Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-29 / 305. szám
MSS. rtcfcmber i9., hétfő BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Vetőgépből egy sem, mosógépből 150 A Gyulai Földművesszövetkezet vasműszaki boltja előtt hónapok óta minden nap kint áll az önmagát kínálgató szecskavágó, eke, kerítésdrót és egyéb áruk között egy 12 soros vetőgép is. A cégérnek kirakott szícskavágók, ekék, boronák és drótok elég gyakran cserélődnek. Például kettes ekéből 8, magtakaróból 12 garnitúra, répavágóból 10. kukoricamorzsolóból 20, hatkalapácsos darálóból 3 fogyott el az idén. A 12 soros vetőgép azonban mindig marad. \ —- Tavaly kaptuk egy párjával — mondja Reinitzer István, a bolt vezetője. — Az egyiket már vissza- küldtük. Ezt viszont minden reggel kihúzzuk, este pedig behúzzuk. Már únjuk, mert senkinek sem kell. A gépállomásokon egyre öbb a gépvontatású 32 soros, vagy •a kapcsolt vetőgép. Az ilyen kis gépre rá sem néznek. Néha akad egy-egy dolgozó paraszt, aki vevő szándékkal van, de azt mondja: neki csak 16 soros vetőgép kell, mert olyan volt a nagyapjának, meg az apjának. Igen ám, de 16 *-----------n----------M ezőgazdasági üzemmé egyesült kilenc hansági állami gazdaság A Lajta és á Hanság térségében kilenc állami gazdaság egyesül. Ez lesz az ország legnagyobb területű mezőgazdasági üzeme. Mivel a gazdaságok területe egymás mellett fekszik, az Új, hatalmas üzem ötvenezer holdja módot nyújt a legkorszerűbb módszerek alkalmazására. soros gépet nem gyárt az ipar, mert a traktor után kicsi, a lovak után pedig túl nagy. A dolgozó parasztok kifogását a 12 soros vetőgép ellen, azt hiszem, nem csak a hagyománnyal, hanem a gépállomást gépek szaporodásával lehet magyarázni. — Egy esetleges nagy mezőgazdasági gép- és szerárukereslet nem lepné meg tavasszal a boltot? Ki tudná elégíteni az igényeket? — Mindenből bőven van raktáron, s ha elfogyna, bármilyen mennyiséget kapnánk azonnal a MESZÖV-tőJ. De nagy keresletre nem is számítunk, mivel egyre gyorsabb ütemben szerveződik át nagyüzemmé a mezőgazdaság. Bezzeg a mosógépnek egyre nagyobb a keletje. Ebben az évben legalább 150-et adtunk el, van olyan hét is, amikor 10—15 is gazdára talál. — Bőven van mosógép? — Bár volna annyi gumitömlő és egyfázisú vízszivattyú motor. Itt, Gyulán eddig is sokan foglalkoztak öntözéssel, de most már szinte divattá válik az öntözés. Sajnos, az egyfázisú motorból alig-aligvan néha. Ezt azért kedvelik és keresik, mert nem kell az ipari áram szerelésére várni, egy konnektorral rákapcsolják a világítási áramra, s öntözhetnek. ‘Azért kelt el egykettőre a hatkalapácsos daráló is, mert egyfázisú motorja van. — A gumitömlővel is baj van. Ha kapunk, akkor is 38.50 forintos egységárút kapunk, a vevők viszont csak a valamivel gyengébb minőségű, s lényegesen olcsóbb, 37.90 forintos tömlőt keresik. Azt hiszem, hogy nem a tömlő gyártáséival, hanem a megrendelésével és a szállításával van baj. Reméljük, hogy nem sokáig lesz Véle baj, mert a MEZÖSZÖV Ina« marosan intézkedik. I r^ZÓT KÉRNEK A TSZ-ELNÖKÖK Az egyéni számvetés vége... Hét egyénileg dolgozó paraszt kérte felvételét a mezóberényí Előre Termelőszövetkezetbe a zárszámadás után. Miért? Mert belefáradtak az „önálló’* munkába, ami számukra csak fizikai megerőltetést, idegtépő gondokat jelentett. Gál Sztahó Mihály rájött arra, hogy nem ő a gazda a hat hold földjén, hanem a birtok urai ja őt. Miatta fő a feje gondban állandóan. Egyszer a szántás, másszor a vetés, megint másszor a betakarítás sürgeti, nem hagy neki egy pillanatnyi nyugtot sem. Utána pedig a fogand, ahogy jó áron tudja eladni a fölös termést. Naphosszat álldogálni a piacon, sokszor eredménytelenül, s alkudozni, mint egy vásári kofa. De ha még sok volna a fölös! Mert ebben az évben ugyan a fejadagra való sem termett meg az aszály miatt. Az egész évi fáradság, az állandó talponállóé jóformán egy pipa bagót sem ért Az úr, a föld, a parancsoló úgy fizetett, olyan szűk markban, mint egykor a húsból vérből való igazi uraság. És még csak azt sem tehette meg Sztahó, mint a békebeli János meg Barabás, akik fejszenyelet ragadtak egymásra annak eldöntése végett, hogy kinek az Istene küldte a földekre az a- szályt. Mert Gál Sztahó Mihály túl van már az efféle babonán, kivetette azt fejéből a nyers valóság. Szomszédságában a termelőszövetkezet földjét is sújtotta a paraszt ősi ellensége, az aszály. Mégis a- zokem a földeken úr maradt a paraszt. mint jó kocsis a kengyelfutóval, bánt a nagy táblákkal, s kihozta belőlük a lehető legtöbbet. I • . n.Ttv. ; Eiközben figyelte azokat az ;;öj parasztokat” -(mert magában annak nevezte a tsz-be tömörült gazdatársait), akik felhagytak a régimódival. Teherautó szállította őket a földekre, s egyikmásik, főleg a fiatalabbja közül már azt sem tudta, hogyan kell ^ kaszával bánni. Gép végzett helyettük mindent: a szántást, a vetést, az aratást, de még a fű’ka- szálást is. Aztán a tagoktól később azt is megtudta, hogy éppen, mert egy katasztrátós holdon 4,16 normál- holdnyi munkát végzett a gépállomás, csupán ezért 140 holdon ingyen aratott nekik a kombájn. Szóval, ha minél kevesebb fizikai erőt fejtenek ki, annál nagyobb a hasznuk. No, ilyet sem látott még, a világ. Pedig így volt, s így van — erről közelebbről is meggyőződött Sztahó. És ekkor ismerte meg: nemcsak könnyebb a munka, de eredményesebb a gazdálkodás is a termelőszövetkezetben. Szinte hihetetlen, hogy ebben az aszályos esztendőiben milyen kimagasló terméseredményeket ért el az Előre parasztsága. Mit mutatnak az e- redmény lapok ? Őszi búzából 13,3, őszi árpából 19,4, tavaszi árpából 7,8, kukoricából 22,3, cukorrépából pedig 137 mázsa lett a termésátlag, össze sem lehet hasonlítani ezeket az ő termésátlagaival, mert bizony azok kalászosoknál 3—8 mázsával, kapásoknál pedig 8—10 mázsával alacsonyabbak. Azt mondják 609 ezer forint bevételt tervezett a tsz vezetősége növény- termelésből és 620 ezer forint lett a tényleges bevételük. S ő mit. tervezett? Jobb róla nem beszélni, mert még a felét sem érte el annak. Mondhatnánk úgy is, hogy „deficittelV zárult egyéni zárszámadásai Amibe a termelőszövetkezet belevág, az időjárástól függetlenül mind sikerül, Tavaly kezdtek foglalkozni a kertészettel, 8 holdon ültettek zöldségféléket. Érdemes volt — százezer forint lett belőle a jövedelem. Jövőre 21 holdra növelik a kertészet területét Sztahót megragadták a termelőszövetkezet nagy és merész tervei, az a határozott célra- törekvés, amellyel eddig is előrehaladtak. Az állattenyészet jövedelmezőségét az új gazdasági évben felzárkóztatják a növénytermelés mellé. Ezért a tehénistállónál artézi kutat fúratnak, hogy jó legyen a vízellátás. Enélkül egy ; lépést sem lehet előre tenni. Ti- | zenhét holdon új legelőt telepítenek Csárdaszállás határában. Sztahó is így csinálná, ha rá lenne bízva, hiszen jó legelő nélkül nem fejlődhet az állatállomány. Huszonegy férőhelyes sertésfiaz- tatót, 500 férőhelyes tyúkolat é- pítenek, ezekre — mint a szintén újonnan épülő 15 vagonos terményraktárra — az új gazdasági évben múlhatatlanul szükség lesz. De hogy a terményraktár, meg az istállók, ólak megteljenek jó jövedelmet hozó terménnyel és állatokkal, erről már mint az e- gyéni nyűgöktől megszabadult parasztember Gál Sztahó Mihály is gondoskodni fog. Az ő orra alá nem dörgöli többé még legjobb komája sem bosszantásul: A tízben 33 forintot ér egy munkaegység. Lássuk, Mihály, neked htt-e annyi az Idén, mint egy tsz-tagnak? Jövőre lesz. Lesz, mert úgy ér- zi^míket az Előre kitűzött maga elé, azért érdemes jól dolgozni, az, ha megvalósul, sok pénzt hoz a konyhára. És ezt rajta kívül így érzi mindegyik kívülálló, aki zárszámadás után kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. Varga Dezső Jövőre minden termelvényt áruvá teszünk Egy olyan kezdeményez ősről akarok írni, melyet az új gazdaság évben a tótkomlós! Viharsarok Termelőszövetkezet ben megvalósítunk, s ami minden bizonnyal növelni fogja bévé. telünket. Termelőszövetkezetünk már eddig is 6okat tett azért, hogy gabonagyárrá legyen. Munkaegy. ség ér ékünknek majdnem kétharmadát készpénzben kapiák a tagok és csak a kisebb részét természetben. De még ebből a természetbeni fölöslegből is — mint a nyáron írt róla a Népújság — kollektíván adtunk el az államnak 6 vagon gabonát. így aztán a 3004-es rendelet folytán, mivel jóval túlteljssítet.ük áruértékesítési tervünket, több százezer »forint külön haszonhoz jutottunk. Minden arra ösztönözte a vezetőséget és a tagságot, hogy a következő esztendőben még több e.méket tegyünk áruvá, még fejlettebb elosztási formát valósítsunk meg. Igazgatósági ülés, taggyűlés előzte mag azt a közgyűlést, amely döntött erről. Ügy határoztunk, hogy a Viharsarok Termelőszövetkezetben ezután mér mindenki szükséglete szerint részesülhet a termelvényekből, de mindent állami áron vehet csak át, mert minden termelvényt pénzzé tesz a termelőszövetkezet. Akadtak, akik először furának találták ezt a módot. — Én termelem azt a búzát, miért ne adhassam én el, mién; kelljen nekem azt megfizetni? r— vélekedett Soltész András. Ám, a közgyűlés mejérttente vele is, hogy így az évi munkája eredményeként nagyobb jövedelemre tehet szert. Mert, amivel megterhelik a búzát, vagy egyebet igénylő tsz-tagot, az az összeg magasabb pénzrészesedés alapjában visszatérül neki a havi elő- legosz ásókkor és a zárszámadáskor. Nemcsak szimplán, hamm kamatosán. Éppen ebben van fejlettebb mód előnye. Ugyanis a természetbeni részesedés után 10 százalék jövedelemadót kell fizetni, míg a pénzrészesedés után csak ötöt. A közgyűlésen Lóczi Gergely példáját mondtuk el. Pipis főkönyvelő tábla elé állt és kiszámította mindenki előtt, hogy ha már ebben az évben is az új elosztási mód szerint kaptak volna részesedést a tagok, mennyivel jobban járt volna Lóczi Gergely. Csak az öt százalékkal kevesebb adó következtében 516 forinttal kapott volna többet. De ehhez még hozzászámítódik az a rengeteg különböző kedvezmény, melyben a termelőszövetkezet részesül, ha nagy tételben adja el terfiKúvényett. Ez a haszon nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is, mint a hitel elengedések stb, alakjában jelentkezik a munkaegység értékben. Levezettünk egy más ik példát, az Idős Paksi Pál bácsi példáját. O a a: mondta: nyolc mázsa búzát, egy mázsa cukrot, egy kocsi szalmát igényel majd a következő évben is. Mindezt átveheti, 6 a napi tejadagjéval együtt 2800—3000 forint lesz az évi megterhelése. Ezzel szemben, mivel nem természetben kapja meg munkaegységére a járandóságét, hanem pénzben, így — az ez évi munkaegység teljesítését véve alapul —■ 9784 forintot kap. Ha természetben kapná meg járandóságát, ennek értéke — a terheléseket leszámítva —, csak 6340 forint lenne. Persze igényelhet mindenki annyit, amennyit akar, s ha éppen piacolni szeret, eladhatja azt, amikor akarja. De a tagság, 122 ember öt ellenében, úgy döntött, hogy inkább a termelőszövetkezet adja el a fölösleges terményt így csak a búza kollektív eladásából 670 ezer forinttal növelhetjük a bevételt. Javasolom a többi termelőszövetkezetnek, hogy gondolkozzanak el a mi kezdeményezésünkön, s a bevételek növelése érdekében fejlesszék tovább a munkaegységér ték pénzrészesedésének arányát. Horváth János, a tötkomlősi Viharsarok Tsz elnöke T ermelőszövetkezetek! Dolgozó parasztok! Termelők! A szerződéses hizlalás mindig jó jövedelmet, biztos pénzforrást jelent! Az Állatforgalmi Vállalat előnyös feltételekkel köt szerződést sertés, bika-tinó, üsző és felnőtt szarvasmarha hizlalására. Szerződéskötéskor kamatmentes előleget folyósít a vállalat. KERESSE FEL mihamarabb a községi állatfelvásárlókat, vagy a járási kirendeltségeket* ahol a bővebb felvilágosítást megadják. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat* Békéscsaba, Széchenyi u. 6. Telefon: 10—34.
