Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-20 / 300. szám
1ÍM december *•.. szombat BfiRES MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Érik a gyümölcs... Szarvason, Borza gróf egykori kastélya a magyar mezőgazdasági tudomány fellegvára. Az intézetben — külföld által elismert — nagy szaktekintélyek, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, levelező tagjai, a mezőgazdasági tudományok tudósai vizsgálják az öntözéses termelés titkait. Kutatják a legtöbb terméshozamot adó növényeket, ezek agrotechnikáját! Jöjjön «velünk, kedves olvasó! Ismerkedjünk meg közülük egy- gyel, aki reggeltől estig, sok esetben estétől reggelig, hétköznap, vasárnap lankadatlanul keres, kutat új növényfajták után, melyek a jelenlegieknél többet és jobb minőségű magot, valamint zöldtömeget adnak. Dr. Petrasovits Imre a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a rizstermelési osztály vezetője. Nem az a típus, mint ahogyan magam is elképzeltem egy tudóst: a megtörtség, a hajlott hát, a fehér haj, szakáll és bajusz, no meg az öregkor — mindez távol áll tőle. Tekintete nyílt, s kreol arcában szúrósan villognak a szemei. Talán gondolatvilágában most is valami után kutat. Csokorba szeretné gyűjteni minden tudását, .és az újság hasábjain a rizstermelőkkel megismertetni, Kogy az 1958. évi kutatás eredméeiből okulva, jövőre jobb, s bővebb termést arassanak. A tudományos kutatás bölcsőjéből azután előkerülnek a legtöbbet érő gondolatok, melyek az idén a kísérleti parcellákon, jövőre pedig a nagyüzemek remekbe szabott tábláin a nép boldogulására érlelik a gyümölcsöt. — Az 1958. évi kutató munkája közül melyeket tartja jelentősebbeknek? — A jelenleg köztermesztésben levő rizsfajták a tennesztés folytán idegen rizsjélékkel keveredtek. Egyik apróbb, másik nagyobb szemű. A hántoló üzemek ebbejl a keveredett rizsből nem tudnak egységes árut készíteni. Az idei kutató munkám többek között arra irányult, hogy a híres Dunghán- Shali rizsből szelektálással egy fajtatiszta és felfrissített neo-Dung- hán-Shali rizst hozzak ki. A vizsgálat eredményeként az idén már 104 mázsa igen jóminőségű magot takarítottunk be. Így jövőre megkezdjük a nagyüzemi kísérleteket. Ehhez talán még annyit, hogy az általam szelektált rizs érzékeny a bruzónéra, de ugyanakkor bővebb termést ad, mint a jelenleg köz- termesztésben levő fajták bármelyike, amelyek a rizsbetegségekre ugyancsak fogékonyak. — Ezzel a rizsfájtával megoldottnak tekinti-e a hazai rizstermés fajtaproblémáját? — A neo-Dunghán-Shali csak híd ahhoz, hogy néhány éven belül egyöntetű legyen Békés megye rizsállománya. A kutató munkát tovább folytatom, $ olyan fajták előállítását tűztem ki célul amelyek bő termők, jó a minőségük, s emellett a rizsbetegségekkel szemben ellenállók. — A másik dolog, amire szeretnék válaszolni: a rizs nagyüzemi termelésének további egyszerűsítése. Tudott dolog, hogy e növény munkaigényes. Munkaágényessége az ápolásban csúcsosodik ki. A rizsgyom] ál ás megszüntetésére gondolok. Jónéhény eredmény már van birtokomban, s annyit mái'iíj mondhatok, nincs messze az idő, amikor a rizs gyomlálásá- val felhagyunk. A vízbe vetés, a gyomirtó vegyszerek, meg a jól szervezett vetésforgó már az idén is igen jó eredményt hozott. Jó érzéssel távozunk, mert kutatóink, tudósaink olyan termelési problémák megoldásán fáradoznak, amelyek felhasználásával állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben egyre többet termelhetnek. Dupsl Károly Hogyan leli egyből kettő Szarvason a járókelők csodálkozva állnak meg a főutcán és gyanakodva szemlélik, hogy a frissen készített mély árok mellett egy másikat ásnak. Ez a dolog egymagában nem lenne feltűnő. Az viszont már szokatlan látvány, hogy az új érokból a régibe hányják a földet. Minden Jel arra mutat, hogy amazt betemetik. De vajon miért? — kérdezi egy biciklijére támaszkodó munkás ember. — Mert közel van az úthoz, nem engedélyezhető — válaszolta 'Jiétliáluuifi, mé#id ÜHMfi... Szokatlan ez a téli esőzés,] — Oszthattunk volna akár 38 ]nincs komoly hi- forintot is munkaegységenként deg, mégis borzong az ember, a! — mondÍa az egyik vezetőségi legszürkébb hétköznapok egyiké- ta" — - de a visszamaradó őszre virradtunk, de mégis diadal- j szegből növeltük a tsz forgó alapját, hogy jövőre még erősebbek legyünk. más ünnepi érzés uralkodik el rajtunk, amikor végigmegyünk a reformátuskovácsházi főutcán és] — Persze, mást is tettünk a jö- látju'k a kultúrház felé igyekező;,vö érdekében — szól közbe csak a párt által megjelölt úton smniiWWHinüiit!!jtfiHöV(Hi|ui!iMiuiiiriiniiraiinMiiH!m[iiiiM!iiiimiiinMiim!'!>i'imiiii!i»mmimmmiiMiimiiiimummiimmiii]Mc lehet boldog a nemzet. | No de ne vizsgáljuk tovább a embereket. — Ma tartja év végi zárszámadását a Dózsa Tsz — fut a hír és a kultúrház megtelik emberekkel. Idős Varga András, Varga Béla és Sütő István egyéni dolgozó parasztok is eljöttek , fürkészőbe“, megnézik, hogy áll vajon a mérleg a Dózsa-belieknél Az emelvényen, ahol a díszelnökség foglal helyet, ott díszlik a proletárok vörös zászlaja és a nemzeti színű zászló egymás melJ ...... . ... ... . I megengedi, jovore mar 200 hóidat lett, mintha azt példázná, hogyi fogunk szervestrágyával ellátni. az idős Kaskötő elvtárs. — A tavasz- szál földbe kerülő növények alá kiszórtuk az alaptrágyát és az 6- szi vetéseket is elláttuk bőven műtrágyával. 1957-ben 70 kg műtrágyát szórtunk egy holdra, most pedig 136 kilót, de jövőre még több jut, mert az eredmények megengedik. És még valamit. Az idén 100 katasztrális hold földet trágyáztunk meg istállótrágyával, mivel állatállományunk fejlődése £z LQ ! Állatenyésztésunkről még annyit, hogy érdemes volt vele foglalkozni, mert jövedelmünk 73 százaléka állj külsőt, hallgassuk csak a zárszám-1 lattenyésztési bevételből ered. Ezt I adástévő elnök, | elvtárs szavait. H. Kocsis Lajos § *— Megállapíthatom, hogy a terTöbbször is elismételtük a kondorost Magvető Tsz zárszám- = melőszövetkezetünk ismét erősö- adási vacsoráján azt, hogy ez ige n! Hogyne, mikor több mint 48 | dött, vagyonilag és szervezetileg forint érték jutott egy-egy mun kasgységre, s bizony a tagok j szilárdabb lett, mint az előző esz- többsége nem kímélte a derekát, sok munkaegységet gyűjtött | tendőben! ‘ 'sze. Ez igen! — mondtuk, amikor a 71 éves Kovács Pál elmondta, hogy lányával együtt 72 0 munkaegységet teljesített s 44 700 forint érték jutott rá. Egyszerű szavak I .^zek’de ______________I világosán M it is mondhattunk volna az elismerésnél egyebet a képen látható Miskó házaspárnak, amikor elmondták, hogy 1068 munkaegységet teljesítettek s 61 ezer forint jövedelemhez jutottak. Ennyi jövedelem bizony nem akármilyen jókedvre és jövőbeni munkateljesítményre ösztönzi a kondo- rosi Magvető Tsz tagjait. világosan | beszélnek az igazságról. De fágyel§ jük csak a tényeket, amelyek min- I denki által kézzel tapinthatók. | — Egy munkaegység a tsz-ben g 31 forintot ér. — Ez a lényeg — I súgja az egyik fiatal tsz-tag a | mellette ülő lánynak és huncut | mosoly villan mindkettőjük sze- ! méhen. — Tekintsünk el most a | készülő „ifjúsági regénytől’’ és | számoljunk egy kicsit, nézzük | meg, mit keresett pénzben egy- | két jól, vagy közepesen dolgozó | tsz -tag. Fut a ceruza a papíron | és bizonyít: | Tövisháti József tsz-növény- ! ápoló havi keresete 1110 forint. | Ha visszagondol egyéni paraszt | korára, elfutja a méreg. Hajnal- ! ban kelt és késő éjszakáig robo>- | tolt és a zsebe mindig üres volt, | csak gyereknapszámot fizetett ne- ! ki a föld. De nézzük meg a jelen- ! lévő Varga Béla egyéni dolgozó | paraszt keresetét. Húsz hold föld- ! jén ő is robotolt éjjel-nappal és | summa-summárum, a havi kere- ! sete az adóterhek levonásával a- ! lig éri el a 795 forintot. Ez bi- ! zony nem a legnagyobb jövedel- ! mek közé tartozik. Mennyit kere- ! sett Gebretyi bácsi, az idős állat- ! gondozó a tsz-ben? Havi 1700 fo- ! rintot. No, persze ehhez az ösz- | szeghez még hozzászámítandó a | háztáji föld jövedelme is. a szép eredményt a" legnagyobb örömmel írhatjuk le, mert kevés tsz látja ennyire lantosnak az állattenyésztésit, mint a reformátuskovácsházi Dózsa. De kevés tsz is veszd úgy hasznát az állattartásnak, mint ók. Illusztráljuk ezit példákkal is? A tsz-ben kövérlibáért 23 000 forintot, toliért pedig 16 000 forintot kaptak, de jól jövedelmezett a birkatenyésztés is. érdekes‘adat a tsz életéből. Az Még egy | idén már szociális segélyt is tudtak adni egy rászorult, hosszú ideig betegeskedő dolgozójuknak, íme, ilyen a párt által vezetett közösség ereje. Két új tagot ajánl a közgyűlésnek felvételre. Amikor a két név elhangzik, egyszerre csend lesz, mint amikor a tenger hullámzása egy percre megszűnik s aztán egyszerre emelkednek szavazásra a kezek. Varga Istvánt és ifjú Takács Imrét szeretetteljes szavak kíséretében felveszik a tagok sorába. Lassan végese: akad az ünnepi közgyűlésnek. A tagok és a távozó egyéni gazdák egymásra néznek és kezet szorítanak. Ebben a kézszorításban már benne van a jövő ígérete is. Lészkó András az egyik lapátoló. — Akkor miért ásták ki? — Azt ml sem tudjuk — feleli a lapátos. — Na tessék — fordult felém c biciklis, — kinek a pénzéből megyén ez? — önmaga válaszolt: —■ A mienkből. Ki a felelős? Erre aztán senki sem tud semmit válaszolni. Csak tanakad. nak . — Ha én az üzemben elrontanék valamit, levonják s az rendben is van — folytatja az elób* szóló. — De ezért is felel valaki. Ki a felelős? — Én vagyok — válaszolja néhány perccel később a községi tanács műszaki osztályán Krenáík János és láthatóan restelli a dől. got. Aztán őszintén, minden kér- telés nélkül elmondja, hogyan történt. — A megyei tanács miután elfogadta a műszaki tervet a községi törpevízmű felépítésére, még júliusban a Gyulai Vízügyi Igazgatóságtól kérte az építési engedélyt és ezzel kapcsolatban a helyszíni bejárást Közben, aki a vízügyi Igazgatóságnál az üggyel foglalkozott volna, meghalt. He* lyettesről nem gondoskodtak és még a mai napig sem adták ki az engedélyt. Az idő sürgetett és az elfogadott műszaki terv alapján a Csongrád megyei Vízműépítő Vállalat elkezdte a munkálatokat Többek között kiásták a községen keresztül vezető 360 méteres árkokat a csővezetéknek. Ekkor történt, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium mérnöke ellenőrzést tartott és kiderült, nincs út-átfúrásd engedély a KPM Köz. úti Igazgatóságától. Az utólagos engedélykéréskor pedig rájöttek, hogy a csatomagödrok megenged-.uii hetetlenül közel vannak a közúthoz. Vissza kell tölteni és távow-ió labib szükséges építeni — mondották. Az elkövetett hiba mintegy 3500 forinttal drágította meg az építkezést, körülbelül ennyibe ke. rtilt a kiásás és betöltés — mondotta Krenák János, majd így folytatta: — Nekem tudni kellett volna, hogy az út melletti építéshez a KMP-nek az engedélyét is ki kell kérni. Nagyon bánt, hogy kárt okoztam a községnek. — No és ha a Gyulai Vízügyi Igazgatóság nem ül rá az aktára, hanem elintézi szabályosan, harminc napon belül, ha végrehajtják a helyszíni bejárást, akkor mi történik? —- kérdeztem. — Bizonyára kiderült volna, hogy a KPM-től is kell engedélyt kérni — válaszolta Krenák János, majd hozzátette: — A kár okozása mellett legjobban még az is bánt, hogy ezt a mulasztást mint a párt tagja követtem el? Népi ellenőr is vagyok és műm., kásőr. Mit szólnak az elvtársaim? Most meg még az újságba is ki lesz irva; Bizony meg kell írnunk ezt az esetet, mert mostanában szerte a megyében sok baj van az építkezések körül. Ha az üzemekben érvényes az a mondás: hétszer mérd meg, mielőtt egyszer levágod, úgy az építkezéseknél is szükség van erre a gondosságra. Boda Zoltán Zárszámadási vacsorájukon valamennyien olyan, szilaj jókedvvel mulattak a reggeli órákig, ahogyan még soha. Jó volt az ez évi jövedelem s még jobban megalap ozódott a közös gazdaság, amely- _ ben jövőre az 56 új taggal együtt (ha ugyan ezóta nem téptek be § óelmet Szóval | így néz ki a tsa- élet, ennyi jöveblztosft Reformátuskoújabbak) most már 136-an műve lik a több mint ezer hold földjil- g vácsházán, két. • " f nak? a Dózsa Tsz tagjalFígyelem! földművesszövetkezetek es Figyelem! Állami vállalatok, közületek, egyéb intézmények! Az évvégi leltározásokkal kapcsolatos értesítő hirdetéseket soron kívül, azonnal közöljük a Békés megyei Népújságban! Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szent István tér 3.
