Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-18 / 272. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 v 1958. november 18., kedd Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának tézisei a szovjet iskolázás átszervezéséről A Szovjetunióban a közép, és ieisőfokú iskolai oktatást leg­közelebbi években átszervezik. Ennek a'apvető intézkedéseit az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertaná­csának téziseiben olvashatjuk. A téziseket a vasárnapi lapok közük .,Az iskola és az élet kap­csolatainak erősítése, a szovjet közoktatási rendszer továbbfej­lesztése” címmel. Az átszervezés érteiméiben a középfokú oktatás első szakasza kötelező nyolcosztályos iskola lesz, az eddigi hétosztályos he­lyett. Azoknak a fiataloknak, akik elvégzik ezt az iskolát, be kell kapcsolódniok a hasznos társadalmi munkába; Ezt a munkát és a művelődést Ille­tően egyenlőbb feltételeket te­remt minden állampolgár ré­szére. A kőtelező nyolcosztályos ok­tatásra való áttérés megkezdé­sét a tézisek az 1959—1960, is­kolai évre. beíeiezését pedig négy—öt év elteltével javasol­ják. Az oktatás második szakaszá­ban az ifjúság teljes középfokú oktatásiban részesül a munkás, vagy a falusi ifjúság iskoláiban, a középfokú általános művelt* séget adó politechnikai iskolá­kon és a technikumokon. Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa a tézisekben feladatul tűzi ki, hogy minden munkás­nak és muntoásnőnek. kolhozpa­rasztnak! és kolhozparasztasz- szonynak középfokú képzettség­gel keli rendelkeznie: ez a kom­munizmus sikeres építésének e- gyi<k legfontosabb feltétele. A tézisek javasolják, hogy a főiskolákra elsősorban olyan fiatalokat vegyenek fel, akik valamilyen alkalmazásban gya­korlati munkát végeznek. A fő­iskolák fejlesztése elsősorban az esti és a levelező oktatás vona­lén haladjon. A tézisek nagy figyelmet for­dítanak az új technika külön­böző ágait növelő, a tudomá­nyos és tervező munkát to­vábbfejlesztő mérnökök kikép­zésére. Feladatul tűzik ki olyan újtípusú szakemberek kiképzé­sét, akik a mérnöki ismeretek­kel együtt mély elméleti kép­zettséget is szereznek. Erősen fejleszteni kell az atomenergia békés felhasználása, az autómé, tizálás, a telemechanika, az elektrotechnika és a kémiai technológia vonalán működő mérnökök képzését. A felsőfokú oktatás jelentős részének átszervezését 1959-től kezdődőieg, három—öt év alatt kell végrehajtani; Á Szovjetunióban lesz a világon a legrövidebb munkahét A szovjet népgazdaság fejlesz­téséről szóié hétéves tervben elő­irányzott intézkedések eredmé­nyeképpen már a közeli években a Szovjeuniéöan lesz a legrövi­debb munkanap és munkahét a világon. 1960-ban befejeződik az áttérés a hétórás, egyes Iparágakban pe­dig a hatórás munkanapra. 1964- tól kezdve fokozatosan áttérnek a még rövid ebb 35—36 órás munka­hétre. A tézisek hangsúlyozzák, hogy a rövidített munkanan következ­tében nem esők kennek a munka­bérek. Érdekességek— . 4* angol klérus is rabja a televíziónak • Ä vv'S*—WOl I Dr. Geoffrey pókban. Leimlnsün-nek, az Ope­ra volt igazgatójának ülték 100. születésnapját. Az élet titkáról az Fisher, Canter- \ ünnepelt így nyilatkozott: „A bury érsek kijelentette egy egy- hosszú életnek egyszerű a titka, házi konferencián, hogy az 6 mun­káját tt erősen befolyásolja a te­levízió. Elmondotta, hogy az ang­likán püspökök Lambeth-konfe- renciájám, a püspöki palotában te­levíziós vevőkészüléket állítottak fel. Az érsek kijelentette, hogy a- zon vette észre magát, hogy nem a munkájával törődik, hanem egyre több időt tölt a televízió e- Iőtt. „örülök, hogy a jelenlegi konferencián nincs telvíziós be­rendezés, mert így megmenekü­lünk a kísértéstől” — mondotta a Cantebury érsek. Hét és fél éve alszik Mount Clemensíben. (Egyesült Államok) egy férfi nap mint nap ellátogat a helyi kór­ház egyik, csendes kórtermébe és az egyik beteg után érdek­lődik. Harold Sohmittling. a látoga­tó még mindig azt reméli, hogy lánya felébred, noha már több mint bét és. fél éve. megszakítás nélkül alszik. Schmiítling és fe­lesége egyetlen napot sem mu­lasztott el ez alatt az idő alatt, hogy reménykedve fel ne keres­se a kórházat. Lányuk, Dolores, aki most 2ő éves, a középiskola elvégzése után szörnyű fejfájásokról kez­dett panaszkodni. Megvizsgál­ták és megállapították, hogy gyorsan kifejlődő, rosszindula­tú, magas vérnyomásban jelent­kező betegségben szenved. Ope. rációt hajtottak végre rajta, hogy a magas vérnyomást meg. szüntessék. Azóta sem nyerte vissza esz­méletét. A hosszú élet titka: a jókedv A párizsi Operaház igazgatósága kedves évfordulót ünnepelt a na­elég, ha az ember mindig jóked­vű.” Növekszik az ifjúsági idegenforgalom A Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség nemzetközi idegenfor­galmi értekezletet tartott Buda­pesten, az európai tagszervezetek és ifjúsági utazási irodák küldöt­teinek részvéteiével. Az értekezle­ten az ifjúsági idegenforgalom to­vábbfejlesztéséről és az 1959. évi nemzetközi idegenforgalmi naptár összeállításáról tanácskoztak. A tervek szerint 1959-ben a fia­talok tízezrei vesznek részt külföl­di utazásokon. Nemzetközi ifjúsá­gi táborokat szerveznek többek között a csehszlovák Tátrában, a bolgár tengerparton és Magyaror­szágon, a Balaton mellett. A szov­jet Ifjúsági Idegenforgalmi iroda három útvonalat: a Moszkva—Le- ningrád, Kaukázus és Moszkva— JCijev útvonalat dolgozta a fiatal turisták részére. A Német Demokratikus Köztársaságba, uta­zók tíz útvonal közül válogathat­nak. Lengyelország nemzetközi if­júsági tábort szándékozik felállí­tani fiatal természetjáróknak. Születés — házasság — halálozás Baftoaiyai anyakönyvi hírek Születések > Botorán Mihály és Kecs­keméti Mária ISa Mihály Sándor, Ko­váé« József ée Ráez Borbála fia József, Mák János és Hisfi Juliánná leánya Juliánná, Metál József ée Bella Zsu­zsám* fia József, Mocsári Miklós ét Simán Hona leánya Hona, Csizmadia József és Máté Anna fia Tibor, Ba­logh Mihály és Moldvai Erzsébet leá­nya Erzsébet, KJss Péter és Tóth Ka­talin leánya Katalin, Mucsi József és Szabó Erzsébet fia István, Kovács Pál és Oláh Margit fia László, Herényi Fe­renc és Mezei Erzsébet leánya Erzsé­bet. Házasságkötések: Dobozi Béla és Kö­csög Margit, Graur Mihály és ivaao- vice Mária, Gróf Antal és Perjés Ve­ronika, Sinka István és Mészáros Mag­dolna, Ecsédi István és Magyar Er­zsébet, Szabó János és Debera Piros­ka, Balogh Sándor és Nagy Magdolna, Posnyák Illés ée Szabik Olga, ÚJ Jó­zsef és Fekete Mária, Balogh János és Annán Mária. Halálozások: Be dó Veronkia 83 éves, Fortuna József 79 éves, Sztanojev VI- tályos 79 éves, Molnár Margit 61 éves, Loneán Mihály 34 éves, Tóth Lajos 38 éves, Hányás Tarján 21 éves, Kormá­nyos Pál 61 éves, Gálicz Istvánné sz. Kovács Rozália 74 éves, Kiss Elek 91 éves, Kecskés Béla 73 éves, Mertlik Jánosné sz. Ritt Piroska 80 éve«. Fiizesgyarmati anyakönyvi hírek Születések; Kim Zelgmond és Bog­dán Róza fia Zslgmond, Szabó Imre Miklós ée Török Emma leánya Erzsé­bet, Borbfró Lajos éa Béllel Etelka fia Lajos, Patai András és Kiss Juliánná fia András, Tóth Sándor és Kara kas* Erzsébet fia József, Luczó Kálmán és Sári Emma Hona leánya Erzsébet. Budai János Péter fia János, ée Szenee aki Bona Bár sági; öt ésekl Balogh Imre és Bakh Ilona, Pál Lajos és Kiss Julian­na, Vágányl György és Fekete Piros­ka, Kiss Imre és Pardl Bona, Elek Undor és Eke Margit, Székács János ée Kosztik Juliánná, Dobi Lajos és Fé’M Szidónia, Barta János és Futó Git. 11a, Csillag Károly és Göncei Er­zsébet, Csák Imre és Bátort Margit, Daróezl Gyula ée Mészáros Gizella, Baj­nok István és Gyáni Margit, dr. Bar­kón! István és Markó Borbála. Halálozások: Börner Adámné sz. Nyilas Eszter 11 éves, Várszegi János 31 éves, Makra Sándor 10 éves, Hege­dűs András M éves, Szarka Imrémé sz. Nyéki Eszter 81 éves, Szabó Márton 47 éves, Kata Mihály 80 éves. Saarvasi anyakönyvi hírek Születések: Göeza András és Molnár Mária fia András Ferenc. Bába And­rás és Mravlk Erzsébet fia András László, Bjelik György és Vaskor Zsu­zsanna leánya Zsuzsanna. Házasságkötések: Vámagy Lajos és Behan Anna, Kondacs Pál és Vaskor Zsuzsanna, Kasnyik János ée Rá- gyanszkl Erzsébet, Antal János és Tóth Katalin, Gunda János és Lita- vecz Zsuzsanna. Köi'ösiaúányi anyakönyvi hírek Születés: Tóth József és Lé tál Ju­liánná fia Károly. Házasságkötések: Nlnási Sándor és Maszár Rozália, Andróczki Mihály és Molnár Gizella, Herbert István és Mi­ké Ilona, Vidakovics Dezsó és Kovács Jolán, Mucsi József és Kovács Viola. Halálozások: Fogarasl Pétemé és Marosán Hona 88 éves. A művelődés százados útjai Megyénk élete a szabadságharcban A reform és a forradalom di­lemmája 1848 március 15-én vég­leg eldőlt, s beigazolódott, hogy a haza és haladás nagy kérdésének megoldása egyedül a forradalmi úttól várható. ‘A békés fejlődés útja lezárult, s az ugrásszerű fej­lődés, a forradalmi átalakulás ko­ra jött el. Méltán írhatta hát Pe­tőfi: Nagyapáink és apáink míg egy század elhaladt, nem tevének annyit, mint mink huszonnégy óra alatt. Az Európán végigsöprő forra­dalmi hullám, amely egyre-másra hívta fel a népeket az elnyomók ellen, nem találta készületlenül népünket sem. Párizs, Becs után Pest is felkelt, s forradalmi ifjú­sága hosszú időre példát mutatott az igaz, áldozatos hazaszeretetre, népünk ellenségeinek gyűlöletére, a társadalmi-kulturális haladás igenlésére. A 12 pont, amelyben közzétették, mit kíván a magyar nemzet, évszázados bajokat igye­kezett jóvá tenni és orvosolni, az áprilisi törvények pedig a feudális Magyarország polgári átalakulását kívánták elősegíteni. Soha nem érzett egység kapcsolta össze a népet és vezért, s ha volt is idő­szak, amikor a kormány tagjain az önelégültség, az elért meglepő eredményektől való félelem érzé­se lett úrrá, valójában népünk hő­si szabadságharca s annak nagy­szerű nyitánya, a vér nélküli for­radalom napja, március 15-e örök. ké dicsőséges fegyverténye lett hazánk és népünk történetének. Megyénk jelentős szerepet vál­lalt a harcból,'ü taép példát muta­tott a forradalmi vívmányok meg­becsülésére és megvédésére. Ke­mény Zsigmond, az ellenforradal­mi korszakban méltatlanul elő­térbe állított regényíró például 4 következőket mondta filozófiai igénnyel megírt röpiratában, a Forradalom után-ban: „Békésben volt legmelegebb tűzhelye az elé- gületlenségnek, bizonyos terhek és tartozások miatt. Békés még kommunisztikus hajlamúnak is mondatott." Megrovásként szólt ugyanakkor arról, hogy „a me­gyei bizottmányokba tagokul többnyire közlakosokat, vagy mint a franciák mondanák, a nép fiait választván — a megye — azon gyanú alatt volt, hogy a szél­ső demokrátiai eszmékkel öröm­mel szövetkezik.” Ezt a megállapítást, amely hí­ven tükrözi, mennyire távol állott a feudális liberális Keménytől 1848 megértése és elfogadása, me­gyénk közgyűlésének 1848 márci- us 22-én hozott nyilatkozata is alátámasztja: „Tisztán látjuk és tudjuk, hisszük és érezzük — szö­gezi le a nyilatkozat —, hogy a százados halogatás és vétkes mu­lasztás veszélyes fonalát tovább nyújtani nem szabad, hogy a fel­tevések ideje valahára lejárt; örömmel látjuk és tapasztaljuk, hogy... megyénk népe... egész átal- jába-n megérett arra, hogy isten és az emberiség törvényei után igé­nyelt polgári jogokat és szabad­ságot felfoghatja és érezheti, el­lenben lelkét a szabadság vágya foglalván el — rabszolgailag igaz­ságtalanságokat tűrni már nem képes.” Megyénk forradalmi szemléletű népe számos helyen (Orosháza, Békés, Mezőberény, Kétegyháza, Füzesgyarmat) követelte erélyes formában a márciusi vívmányok megvalósítását, s azok érdekében lázadásokra is kész volt (örökvált- ság, legelő-jog, a feudális marad­ványok gyökeres felszámolása). Akkor pedig, amikor hazánk sza■* badsága úgy kívánta, bátran fos gott fegyvert. Szakái Lajos megyei főjegyzőt Petőfi barátja írta meg azt a Bé* kési Toborzót, amelyet az Akkor szép az erdő, mikor zöld — vagy pedig a Hortobágyi pusztán fúj a szél kezdetű népdalok dallamára énekeltek a zászlóra felesküdött honvédek és nemzetőrök: Sötét az ég, dúl már a vihar, Veszélyben van a hon, a magyar, Gaz pártütflk veszett csordája Romlásunk már régen munkálja, A tiszta magyar érdekeket kép* viselő have katonái aztán öröm* mel énekelték e dalt, melynek u- tolsó sorai odaadd lelkesedésről tudósítanak bennünket:.,. Éltem a hazámért elszánom) Itt a kezem! most Írjanak be. Fegyvert Ide, hadd megyek tűzbe! Megható példát adott megyénk lakossága a vér- és pénzáldozitra. Amikor a nagybirtokait védő ka* tolikus egyház akkori esztergomi érseke, Hám János egymaga 58 000 forintot ajánlott fel a császá­ri csapatok részéve, s körlevélé* ben a Habsburgok seregeinek tá­mogatását kérte híveitől, megyénk lakosai legkedvesebb ékszereiktől váltak meg és tömegével csaptak fel a szabadságharc lelkes kato­nájának. Különösen megható volt a szegények lelkesedése. Ahogyan a gyulai származású Pálffy Albert szerkesztette Március Tizenötödi­ke c. lap szólott a Lamberget ki- végző tömegről, amelynek „legna­gyobb része a város legszegényebb osztályhoz látszott tartozni, a- zak-hoz, akikről azt hiszik, hogy anyagi érdekeik reménye nélkül nem mozdulnak", megyénk föld­hözragadt lakosairól is azt tapasz­talhatta bárki, hogy mélyen sze­rették hazájukat, s érte minden i áldozatra készek voltak. Lelkes katonadalok, a háború, a harc eseményeit feldolgozó verse- zeték jártak vörösshpkás honvédé* ink nyomában, s az internaciona­lista szellem nagyszerű megnyitót* hozásaiként azok szlovák és ma­gyar nyelven egyaránt Ismertek­ké lettek. Greguss Ágost, BaMagi (Block) Mór, Moravcsik József írogatták a legjobbak, közül, s a Táncsics Mihály által a kormány támoga­tására Debrecenbe hívott híres szarvasi nyomdász, Réthy Lipót adta ki őket. Nyomdájában szá­mos, később indexre tett kötet lá­tott napvilágot. A versek szenve­délyes hangneme, sok személyes vonatkozású bírálata hazánk és népünk harcának bátor szolgála­tát bizonyltja ma is. különösen szép az a vers, amelyben az an­gyalkán csatiát örökítették meg. Itt, a debreceni verespántlikások mellett a Békés megyeiek, főként a gyomai nemzetőrök tűntek ki bátor helytállásukkal. Az ekkor Békés megyében élt Sárosy Gyu la Huszár miat yánk-ja is közismert dala volt a szabad­ságharc korának. Verse a magyar virtus szép dicsérete: Ka JS a német, vagy cseh, vagy (akárki, Aki a bajuszát szokta beretválni, Ne segítsd én Uram se engem se ötét Csak saját vitézség adjon dicsőséget! A sok hősi helytállás ellenére népünk dicsőséges harca az egy­re növekvő túlerővel szemben el­bukott. A tragédia színhelyéhez, Világoshoz közelfekvő Békés me­gye falva it a menekülők tömkele­gé lepte el. Köztük volt Jókai és Táncsics is. ELEK LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents