Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-04 / 286. szám
1958. december 4., csütörlők BÉKÉS MEG VEI NÉPÚJSÁG 6 Okulva a tapasztalatokból, jövőre még jobb eredményt akarnak Jegyzetek az «laki József Attila Tsz zárszámadási közgyűléséről Van amikor »(tv gyűlésen nem az a főérdekesség, amit az előadó mond, hanem az, ahogyan fogadják szavalt a hallgatók. Az eleki József Attila Termelőszöv etkezet zárszámadó közgyűlésén minden tag ugyanazt mondhatta volna a gazdasági év mérlegbeszámolójában, akár az eredményekről, akár a hibákról, amit Kovács András mondott, a termelőszövetkezet elnöke. Pedig az említésre méltó eredmények mellett év közben akadt elég hiba nemcsak a tervezésben, hanem a tagság és a vezetőség közti viszonyban, más szóval a kollektív vezetés körül is. Ezt tükrözte néhány hozzászólás és a vezetőség önkritikája. Hogy év végére ennyire összehangolódtak, ez fő biztosítéka annak, hogy ami elhangzott itt a zárszámadáson egy év munkájá nak tanulságaként, az nemcsak pusztába kiáltott szó marad, hanem irányadó közös elhatározás a jövő év még eredményesebbé tételéhez. Újabb két gépállomás teljesítette éves tervét A Kondoros! Gépállomás után november 30-ra újabbkét állomás, a mezőgyáni és a nagy szénás! teljesítette éves tervét* December 10-re előreláthatóan a gyomai, szarvasi, merökováeshá- zl és az Orosházi Gépállomás is b fejezi Idei tervét. November 20—30-ig a kedvez 3 időjárás következtében a Med- gyesegyházi Gépállomás 3800, a M ezőkovácsházl Gépállomás 3 ezer, a tótkomlós! és a Kétegyházi Gépállomás 2800—2800 norrnálbo'd- nyl munkát végzett. A* őszi terv teljesítésében így az utóbbi 'dókád eredményeként változott az é csoport. Az első és a második helyen továbbra Is a nagyszénási, illetve a Kondorosi Gépállomás van, míg az eddig harmadik Gyomai Gépállomás a hatodik helyre- került, s helyére a volt hatodik helyezett, a Medgyesegybári Gépállomás került. Engedje meg az olvasó, hogy ezúttal ne történés-szérűén vezessük le erről a zárszámadási közgyűlésről szóló tudósítást, hogy X nyitotta meg, Y mondta el a beszámolót, 2, B szólaltak fel stb. Hadd sűrítsük mi is úgy a tapasztalatokat, ahogyan a József Attila Tsz tagjai tették. Tanulságok Megállapították — ezt hangsúlyozta a beszámoló is —, hogy a vezetőség nem tervezte elég kő- .■ültekintöen a munkaegység ráfordításokat. Trágyahordásra, annak szétteregelésáre, s egy sor más fontos munkára nem számított. Nyár folyamán azonban ellenőrizték a tervek végrehajtását, s így idejében észrevették a hibát. A 3004-es rendelet lehetőségeit felhasználva igyekeztek növelni a bevételeket, de így is a tervezettnél 3149-cel több lett a munkaegység. Ez természetesen rontotta a munkaegység-értéket. De rontotta a bevételeket, a termésnövekedést az is, hogy nem kezelték szakszerűen a szervestrágyát, emiatt a tervezett 8« hold helyeit csak 68 holdat tudtak megtrágyáznl. Voit hiba a jószágok gondozásában is. A tehenek kondíciója gyenge, és ez a takar- mányozás helytelenségéből adódik. Egyik nap töveket, másik nap szalmát kapnak a tehenek, hogyan is lehetnének jó húsban? Nem működik jói a szecskavágómotor, pedig már ezreket költöttek javítására. Űj MIA-motort kell vermi — határozott a tagság. 8 ez már a jövő évi tervnek egyik pontja. A tanulságokat leszűrve ugyanígy váltak a jövő év munkaprogramjává azok a javaslatok, melyeket az év közben elő- fordült hibák kijavítása érdekében tettek a tagok ezen a közgyűlésen, és már korábban is. Ilyen módon növelik jövőre 95 holdra a pillangósok vetésterületét, hogy tovább tudják fejleszteni az állatállományt. Több sőrét állítanak be hizlalásra, több baromfit nevelnek (annál is inkább, mert félig-meddig kihasználatlanul áll az ötvenezer forint költséggel é- pltett baromfióljuk), növelik a tejtermelést, három hold kertészetet létesítenek. Mindezt azért, . hogy tovább emelkedhessen a tagok életszínvonala, és márciustól havonként biztosíthassák a pénzelőlegosztást. Egy év gyarapodása Pedig nem panaszkodhatnak ebben az évben sem a József Attila Tsz tagjai, amint ezt Dobi Károly és a többiek elégedetten kijelentették. Nem a fenti hibák jellemezték ebben az évben sem a termelőszövetkezetet, hanem a jelzett hiányosságok mellett is az eredményes gazdálkodás. Ezt a közös munka, a nagyüzemben rejlő lehetőségek, a párt- ég kormány határozatainak ló felhasználása biztosította. Jöhet aszály, fagy, bármilyen elemi csapás, a termelőszövetkezet feltartóztathatatlan előretörését mutatják a zárszámadáson elhangzott alábbi adatok: A termelési alap tavaly 560 forint volt egy holdra. Ez az Idén 771 forintra emelkedett. Az egy tagra jutó szövetkezeti alap 19- ről 20 forintra nőtt. A múlt gazdasági év végén 11 799 forint volt egy tag közösből származó átlag- jövedelme. A mostani zárszámadáskor 13 873 forint. Az idén már földjáradékot is osztanak, aranykoronánként ötven deka búzát. Adó-, AMG-, biztosítási díj-hátralékuk nincs. Tagjaik száma Síről 87-re emelkedett ebben az évben, földterületük pedig 180 kát. holddal bővült. Nagy előrehaladást tettek egy hold jövedelmezőségének növelésében is. Tavaly a búza vetés-területen egy hold 446 forintot jövedelmezett Az idén 104« forintot. A kukoricaföld egy holdja tavaly 752 forint tiszta bevételt biztosított, idén 1137 forintot fizet. Sorolhatnánk tovább a példákat. így lett 42 forint egy munkaegység Nemcsak azért, mert az idén idejében elvégeztek minden munkát, hanem mert igénybe vették a műtrágyaakciót, a gépi kedvezményeket is. Holdanként egy mázsa műtrágyát szórtak el a szántókon és egy kát .holdra három normál hold szerződést kötöttek a gépállomással. A "004-es rendelet kedvezményei folytán mindebből még külön hasznuk Is lett. A műtrágyafelhasználás után 13 000, a gépi munka után 16 600 forintot engedtek el fizetési kötelezettségeikből. Emellett több termést takarítottak be, és így őtven százalékkal túlteljesítették áruértékesítés! tervüket. Példának álljon itt a tervezés és a tény különböző növényféleségeknél. Tervezett tény q-ban q-ban búza 11 13 őszi árpa 13 13 zab 9 10 kukorica 16 (morzs.) 17,8 cukorrépa 190 162 takarmányrépa 250 400 Summa summárum 65 000 forinthoz jutottak a kedvezmények folytán, amely három forint húsz fillérrel növelte egy-egy munkaegység értékét. így tudtak ezen a közgyűlésen 42,04 forintot osztani egy munkaegységre. A József Attila Termelőszövetkezetnek ebben &z évben és tavaly hat tagja vásárolt házat. Nem mondhatni tehát, hogy eddig szűkölködtek anyagi javakban. Ez a zárszámadás újabb elhatározásokat, lehetőségeket ad az egyéni gyarapodásra is, hiszen nem egy olyan tag akad, mint Dobi Károly, aki a háztájin kívül 20—25 ezer forint jövedelmet biztosított magának a termelőszövetkezet ben* V. D. A Medgyesegyházl Gépállomás mással is büszkélkedhet, A mélyszántást terv teljesítésében 106,5 százalékos eredményével az. első helyre kerüli. Második a Nagyszénási Gépállomás 100,4, bay., niadik a Battonyal Gépállomás 100 százalékos teljesítményével, RpjpQl^lQQglgcQn a Békéscsabai Éllatkórházban — Ez nem olyan betegség, hogy beadok egy injekciót és kész — magyarázza dr. Gippert Lászíló a Békéscsabai Állatikórház vezető szak állatorvosa Kollár Sándornak, aki fiatal magyartarka tehenét vezette gyógykezelésre. — A gyógyítás türelmet, fáradságos munkát Igényel. Ha ez a paraffinos kezelés nem használ, akkor meg- operáijuk a tehenet. A gazda arca elborult az aggódástól. Nem mert az orvos szentébe nézni. Talán inkább ő magát operáltatná meg, mint ezt az igen szép küllemű, jó tejtermelő, négyéves tehenét. Az orvos látta, hogy Kollár töprifeng magában s nem tud határozni: Megoperáitas- sa-e a tehenet, vagy pedig vágóra eladja. Az orvos azonban segített — Emlékezzen csak a Nagy Kálmán tehenére. Találj ismeri is, hiszen ő is a maga tanyája környékén lakik. — Igen, ismerem. — mondja halkan a paraszt. — Mi is volt az 6 tehenével? — kérdezte az orvos. — Méhcsavarodást kapott. A doktor úr megoperálta — ha jól tudom két éve — s azóta már két borjút is ellett. — Na ugye? Egy kis műtéttől nem kell félni! A maga tehenét is meggyógyítjuk De addig is takarmányozza jól. Az abrakba jusson korpa, konyhasó, takarmánymész. Napjában jártássá. Az állást pedig szalmából úgy csinálja meg, hogy a tehén hátulja az elejénél kissé magasabban álljon. Két hét múlva pedig vezesse be ellenőrzésre. Üjatob betegeket vezetnek. Egy pónilóval romlott répát etetett a gazdája s kólikát kapott. — Beöntés, injekció, gyomormosás — s az állatkórház dolgozói dr. Gippert vezető szakállatorvos Irányításával már munkához is----------------------»--------É rdemes voll szerződni Az Állatforgalmi Vállalat Békés megyei kirendeltsége több ezer hízott sertést, sok hízómarhát vásárolt fel a megye termelőszövetkezeteitől. A nagyszénási Dózsa 1 120 000, a kondorosi Dolgozók Tsz 605 ezer, a szarvasi Bem 195 000, a Táncsics 820 000, a sarkad! Lenin Termelőszövetkezet 1 millió 920 000 forintot meghaladó összeget kapott a leadott hízott állatokért. kezdtek. A beteg lovacskát dr. Keliger Lajos állatorvos háromnégy állatgondozóval kezelésbe vette. Közben egy asszony két tyúkot hozott: — hörögnek — mondja, s Czut Lajos — á1 latorvos szaksegéd — rögvest be is oltja a- zokat, majd dr. Gippert udvari zárlatot rendel el, felírja a tulajdonos nevét: „Délután majd beoltjuk az otthon maradt tizenhármat is” — mondja az asszonynak. Közben újabb betegkísérők érkeznek. Egy szopósnál acot és egy választottat hoztak, mind a kettő heresérves. — Kiheréljük őket és egyúttal a sérvet is megszüntetjük. A műtétre bemosakodnak. Az asszisztens előkészíti a műszereket. Néhány perc múlva, amikor a műtéteket befejezik Bibét nyílik az ajtó. — HereHétirl szeretnék dökfdr űr. Elhoztam a hét süldőt. — Azonnal hozzáfogunk — válaszolja az örvös. S amíg az újabb műtétre felkészülnek, addig a sertéstulajdonosr- tói megkérdezem: — Miért itt heréket, amikor a városban több miskároló és heréid „mester” működik? — Itt szoktam én kérem ilyesmit csináltatni — válaszolja — s mindjárt a dolog anyagi része kerül szóba. — A heréié harminc forintért vágja ki darabját, itt pedig a hét darab kiheréléséért c«ak 130 forint korul fizetek A műtét még tart, amikor a Dobozi Petőfi Tsz-ből egy import fehér hússertés karftial befut a gépkocsi. — Nem bírja a hátulját — válaszolja az orvos kérdésére Bajnok Mihály, a szövetkezet agranómuS6. A beteget „leíürösztik” majd megfigyelésre egy ketrecbe zárják. — A fürdő nálunk, az áUatkór- házban is kötelező, mielőtt „ágyba" fekszik a beteg — mondja a vezető orvos. Közben újabb és újabb kérések, bejelentések érkeznek. A hizlalásra szerződött női ivarú szarvas- marhák átadás előtti vemhesség- vizsgálatát szintén itt tartják. A nagy munkában alig akad néhány perc lélegzetvételi idő. Délelőtt 11 órát mutat az óra, amikor a forgalom csendesedni kezd. Kezdetét veszi a vizit. A vizit alkalmával a fekvőhelyeken egy fehér hússertés anyakoca éppen kilenc malacát szoptatja. — Két hét múlva, vagy hamarább, a bal hátsó láb egyik körmét leoperáljuk. Nem tudunk rajta másként segíteni. A másik „ágyban” egy fehér állami kan fekszik. Kam útról hozták. Rákos daganata volt. Megoperálták. s rövidesen fedezhet. A nagyobb állatok termében három ló és egy tehén pihen. A tehén bélgyulladásos. Koplaltat- ják. Hogy az almot ne egye meg, szájkosarat raktak rá, A lovak pa- tabániaknak miatt szorulnak kórházi ápolásra. A kovács patkoMs közben megnyálalta, s most Pető Dániel gyógykovács kezeli a beteg végtagokat. — Még csak néhány hete, hogy gyógykovácsunk is van kalauzol a vezetőorvos — máris híre ment a városban. ■«V1 tyH p„ r_, *. ■ A beteg patájú lovakat, teheneket nagy hozzáértéssel ápolja á gyógykovács. A múltkoriban egy tehenet patkóit meg, hogy a két körmöt szabályos állásra kényszerítse. — Sok a beteg pata. A kovácsok nagy része nem ismeri a pata szerkezetét, ezért megnyüalja, vagy rosszabb esetben túlkörmöll a jószágot. Hasznos lenne egy patkóié és körömkezelő tanfolyamot szervezni a tsz- és a maszek kovácsok részére, mert nemcsak a lovak patáit kell ápolni, hanem a tehenek körmeit is. A lábállás a- fakulásán — különösen tenyészállatoknál — a köröm vagy a pata kezelésével igen sokat lehetne javítani, ami a tenyészértéket lényegesen növelné — beszélte a gyógykovács, A vizit befejeződése után dr. Gippert a következőket mondta még: — A ml kórházunk az országban is, de Közép-Európában is a legnagyobb. Rövidesen röntgent kapunk Ahogy fejlődik az állatorvosi tudomány, ugyanúgy fejlődik ez az intézmény is. A jövőben pedig az állatállomány nagyarányú fejlesztésével még nagyobb szükség lesz az állatkórházakra, mert hiszen nem az a cél, hogy a nagy tenyész- értékkel bíró beteg jószágokat vágóra küldjük, hanem az, hogy meggyógyítva ismét a termelés, a több hús, a több zsír előállításának szolgálatába állítsuk őket. S mint a mai látogatásunk is i- gazolja: nehéz munkával, de jó e- redménnyel teszi mindezt az a tizenegy ember, aki nap mint nap magára veszi a fehér, vagy kék köpenyt, hogy gyógyítson, hogy nagy, bőven kamatozó értékeket mentsen meg a népgazdaságnak, Dupsi Károly
