Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-29 / 305. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NEPCJSAG 1958. december 29., hétfő Eredményesen látott munkához Gyula Város Tanácsa Gyula vároa dolgozói egyön tetű helyesléssel választották me g 1958. november 16-án képviselőiket a városi tanácsba. A tanác s alakuló ülésére november 30-á n került sor. E tanácsülésen az alakuló ülések szokásos napirend jein kívül a közvetlen tennivaló król is szó esett. A végrehajtó bizottság nem tartotta ünneprontásnak olyan javaslatok előterjesztését, amelyek a város további fejlesztését és a tanács tömegkapcsolatának erősítését mozdítják elő, A végrehajtó bizottság két fontos kérdésben fordult javaslattal az új tandcstestület elé: az egyikben javasolta széleskörű vita megszervezését az 1959. évi városfejlesztési tervjavaslattal kapcsolatban, a másik javaslatban pedig a választókerületenkénti lakó bizottsági szervezet létrehozása szerepelt. A tanácsülés e javaslatokat határozattá emelte és az elmúlt hetek során eredményesen végre is hajtotta. Városi tanácsunk az elmúlt é- vek során fokozatosan javította fneg a lakosság szempontjából oly nagy fontosságú, városfejlesztési munkáját. Az éves városfejlesztési tervek készítése, valamint azok teljesítése folyamatos fejlődésről tanúskodik. Ez évben már 95 százalékban sikerült te'jesíteni a városfejlesztési tervben előirányzott célkitűzéseket. A végrehajtó bizottság 1957 óta pontos nyilvántartást vezet a lakosság, illetőleg a tanácstagok által benyújtott városfejlesztési vonatkozású javaslatokról, kérelmekről, és sürgősségi, fontossági sorrendben dolgozta azokat be az éves városfejlesztési tervekbe. Az 1958. évi tervet is előzőleg széleskörű vitára bocsátottuk. Akkor 1958 tavaszán — kb. 1000 dolgozó vitatta meg a tanácstagok vezetésével a tervjavaslatot és ahhoz 135 javaslat hangzott el. Most 80 tanácstagunk közül 78-nak sikerült. december második hetében megtartani tanácstagi beszámolóját, % ezéken az értekezéseken 2700-an vettek részt. Ebben a jó mozgósításban döntő szerepet töltöttek be a választások idején létrehozott, és választókerületenként azóta is működő kommunista sejtek. A javaslatok nagy száma pedig, a közügyek iránti fokozódó érdeklődésről tesz tanú- bizonyságot. A végrehajtó bizottság e javaslatokat a tervezettel együtt véleményezésre adta ki az állandó bizottságnak, majd az követően közülük mintegy százat dolgozott be a tanácsülés elé terjesztett módosított tervbe. Meg kell azt is említeni, hogy a lakosság túlnyomó többsége helyeslő megértései fogadta — tanácstagjaink felvilágosító munkája nyomán — a városfejlesztési járulék összegének, a jövedelem- adó, Uletve a házadó 20 százalékában történő megállapítását az előző évi 17 százalékkal szemben. Városunk ugyanis 1958-ban nagy vállalkozásba fogott: létrehozta saját erőből és állami támogatásból a kétezer méter mélységű thermálkutat, most pedig a tervezés alatt lévő gyógy, és köz- tisztasági fürdő építésére koncentrálja erőfeszítéseit. Lakosságunk az elmúlt másfél év alatt 400 ezer forint értékű fürdőépítési jegyet vásárolt, hogy e nagy célkitűzést mielőbb megvalósíthassa. Az igazi városszeretet és a nemes áldozatkészség nyilvánul rpeg abban is,.,hogy .á 2p„ százalékos városfejlesztési járulék fizetést is egybehangzóan szavazták meg. Tanácstagjaink most a jóváhagyott 1959. évi városfejlesztési terv végrehajtásáért, a társadalmi munka szervezésével történő elősegítéséért indítanak mozgalmat, hogy az új évben a tervbe vett feladatok száz százalékban megvalósuljanak. A városi tanács — más városok, Szeged, Szentes példájára — már korábban határozatot hozott a lakóblzottsági hálózat kiépítésére. Kidolgozásra került e bizottságok működéséről szóló tanácsi rendelet is. A cél e szervezet létrehozásával az, hogy a tanácstagokon kívül szélesebb körű aktívathá- lózattal is megrősítsük tanácsunk tömegkapcsolatát, még szélesebb körben bevonjuk a lakosságot a helyi államhatalmi szerv munkájába, az állami ügyek vitelébe. A város dolgozói helyesléssel fogadták ezt az elgondolást és gondosan választották ki azokat a közmegbecsülésben állő lakosokat, akiket utcamegbi zottként a választókerületek lakófoizottságaiba választottak. Ezzel az intézkedéssel tanácsunk a város belterületén több mánt 300 aktívával erősödött, akik működése elé nagy várakozással tekintünk. Az elmondottak arra engednek következtetni, hogy a tanács újjá- választása Gyulán is a népi demokratikus államszervezet munkájának új, felfelé ívelő szakaszát nyitotta meg. A régi és újonnan megválasztott,afejíy.. tanácstagokból, valamint az új agilis, a nép képviseletére rátermett tanácstagokból álló városi tanács minden bizonnyal be fogja váltani a lakosság által támasztott jogos igényeket és a párt, a kormány politikája alapján helyesen tudja tovább vezetni a várost a szocialista fejlődés útján. Vidó István, a városi tanács VB titkár®, Gyula Három nap külföldi eseményei Az OSZSZSZK költs^Uetése az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa előtt Az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának pénteken megnyílt 8. ülésszakán Ivan Fagyejev pénzügy- miniszter ismertette a köztársaság 1959. évi költségvetését. Az OSZSZSZK költségvetése 205 657 millió rubel. Ez az összeg 15 133 millió rubellel, vagyis 7,9 százalékkal nagyobb az 1958. évinél. Az előadó hangsúlyozta, hogy a kiadási tételek legnagyobb részét a termelőerők továbbfejlesztésére, a lakosság anyagi és kultúrába szükségleteinek kielégítésére fordítják. A népgazdaság finanszírozására, beleértve a vállalatok saját anyagi forrásait is, 217 712 millió rubelt fordítanak, ebből 139 196 millió rubel az ipar fejlesztését szolgálja. A mezőgazdaságban a legutóbbi öt esztendőben elért sikerekről szólva a miniszter kijelentette, hogy az OSZSZSZK mezőgazdasága az utóbbi években mintegy százezer traktort és több millió mezőgazdasági gépet és szerszámot kapott. Az OSZSZSZK me« zőgazdaságának fejlesztésére 14 644 millió rubelt irányoznak elő. A megnyitó ülésen beszédet mondott Novikov, az OSZSZSZK Minisztertanácsának első elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. Hangsúlyozta, hogy az OSZSZSZK iparvállalatai december 20-ig teljesítették évi tervüket és az 1957. évihez képest 9,5 százalékkal növelték a bruttóter. melést A kolhozok és szovhozok az előirányzottnál 233 000 púddal több gabonát adtak az állammtakj Novikov hangsúlyozta, hogy aa OSZSZSZK ipari termelése 1959- ben 1958-hoz képest 7,3 százalékkal növekszik. A Pravda londoni tudósítója az „Mc-70“ tervről A Pravda londoni tudósítója közli, hogy a NATO nemrégiben megtartott párizsi tanácsülésén a hadügyminiszterek különös gonddal tárgyalták az „Mc—70” jelzésű titkos katonai tervet. E terv középpontjában — írja a tudósító — a nyugatnémet fegyverkezés, valamint az amerikai rakéta- és atomtámaszpontok nyugat-európai hálózatának kiépítése áll. A párizsi titkos megbeszéléseken szóba került a nyugatnémet militaristák rakéta- és atomfelfegyverzésének programja. Egyebek, között szó volt arról, hogy megengedik az NSZK-nak ■atommeghajtású tengeralattjárók és több mint háromezer tonna vízkiszorítású, rakétakilövő berendezésekkel ellátott hadihajók építését. Az atomfegyverkezés terén nagyszabású kutatómunkát | végző Krupp-konszem már hozzálátott a nyugatnémet atommeghajtású tengeralattjáró-flotta építési előkészületeihez. A Pravda tudósitója emlékeztet arra, hogy a Messersc Művek futószalagjairól egy hónappal ezelőtt legördült az első 360 nyugatnémet lökhajtásos vadászgép. A gyár megkezdte az , ^toy)f>ombá- zók gyártását. Az új Wehrmacht létszáma 1960-ra eléri az angol fegyveres erő létszámát,'----ß A láírták az assznáni gát építéséhez adandó szovjet segélyről szóló egyezményt Az Egyesült Arab Köztárs aság és a Szovjetunió Kairóba I egyezményt írt alá az asszuánl gát megépítéséhez nyújtandó < szovjet segélyről. A Szovjetunió 400 millió rubel hosszúlejá-, ratú kölcsönt ad, valamint különféle gépeket és felszerelése■ ‘ két szállít az Egyesült Arab Köztársaságnak. Szovjet szakemberek és technikusok utaznak az EAK-ba a technikai munkálatok irányítására. Az 1958 szeptemberi új francia alkotmány értelmében Francia- ország tengerentúli birtokai mint autonóm köztársaságok a Francia Unió helyébe lépő francia közössé« tagállamává válhatnak. Aj utolsó betekben ennek megfelelően Francia Afrikában a következő autonóm köztársaságok jöttek létre (a térképen fehéren hagyva): Francia Ny ugat-Afrikában Dahomey, Elefáncsontpart, Felső- Voifá, Francia Szudán, Mauritánia, Niger és Szenegál területekből az alábbi köztársaságok: Terület 1000 négyzet km-ben Lakosság 1000 főben (1950) Dahomey Köztársaság Elefántcsontpart Köztársaság Felső-Volta Köztársaság Mauritánia Mám Köztársaság Niger Köztársaság Szenegál Köztársaság Szudán! Köztársaság Francia Egyenlítői Afrikában Csád, Gabon, Közép-Kongó, Dbangi-Sari eddigi területekből a következő köztársaságok alakultak: Terület 1009 négyzet km-ben Lakosság 1000 főben (1956) Csád Köztársaság 1284,9 2 087 Gnbonl Köztársaság 267,0 383 Kongói Köztársaság 360,0 746 Közép-afrikai Köztársaság 617,0 1 120 (volt VJbangi-Sari) A Francia Nyugat-Afrikához tartozó Francia Guinea lakossága tm 1958 szeptemberében megtartott szavazáskor úgy döntött, hogy nem csatlakozik a Francia Közösséghez. A 246 890 négyzetkilométer nagyságú, 2,3 millió lakosú Francia Guinea területből Guinea néven új, önálló állam alakult. Francia 8 zom álipart, valamint a Comore-szigetefc megtartották eddigi státusukat és francia teskgereaHűIi területeik maradtak. Ma* szigetén viszont ugyancsak autonóm köztársaság alakult, amelynek hivatalos neve: Malga* Köztársaság. (Lásd: mclléktéf. kép halna lent.) 115,7 1915 322 4 2 485 274,1 3325 1985,8 615 1188,7 2 335 197,1 2 224 1204,0 3 708 Új autonóm köztársaságok Afrikában „AÍIGAS tíSASAGór) —-.. ................. 03S&i* CUP* E AK ‘ fgtjesi-H Arab Káztánaság 6.* Sambia/.'ár} fű* Portugál Guinea 5pQ* Spanyol Guinea SI* Sierra leone Auf.* Autonom &YAIA&• Oyj'msagt KÜ7T* KÖ2Ur$aság LtB - hbein JELMAGYARAZAT; I, Független afrikai országok. 2. Brit, spanyol, portugál, belga birtoka*. 3. ENSZ gyámságok. 4. A rótt Francia Nyogat-Afrika (mellék tér* #p). ff. A volt Francia Egyenlít» Afrika im*1)éktétU.ép),
