Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-11 / 266. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. november 11., kedd Emlékezzünk a múltra I egutóbb 1953-ban választot- " tunk országgyűlési képvise­lőket és 1954 őszén tanácstagokat. Az eltelt évek eredményei és ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy dolgozó népünk bizalma, szeretető nem bizonyult hiábavalónak. Képviselőink, tanácstagjaink álta­lában beváltották a hozzájuk ffl- Eött reményeket, sőt jelentékeny számmal olyanok is akadtak, akik lelkes, odaadó munkájukkal ki­magasló eredményeket értek el, és nagymértékben elősegítették a városunk előtt álló gazdasági, po- 1 litikai és kulturális feladatok vég­rehajtását. Most ismét választásra készü­lünk s nem árt, ha visszapillan­tunk a múltba, hogyan is válasz­tott az úri Magyarország. A ma­gyar választójogi rendszert vizs­gálva megállapíthatjuk, hogy azt a burzsoá választójog korlátái Jellemezték. Sőt a társadalmi ha­ladásban elmaradott feudál-kapl- talista Magyarországon még akkor Is a nyílt szavazásos rendszer dí­vott, amikor a nyugati országok­ban már kiharcolták a néptöme­gek az általános és titkos válasz­pún riszt vegyenek, azonban úgy látom, hogy jórészt azért tartóz­kodnak tóle az emberek, mivel szégyellik a felnőttek vizsgáját. Azonban csak most látom, hogy mekkora hatalom áll kezében egy főszolgabírónak, ha ilyen alka­lommal ügyesen, tapintatosan a- karja népét (?) kezelni, hiszi ezer olyan módja van erre, hogy a pasast (!) a vizsgától visszataszít- ■ sa akár azért, mivel nem tudja igazolni korát, adóját, foglalkozá­sát, akár azért, mivel nem felel meg azoknak a követelmények­nek, amik alapján az elnöklő ál­landóbizottsági elnök — a főszol­gabíró — őt vizsgára bocsáthas­sa, kinek határozata e kérdésben végérvényes. S a nálam jelentke­zők közül bizony, be kell valla­nom, sokat utasítottam vissza (pl. Öcsödön 34 fő közül 32 főt) olyait, kikről már eleve jól tudom, hogy ügyünket veszélyezteti.., Szóval, én úgy látom, hogy nagyon kevés­sel fogja szaporítani ez az új tör­vény a választók — Illetve a sza­vazattal bírók számát, hacsak ké­sőbb, az összeíró küldöttségi el­nök előtt nem fognak még jelent­tójogot. Akár az Osztrák—Magyar Monarchia, akár a Horthy-fasisz- ta rezsim választójogi rendszerét nézzük, láthatjuk, hogy rekesz­tették ki a dolgozó tömegek mil­lióit a legalapvetőbb polgári jog gyakorlásából. A választójogosul­tak' köréből a korhatár megálla­pításával (férfiaknál 24, nőknél 30 év) zárták ki a felnőtt fiatalságot. A munkás- és paraszttömegeket pedig vagyoni cenzussal, egyhely­ben lakással és más különféle e­kezni, mert ez o törvény megen­gedi, de én nem nagyon adom ezt tudtukra. Nem kell minden ilyet a csimbóknak (!) orrára kötni. Annyi bizonyos, hogy én erősen kezeltem őket (!) és nagyon csa­lódik az a tisztelt ellenzéki úr, aki azt hiszi, hogy ezzel az eljárással talán jobban fogja embereit ma­gához hódítani, mert itt arra is volt gond, hogy az emberek gon­dolkodásmódját, s politikai maga­tartását megtudjam!!" a vármegyei törvényhatósági bi­zottsági tagok kétötöde, a helyi képviselőtestületek fele a legna­gyobb adófizetőkből (virilisekből) kell, hogy kikerüljön. Nyilvánvaló, hogy Ilyen körülmények között valójában szó sem lehetett nép­képviseletről, a dolgozók érdekel­nek védelméről. \ magyar nép sohasem nyu­godott bele jogfosztottságá- ba. Legjobbjai vezetésével évszá­zados harcot folytatott az általá­nos és titkos választójogért. Kü­lönösen fellendült és élessé vált ez a harc a munkásmozgalom ki­bontakozásával. A harc élességét, a tömegek elszántságát bizonyítja az 1912. május 23.-i „vérvörös csü­törtök”, amikor már-már forrada­lomba csapott át a budapesti imm- kástömegek tüntetése, melyet a reakciós kormányzat fegyveresen vert le. A levéltári dokumentumokban olvashatjuk, hogyan fojtotta Dund- ler Károlyba — a Tanácsköztár­saság gyulai mártírjába —1913- han, egy politikai gyűlésen a szót a rendőrség képviselője, mert éles hangon bírálta a kormány politi­káját, a helyi hatósági szervek túlkapásait, a reakciós választási törvénytervezetet, amely 80 száza­lékban zárta ki a dolgozókat a po­litikai jogok gyakorlásából. A fel­szabadulás előtt csak a Tanácsköz­társaság rövid, de dicsőséges idő­szaka alatt valósult meg a maihoz hasonló demokratikus általánosé* titkos választójogi rendszer. Hazánkban a Szovjetunió által történt felszabadulásunk óta — Választási nagygyűlések megyénkben (Folytatás az 1. oldalról.) vető elve: demokráciát a dolgo­zóknak, diktatúrát a dolgozók el­lenségei ellen. Azt valljuk, hogy a közélet minden frontján szük­ség van a demokrácia szélesíté­sére, a dolgozók legszélesebb ré­tegeinek bevonására. A Hazafias Népfrontban — pártunk és munkásosztályunk vezetésével — a közélet és a termelés egységfrontján szük­ség van minden becsületes ál­lampolgár erejének összefo­gására. November 16-án nemcsak a jelöl­tekre, hanem egyben egész politi­kánkra kérjük a választó- polgárok jóváhagyó szavaza­tait: a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi mun­kás—paraszt kormány politikájá­ra, a néphatalcm további erősö­dése, a szocializmus, a béke poli­tikájára! — fejezte be beszédét Fehér Lajos. A hosszantartó tapssal fogadott beszéd után dr. Sáró András or­vos, országgyűlési képviselőjelölt szólt a választékhoz, majd a város KISZ-fiataljai köszöntötték kép­viselőjelöltjeiket, akik a gyűlés után elbeszélgettek választóikkal* Kötegyánban Frank Ferenc elvtárs beszélt a választási nagygyűlésen Vasár-nap délelőtt a kötegyánl választási nagygyűlésen Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának tagja mon­dott beszédet. — Mi volt a múltban ® hol tar­tunk ma — mondotta többek kö­zött Frank elviárs. — Békésm. 11 földbirtokosának több földje volt, mint harmincezer szegényparaszt­nak együttvéve. Ma nincsenek földbirtokosok, a föld azoké lett, akik megművelik. Eltűnt a bank- uzsora is, (helyeslés a gyűlés résztvevőiből) a demokrácia pedig a nép körében széles értelmezést kapott. Ezután a 14 év gazdasági ered­ményeit méltatta, majd a keres­kedelem forgalmának alakulásá­ról beszélt. — A Békés megyei Kiskereske­delmi Vállalat egy év alatt 1.6 milliárd forint értékű árut adott lel. De nemcsak ruhára, élelemre I telt a dolgozók keresetéből, hanem szórakozásra is. A vendéglátóipar például 360 millió forintot forgal­mazót egy év alatt megyénkben. Ha nyomorban élnénik, mint aho- gyan azt a Szabad-Európa rádió is világgá kürtőit, akkor nem jut­na egy év alatt 360 millió forint borra, sörre, pálinkára. — Az életszínvonal további ja­vulása elsősorban attól függ, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás szervezésében milyen ütemben tu­dunk előre haladni. Minden egyes dolgozó ember előtt világos, hogy a jólét fokozása a termelés szín­vonalának további javulását*- függ A falusi lakosság jólétének növelését pedig csak a szocialisi- ta nagyüzemi gazdálkodással tud­juk megvalósítani — mondotta többek között a gyűlés résztvevőd­nek Frank eivtórs. Füzesgyarmaton rőszakos, csaló módszerekkel re­kesztették ki a választójog gya­korlásából. A század elején a választója* n gosultság megszerzésénél e- gyéb feltételek mellett az írni-ol- vasni tudás próbavizsgáin is ót kellett esni a választásban részt Venni akaróknak. Idézzünk a le­véltári anyagból, hogyan is bo­nyolódtak le megyénkben ezek a próbavizsgák. Dt. Wielland szarva­si főszolgabíró úr a megye főis­pánjához küldőt levelében a kö­vetkezőkről számol be: „Méltóságos Uram! Kedves Gyula Bátyám! Nálam ez az egész vizsgapróba rém gyorsan és rapid ment, mert a hirdetmény kiadása után egy héttel már folyt a próba s ezt e hó 14-én, tegnap megkezdtem s e hó 21-én már bevégzem, lesz te­hát elég idejük letenni a próba­vizsgát azoknak, kik ekként je­lentkeztek s arra is volt már elő­zetesen gondom, hogy a mi em­bereink erről az egész új és ed­digi szokatlan eljárásról értesülve legyenek, amennyire lehet a vizs­Pnnyi azt hiszem elég ebből il9. a levélből. Az ilyen és eh­hez hasonló módszerekkel végre­hajtott, egyébként is reakciós vá- Iásztásl törvények' következményé volt az, hogy Gyulán 1869-ben a város 17 524 lakosából mindössze 1926 fő élhetett választójogával. De nem sokat változott a helyzet a Horthy-rendszer idejére sem. 1927-ben a város 25 000 lakosából 5769 fő kapta meg a szavazati jo­got. Érdemes megemlíteni, hogy a város lakosságának túlnyomó többségét kitevő ipari és mezőgaz­dasági munkásság, a földnélküli zsellérek közül mindössze 849 fő lett felvéve a választók névjegy­zékébe, míg a többi majdnem öt­ezer a vagyonos és az úgynevezett középrétegekből került M. Azt is meg kell említeni, hogy a múlt­ban nem esett egy fogalom alá a szavazati jog a választhatóság jo­gával. Volt külön aktív és volt még szigorúbb feltételekhez (kü­lönös vagyoni követelményekhez) kötött passzív választójog, ami biztosította az uralkodó osztály egyeduralmát az államhatalmi szervekben. Törvény irta elő, hogy Zászlót hontott nz István Malom pártszervezete Szombaton este zsúfolásig megtelt a békéscsabai István Malom kultúrterme: párttagok, pártonkívüliek, a malom dolgozóinak hoz­zátartozói, több mint kétszázan jöttek össze, hogy együtt ünnepelje­nek. Kovács András, a pártszervezet vezetőségi tagja ünnepi beszé­dében megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, méltatta az orosz proletariátus harcát és világjelentőségű forradal­márnak győzelmét. Az ünnepi beszéd után Vágréti László bontotta ki a párttagság nevében a pártszervezet vörös zászlaját, s meg­ígérte, hogy a zászlóhoz mindenkor hűek lesznek, becsülettel meg­őrzik. Vida Pál, az MSZMP alapszervezet titkára emlékezett meg ezután beszédében a párttagok munkájáról, arról a küzdelemről, amit az öntudatra való nevelésben, a termelés fokozásával tettek. A megemlékezés után a malom KISZ— és szakszervezete, munkásőr­sége is a Magyar Honvédelmi Sportszövetség üzemi szervezetének képviselői díszítették fel szalagjukkal a pártszervezet zászlaját és megfogadták, hogy rájuk mindig számíthat a párt. városunkban immár 14 éve — é- lünk szabadon, gyakoroljuk az al­kotmányban biztosított politikai jogainkat. Most néhány nap múl­va újból urnák élé járulnak váro­sunk választópolgárai. Ebből az alkalomból hasznos emlékezni a sötét múltra, hasznos azt összevet­ni mai életünkkel, a szocialista é- pítőmunka szerény, de előremuta­tó helyi eredményeivel. Törzsök Márton, a Hazafias Népfront gyulai bizottságának elnöke A választási nagygyűlést rövid ünnepség előzte meg. A szemer­kélő őszi esőben a párt, állami és társadalmi élet képviselői a szov­jet hősök síremlékénél helyezték el a hála és kegyelet koszorúit, majd valamennyien a községi kul- túrotfhonban rendezett választási nagygyűlésre mentek. A gyűlésen Szobek András elvtárs képviselő­jelölt szólt Füzeegyarmat választó polgáráéhoz. Beszédében a magyar munkásosztály főbb harci szaka­szait vázolta, s azt, hogy a Szov­jetunió és a baráti országok köl­csönös, testvéri segítsége révén, hogyan élt népünk szabadság ad­ta jogaival. Részletesen elmondta az ellenforradalom tanulságait a vázolta azokat az eredményeket* melyet népünk, az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kor­mány vezetésével eddig elért, és szólt a hároméves terv legfonto­sabb tennivalóiról. Szobek elvtárs beszéde után Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyej tanács elnök- szóit a megjelentekhez. Beszéd ben a tanácsok 8 éves tevékenysé­géről, az államhatalmi és állam- igazgatási szervek munkájáról emlékezett meg. WHWUWUMWWWHWiHmHWHVmWWWWW wwwwwwwwwwww MOSZKVA ahogy én láttam... VI. A nemrégiben a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság 50 aktívistá ja járt a Szovjetunióban, hogy megismerje a szovjet nép életét, alkotó munkáját, Köztük volt Szabó László, a Békéscsabai Sző­nyegház MSZBT-körének vezetője is, aki a kö­vetkező riportokban örökítette meg szovjetunió­^ beli élményeit. Sokan kérdezték hazajövete- telem óta, voltaképpen milye­nek is a szovjet emberek, mi­lyenek a szokásaiak, hogyan öl­tözködnek, milyenek az árak, hogyan vélekednek rólunk, ma­gyarokról, csakugyan olyan tiszta-e Moszkva, s valóban aranyi autó van ott? Nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni, közhelyeket mon­dani. De reflektorszerűen egy­két mondatban megkísérlem összefoglalni mindazokat a té­nyeket, melyekről meggyőződ­tem. Nem törekszem teljesség, re, hiszen ez lehetetlen. Moszk­vát megismerni, lakosságával megismerkedni nem lehet nyolc ________________________y nap alatt. De ez alatt az arány­lag igein rövid idő alatt is voltak olyan dolgok, melyeket érde­mesnek tartottam feljegyezni* A szovjet ember valóban fe­gyelmezett és udvarias. Ezt ta­pasztaltam színháziban, moziban, képtárban, ahol tömegesen for­dulnak meg az emberek. Nincs veszekedés, hangoskodás. A GUM pénztára előírt, vagy a mozi pénztáránál türelmesen várnak arra, hogy sorra kerül­jenek. Hogy külföldiek vagyunk, mondanom sem kell, meglát­szott rajtunk. Előre engedtek, a nyelvi nehézségeken készsége­sen átsegítettek, legcsekélyebb ajándékunknak: jelvénynek na­gyon örülték, s a barátság je­gyében máris írták noteszeink­be címeiket levelezés céljából* Nem láttam dohányzó nőt. Sem a Sztaniszlavszkij Színház előcsarnokában, sem az utcán, sem a mozi előcsarnokában. A szovjet ember izmosabb, erő­sebb, mint mi vagyunk. Talán az a titka, hogy igen sok főzelé­ket fogyasztanak, kevesebb húst esznek, mint mi* Nem úgy öltözködnek, mint mi. Ennek elsősorban az arány­lag sokkal hűvösebb időjárás az oka. Bár plusz 15 fokot muta­tott a hőmérő, amikor Moszk­vában jártunk, mégis nagyon erős volt a levegő. A moszk­vaiak elmondták, hogy szeptem­ber elején már fagyott náluk, s október eleje volt a „kissé Idősebb kartársnők nyara". Cipőből és ruhából még bi­zonyára nincsen olyan válasz­tók, amilyen szükséges volna, azonban most a könnyűipar erős fejlesztésén dolgoznak. Ter­mészetesen láttam itt is szűk nadrágot (nem halásznadrágra gondolok) és a nőkön tűsarkú cipőt. A kirakatok tele vannak nylon holmikkal. A nylon blúz és harisnya nagyon olcsó. Ott is van lila, kék, zöld és más, ná_ lünk is annyira divatos színű harisnya. Valami csodás anyag-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents