Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-31 / 307. szám
BÉKÉS MEGYEI Wit pwleWHai, éfywflijéídllí 1 MSZMP BÉKÉS MEGYE! BIZOTTSÁGA 1958. DECEMBER 31., SZERDA Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 307. SZÄM 3Cépe,k az AKÜY színjátszóinak előadásáról A Felsőnyomási Állami Gazdaság első díjat nyert a kukoricatermelési versenyben Az országos kukoricatermeszt fel versenyben első dijat nyert a Felsőnyomási Állami Gazdaság. E :ért a budapesti két napos értekezleten és kiállításon serleget és Oklevelet kaptak. A gazdaság angol és amerikai hybrid kukoricát termelt. 213 ka. tasztrálls holdon ikersorosan vetet ak. Erről a területről morzsoltál» 21,48 mázsa lett a termésátlag. A többi soros vetés volt, mely 23,48 mázsát adott holdanként, szintén morzsoltam A gazdaság jövőre fokozni kívánja a terméseredményeket. E. zért már megkezdték a jó tápexőb ;n lévő talaj előkészítését. Ősz. szel holdanként 250 kg vegyes műtrágyát szórtak ki a földekre. Huszonhárom millió forint üzemi ej lesztésre A termelőszövetkezetek zár- 1 csoportja. Az összesítő adatai szeszámadásának megyei összesítőjét j rint a megye termelőszövetkeze- december 29-én adta át a Földmű- teinek 1957—1958-as gazdasági év- velésügyi Minisztérium Termelő- re pénzbevételi tetve kereken 260 szövetkezeti Főosztályának a megyei tanács szövetkezetpolitikai Na§v a víziszárnyasokban a kereslet A felszabadulás óta még egyetlen évben sem volt olyan nagymérvű a magyar' víziszámyas külföldi kereslete; mint 1958-ban. összesen 33 ország szeretett volna víziszárnyas (kacsa, liba) szállítására szerződést kötni külkereskedelmi szerveinkkel. A víziszárnyas kereslet továbbra is fennáll, s áltatni gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és az egyéniek még jö- ■öre sem tudnak annyit felnevelni, amennyivel « keresletet mara- •dék nélkül ki tudnánk elégíteni. A víziszámyas tenyésztés fellendí- . tése érdekében a Gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézetben vizsgálatokat folytattak pecsenye- kacsa előállítására. A kísérlet e- redmónyes volt, mert 9 hétre 2 kilós pecsenye-kacsát neveltek fel. 1959-ben a pecsenye-kacsa előállításának gödöllői módszerét több állami gazdaságban és tsz-ben meghonosítják. millió forint volt. A kedvezőtlen időjárás következtében a termelő- szövetkezetek egy része nem tudta teljesíteni pénzbevételi tervét, így ez a zárszámadás idejére 222 millió forint lett. A pénzbevétel! tervkiesés ellenére a tsz-ek 80 millió for,intőt fordítottak gazdaságaik fejlesztésére. Ebből az (fez- szegből 23 milliót, az idei pénzbevételekből vettek el beruházásokra» illetve g beruházási kötelezettségeik teljesítésére, valamint a szövetkezeti alap növelésére. Ez a 23 millió forint tartalékolás megfelel az alapszabály követelményeinek, mely szerint a szövetkezet évi bevételének 10 százalékát a közös gazdaság fejlesztésére köteles fordítani. A tervkiesés és a tartalékolás ellenére a zárszámadást készített termelőszövetkezetekben megyei átlagban egy munkaegység értéke 30.70 forint. 75 millió forint értékű \ magot termeltetett megyénkben a MEZÖMAG Vállalat ( A különböző vetőmag termeié- | sere kitűnően alkalmas’Békés me- | gyei talajon 32 növónyféleségből | 75 millió forint értékű magot | termeltetett a MEZÖMAG Válla- | lat. Rizsből például 4640 holdról | tizenöt és fél mázsás átlagtermést § takarítottak be. Hasonló menyisé- | gű és minőségű rizstermés még | nem volt ezen a vidéken. Kukori- | cából a szocialista szektorok 70 000 § hold földbe elegendő, jó csíráké- | pességű vetőmagot termeltek. A j külföldön is igen keresett pillan- i gós takarmány magból 70 vagonnal | — a tavalyinak csaknem kötszere- § sét — gyűjtötték be. Az utóbbi öt | év átlagát minőségben és mennyi- | ségben is túlhaladta az 1958-as lu- | cemar és lóhere magtermés. < □ ►-------— A vízvezető csatornák § burkolása | néhány éven belül megtérül § A Szarvasi Öntözéses és Rizsku- | tató Intézetben Oroszlány István | kutató (ma már az Agrártudományi Egyetem tanszékvezető docense) évek óta azon fáradozott, hogy mint tudná csökkenteni a vízvezető csatornákba a víz elszivárgási veszteségét. Oroszlány elvtárs megállapí totta, hogy a földből készült csatornák burkolására, szigetelésére fordított összeg 6—8 év leforgása alatt még akikor is megtérül, ha a csatornát cementtel burkolják. A jövő évben több gazdaságban nagyüzemi méréseket és kísérleteket kezdenek az új módszer elterjesztésére. A Békéscsabai 41. sz. AKÖV művészegyüttese a közelmúltban mutatta be nagy sikerrel Dékán y—Barúthy: Dankó Pista című daljátékát. A daljáték bemutatójáról adunk közzé néhány felvételt, melyek a legsikerültebb jeleneteket ábrázolják. A művészegyüttes nagy sikere Tímár Péter, a Jókai Színház művészének elismerése is egyben, az előadás kitűnő rendezéséért. ...................................................................................................... A Iwhlankéníi 30 kiló nrftírágva liciw ft egy mázsát használnak Az orosházi Üj Élet Termelőszövetkezet 1958—1959-es gazdasági évre összeállított termelési tervében a közös művelés alatt álló szántóterület minden holdjára a tavalyi 30 kiló műtrágyaadag helyett egy mázsát szórnak majd ki. A műtrágyaadagtík ilyen nagyaráTovább építik a dunai «zalmaceilulóx-gyárat Sztálinvárosban 1956 szeptemberében kezdték építeni a szal- macellulóz-gyárat, de a munkát az ellenforradalom félbeszakította. Jelenlegi gazdasági helyzetünk már lehetővé teszi a gyár felépítését. A tervek szerint a gyár 1962 első telében kezdi meg működését, és évenként 22 000 tonna fehérített szalmacellulózt ad majd a papírgyártáshoz. Felépítésére 385 millió forintot költenek majd, de ez a/, összeg viszonylag rövid idő alatt megtérül, mert nagy összegű deviza takarítható meg azzal, hogy csökkentjük a cellulóz, illet, ve a papírbehozatalt. Az új üzem hétszer anny; cellulózt gyárt majd. mint, a szolnoki gyár. Év vége előtt Kötegyánban A leszálló köd úgy te- — Ebben az évben a lepedeht Kötegyán apró Lenin, a Rákóczi, a Vasházaira, mint egy óriási út és a Szabadság utca. fátyol. A szemerkélő e- sőben itt-ott hópelyhek csillannak meg. A kö- vesút jobboldalán nemrég épült kút mellett egy kis épület húzódik. Mellette pufajkás emberek dolgoznak, a vízvezetéket szerelik. Az építő vállalat vezetőjétől tudjuk meg, hogy 1700 méter vízvezeték épül Kötegyánban. — Ebben az évben szerettük volna megépíteni— mondja —, de az esős időjárás miatt sajnos nem tudjuk befejezni. Pedig az emberek is szívesen segítenek. Már eddig is több mint nyolcezer forintot érő társadalmi munkát végeztek. Köztük nemcsak annak az utd&nak lakói, ahová most beszereljük a vízvezetéket, hanem a község külső területéről is szívesen jöttek az emberek. — Milyen utcák kapnak vízvezetéket? 1960-ra szeretnénk az e- gész községbe bevezetni. A tanácsháza irodájában Bán Zoltán pénzügyi előadó egy nagy könyvben lapozgat. — Sok a munkánk, i- lyenkor év végén, töröli meg homlokát. Szinte éjjel-nappal dolgozunk, hogy idejében kész legyünk vele. A vb-titkár az igazgatási előadóval beszélget. Éppen az 1959-es községfejlesztést tárgyalják. A titkár merően néz a cigaretta kékes füstjén keresztül a mellette ülő Hajdú Tibor e- lőadőra. — Na, hogy is leszünk azzal a mozival? Az előadó papiroscsomót húz elő zsebéből. — Ha megtudjuk azt csinálni, hogy áthelyezzük a másik kultúrház- ba, akkor úgy gondoltam, hétfő kivételével minden este lehetne e- lőadást tartani. Most négy este tartunk előadást, de mindig teltház van. Abban a kul- túrházban pedig, ahol most van a mozi, meg kellene nagyítani a színpadot. — Megcsináljuk — mosolyodik el a titkár. — A jövő évi költségvetés tervében benne van az is. — Mennyi pénzünk is van? — Kétszázharmincöt- ezer forint. De ebből nem sok jut arra. Itt van a fürdő, amit beterveztünk, ez sokba kerül. Bár csak 100 ezer forintot irányoztunk elő a községfejlesztési tervből, de ebből bajosan készül el. — A tanácsülésen e- lég sokan vállaltak társadalmi munkát — lapozgat jegyzetfüzetében az előadó. Még az öreg Sarkadi Albert bácsi is 50 óráját ajánlott fel, pedig 6 már nyugdíjas. Bacsa Jánosné, a nőtanács elnöke a társadalmi munkán kívül még 50 forintot lőtt. Vagy is felajánlott van a KISZ-szervezet. A titkárral megbeszéltük, hogy egy brigádot szerveznek és munkaidő titán több napot dolgoznak a fürdő építésénél. A titkár hosszan néz ki az ablakon. Odakünn három kocsi halad egymás után. Homokot visznek. Az agyagszerü sár a döcögős kövesúton lehull a kerékről, és gombócokat alkotva marad az úton. — Meg kell csinálni jövőre az utak portalanítását is. Az államtól erre a célra 120 ezer forint kölcsönt kaptunk. A sportpályát %s körül kell keríteni, régen kérik már a sportolók. így tervezgetnek újév előtt a tanács vezetői, hogy Kötegyán lakói a fáradságos munka után megérdemelten szórakozzanak és a községük szép, tiszta és rendezett legyen. — Jantyik — nyű felemelésének szüié)_i^>«N-*gét 1958-ban a tagság saját borén tapasztalta, mert a növénytemvJós hozamai lényegesen alacsonyabbak lettek a tervezettnél. De indokolja a műtrágyafelhasználás növelését a szövetkezet belterjes irányú gazdálkodása is. Ebben a gazdasági évben ugyanis az állattenyésztés fejlesztése mellett a növénytermelés színvonalát is növelik, amely nemcsak a cukorrépa, a kender, a dohány, a borsó vetésterületének növelésében nyilvánul majd meg, hanem a múlt éviméi gondosabb ápolásban is. A nyomdaipar fejlesztése Csupán a hazai lakosság számára jelenleg háromszor anr. i könyv készül, mint 1938-ban, de ezenkívül a megjelent könyvek tekintélyes részét exportáljuk is. A Szovjetunió a következő években szívesen átvenne háromszor-négy- szer annyi könyvet, mint amennyi jelenleg készül számára. Mind a hazai igények, mind a külföldi kereslet kielégítéséért mindinkább előtérbe kerül a nyomdaipar fejlesztése. A hároméves tervben. 87 millió forintot kap beruházásokra. A tervek szerint 1959-ben megkezdik az Athenaeum Nyomda bővítését és kidolgozzák a Kossuth, az Állami és az Alföldi Nyomda felújításának terveit is. Az utóbbi években 171 új gépet kaptak a nyomdák, köztük húsz magasnyomó gépet, négy mélynyomógépet, 22 Offset-gépet. Beha ó- an foglalkoznak a vidéki nyomdák fejlesztésével is, hogy a nyomdaipar termelőképességét 10—15 óv alatt megkétszerezhessék.
