Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-25 / 304. szám
19M. december M„ csiltfrtMt BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Félnek a több pénztől? — A készpénz részesedéstől írtában a szövetkezetben tart a tag- iBág — mondja a községi tanács el- :t»öke, a hunyai Szabadság Tsz-ről. De azért ott Is van fejlődési —> Van bizony — erősíti a tanácselnök szavalt Uhrin Lajos, a szövetkezet párt titkára és ezután •női a fejlődésről a tsz-központ Udvarán, ahol a titkár «Irtára és még 8—4 tag a favágásban melegszik, beszélgetünk. A szombati Sárszámadó közgyűlésre készülnek, a fát meg azért vágják, hogy legyen mivel megfőzni az immár szokásos aárszámadó vacsorát. — Különleges helyzetben vagyunk mi itt Hunyán — folytatja b párttitkár kisebb lélegzetvételnyi szünet után — ez a tagság, hogy úgy mondjam, szívesebben hajlik a természetbeni részesedés felé, mint a forintért. — És hová teszik a terményt? — Jószágba etetik. Egy-egy család 5—6, sőt 8—9 hízott sertést Is Étad egy évben. így pénzelnek a közösből. Vizsgáljuk meg a pénzelés e- me módját olyan vonatkozásban, hogy az egyéni hízűalási akciókkal — miivel tagonként szétaprózva szervezik az egészet — mit veszítenék? Számoljunk egy kicsit, hiszen a számok már igen sok parasztot meggyőztek a szövetkezeti gazdálkodás magasabbrendűsé- gécől. A szövetkezetben 71 család e- neje egyesül. Ha mind a 71 csatádra 6 hízott sertés átadást számítunk, akkor egy évre 366 darab Jut. Hunyán általában nagyobb Súlyra hizlalt sertéseket állítanak elő. Vegyünk egy 165 kilós átlagot, ■ számítsunk a falkásított sertések után kilódként 2 forint felárat. A tagság egy évben 120 780 forinttal kevesebb bevételhez jut, mert nem nagy tételben adja el a hízókat. Egyenként 1701 forinttal rövidítik meg magukat. Ügy látszik, félnek a több pénztől. Drága árat fizetnek ezért a félelemért, még akkor is, ha azt mondjáik, az a biztos, ami mögött odahaza a kamara ajtó becsukódik. Azzal kevésbé törődnek, hogy az drágább, de az üzemi veszteség sem olyan nagyon érdekli őket. Számukra az a fontos, hogy a szövetkezetben termelt takarmány jelentős részét munkaegységre osz- S2ák ki és azután mindenki a maga módján birkózzon az élettel. Nagyon kár, hogy a tsz vezetősége gyökeresen még nem nézett bele ebbe a dologba, mert hiszen nem Is olyan fenékig tejfel a közös gazdaságból maszek boltot csinálni. De mint ahogy a párttltkár elv- társ mondta, van fejlődés e tekintetben is. A tagság gondolatvilágában már pirkad olyasvalami, hogy a közös jószágállományt fejleszteni kellene. A 730 hold közös művelés alatt levő területen jövőre majdnem megkétszerezik a tehénállományt. Ötven-ötvenöt kiselejtezett szarvasmarhát felhizlalnak. Azt tervezik, hogy 200 hízót is a közös szaporulatából adnak át. A növekvő állatállomány takarmányellátását pedig úgy biztosítják, hogy a munkaegység részesedés felét természetben, másik felét pedig pénzben folyósítják. Ezek a tervek már azt példázzák, hogy a 'közös próbálkozások most már nemcsak gondolatokban, hanem tettekben is a tagságban élnek. A szövetkezet vezetőd pedig keresik az utat, hogy s mint tudnák a 71 taggal még jobban megkedvel tetni a részesedés egy részének készpénzben történő kifizetését: az előlegosztást. Ehhez azonban az kellene, hogy a közös állatállomány fejlesztését, mint a szövetkezet egész évi pénzforrását mérföldé» léptekkel vigyék előre. Ha ezen az úton járnak, akkor nemcsak a zárszámadás alkalmával hull pénzeső közösségükben, hanem az év minden hónapjában. Dupsi Károly Jó tapa»»talatokat hoztak Barettről Az orosházi Új Élet Tsz-ben igen sok gondot okozott a múlt évben | a laza szövetkezeti fegyelem. A ( tsz vezetői felismerték ennek káros voltát, s keresték a módját a termelési fegyelőin megszilárdításának. Jártak az országoshirű barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, hogy tanulmányozzák az ottani ni unka szervezést. A szövetkezőt kiküldöttjeinek rendkívül megtetszettek az ott látottak. Az Új Élet Tsz vezetői úgy határozták, hogy a Vörös Csillag Tsz-ben tapasztalható jó munkaszervezést az egyéni felelősség kl. domborfiásának szem előtt tartásával saját szövetkezetükben Is megvalósítják. Ennek megfelelően a tsz brigádjait újjászervezik.--------------♦-------------V ízhasználót! társulás alakult Csabacsiídön Csabacsüdön vízhasználali társulás alakult. Az előkészítő bizottság december 16-án kezdte meg a munkát. A bizottság 15 tagú. Benne helyet foglalnak az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, tszcs-k, a legeltetési bizottság és az e- gyénileg gazdálkodók megbízottai. Az előkészítő bizottság tervé szerint, a társulást .8260 holdra futtatják fel, s ezen a területen az öntözéses gazdálkodást folytatják és a káros belvizek levezetését oldják meg. A község határában 16 kilométer hosszúságban összesen 12 millió forint beruházásból csatornát építenek. így élni jó... Egyenes derekú fiatal- ember ez a Kovács Sándor. Zetoros a körös- tarcsai Búzakalász Tér* melőszövetkezetben. Hajdan, pendelyes korában kondás gyerek volt ugyanebben a majorban, csakhogy abban az időben egy emberé volt itt a határ: Gró] Szer- viannéé. Milyen „karrier" lebeghetett akkor a kondás gyerek előtt? Ha megnövök őrizhetem a grófné egész marhacsordáját. Ma: szakma van a kezemben; vizsgázott zetoros. Es övé az egész határ... Milyen könnyű ezt leírni! De milyen nehéz, Sok buktatóval teli út volt az, ameddig Kovács Sándor Zetorra ült, nyakába vette a major minden gondját-baját. Ne értsük félre: nem ő az elnök Itt, csak egyszerű tsz-tag. De ahogy mondja: — Sok rossz éve volt o termelőszövetkezetnek. Ennek azonban nemcsak az időjárás, hanem mi voltunk az o- kai. Mert akkora közös. tég, mint mi vagyunk, Jobban is csinálhatta volna a dolgokat... — ebben a felelősségérzetben benne van a gazda szemlélete. Huszonnyolc esztendős Kovács SándoY. Tíz éve tagja a tsz-nek, s mint fiatal is a termelőszövetkezetben látta meg a boldogulás útját. Szabó Ágnest, egy tsztag leányát vette el feleségül néhány évvel ezelőtt, s már van egy kétéves, gyönyörű gyerekük. ö már nem kondás sorsra nőt: a sok Kovács Sándor gondoskodott arról, hogy előre forogjon a történelem lendkereke... Pedig sokszor nem értette meg Kovács sem, hogy miért kell „dicsekedni" az 6 tetteivel. Mert volt idő, amikor szinte „ölükbe hullt“ a major, sok száz holdjával együtt. Sok volt a földl kevés az ember hozzá. S Kovács Sándort mintegy mindenest, hol itt, hol ott, ahol éppen a legjobban kellett, foglalkoztatta a vezetőség. Gyűlt is a munkaegysége, egy napon aztán mint példamutató tagot látta a saját nevét kiírva a községi faliújságon. — Minek köll ezt csinálni?/ Hagyjátok az én nevemet, nem igazság ennyire dicsekedni, — tiltakozott az irodában. Nem igazság, mert neki ugyan gyűlt a munkaegysége, de a közös mégis szegényesen állt. Egyesek kivonták magukat a munkából, sok volt a „dísz”-tag, és kicsi a közös jövedelem, vagy ahogy ő mondjál „Nem volt motyónk.” De az akkor volt, Most Kovács Sándor beszédesen ült az újságíró előtt — van mit elmondani magáról is, meg a tsz-ről is. — ... Most jól csináljuk. Egyénekre van ki- mérv a föld s hiába volt aszály, ilyen nagy termésátlagokat még nem takarítottunk be, mióta fennáll a termelő- szövetkezet. Százharminc mázsa cukorrépánk lett egy holdról. Én az osztásnál 118 kiló cukrot kaptam belőle. A tagokból ,,kijött" a lendület. Gróf Szervi* inni a száját rágná az 3 irigységtől, ha látná, ho- | gyan dolgoznak hajdani 1 cselédei. Mert majdnem | mindannyian az ő rab- \ szolgái voltunk.,, Kalács is les» kara- f csonyra; 14 mázsa búzát 1 kapott Kovács, pedig a | kisgyerek miatt asszo- | nya egyelőre nem dől- 1 3 gozik a közösben. A | háztájival együtt 21 má- 1 zsa kukoricát vitt haza. I Darájából híznak disz- 1 najai, a szálasból pedig | szerződéses üszői, ami- 1 két a két ünnep között | ad majd át az állatfor- 1 galminak. — Magunk alakítót- 1 tűk a sorsunkat. Meg- | mondtuk annak idején | egymásnak: nézd bará- | lom, ha jobban dolgozol, | többet kaphatsz. Es | annyira megértettük ezt, | hogy még a háztáji föl- | det is — melybe a kuko- § ricát vetettük — közö- | sen műveltük meg. Jö- 1 védelméből a munka- § egységteljesítés arányá- | ban részesültünk *- 1 mondja a zetoros. — | Egyszóval jól dolgozunk, | tervezgetünk, a magún- | kén és magunknak, így élni jó.., Varga Domo II Békés megyei Tatarozó és Építő Vállalat jövő évi terveiből Néhány nap és új esztendő kö- i És Varga eivtárs szinte kifogy- szönt ránk. Az előrelátók máris hatatlanul sorolja a terveket* terveznek, hogy ne érje őket váratlanul az új év. így van ez a Egyik ilyen jelentős építkezésünk lesz a kardoskúíi is. Itt 300 szeBékés megyei Tatarozó és Építő j mélyes művelődési otthont emel- Vállalat hézataján is, ahol egy-! nek, amelyben helyet kapnak a re többször nézegetik már jövő szakkörök, továbbá olvasóterem, évi tervüket, amely új feladatokat, a tavalyinál is nagyobbakat tartalmaz. — Igen — mondta kérdésünkre Varga Mátyás, a vállalat igazgatója —, jövőre az ideinél mintegy 4 millió forinttal több építkezés és tatarozás vár ránk. Lesz jócskán munkánk, a megye sok helységében dolgoznak majd vállalatunk mukásai a tervek való- raváltásán. — Milyen nagyobb építkezések szerepelnek tervükben ? *— Talán először is az iskolákkönyvtár-szoba és egyéb szükséges helyiségek. Az új művelődési otthon, amely csaknem egymillió forintba kerül, 1959. aug. 20-án ■nyitja meg kapuját. A másik művelődési otthont Körösladányban építi a vállalat. Ez 600 ezer forintba kerül. Hunyán pedig egy épület átalakításával, 200 ezer forintos költséggel létesítenek művelődési otthont, hogy az ottani lakosság az eddiginél jobb körülmények között élvezhesse a kultúra áldásait. A vállalat jövő évi tervében több mozi átalakítása, bővítése is szerepel. Füzesgyarmaton 350 000 forintos munkája lesz a vállalatkai kezdem. Jövőre hét Iskolát, na^ Ebből az összegből bővítik a építünk, a legtöbb kis községekben épül. Mezőny árban négytantermes iskolát és nevelői lakást építünk. Az új létesítmény 750 mozit, a battonyai mozi átalakítása, bővítése pedig 550 000 forintba kerül. Ezenkívül még számtalan ezer forintba kerül. Hasonló is-1 kisebb-nagyobb munka vár a jökolát építünk még Bókéssásonban,! Szarvason és Endrődön. Kéttanvő esztendőben a vállalat dolgozóira. A Gyulai Bútoripari Vállaterrnes iskola és nevelői lakás ilatnál, korszerű műhelyt, raktárt épül továbbá Bélmegyeren, Mu- j 0bédlőt építenek. Rájuk vár a ronyban és Mezőhegyesen. A hét békéscsabai autóbusz állomás épíiskola építése együttvéve csaknem bárom millió forintot tesz ki tervünkben. Ez bizony megnyugtató, mert ez a szép program a megye iskolahá tése Is, a Gyulai Kórháznál egy nagyobb felújítás, valamint a békési, szarvasi és gyulai gimnáziumok tatarozása és felújítása Is. Békéscsabán a KIK kezelésében lózatának további bővülését je-1 tevő házak nagy részét is a vállalenti. A jövő iskolai év kezdetén — amint hallottuk —, az új iskolákban már megkezdhetik az oktatást. De hallgassuk csak tovább Varga elvtársat. «*- Bucsán — folytatja a terv lat tatarozza. Ez a munka mintegy egymillió forintot tesz ki. Mindez rendben is lenne — mondták a vállalatnál —, csak az a baj, hogy az építtetői előkészületek elég lassan haladnak. Ez ftiiamertetését — 450 ezer forintos ‘ zony a vállalat felkészülésé*, munköltséggel gyógyszertárat és gyógyszerész lakást építünk. Azt hiszem, megörülnék a jó hírnek a bucsaiak, akik eddig, ha gyógyszerre volt szükségük, akkor hogy azt beszerezhessék, kénytelenek voltak Füziesgyamvatra, vagy Karcagra utazni. Erre pedig egy- egy napjuk ment rá. — Másutt ápítanek-a gyógyszertárat? — Hogyne. Mezőkovácsházán is. Telekgerendáson pedig orvosi Icáját is hátráltatja. <P- P l Van bőven savanyúkáposzta A szomszédos megyékből több mint száz vagon káposztát szállítottak megyénkbe a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ dolgozói. A káposztát a Pósteleki Konzervgyárban helyezték el, ahol az egész rendelőt és lakást építünk, amire szállítmányt konzerválták. A hor- a 'községfejlesztési alapból 336: dós káposzta árusítását a megye ezer forintot költ a helyi tanács.! zöldségboltjaiban megkezdték, a- Ezenkívül több községfejlesziési hol savanyított káposztafejeket is tervet valósítunk meg jövőre. Két. sopronyban szolgálati lakást építünk, ennek építési költsége mintegy 140 ezer forint lesz. árusítanak. A 100 vagon savanyú káposzta az egész idényben bőségesen fedezi a lakosság szükségletét. 3ÚL SZÓRAKOZHAT. JÖ ÉTELEK. , tg ITALOK. ^ REMEK CUKRÁSZSÜTEMÉNYEK FOLDMÜVESSZOVETKEZETI VENDÉGLŐBEN CUKRÁSZDÁBAN
