Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-19 / 273. szám
1*69. november IV., szeld* BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Fontom var Q a mezőgazdasági fejlesztési bizottságokra J Irta: Laszli Pál, az MSZMP Békés megyei Bizottságának másodtitkára A köze’múl vton megalakult a Békés megyei mezőgazdasági fejlesztési bizottság. A mezőgazdaság fejlesztésének meggyorsítása érdekében még ebben a hónapban megalakulnak a járási, a városi és községi bizottságok. Miért váltak szükségessé e bigott ságok? A Magyar Szocialista Munkáspárt aa 1956-os ellenforradalmi felkelés leverése óta több alapvető fontos határozatot hozott a mezőgazdaság fejlesztéséért. Ilyenek: az agrárpolitikai tézisek; a tez-'ek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdítására vona kozó intézkedések; a falusi politikai munka megjavításáról szóló határozatok. A Központi Bizottság útmutatásai körültekintően jelölték meg falun a szocializmus további építését, a mezőgazdaság szocialista é.szervezését és az ezzel kapcsolatos feladatokat. A határozatok végrehajtásában értünk el eredményeket, noha még alig használtuk fel a lehetőségeket. Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága e helyzet ismerete a- lapján jutott arra az álláspontra, jioav megyénkben létrehozza a mezőgazdasági fejlesztési bizottságokat. Ügy véljük, hogy » bizottságok jelentősen segi- , tik majd a párt és a kormány agrárpolitikájának megvalósítását. A fejlesztési bizottságok jé működésével elősegítjük a mezőgazdasági termelés erőteljesebb fokozódását, izmit csakis a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek széleskörű létrehozásával tudunk elérni. \z elmúlt két esztendőben a me- ógazdaság fejlesztésében igen széip eredményeiket értünk el. De vannak tapasztalataink, melyek szerint különböző állami és társadalmi szervekben nem, vagy nagyon keveset tettek és tesznek a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért. Az MSZMP egész népünk egyetemes érdekeiért küzd, beleértve a parasztság érdekeit is, ezért- a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztését egyik legfontosabb feladatának tekinti. Ennek a fontos feladatnak a gyakori,ati megoldását segítik majd a mezőgazdasávi fejlesztési bizottságok. A tsz-ek példamutatásával a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok eljutnak a korszerű nagyüzemi mezőgazdasághoz, mert felismerik, hogy dolgozó népünk életszínvonalának állandó fokozatos növelése nem lehetséges a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megvalósítása nőikül. Már említést tettem, hogy © mezőgazdasági bizottságok munkájával szervezettebbé, célravezetőbbé akarjuk tenni a mezőgazda, ság fejlesztését. Szükséges ez a- zért is, mert egyre gyakrabban találkozunk tsz-‘agokkal, akik elpanaszolják, hogy egyes állami, földművesszövetkezeti és tanács- vezetők a mezőgazdaság fejlesztése Iránt közömbösek. A falu népe pedig határozottabb intézkedést vár e fontos dolgok megoldására. Milyen feladatokkal foglalkoznak majd a mezőgazdaság-fejlesztési bizottságok? Feladataikból néhányat említek: Felmérik, hogy községükben milyen adottságokkal rendelkeznek a mezőgazdaság területén. Megállapítják a község politikai és gazdasági helyzetét. Számba veszik azokat, akik jártasak a mezőgazdaság irányításában és ismerik a gazdálkodás c&inját-bin- ját, akiket aktívaként bevonhatnak a mezőgazdaság-fejleszté6Í munkákba. A tsz-tagok mellett a község állami, társadalmi életének vezetői és az elismert egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, akik meggyőződésből, sxívvel-lélekkel a szocializmus felépítéséért dolgoznak, helyet kapnak a bizottságokban. Eddig több mint tO nagy tudású szakember is Jelentkezett, hogy társadalmi munkában szaktanácsaival segítse a tsz- ek gazdasági megszilárdítását. Segítenek többek között a jó üzemi arányok kialakításában, a szakszerű állattenyésztés és növénytermesztés megvalósításában, a munkaszervezésiben, a belterjesség kiszélesítésében. A mezőgazdaság-fejlesztési bizottságok tanulmányozzák, hogy községük melyik részén, milyen szövetkezeti forma kialakítására van nagyobb hajlandóság. Azokat az egyénileg gazdálkodó parasztokat, akik szövetkezetét akarnak alakítani, segítik az előkészítő bizottságok lórrahpzásánál és .ft. szervező munka megkezdésénél. Ezen túl az MFB-ok mozgósítják a mezőgazdaság .szocialista szektorainak dolgozóit az újonnan alakult t«z-ek, segítésére. A bizottságok szemléltetően és sokoldalúan ismertetik a tsz-ek gazdálkodásának eredményeit falitáblákon, hangoshíradóikban, a sajtóban és rádióban. Tudatosítják a tsz-ek egy tagra eső tiszta jövedelmét és össze hasonlí jók az egyénileg gazdálkodó parasztok tiszta jövedelmével. A fejlesztési bizottságok jó szervező mimikával segítik majd, hogy a földművesszövetkezetek hathatósabb segítséget nyújtsanak a mezőgazdaság szocialista szektorainak, a tsz-ek áruértékesítésének szervezésével, a szerződéses termelés kiterjesztésével, de a szerződésen kívül termelt áruk értékesítésével is. Azokon a helyeken, ahol a dolgozó parasztok magasabb típusú szövetkezetek létrehozásától még Idegenkednek, ott alacsonyabb típusú szövetkezeti formák megalakítását tekintik feladatinak. A mezőgazdaság-fejlesztési bizottságok falunapokat szerveknek és ezeket egybekötik tsz-látogatá- sokkal, kulturális és sportrendezvényekkel* Szervezik a mezőgazdasági szakoktatást, a* ezüstkalászos tanfolyamokat. Helyes, ha a téli oktatásokat lehetőleg a termelőszövetkezetekben hozzák létre, s ide vonják be az egyénileg dolgozó parasztfiatalokat is. Ezenkívül jó, ha szerveznek rendszeres szakelőadásokat is. A bizottságok feladata termelő- szövetkezeteink jövedelemelosztásának továbbfejlesztése, hogy ezzel is segítsék az igazságosabb Jövedelemelosztás formájának kialakítását. (Például az eredményességi munkaegység-számítósok elterjesztését.) A tsz-demokrácia kiterjesztése érdekében szintén jelentős szerep vár aa MFB-re. Jó lenne, ha termelőszövetkezeteinkben rátérnének a fogadónapok tartására. A fogadónapok azt a célt szolgálnák, hogy a tsz-tagok által előadott jogos sérelmeket rövid időn belül orvosolnák, s ezzel is segítenék a szövetkezeti demokrácia szélesítését. A fejlesztési bizottságokra az említetteken kívül még számos feladat vár. Nekik kell többek között elsőnek agrtálm iok a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért. De nagyon fontos feladat a különböző szervek erre irányuló munkájának összehangolása is. Hassanak oda a mezőgazdaságfejlesztési brtottságok, hogy e- gyes szerveken belül ne csak egy kis csoport ügye legyen a mező- gazdaság seodelista átszervezése, hanem váljék valóban társadalmi üggyé, illetve feladattá ------------------- D» 7 3 éve» aa Oraaágoa Mílmaakl Könyvtár,__ ^ 1 ... n \-e nr. t'rr^nm f-T i | k Kettős ünnepre készülnek az Országos Műszaki Könyvtárban: november 22-én megemlékeznek az alapítás 75. évéről és felavatták a könyvtár új épületét, a Múzeum utcai palotát, amelyet államunk sok millió forintos költséggel alakított át, Európa egyik legjelentősebb műszaki könyvét folyóirat-gyűjteményének méltó otthonává lesz. A kezdeményezések valóra válnak István Károlynak, a békéscsabai Pamutszövő főkönyvelőjének asztalán sok vaskos dosszié fekszik Hol az egyik, hol a másik után nyúl. Terveket, iratokat húz elő belőlük. Érvel, bizonyít... — Ez év májusában hagyták jóvá az önköUségcsökkentési tervünket — mondja kérdésünkre —, melyben a műszakiak, a munkások olyan vállalásokat tettek, a- mi az üzemnek több száz ezer forint megtakarítást eredményez. És most, hat héttel az év befejezése előtt, nézzük csak meg, hogyan sikerült a felajánlásokat teljesíteni, hogyan állták szavukat az emberek és milyen eredményekre vezetett a kezdetben o- iyan lelkesen induló önköltségcsökkentési mozgalom? Kezdjük talán azzal, hogy az tízem 1,9 százalékos veszteséget tervezett. Ez év elején, amikor keresték, kutatták azokat a területeket, a- hol eredményt lehet elérni a takarékosságot illetően, elsősorban az alapanyagoknál álltak meg. — Minden lehetőséget figyelembe véve az volt a cél, hogy minél kevesebb anyag menjen hulladékba. Ennek eredménye már a második negyedévben mutatkozott, de a harmadik negyedév túlszárnyalta azt. Sikerült a hulladékanyag csökkentését 2.5 százalékról 2 százalékra szorítani. Ezen túlmenően még a hulladékanyagokat is kiválogattuk. így értük el azt, hogy az alapanyagok megtakarításával az üzem mintegy 70—80 e- zer forintos terven felüli eredményt ért el. Sokat javult a minőség is. Van olyan dolgozónk, aki az elmúlt negyedévben 100 százalékos minőséggel dolgozott. Most kiváló dolgozó lett. — Persze, persze a neve — meg sem várva á kérdést máris imond- ja — Korún Pálné az illető. Míg így beszélgetünk az eredményekről, bejön Egri János, az üzem újítási felelőse' is. Ée most már ketten sorolják az írnivalót. így fonódnak egybe az ön költség- csökkent és sei az ez évben bevezetett újítások. Mindjárt a leglényegesebbel kezdik, a spricces vagy könnyű apretálással. — Ezt egy héttagú brigád dolgozta ki — mondja Egri János. — Nagyon sokat segített, meat egy munkafolyamatot teljesen kiszorított az új eljárás. Ugyanis most Eziistkalászos tanfolyamvezetők tapasztalatcsere-értekezlete Békéscsabán Megyéink ezüstkalászos tanfo- lyamveziertőii — összesen több mint hatvanam — tapasztalatcsere-értekezletet tartottak kedden Békéscsabán, az irodaház nagytermében, melyein dr. Kátai Ferenc, a párt művelődéspolitákato irányelvedről, Heijmóczi Vilmos szaktanár pedig az ezüstkalászos tanfolyamok módszerbeni vezetéséről tájékoztatta a jelenlevőket. Az elmúlt évi jő eredményekről, a tanfolyamok Irént megnövekedett érdeklődésről Sebestyén József, a megyei tanács propagandistája számolt be, aki elmondotta többek között, hogy az elmúlt évbein negyven, az idén piedig nyolcvan tanfolyamon ismerkednek a mezőgazdaság időszerű kérdéseivel, a tudományos módszerek alkalmazásával a megye tsz-tagjai és egyéni gazdái. A felszólalók többsége az elmúlt évi tapasztalatok alapján elmondotta, hogy a vezetők minden előadásra alaposan készüljenek fel, gondosan tanulmányozzék a legújabb módszerek eredményeit, á legközelebbi termelőszövetkezetek gazdálkodását, mert ezek iránt Igen érdeklődnek a hallgatók. Beszéltek arról is, hogy bízzanak meg különböző kísérletezéssel főleg fiatalokat, akik örömmel vállalkoznak arra, A tanfolyamvezetők délután e- gyütt nézték meg a ..Nyitva a kiskapu” és az „Egy nap az állatkórházban0 című mezőgazdasági jellegű kistfilmeket. a nedvesítéssel egy időben kompresszor segítségével apretálunk is. Ez az újítás 80—100 ezer forint megtakarítást jelent az üzemnek egy évben. — És, hogy ez mennyire bevált, azt igazolja az is, hogy már a Soroksári Textilművek is ezzel dolgozik. A Pamutszövő újítói egy olyan géE>et is szerkesztettek, amit eddig külföldről kellett behozni 80—120 ezer forintért. Itt az előállítási költség mindössze 23 ezer forint volt. Tehát nemcsak az üzemnek jelent számottevő megtakarítást, hanem a népgazdaságnak is. De ezenkívül még számos más újítást is bevezettek* Burgonyakeményítő helyett tengerikeményítőt használnák. Tehát az üzem dolgozói nem vesztettek lelkesedésükből, becsülettel teljesítették, amit vállaltak. Versenyre hívták ki egymást, főként a minőség javításáért, de nem kevésbé az anyagtakarékosságért is. Az üzem vezetői tám®- gatják ezeket a kezdeményezéseket és szinte kétnaponként értékelik a versenyt. A dolgozók szorgalmas munkájának eredménye, hogy tervüket nem hogy csak teljesítették, hanem még túl is teljesítették. De tudják, hogy még nem tettek meg mindent. Az tizemben olyan a hangulat, hogy a még hátralévő hat hétben sok mindent tehetnek azért, hogy tovább emelkedjen a megtakarított összeg A napokban tartott termelési értekezleteken erről is sok szó esett. Van még javítani való az üzemben, de ennek ellenére a dolgozókat éppúgy, mint a vezetőket dicséret illeti munkájukért. Hiszen olyan nagy jelentőségű kezdemé? a urwtvuri írson isi,, <m nyéküket valósítottak meg, me lyek az országnak több százezres értéket jelentenek, és a békéscsabai Pamutszövő dolgozói is közvetlenül érezhetik: az önköltség csökkentése szoros összefüggésben van jövedelmük, életszínvonalúk emelkedésével. Marná*- József Vidáman szórakoznak A békésszentandrási KlSZ-fia» telok elhatározták, hogy mindéin héten két este összejövetelt tartanak, ahol főleg szórakoznak. A KlSZ-szervezetneh van rádiója, asztalitenisz ét> különböző társasjáték felszerelése. A leányok szabó-varró tanfolyamét szerveztek. Ezenkívül minden hónapban tartanak ismeretterjesztő előadásokat. A k-ultúrcsoiport, most fanul egy három felvonásáé színdarabot, amelyet karácsonykor mutatnak be. Hatszáz személyes művelődési ház épül Mezőkováesházán Mezőkovácsházán, az ország egyik legnagyobb járásának szélc- helyén részben állami támogatással, de nagyobb részben a községe fejlesztési hozzájárulásból emeletes és erkélyes, hatszáz személyt befogadó, korszerű művelődési házat építtet1 a tanács. A Hazafias Népfront, a lakosság jelentős társadalmi erővel segíti elő az építkezést, a község szélén álló volt Vásárhelyi-kastélyból elbontott, mintegy 130 ezer téglát önkéntesen hordták a főtérre, ahol kedden már meg is kezdték a nagy művelődési ház alapjainak az ásását és felvonult az építővállalat is. Az új járási művelődési házat a társadalmi munka értékén kívül kétmillió forint beruházási hitelből építik fel. XJj művelődési otthon épül a mezőkovácsházi járásban Magyar dombegyházán is, amelyet két hét múlva adnak át rendeltetésének, Végegyházán pedig még az Idén tető alá kerül az új művelődési otthon, amelynek egyik felében moziterem, a másik felében pedio színházterem, könyvtár és klubhelyiségek lesznek.
