét 4 százalékkal kell csökken­teni és a csökkentett összeg 70, 60, 50 százalékát kapja a rokkant­ság fók'áháK” - * nfégfelél6’éír.,'havi nyugdíjként. Az öregségi és ’rokkantsági tel­jes vagy résznyugdíj legkisebb összege az új rendelkezés szerint nem lehet kevesebb 500 Ft-nál. A 10 évet meghaladó szolgálati idő esetén ez az összeg a 10 évet meghaladó minden évi szolgálati idő után 5 Ft-tal emelkedik. Áz új rendelkezés szerint a nem dolgozó régi nyugdíjasok nyugdíját 25 százalékkal (legalább 500— Ft-ra és legfeljebb 800— Ft-ig) kell felemelni. Az 1954. év előtti jogszabályokon alapuló özvegyi nyugdíjban ré­szesülők nyugdíját 25 százalék­kal kell felemelni, míg az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján meg­állapított özvegyi nyugdíjat 10 százalékkal kell felemelni. Az özvegyi nyugdíj legkisebb össze­ge a felemelés után 250 Ft, de legfeljebb 400 Ft lesz. Az árvaellátást az új nyugdíj- törvény félárváknál 175 Ft-ban, teljes árváknál 250 Ft-ban álla­pítja meg. Az OMBI-nyugdíjat az új nyug­díjtörvény 120 Ft-ról 200 Ft-ra e- meli fel. A fentieken kívül az új nyug­díjtörvény számos fontos kérdés­sel foglalkozik, melyekkel a hely szűke miatt részletesen foglalkoz­ni nem lehet. Az új rendelkezés minden vonatkozásban bizonyít­ja, hogy pártunk és kormányunk a dolgozók jogos igényét a nyug­díjrendezéssel teljesítette. A jö­vő év elejétől már szocializmust építő országunk mai fejlődésének és gazdasági erejének megfelelő­en a dolgozók az eddiginél igaz­ságosabb nyugdíjban részesülnek. Az új nyugdíjtörvény biztosítja, hogy a munkában megfáradt vagy megrokkant dolgozók érde­mük szerinti nyugdíjat kapjanak. Dr, Váffi József Mit kell tudni O a népszámlálásról £ Minden államban általában 10 évenként tartanak népszámlá­lást- I960, körül az egész világon lesz népszámlálás. Kormányunk rendelete értelmében 1960-ban ha iánkban te népszámlálást kell tar­tani. Ezt megelőzően 1959. január 1-én az országban öt városban — köztük Békéscsabán — és több községben, így megyénkben Gyula, váriban — próbaszámlálás lesz. A népszámlálás célja és felada­ta megállapítani, hogy hányán élünk és milyen (családi, társa­dalmi, gazdasági) körű menyek között A népszám’á'ás tehát feJmé i a népesség számát, területi elhe­lyezkedését, nemét, korát, iskolai végzettségét, foglalkozását és la­kásviszonyait egy adott időpont­ban. Ennek, ismerete a népgazdaság perspektivikus további tervezése (termelés, forgatom, közlekedés, lakásépítés, iskolázás stb.) szem-1 pontjából és egyéb igazgatási, tu­dományos és helyismereti szem­pontból nagyfontosságú és nélkü-1 lözhetetlen. A magyar népszámlálás beleit- ' leszkedik az ENSZ által javasolt és a demókratikus államok által is elfogadott irányelvek szerint — 1960. év körül — végrehhajtan- dó nagy világnépszámlálás kere­teibe. Az ENSZ által letárgyalt és a demokratikus államók által is el­fogadott irányelveik alapián az egyes országokban tartandó nép­számlálásoknak folyamatosaknak kell lenni, és egy ország területén lévő összes népesség,, demográfiai, gazdasági és társadalmi adagi­nak begyűjtésére, feldolgozására és publikálására terjednek ki. Az adatfelvétel kiieriedhet a) a fáéte*’-:itnépeá’éégrie, vagyis a szám'álás időpontjában hány ember van jelen és b) a „de jure” népességre, min­denkit ott írunk össze, ahol lakik. Hazánkban a „de facto” népes­séget írjuk össze, tehát mind n- kit ot‘, ahol a népszámlálás idő­pontjában tartózkodott. Az 1960_ra tervezett magyar népszámlálás programjának ősz- szeállítása kettős célkitűzést szol­gál: 1. Azoknak a nagyarányú vál­tozásoknak felmérése, melyek az elmúlt 16 évben hazánk népességének, társadalmi, gazdasági összetételében és földrajzi elhelyezkedésében végbementek. 2. Beilleszkedés az 1960. év körüli világnépszámlálás ke­reteibe. Ez utóbbi célkitűzésnek hatéko­nyabb megvalósítása érdekében a magyar Központi Statisztikai Hi­vatal —, mely a népszámlálást szervezi és központilag irányítja — következetesen részt vesz az európai statisztikusok értekezleté­nek ülésein. A szocialista országok 1956. év­ben Moszkvában tartott értekezle­tükön a népszámlálás végrehaj­tására vonatkozólag megegyezés jött létre. A megegyezés szerint 1960. év táján tartanak népszám­lálást és az egyes kérdőpontokra vonatkozólag is megegyezés tör­tént. A nagy népszámlálást meg­előzőleg próbanépszámlálásokat fognak tartani és azok tapasztala­tait egymás között kölcsönösen ki. cserélik. A Német Demokratikus Köz­társaságban 1958. évben volt pró­banépszámlálás, és jelenleg a Szovjetunió távol-keleti vidékein folyik népszámlálás. Az 1960. évi magyar népszámlá­lás az évszázados hagyományok­nak megfelelően, 1.. a népességre. 2. a lakások- • ra! éé intézeti háztartásokra, 3, a lakóházakra, intézeti és egyéb lakott épületekre terjed ki. A népszámlálás előkészítése már a folyó évben megkezdődött, és tudományos rendszeres'éggél folyik. A népszámlálás előkészítő munkálatai közé tartozik az 1959. január 1-i próbaszám1 ál ás, mely tudatos kiválasztás alapián az egész ország népességének mint­egy 1 százalékára terjed ki. Pávai András megyei népszámi A’isi felelős Éwégí lottó mérleg: Csaknem három és fél millió nyertes, több mint 275 millió forint nyeremény A napokban tartották az idei utolsó lottó-sorsolást, amely u- tán a Sportfogadási é§ Lottó Igazgatóság elkészítette a lottó ez évi statisztikáját. A negyedév híján két eszten­dős lottójáték igen népszerű ha­zánkban. Ezt mutatja például, hogy ebben az évben az 52. lottó- sorsoláson 151 167 853 szelvény vett részt. Ez alatt az idő alatt csaknem három és fél millió lot­tózóra mosolygott a szerencse, összesen 275 715 352 forint, ki- sebb-nagyobb nyeremény formá­jában. Igen érdekes, hogy ötös talála­tot csak egyetlen fogadó ért el, s azt is éppen az utolsó, 52. játék­héten. Nyereménye 987 039,75 fo­rint — 22 000 forinttal haladja meg az eddig kifizetett legna­gyobb nyereményt. A találatok további megoszlása a következő; | négyes találatot 1510 fogadó, hár- | más találatot 122 271 játékos, két- | tes találatot pedig 3 360 629 lottó- 1 zó ért el. A számsorsoláson kívül eddig | 11 tárgynyereményhúzást ren­kés tárgyat sorsoltak ki. Huszon­négyen jutottak otthonhoz — 19- en öröklakást, öten pedig családi házat nyertek. BCKES MEGYEI NÉPOlSAO Az MSZMP Békés megyei Bizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. u. 4. 1. em. T.: 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. T.: 10—21. Terjesztik a Békés megyei postahivatalok. Előfizetés: díj :gy hóra: 11. — Ft Előfizethető a Dostahivataloknál és a kézbesítőknél. Békés megye: Nyomdaipari Vállalat. Békéscsaba. Felelős nvomdav.: Kendra Gvörgv fi Békés megyei Népújság nagy leli rejtvényolimpiásza PÁLYÁZATI SZELVÉNY 1958. december 3]. hét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents