Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-21 / 301. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. december 81., vasárnap Az EiXSZ-közgyűlés magyar értékeléséről, — Habsburg Ottó auszriai tartózkodásáról, — a pedagógusok fizetésemeléséről nyilatkozott többek között a kormány »zóvivője Pénteken délelőtt Gyáros László, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője sajtóértekez­letet tartott, melyen válaszolt a külföldi és belföldi sajtó munka­társainak kérdéseire. A magyar párt- és kormánykül­döttség csehszlovákiai látogatásé­val kapcsolatban feltett kérdésre Gyáros László válaszában hang­súlyozta: — A magyar párt- és kormányküldöttség látogatása a Csehszlovák Köztársaságban hoz­ásé járult a két ország kapcsolatai­nak további sokoldalú fejleszté­séhez, a két nép igaz testvéri ba­rátságának szarosabbra fűzésé­hez. A szocializmust építő két nép egyre mélyülő szoros barát­sága, a proletár internacionaliz­mus eszméin alapuló szervezett együttműködése figyelemre méltó történelmi példa. Az osztrák csá­szárság nemzetiségi gyűlöletet tápláló, népeket megosztó politi­kája, majd ezt kővetően a ma­gyar fasiszta rendszer és a cseh­szlovák burzsoázia féktelen sovi­niszta uszítása mindent megtett, bogy a két népet szembeállítsa egymással. Ennek ellenére a Magyar Nép­köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság népei nagyon gyor­san egymásra találtak, midőn a szocializmus építésének útján ta­lálkoznak. Többen megkérdezték a szóvi­vőtől: Hogyan értékeljük az ENSZ jdei közgyűlését, másrészt pedig, hogy mi HM' a magyar kormány álláspontja az ENSZ Magyarországról szóló legutóbbi határozatával és az E- gyesült Államoknak e kérdésben tanúsított magatartásával kap­csolatban? A Magyar Népköztársaság kor­mánya — mint ahogyan azt ENSZ-delegációmk a közgyűlésen te bejelentette — a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott külpolitikájának megfelelően ar­ra fog törekedni, hogy az Egye­sült Nemzetót Szervezete vonja vissza összes eddigi ilyen vonat­kozású határozatát —válaszolta Gyáros elvtárs. A berlini helyzet Ezután a Berlinre vonatkozó szovjet javaslatokkal kapcsolat­ban fejtette ki a magyar kor­mány álláspontját. Kifejtette, hogy a német kér­dés békés rendezése egyike nap­jaink megoldásra váró legége­tőbb problémáinak. A nyugati hatalmak, az Egyesült Államok vezetésével, felrúgták a potsdami szerződést, megszegték az abban foglalt megállapodásokat és a legmesszebbmenő segítséget nyújtották a német militarizmus felélesztéséhez. Ma mér ott tar­tunk, hogy Nyugat-Németország teljes erővel fegyverkezik, bele­értve a legmodernebb rakéta- és atomfegyvereket is, igen aktív részese a NATO-nak, az imperia­lista hatalmak agresszív katonai vezetői ma ismét vezető poszto­kat töltenek be nemcsak Nyu- gat-Németországban, de aNATO- toan is. Nyilvánvaló, hogy a nyu­gati imperialisták a rohamcsapat szerepét szánták az újjászületett német militarizmusnak a szocia­lista országok ellen folytatott ag­resszív kalandorpolitdkájukban. Ny ugat-Berlin státusa külön fe­jezet a német kérdés egészéiben. Az ott alakult helyzet egyáltalán nem tekinthető normálisnak, mert minél infcáb kibontakozik a német militarizmus tevékenysége, Nyugait-Berlin annál veszélye­sebb háborús góccá és kémköz­ponttá válik. Ennek a tarthatat­lan állapotnak megszüntetése az egyetemes béke érdeke. A Szov­jetunió ismeretes kezdeményezé­sei ezt a célt szolgálják, s a ma­gyar kormány ezért támogatja minden tekintetben a szovjet javaslatokat. Arra a kérdésre, hogy van-e változás a magyar-francia vi­szonyban politikai, gazdasági, vagy kulturális téren azóta, hogy de Gaulle tábornok a miniszter­elnök — elmondotta a szóvivő, hogy: Magyarország és Franciaország államközi kapcsolataiban vannak megoldásra váró kérdések, s ezek rendezése nem rajtunk múlik. Bi­zonyos, hogy a megoldatlan kér­dések rendezéséihez, a magyar- francia politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejleszté­séhez nem járulnak hozzá a fran­cia politikusok beszédei, például legutóbb az ENSZ XIII. közgyű­lésén, sem a jobboldali sajtó és rádió hangja. Mégsem mondható, hogy az új francia kormány hiva­talba lépése óta bármilyen — a- kár pozitív, akár negatív értel­mű — változást tapasztaltunk volna államközi kapcsolataink­ban. Szándékában van-e a magyar kormányműt a november 21-i a- merikai jegyzékre választ adni, és amennyiben igeh?i mikor kí­vánja azt átnyújtani — hangzott a következő kérdés, amire Gyá­ros László kijelentette: A Magyar Népköztársaság kor­mánya a belügyeibe történő e- gyetlen beavatkozást sem tűrt el és nem hagyott megválaszolatla­nul. Habsburg Ottó ausztriai tartózkodásáról Habsburg Ottó Ausztriába való visszatérésének kérdésével kap­csolatban rámutatott: Senki sem hiszi el, hogy Habs­burg Ottó végképp lemondott ar­ról, hogy valami módon isimét visszakerüljön a trónra. Magyarországon — és még sok más országban — egyetlen épeszű ember sincs, aki elhinné, hogy ez Habsburg Ottónak valaha is si­kerülhet. Bizonyos imperialista körök — a Valikén támogatásá­val — mégis megpróbálják meg­játszani ezt a figurát is. Megjó­solom: nem fog sikerülni — kö­zölte a szóvivő. Az Accra-i értekezlet Jelentő­ségére vonatkozó kérdésre kije­lentette: az értekezlet azt bizo­nyítja, hogy Afrika népei egy­hangú, cselekvő félként bevo­nultak az emberiség történelmé­be. A Magyar Népköztársaság kormánya békeszerető politiká­jának megfelelően a legjobb kapcsolatot igyekszik kialakíta­ni az afrikai országokkal. Ez a törekvése már eddig is eredmé­nyes volt. Szívből támogatjuk az Accra-i konferenciának azt a megállapítását, hogy Afrika az afrikaiaké és bízunk abban, hogy ez a mai nemzedék megéli Afrika teljes felszabadítását az imperialista gyarmatosítók igája alól. Egyes i hírek szerint Kína és néhány más szocialista ország példájára Magyarországon is be­vezetik, hogy a párt- és állami funkcionáriusok rendszeresen végezzenek fizikai munkát Van- e a szóvivőnek ezekkel a hírek­kel kapcsolatban valamilyen mondanivalója — kérdezték ez­után Gyáros Lászlótól. Erre a kérdésre csak a saját nevemben válaszolhatok, bár azt hiszem, hogy nem vagyok e- •gyedül ezen a véleményen. A magyar dolgozók és vezetőik most tanulmányozzák a szocia­lista országok ilyen intézkedése­it és az eddig szerzett tapaszta­latait. Ennek a módszernek be­vezetése talán nálunk is hasz­nos lenne. Természetesen ügye­lünk arra, hogy Kína és a többi szocialista ország ilyen kezde­ményezéseit se másoljuk le me­chanikusan, hanem gondosan vizsgáljuk meg, miképpen lehet hasznos és értékes tapasztalatai­kat a mi viszonyainkra megfe­lelően alkalmazni — mondotta. Növekedett a vásárlás* Elterjedtek olyan híreik, hogy az emberek nem vásárolnak, mert kevés a pénz. Van-e ezek­nek a híreknek valamilyen a- lapja? — kérdezték ezután. A kiskereskedelmi áruforga­lom januártól novemberig a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva nem csökkent, hanem mintegy öt százalékkal növeke­dett. Ez az adat egymagában is megcáfolja azt az állítást, hogy •a lakosság áltatába*i‘*«em résá* rol. Tény azonban, hogy a la­kosság. ebben ^z j évbe® :valami­vel kevesebb ruházati cikket és méterárut vásárolt, mint tavaly. Ennek főként az a magyarázata, hogy 1957 elején a lakosság az inflációtól való félelem követ­keztében jóval több ruházati cik­ket vásárolt, mint általában. Majd a béremelések hatására i- gyekezett szükségleteit bizonyos korábbi hiánycikkekből kielégí­teni. E tényezők hatásaként ta­valy a tényleges szükségletet meghaladó mértékben fogyott a textília és a ruhanemű. Az ak­kori fokozott vásárlásnak a viszahatása az idén jelentkezett — bizonyos telítettség állott be, s ezért csökkent valamelyest e- gyes árucikkek forgalma. Ha az Idei adatokat nem a tavalyi bi­zonyos fokig abnormálisain ma­gas adatokkal, hanem a korábbi évek adataival hasonlítjuk ösz- sze, akkor láthatjuk, hogy a- zokhoz képest a kereslet az idén jelentősen növekedett a ruháza­ti cikkekben és a méteráruk­ban is — mondotta Gyáros elv­társ, majd rámutatott: Közismert tény, hogy a dol­gozók igénye és érdeklődése — s ami ennek reális alapja — a vásárlóerő mindinkább a mosó­gépek, hűtőszekrények, bútorok, televízió, motorkerékpár, gépko­csi stb. felé irányul. Ezek vásár­lásához természetesen nagyobb összegek, kellenek. Ezzel függ össze, hogy a lakosság ma foko­zottabban takarékoskodik, mint a múltban bármikor. A takarék­betétállomány egy év alatt csak­nem egymilliárd forinttal növe­kedett. Az elmondottakból az is következik, hogy egye® cikkek iránt erősen nő a kereslet, más cikkek — mint például a textí­liák iránt, bizonyos mértékben megcsappant. A kereslet struk­túrájának ilyen megváltozása, Il­letve a fokozott takarékoskodás is hozzájárult ahhoz, hogy e- gyesek arról beszélnek: kevés a pénz. Amint azonban látjuk, en­nek éppen az ellenkezője az igaz: annyi a pénz, hogy a la­kosság takarékba is tudja tenni. Nem emelik fel a lakbért Hírek terjedtek el arról, hogy egye» szolgáltatások díját (pél­dául a lakbért, a villamosjegyek árát) január 1-től kezdődően fel­emelik. Gyáros László megcá­folta ezeket a híreket, kijelent­ve: egyetlen közszolgáltatás dí­ját sem emelik: tehát nem e- melik a lakbéreket és nem vál­toztatják meg a személyszállítási díjtételeket sem. Ellenkezőleg: a MÁV — amint erről a lapok már hírt is adtak — január 1-től kezdődően a személydíjszabás­ban több kedvezményt léptet é- letbe. Feltett kérdésre válaszolva el­mondotta ezután: A vállalatok a nyereségrészese­dési mérleget általában február­ra készítik el. A Pénzügyminisz­térium csak ezek ellenőrzése és összegezése után körülbelül márciusra állítja össze a végle­ges mérleget. Több kérdést kapott a szóvivő az országgyűlés munkájával kapcsolatban. Ezekre adott válaszában el­mondotta: — Nem tud róla, hogy az országgyűlés az Idén össze­ülne, tehát napirendjéről sem tud felvilágosítást adni. A kép­viselőcsoportok egy kivételével már valamennyi megyében és Budapesten is megalakultak. A képviselőcsoportok vezetői most a jövő évi munkatervek irányel­vein dolgoznak. A képviselőcsoportok alakuló ülésein szóba került elgondolások alapján előrelátható, hogy szin­te minden csoport behatóan meg­vitatja majd a megye községfej­lesztési tervét, egyes helyeken megvizsgálják a megye munká­sainak helyzetét, a termelőszö­vetkezetek fejlesztésének prob­lémáját, másutt a helyiipar vagy az egészségvédelem helyzetét és Így tovább. A megyei képviselő­csoportok elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkoznak majd, amelyek a megyében leginkább előtérben állnak. Nemcsak a kép­viselőcsoportok, de maguk 8 képviselők is készítenek munka, tervet. Az országban a november 16—1 választások óta 92 helyen tartot­tak pótválasztást. A törvény sze­rint ugyanúgy, mint a rendes választások előtt, nyilvános jelö­lőgyűlésen választották ki a népfront jelöltjét. A pótválasztá­sok is a legnagyobb rendben zaj. lottak le és az új jelölteket megválasztották tanácstaggá. Hogyan rendezik a pedagógusok fizetését A pedagógusok bérredezósé ől érdeklődtek ezután. A szóvivő közölte: a kérdéssel a Miniszter­tanács csütörtöki ülése foglalko­zott. A munkásosztály helyzeté­nek megvizsgálása során sok munkás szóvá tette, hogy ezt a hosszú évek óta megoldatlan problémát rendeznünk kell. Ille- tékes szerveink ezekkel a javas­latokkal egyetértettek annál is inkább, mert a kormány véle­ménye szerint a jövő generáció oktatóinak és nevelőinek megbe­csülését társadalmunkban elfog­lalt helyzetüknek megfelelőbb fizetésben is kifejezésre kell jut­tatni. Az ellenforradalom okozta súlyos, károk helyrehozása után most lehetővé vált fizetésük ú- jabb emelése. 1959. január 1-től az alsó. és középfokú oktatási in­tézmények pedagógusai globáli­san 13,9 százalékos alapbér, il­letve átlagbér emelést kapnak. Összesen körülbelül 82 000 peda­gógus részesül béremelésben. A bérrendezés most a felsőfokú ok­tatási intézmények pedagógusait nem érinti. Az alsó-, középe, és felsőfokú oktatási intézmények, valamint a tanfolyamok egyes óradíjait a rendelet értelmében szintén felemelik. A tanács-appa­rátusban dolgozó pedagógusok pedig, köztük a járási és kerü­leti felügyelők pótlékot kapnak. A Művelődésügyi Minisztérium a fizetésrendezéssel párhuzamosan több más, a pedagógusok hely­zetét érintő kérdést is rendezni kíván. Ezekre a célokra évente több mint 22 millió forintot használ fel. A bérrendezésről szó­ló kormányrendelet egyébként hamarosan megjelenik a hivata­los lapban. Az alkoholfogyasztás csök­kentésére vonatkozó jelenlegi kampányról érdeklődtek ezután a sajtó munkatársai. Gyáros László kijelentette: az alkoholizmus kérdésével az utóbbi időiben több társadalmi szerv is foglalkozott! A kormány eíé eddig azonban nem került a kérdés átfogó ren­dezésére vonatkozó előterjesztés. Tehát nem a kormány álláspont, íát, hanem magánvéleményemet közlöm, A szeszesital-fogyasztás mértéke csökkent Az alkoholizmus elleni küzde­lemben már elértünk bizonyos eredményeket, amint ezt a szám­adatok is bizonyítják. 1955-től 1957-ig a rum- és pálinkafo­gyasztás körülbelül a felére csökkent. Ugyanezen idő alatt a borfogyasztás kisebb mértékben, a sörfogyasztás viszont jelentősen emelkedett. Az idén, az első há­romnegyedév év adatai szerint ugyanannyi bor és sör fogyott, mint 1957 azonos időszakában, a rum- és a pálinkafogyasztás viszont tovább csökkent. Nemzetközi viszonylatban sem állunk rosszul: Franciaországban például 28,1 liter, Olaszországban 8,3 liter az évi átlagos szeszes­italfogyasztás, Magyarországon pedig azonos alkoholtartalmú italra átszámítva csupán 6,6 li­ter. Az eddigi eredmények annrk is köszönhetők, hogy az égetett szeszesitalok árát felemeltük s a Belkereskedelmi Minisztérium rendelete értelmében cukrász­dákban, színházak, mozik, isko­lák, üzemek, kultúrotthonck, klubok büféjében égetett szeszes­italt nem szabad kimérni. Az alkoholizmus ellen elsősor­ban nem adminisztratív rend­szabályokkal, hanem társadalmi úton akarunk küzdeni. Ennek e - lemére a meglévő rendszabályok­nak az eddiginél hatékonyabban kell érvényt szerezni. Vélemé­nyem szerint ezeken kívül még különböző gyógyászati módsze­rek bevezetésére, nagyobb meny- nyiségű alkoholmentes ital gyár­tására, széleskörű társadalmi ak­cióra, s megfelelő propagandá­ra is szükség van ahhoz, hogy jó eredményeket érjünk el Végül azokról a szempont tikról beszélt Gyáros László szóvivő, melyek a Ganz Vagon és a MÁVAG Gyár összevonását in­dokolttá tették.

Next

/
Thumbnails
Contents