Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-23 / 302. szám
BÉKÉS MEGYEI r Világ proletárjai, MSZMP BÉKÉS MEGYE) BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA . 1958. DECEMBER 23., KEDD Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM Tiltó hozzáértéssel gazdálkodjunk Irta: Sebestyén József Egynéhány évvel ezelőtt decembertől márciusig „holt szezon" volt a mezőgazdaságban. Ma viszont a tél a felkészülés ideje az új gazdasági évre. A felkészüléshez tartozik többek között a mezőgazda- sági szaktudás gyarapítása is. Megyénkben egyre több termelőszövetkezeti tag és egyénileg dolgozó paraszt érzi szükségét, hogy a téli papokat az újabb agro- és zoo- technikai, a korszerű nagyüzemi módszerek elsajátítására fordítsa. Megyénkben is nagyobb lehetőségek vannak a mezőgazdasági szakismeretek megszerzésére. Szarvason, Orosházán, Gyulán mezőgazdasági tecnikumban, Szabad'kígyó- on állattenyésztési, Békésen öntözéses növénytermesztési szakiskolában tanulhatnak a fiatalok. E- eeken , kívül egész sor különböző Rzafcosítáaú tanfolyamot, ismeretterjesztő előadást szervezünk a Hazafias Népfronttal, a TIT-tel, a népművelési szervekkel közösen. A tanfolyamokon — érdeklődési körüknek megfelelően — növémy- . termesztési, kertészeti, állattenyésztési és egyéb jellegű szakanyagot tanulhatnak a tsz-tagok és egyéniek korra és nemre való tekintet nélkül. A tenmelőszöveke- eeti elnököknek egyhónapos, könyvelőknek hathetes, tsz-tagofcnak öntözéses növénytermesztési, növényvédelmi, hybridkukorica terjesztési és egyéb ismereteket nyújtó egy hetes tanfolyamokat tartunk. Ezeken kívül december 1-éveJ beindítottunk a megyében — szinte minden községre kiterjedően — 81 ezüstkalászos tanfolyamot. Megyénk dolgozó parasztsága él a lehetőségekkel. Az ezüstkalászos tanfolyamokra mintegy 2500- an jelentkeztek, közöttük majdnem másfél ezer a termelőszövetkezeti tagok, az állami és tangazdasági dolgozók száma. Ez azért is figyelemre méltó, mert a múlt év- j naszkodnak, hogy nem tudnak a elnöke, Csatihó Zsigmond is, áld nagy elfoglaltsága mellett nem sajnálja a fáradságot és ő maga vezeti a szövetkezet tagjai és a községből jelentkezett egyéniek részére az ezüstkalászos tanfolyamot. De lehet sorolni a példákat tovább: a kaszaper! Lenin, az o- rosházi Dózsa, a békéscsabai Előre Termelőszövetkezetben és a megyében még jónéhány helyen kiváló szakemberek, az orosházi, a szarvast technikum tanárainak, igazgatóinak, termelőszövetkezeti mezőgazdászoknak, községi gazdasági felügyelőknek, megyei, járási tanácsi dolgozóknak vezetésével sajátítják el a mezőgazdasáigi ismereteket az érdeklődők . A mezőgazdasági termelésben is hatalmas léptekkel haladunk előre, A hybridkukorica termesztés, a vegyszeres gyomirtás, a mesterséges termékenyítés, a műtrágyázás és még sorolhatnánk hosszan azokat a termelési és tenyésztési eljárásokat, melyek újat jelentenek és amelyek alkalmazása megfelelő szaktudást igényel. Szakembereinkre vár a feladat, hogy megismertessék és hlterjesszék e- zekel az új módszereket, A mezőgazdasági szakoktatásban még vannak problémák, ki- sebb-nagyobb hiányosságok. Egy néhány tennelőszövefkezetümk- ben, községünkben nem értékelik még kellően a tanulás, a tudás jelentőségét. Dobozon a gazdasági felügyelő negyvennél több jelentkezővel számolt az ezüstkalászos tanfolyam szervezésénél és amikor eljött a foglalkozások ideje, mindössze nyolcan-tíz-on jöttek össze. Gyomán viszont az Alkotmány Tsz-ben a KlSZ-fnwalok szerveztek nagy ambícióval tanfolyamot, de közben annyi más jellegű megbízatást raktak a vadukra, hogy képtelenek a szakmai tanulásban eredményesen résztven- ná. A termelőszövetkezetek paA Béketanáos level« a genfi atomért ekezl ethez A magyar nép minden rétegéből nagy számban érkeztek az Országos Béketanácshoz levelek, táviratok és aláírások. Ezekben a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetéséről tárgyaló genfi atomértekezlet eredményesebb munkáját és a probléma megoldását követelik. Az Országos Béketanács e- zeket a megnyilatkozásokat összegyűjtötte és eljuttatta a Genfben tárgyaló küldöttségek vezetőihez. A küldeményhez csatolt kísérőlevélben a Béketanács többek között a következőket mondja: — A magyar nép nagy figyelemmel, érdeklődéssel és reménységgel néz Genf felé. Várjuk értékes munkájuk e- redményét, s reméljük, hogy a népek akaratának és érdekeinek megfelelően megegyezésre jutnak az alapvető kérdésekben. Magyarországon 198 gyűlést tartottak erről a kérdésről, mintegy kétszázezer részvevővel, községekből 83 000, üzemekből 25 000, iskolákból, intézetekből 6500, Budapestről 103 500 dolgozó juttatta el hozzánk aláírását. Ezeket elküldjük Önöknek.------------■* □ a-----------Ú j művelődési otthont avattak Bugacon elkészült Bácis megye egyilk legszebb művelődési háza. A vasárnapi avató ünnepségen megjelent Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. Az országos kukoricatermesztési tanácskozás felhívása a kukoricatermelőkhöz A december 19—20-án rendezett országos kukorlcatermcsz- tési tanácskozás résztvevői felhívásai fordultak az ország valamennyi kukoricatermesztőjéhez. A tanácskozás megállapította, hogy az állattenyésztés fejlesztése, a több tej, a hús, a vaj és egyéb élelmiszer előállításának alapvető feltétele a ku. korioatermesztés gyors fejlesztése. A tanácskozás résztvevői úgy határoztak, hogy a hároméves tervben a vágómarhatermelést 4.5 százalékos, a vágósertés termelés 9—10 százalékos, a gyapjútermelés 19—20 százalékos növelését, az 1950— 195t_es évek átlagához mérten teljesítik, Illetve túlteljesítik. A tanácskozás helyesnek tartja, hogy már 1959-ben a szemnek termelt kukorica vetésterületi előirányzatát országosan 50—80.000 holddal túlteljesítsék és silónak termelt kukoo-ica vetésterületét pedig 100—120.000 holdra növeljék. Továbbá azt a célt tűzte ki, hogy a szemnek termelt kukorica termésátlaga 1959-ben 13.3 mázsára növekedjék holdanként, 1960-ra pedig országszerte elérje a 15 mázsát. A silónak termelt kukorica termésátlaga 1960-ban országosan elérje a 250 mázsát. A tanácskozás azzal a javaslattal fordul az ország valamennyi kukoricatermesztőjéhez, hogy már 1959-ben általánosan alkalmazzák a kukoricatermesztés alapvető és korszerű módszereit. A termésátlagok növelésének módját a tanácskozás az alábbiakban jelöli meg: A legfontosabb feltétel a hybridkukorica vetőmag használatának nagyarányú elterjesztése. 1959. tavaszán legalább 750000 holdon, 1960-ban 1.200.000 holdon és 1961-ben 1.800.000 holdon hybridkukorica vetőmag kerüljön a földbe. A tanácskozás javasolja, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek már 1959 tavaszán az összes kukorica vetésterületükön, viszonyaiknak legmegfelelőbb hybridkukorica vetőmagot vessenek^ “* egyéni termelők pedig minél nagyobb mértékben használják fel á hybridkukorica vetőmagot. A kukorica termésátlagának növelésére a tanácskozás javasolja a kukoricatermelőknek, hogy a talaj és az időjárási ti. szonyaiknak megfelelően a jelenlegi 9.000—12.000-es növény, szám helyett az alföldi vidéke, ken holdanként 14—18.000_es növény számmá^ a Dunántúlon pedig 16—20.000-es növényszámtral végezzék a kukoricave. tést. A termelők fordítsanak jóval nagyobb gondot a trágyázásra, a talaj termékenysé. gének fokozására, a talaj mélyművelésére, az őszi mélyszán. tásra. Javasolják még, hogy a talaj nedvességétől és hőmérsékletétől függően 8—10 centiméter mélyen vessenek és en. nél sekélyebb vetést csak az e- rősen kötött talajokon végezze, nek. A kukorica ápolásánál fokozott gondot kell fordítani a ku. koricavetések gyomtalanítására és a kukorica terméseket csökkentő kártevők és kórokozók elleni védekezésre. A kukorica kapálásánál meg kell szüntetni a terméseredményeket csökkentő mélyka. palást. A kukoricaszár időbeli betakarításával és legkésőbb május elejéig történő felhasználásával indítsanak általános vé. védekezést a kukoricamoly kártevése ellen. Fokozni kell a kukorica-üszög elleni védekezést is és már 1959-ben szarvasmar. ha számos állatonként legalább öt köbméter silónak megfelelő silókukoricát termeljenek. Az országos kukoricatermés*, tési tanácskozás annak a meg. győzödésénők adott kifejezést, hogy ha az ország minden kn. korica termelője a Jelenleg Is. mert és a viszonyaink között általánosan bevezethető, alap. vető és korszerű kukoricater. mesztési módszereket széle* körben alkalmazza, akkor a ku. korica termésátlagokat rövid idő alatt 30—40 százalékkal növelni lehet. Javasolják az ország valamennyi kukoricatermelőjének, hogy 1959-ben Indítsanak versenyt a holdanként! 30 má. zsa csöveskukorica és a 3^0 mázsás silókukorica termésátlag elérése érdekében. | Örömünnep Kötegyónban ben mindössze 360 tsz-tag tanult hasonló tanfolyamokon. Miért is van olyan nagy szükség arra, hogy a termelőszövetkezeti tagok tanuljanak? Erre szeretnék Barkóczi Pálnak, a füzes- gyarmati Vörös Csillag Tsz elnökének szavaival válaszolni: „Termelőszövetkezetünkben már több éve dolgozik mezőgazdász. Láttuk azt. hogy hiába határozza meg a szaltember a helyes eljárásokat. a feladatokat végző tsz-tagok azonban nem látják a „miértet“. Így sokszor a legjobb szándék is kárbaveszett. A múlt télen azután ezüstkalászos tanfolyamat szerveztünk a tsz-tagok részére és szakemberhiány miatt eredményes | öntözéses gazdálkodást folytatni, § ugyanakkor a Békésen működő § öntözéses növénytermesztési szak- § iskolára nem küldenek a termelő- 1 szövetkezetükből tanulót. Pedig g nyilvánvalóan ez lenne a leghe- | lyesebb és legcélravezetőbb módja | annak, hogy termelőszövetkezete- | ink megfelelő képzettségű brigád- | vezetőkkel, vagy egyéb beosztású 1 szakemberrel rendelkezzenek. Bizonyos, hogy a párt- és taná- | esi, valamint társadalmi szervek | és az odaadó munkát végző szak- | emberek, tanfolyamvezetők se- | gítségével hasznos munkát vég- | ztink a télen a mezőgazddasági 1 a nyáron magunk is meglepődve : szakoktatásban, és termelőszövet- = tapasztaltuk, mennyire másként j kezeii tagságunk, egyéni dolgozó | fogadták az intézkedéseket, érdek- parasztságunk el tudja sajátítani 1 lődcssel és hozzáértéssel végezték azokat az alapvető módszereket, | munkájukat termelöszövetkeze- szakismereteket, melyekkel haté- | tünk tagjai“. Hasonlóan véleke- j konyán lehet elősegíteni és meg- f dik és cselekszik a másik nagy fü- j valósítani a mezőgazdasági terme- S zesgyarmati tsz, az Aranykalász ' lés fejlődését, S Rég látott falai között olyan jókedvű embereket a kötegyáni művelődési otthon, mint szom• baton, december 20-án. Ezen a napon tartotta 1957—58-as gazdasági év zárszámadó közgyűlését s a közgyűlés utáni szokásos vacsorát a helybeli Béke és Kossuth Tsz. Nagy dínom- dánom volt. Az egész mulatság lakodalom félének is beillett. Egy háromszázkilós bika, és négy birka húsa Totyogott az üstökben. Amíg a mulatság tart, nézzünk szét a teremben. Beszélgessünk a sarkadi járás egyik legnagyobb, legnépesebb szövetkezet tagjaival: Az egyik asztalnál po- harazgatás közben Nagy Eleket találjuk. — Mi a véleménye a két tsz egyesülésérőlf — Jól sikerült. A tagság, valahogy magára talált és olyan jó « munkafegyelem, hogy nekem nagyon tetszik. Az ősz folyamán mindent elvetettünk. A gépállomás traktorosai az őszi mélyszántást is befejezték, így hát jól vagyunk, mulathatunk. — És miért csak most tartják a két tsz egyesülésének lakodalmát? — Nem tudom ismeri-e azt a közmondást, hogy lakva ismeri meg az ember egymást, meg azt, ami a sóra vonatkozik. Mióta a Vörös Csillagban együtt dolgozgatunk, már megettünk egynéhány kiló sót. Én úgy látom, érdemes volt egyesülni. Dolgosak a volt Kossuth Tsz tagjai is, meg mi is megfogjuk a munka nehezét és megy minden, mint a karikacsapás. A kijárat mellett az egyik asztalnál a Kossuth Tsz-bői ül néhány ember. Javarészük már túl van az öt- venen. Magatartásukból ítélve ők még nem oldódtak fel a nagyobb közösségben. Közöttük egyetlen Béke Tsz-bell sem ül. Beszélgetnek. Latolgatják a múltat, vizsgálják a jelent, s a szövetkezetük kerül szóba. A két tsz egyesülését még most is fenntartással fogadják: „Új söprű jól söpör" — mondja közülük egy. Valójában az új söprű jól seper, de csak akkor, ha jól kezelik. Ha például egy gyerek kezébe adják, akkor az Itt-ott elhagy egy-egy szemétdarabkát, de ha olyan ember veszi kezébe a seprűt, akinek ebben a munkában már némi gyakorlata van, az sem itt, sem ott egy porszemet se hagy el. így igyekszik a több, mint 1200 holdas közös gazdaság tisztán tartására a szövetkezet elnöke, párt- titkára és a brigádvezető gárdája. A Vörös Csillag Tsz-ben szaki' tott a vezetőség azzal a tespedésesl, ami olykor- olykor az egyesült két tsz-re jellemző volt. A jó hagyományokat átvették, a nem oda valókat pedig kívülzárták a kapun. „Tiszta lappal és tiszta kézzel indulunk’< — ezt vallották. Aki fegyelmezett munkása a- kart a szövetkezetnek lenni, mögéjük állt. S ma a tagság jelentős többsége látja, a két gyenge tsz egyesülésének eredményét. Hiszen a közös összefogás egyik döntő eredménye az is, hogy munkaegységenként 23,72 forintot oszthattak. És ha ezt a gazdasági évet ugyanolyan szorgalommal dolgozzák végig, mint ahogyan november 1-től tevékenykedtek, akkor jövőre a zárszámadási vacsora elfogyasztásához még. egyszer annyian ülnek le, mint most. Dupsi Károly
