Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-11 / 266. szám

1W>8. novembe* 11., kedd

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Látogatás • azflllatejtszségagYi Intézetten

Meglehetősen elhanyagolt, tengelyig sáros utcák között, a Vásártér alsó végénél szerényen húzódik meg államunk egyik igen jelentős Békés megyei létesítménye, az Állategészségügyi Intézet. Míg a süllyedő sárban s a pocsolyák között megközelítjük, arra gondolunk: igaz, hogy az intézet egy kissé távol esik a város központjától, de sokan keresik fel községeinkből, a szomszédos Csongrád megyéből, sőt külföldi látogatója is bőven akad — nem kellene hát annyira elhanyágolni a környékét. De amilyen vigasztalan hangulatot fakaszt az intézet megközelítése, olyan nyugodtságot, kiegyensúlyozott légkört, otthoniasságot sugároz az a kép, ami belül fogadja a látogatót. Nemcsak a példásan tiszta osztályokon, hanem a szépen parkírozott udvaron, s a gonddal rendben tartott épületekben is.

— Körülbelül két és fél millió forint értéket bízott ránk az állam az épületekkel együtt — mondja dr. Prokopovics Ottó igazgató. — Kötelességünk jól vigyázni rá.

A két és fél millióban nincs bent az a felelősség, melyet az intézet 15 dolgozója magára vállalt, mikor 1953-ban megkezdte munkáját. A felszabadulás élőtt az Országos Állategészségügyi Intézet volt az egyetlen, amely ellenőrző, tanácsadó és kutató szervként működött az ország állatállományának egészségvédelmében. 1945 után vidéki körzetekre osztották az országot s először Debrecenben, majd Kaposváron, utána 1953-ban pedig Békéscsabán állították fel az Állategészségügyi Intézetet, a míjBaumaj .

— Milyen gyakorlati segítséget nyújt az intézet a megye körzeti állatorvosainak? — kérdezzük az Igazgatótól,

— Intézetünk elvégzi azokat a laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokat, amelyek a gyakorlati állatorvosok feladatkörét meghaladják, vagy amelyek elvégzéséhez szükséges felszerelésekkel nem rendelkeznek, illetve amelyek elvégzése különleges laboratóriumi

képzettséget és ismereteket kíván.

Sok esetben azonban nemcsak diagnosztizálják a betegséget az intézet kutatói, hanem tanácsokat is adnak egy-egy kezelési módra. Ha a szükség úgy kívánja, akkor a helyszínen végeznek vizsgálatot.

— Az elmúlt évben 80 esetben szálltunk ki vidékre. Az idén eddig ötvenhétszer — folytatja dr. Prokopovics. — A csökkenő tendencia nem a munkánk hanyatlását jelenti, ahogy azt a későbbiekben látni fogja, hanem egy nagyon is objektív körülmény közrejátszá- sát, ami akadályoz bennünket a kintj munkában.

Az intézetnek ugyanis, amelyhez Békésen kívül Csongrád megye is tartozik, egy második világháborúbeli, Afrikát járt rozzant, nyitott jeep kocsija van, a- mely mint Sanzo Pansa gebéje, akkor megy, amikor akar és nem akkor, amikor gazdái akarják. Talán ezzel a dologgal is többet kellene törődni a Földművelésügyi Minisztériumnak. Annál is inkább, mert az állam minden évben megújuló segítségét, a jelentős beruházásokat bizonyítottan jól kamatoztatják az intézet dolgozói. Harmadik negyedévi jelentésük is arról tanúskodik, hogy évről-évre növekszik vizsgálataik száma, egyre több gyakorlati segítséget nyújtanak a Viharsarok egészséges állatállományának kialakításához. Csak ebben az esztendőben 3549 hulla, illetve hullarész-boncolást, 5725 bakteriológiai, 194 kórszövettani, 15.217 vér- és tejminta (szereoló- giai) 10.591 esetben pedig parazi- tológiai vizsgálatot végeztek, melyek eredményeiről tájékoztatták a küldő körzeti állatorvosokat. E- zenkívül 13 állami gazdaságban, termelőszövetkezetben és mintaközségben mintegy 7.731 baromfit néztek meg tífusz ellenőrző szűrő- vizsgálaton. Munkásságuk nagymértékben hozzájárult a fertőzött területek elszigeteléséhez, likvidálásához, következésképpen a fertőző betegségek továbbterjedésének megakadályozásához, WHHWtWMWMWHWmSVWWWHHWMWWWWtt

A fentiek mellett az intézet állatorvosai önálló kutató munkát is végeznek. Ennek eredményeként nemrég látott napvilágot országos szakfolyóiratukban a sertések methaemoglobinaeniai megbetegedéséről írt dolgozatuk és most van sajtó alatt egy másik tudományos kutató munkájuk.

A megye körzeti állatorvosai tapasztalataink szerint is igen nagy hasznát veszik az intézet működésének. Segítségével gyorsan és pontosan tudják meghatározni a különböző állatbetegségek kórokozóját és jobban tudják megindítani a gyógykezelést. De hasznát látják szakmai továbbképzésük szempontjából is. Az intézet állatorvosai rendszeres időközökben, főleg a téld hónapokban referáló gyűléseket tartanak, melyeken a körzeti állatorvosok megismerkednek külföldi folyóiratok dolgozataival, tudományos megalapításaival s ily módon mintegy nemzetközi szinten tudják végezni gyakorlati munkájukat.

V. D.

Csaknem 400 000 forint kedvezmény

Békéscsaba nyolc termelőszövetkezetében az árutermelésiben igen szép eredményeket értek el. A megadott mutatószámokat 24 százalékkal túlteljesítették, azaz majdnem egynegyedszer adtak át több árut az állami felvásárló szerveknek, mint amennyire kötelezettséget vállaltiak. Az árutermelési mutatószám túlteljesítéséért a tsz-ek az államtól 129 974 foLengyel delegáció tanulmányútja megyénkben

A Mezőhagy esi Cukorgyárba

hétfőn három tagú lengyel delegáció érkezett. A cukoripari szakemberek megtekintették a cukorgyár kísérleti telepét, a cukorgyárban a termelési folyamatot, s tanulmányozták a cukorrépa átvételi munkáját is. A baráti vendégek kedden délben utaznak el megyénkből;---------------------——----Nag

yarányú legelőjavítási kísérleteket szerveznek

A Békés megyei Tanács mező- gazdasági osztálya igen nagy gondot fordít a megye legelőgazdálkodásának tovább javítására. Több

ból van — hogy miből, nem tudom — az ún. Kapron harisnya, mely már 12 rubelért kapható.

Az utcák sókkal tisztábbak, mint ahogyan sokam elképzelik. Az utcáikat éjjel-nappal kefélik. Egy hatalmas, széles autó végzi ezt a műveletet, amely porszívó is egyben. A gyalogjárót szintén így tisztítják, de ezt kézi eszközzel. Az utcákon mindem. 12—20 méterre egy nagyméretű, köralakú szemétgyűjtőhely van, mely márványból, kőből, vagy zománcozott lemezből készült. Akár hiszik, akár nem, a szemetet mindenki beledobja. Ott is esznek ám az utcán. Nem láttam kukoricát enni, de darált hússal töltött fánkot, azt igen.

Sok automatát láttam. Szőr. pöt, teát, ceruzát, iskolai irkát lehet néhány kopejkáért vásárolni belőle. És ami a meglepő: ha bedobod a pénzt, valóban ad Is érte valamit. Még hajillatosító automatát is láttam: kölnit permetez.

Az autóforgalom a szó tiszta és nemes értelmében: szédületes. A főutcák nagyon szélesek, sétálva nem lehet átmenni egyik oldalról a másikra, úgy, hogy végig zöldet mutasson a szemafor. Az úttest közepén néhány méteres, fehér csíkkal jelölt „senki földje” van. Itt közlekednek a mentőik, tűzoltók stb. És ide szalad a járókelő, ha már tilosra fordult a jelző. Tülkölés nincs, az autók nesztelen surrannák. Tragacsokat nem láttam, hanem szép és ízléses karosszériája autókat; Rengeteg gyártmányú kocsi fut. A gépkocsivezető vigyáz a járókelő testi épségére. A közlekedési szabályok roppant szigorúak a gépkocsivezetőkre nézve. Moszkva világváros, 6 millió lakosa van, a város szívében laktunk, de egyetlen balesetet nem láttam. Nem tetszett az, hagy a piros jelzésre fütyülnek a gépkocsivezetők, s ha nincs járókelő a közelben (na, meg közlekedési rendőr a fekete-fehér csíkos botjával) vígan surrannak tova. Egy bennszülött moszkvai azt mondta, hogy ha a gépkocsivezetők megvárnák azt, míg a piros jelzésből zöld lesz, teljesen megbénulna Moszkva forgalma. Egyszer ezt is meglestem, valóban úgy volt. Percek alatt száz és száz autó torlódott össze.

A több milliós város forgalmát autóbusz, trolibusz és a Metró bonyolítja le.

— Na és a villamos? — kérdezték Csabán tőlem;

Villamost csak Moszkva szélén láttam, de nem pesti értelemben vett villamost, hanem olyan sínbusz-félét;

1151 vagon műtrágya 1959 tavaszára

Szombaton, november 8-án ü- lésezett a megyei műtrágyafelhasz- nálési operatív bizottság. A bizottság tagjai Lehel Mihály, a MÜ- NÖSZER vezetője, Hudák Lajos, a MÉSZÖV megbízottja és Han- kó László, a megyei tanács agro- nómusa, valamint a meghívott termeltető vállalatok képviselői megvitatták az eddig befutott műtrágya Igényléseket, amely 1151 vadont tesz ki. Ez 400 vagonnal több, mint az 1958. első felében felhasznált menyiség. Az operatív bizottság kérte a vállalatok képviselőit: hassanak oda, hogy az e- gyénlleg gazdálkodók, a termelőszövetkezetek és mindazok, akik szerződéses növénytermeléssel foglalkoznak, még ebben az évben vegyék át a részükre kiutalt műtrágyát. Így 1959 februárjáig a megye műtrágyaraktáradt még egyszer fel tudják tölteni.------------SOS-----------Ő

szi búzából még tart a vetőmagcsere

Az őszi árpa vetőmagcsereakció megyeszerte befejeződött. Amíg tavaly 29 vagon vetőmagot cserélitek ki az egyéniek és a tsz-ek, addig az idén több mint 83 vagon kiváló minőségű vetőmaggal frissítették fel a készleteket. Ez a vetésterület 25 százalékára elegendő volt őszi búzából még nem fejeződött be a vetőmagcsereakció, habár már 610 vagon vetőmagot cseréltek ki eddig, őszi búzát a

Terményforgalmi Vállalat és a földművesszövetkezetek gabona- felvásárlással megbízott telepein még mindig lehet cserélni;

éven át a békésszentandrási, a csa- bacsüdi, a gyomai, és a mezőberé- nyi községi legelőkön megfigyeléseket végeztek a talaj összetételére, az istállótrágyázás hatására és a fű hozamának alakulására vonatkozóan. Az eddigi megfigyelések alapján dr. Gruber Ferenc, az ÖRKI kutatója útmutatása szerint már most ősszel 16 legeltetési bizottság 4—4 holdas legelőgaz- dálkodásd kísérleteket állít be. A kísérletek célja: a nagyobb arányú talajjavítás hatásának lemé- rése egyes legelőterületeken. A kísérlet alapjául a csaibacsüdi községi legelőn élért eredmények szolgálnak. Ebben a községben u- gyanis a legelő talajjavítása és Istállótrágyázása előtt csak 25 kiló széna termett holdanként. A talajjavítás és az istállótrágyázás u- tán a szénahozam 7 mázsa fölé emelkedett. A csaibacsüdi eredmények népszerűsítésére hétfőn, november 10-én, Békéscsabán tanácskozásra jöttek össze a megye különböző községeiből a legeltetési bizottságok megbízottai, hogy megvitassák feladataikat a legelő- gazdálkodás tovább javítása érdekében.

rint esedékes hiteljóváírást kaptak. Mivel az 1957—1958-as gazdasági évben minden kát. hold szántóra egy mázsa műtrágya felhasználás jut és a műtrágyázás jótékonyan befolyásolta a szövetkezeti termelést, a tsz-ek 202 600 forint állami támogatást kaptak. Építettek többek között két betonistái- lót is, amely építési költségéhez az állam 32 051 forinttal járult hozzá. A békéscsabai termelőszövetkezetek az eddigi felmérések a- lapján 397 413 forint kedvezményt kaptak népi államunktól, a 30O4-e# rendelet alapján.-•* □

Tudja-e?

...hogy a felszabadulás előtt % Békéscsabai Téglagyárban tgy év alatt tízmillió kisméretű téglaegységnek megfelelő téglát és cse- reipet égettek, ma viszont ugyan, ennyi idő alatt 117 milliót állítanak elő.

...hogy 1953-ban a gyulai bölcsőde vízvezetékének szerelésére 40 ezer forintot fordítottak.

...hogy 1953-bán a Kéitegyházi Gépállomáson 550 ezer forintból szerelőcsarnokot és szolgálati lakást építettek.

...hogy a mezőgyáni művelődési otthont 1953-ban 149 ezer forint népgazdasági beruházásból építették.

...hogy Kardosból 180 ezer forint beruházásból bekötő utat kapott.

...hogy a szeghalmi óvoda átalakítására 7 ezer forintot fordítottak.

...hogy a mezőhegyes! kórházat 1953-ban 47 ezer forint állami beruházásból átalakították.

...hogy a battonyai gyermekjátszótér elkészítésére 6 ezer forintot fordítottak.

«..hogy Szarvason 668 ezer forintból korszerű szülőotthont építettek,

«..hogy Ecsegfalván 1953-ban 280 ezer forintból új óvoda épült, ...hogy a mezőberényi vízhálózat bővítésére 1954-ben 27 ezer forintot fordítottak,

...hogy a Békéscsabai Kenyérgyár építésére és berendezésére

4,5 millió forintot ruháztak be.

...hogy Kaszaperen 1954-ben 237 ezer forint költséggel kéttanter- mes iskola épült.

Mesterséges ívadékfelepífés a folyókba, a tavakba

A halászati termelőszövetkezetek az utóbbi években — 1952— 1957. között — kereken 4500 mól- zsával emelték évi halfogásukat, de ez az emelkedés elősorban a szövetkezetek fejlődéséből, továbbá a halászati eszközök és módszerek korszerűsítéséből adódott. A halállomány utánpótlásáról nem gondoskodtak kielégítően. A nemrég elkészített fejlesztési tervükben a halászati termelőszövetkezetek most kidolgozták a vizeik mesterséges ivadéko- lásánaik rendszerét. Úgy számítanak, hogy nemsokára egy hatalt. más ivadéknevelő tavat létesítenek a Keleti Főcsatorna mentén,

Püspökladánynál, egy másikat pedig a Velencei tó környékén. Korszerű berendezéssel látják el ezeket a tavakat, ahol majd a leg* értékesebb nemeshalakat: a pan* tyot, a süllőt, a keosegét, a márnát és a harcsát akarják elszapo- rítani. A két — együttesen ötszáz holdnyira tervezett — halszaporító és ivadéknevelő tó segítségével a természetes vizek évi halhozamát egészen rövid idő alatt, legalább kétezer—háromezer mázsával növelik majd, s egyúttal ellensúlyozzák a vízkivételek és vízszennyeződések miatt bekövetkező állománypusztulást-,