Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-06 / 262. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. november 6., csütörtök „Képviselők^ a Horthy-rendszep parlamentjében A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepén Gyomai nyomda Az 1935-ös választási csatározások, korteshadjáratok már januárban megkezdődtek, Gömbös Gyula választójogi reformokat tervez, amelyeket az egyes pártok vezetőivel meg is vitat, de a választójogi reformok alkalmazása egyre késik. Március elsejével a kormány gyűléstilalmi rendeletet bocsát ki, de az egyes pártok között tovább folyik a marakodás. A kormánypárt mindent elkövet, hogy győztesen kerüljön ki a választásokból. Március 20-án End- rődön csendőrsortűz dördül, hat halott és igen sok sebesült marad a főtéren. A csendőrség egy választási gyűlés szétoszlatása során használja a fegyverét, így akadályozza meg az ellenzéki képviselő programbeszédének megtartását. A belügyminiszter — Kozma Miklós — Endrődre utazik, és 100 pengőt ad a halottak hozzátartozóinak s a kormány ezzel az endrődi eseményeket elintézettnek tekinti. Április 1-én megkezdődnek az általános választások és 11-én lezárulnak a választási csatározások. Megválasztottak 245 képviselőt 8 a parlament összetétele csak any- fiyilbam változott, hogy az egységpárt 16, a kisgazdapárt pedig 10 mandátumot szerzett az egymással konkurráló politikai érdekcsoportok vetélkedése során. Az 1938. évi választójogi törvénnyel újra szabályozták a választójogosultságot és formálisan Ismét bevezették a titkos választójogot, de ez a dolog lényegén nem sokat változtatott, mert a széles néptömegek igazi képviselői nem juthattak be a parlamentbe. Az 1939-es választás politikai; hadjárata május 5-én kezdődött el. A kormánypárt Szegeden tar-; tóttá nagygyűlését, ahol a miniszterelnök, gróf Teleky Pál mondott programbeszédet. A következőket hangsúlyozta: „...A tengelyhez való viszonyunkat továbbra is a legnagyobb bensőség és a legmelegebb barátság jellemzi... Ezzel szemben sokszor hallani szerte az országban mindenfelé defe- tista hangot. Biztos lehet mindenki abban, hogy Magyarország épségét veszély nem fenyegeti. Magyarország a saját lábán áll, senkivel függőségi viszonyban nincs, nyugati határaink biztonsága pedig minden tekintetben fennáll és garantálva van...” A tények azonban egészen mást mutattak. Néhány nappal a miniszterelnök „megnyugtató" kijelentései után, Szakáts Pál, a kormány hivatalos jelöltje, Alsóná- nán, a választási gyűlésen „Sieg- Heil”-lel üdvözölte a község lakosságát. Május 14-re, az ellenzéki szociáldemokraták nagygyűlést hirdettek a Tattgrsallban. A rendőrség indokolás nélkül betiltja a a gyűlést, s a termet a nyilasoknak adja át. A náci pénzen dolgozó Nyilaskeresztes Pártot Hubay Kálmán vezeti. Vidéken, a falvakban és városokban egymás után verik szét a kisgazdák gyűléseit., Pünkösd két napján tartották a választást, s nem sokkal előtte hozták nyilvánosságra, hogy a zsidók' hetven százalékát — csupán vallásuk miatt—nem engedik az urnákhoz. 1939-ben a lakosság száma 9 257 185 volt s a választásra jogosultak száma viszont alig haladta meg a 3 milliót. Az egész ország eser.dőrsége, a rendőrség és jelentős katonai e- rők megmozdulása mellett zajlott le a kétnapos választás.. Végeredményként a Magyar Élet Pártja továbbra is kormánypárt maradt, mert a mandátumok 69 százalékát kapta. A nyilasok és a szélsőjobb- oldal 17 százalékot kapott. A képviselők között 4 herceg, 50 gróf, 16 báró és 39 vitéz volt. Megválasztottak 59 nagybirtokost, 40 ügyvédet, és az akkori statisztika szerint 3 földművest és 3 ipari szakmunkást, A kormánypárt képviselői között szerepelt a hírhedt fasiszta, Reményi-Schneller és J üresek. Megválasztották Bonczos Miklóst, gróf Károlyi Viktort, vitéz Magasházi Lászlót. Hóman Bálintot, Tasnádi Nagy Andrást, a fasiszta gróf Takách-Tolvay Józsefet, Kun- dér Antalt, Zsindely Ferencet, Ivádi Bélát, vitéz Bobori Györgyöt, gróf Csáky Istvánt, Darányi Kálmánt és természetesen a „Szegedi Gondolat” egyik megteremtőjét, Teleki Pál grófot. A díszes társaság között helyet foglalt a háborús bűnöc vitéz Imrédy Béla, s a fehérterrorista Csicsery-Rónay István. A nyilasok megválasztott képviselője lett Szálasi későbbi helyettese, SzöHősi Nasziuhác, Meskó Zoltán, Budinszkl László, Csia Sándor, Meizler Károly, Hubay és Rajniss Ferenc. Természetesen mandátumot kapott a tömeggyilkos csöndőrpribék, vitéz Baki László is. A nyilas arisztokráciát Serényi gróf, Teleki Mihály gróf és Széchenyi Lajos gróf képviselte. Az 1939-es Országgyűlési Alma- nachból vett adatok bizonyítják, hogy g, fclsaházbajj 8.8 földbirtokos ült. Élükön a Hab*burg-Lo- tharingiai család teljes korú férfi tágjai: Albrecht' 'Sír. herceg, József kir. herceg, József Ferenc kir. herceg és őket követően „az örökös jogú főrendi családok” tagjai: két herceg, 30 gróf, egy őrgróf és tizenkét báró. A pénzarisztokráciát a felsőháziban 21 nagyiparos, nagykereskedő, elnök igazgató és bankvezér ((Goldberger Leó, Cho- rin Ferenc, báró Kornfeld Móric slb.) képviselte. Negyvenöt közigazgatási főitisztviselő (pl. Tö- reky Géza, a Kúria elnöke, akinek kezéhez a munkásmozgalom számos mártírjának vére tapad) és a különböző felekezetek 42 püspöke és főpapja foglalt helyet még a felsőházban. Természetesen, minden választás a csendőrség és az egyéb karhatalmi- erők segédletével történt. Sok esetben maga a miniszterelnök végezte el a csendőrség és a karhatalmi erő elosztását, hogy mindenképpen biztosítsa a kormánypárt győzelmét. Hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak a csendőrségnek, arra fényt vet az is, hogy például Klebelsberg Kunó így szólalt fel a választások előtt az egyik parlamenti ülésen: ....A nagy csata a falvakban le sz. Csendőrségi közeg legyen minden járásban a meg nem engedett agitációmk már gyökerében való elfojtása céljából.” A választási elnökök a választás napjára bizonyos számú rendőr, csendőr és katona felett szabad kezet kaptak, hogyha esetleg a nép szólni, vagy mozdulni merészelne, akkor a választási ehiök, hogy „rendet” teremtsen, „rendelkezik — mint ezt az 1925, XXVI. te. leszögezi — a közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres érövéi a választási székhely, illetőleg említett választókerület e- gész területén..." A belügyminiszter 1931-ben titkos levelet küldött a főispánoknak és így rendelkezett: „...Ha pedig a törvényhatósága részére v rendelkezésre bocsáj- tot karhatalmon felül elhárít- hatatlanul szükségessé válnék további katonai karhatalom igénybevétele, úgy méltóságod forduljon távbeszélőn hozzám...” Ezek a tények és adatok azt bizonyítják, hogy a Horthy-rend- szer ideje alatt az országgyűlési képviselők a kizsákmányolok érdekeit képviselték. A választási törvények szinte lehetetlenné tették, hogy az önkormányzati szervekbe munkások, dolgozó parasztok, va.gy más kisemberek kerüljenek. Kovács Jenő ----------■ C ■---------F eldolgozzák a magyar szakszervezeti mozgalom történetét A Szaktanács Elnöksége legutóbb határozatot hozott a magyar szakszervezeti mozgalom történetének feldolgozására. Már megkezdte munkáját a háromtagú kutatócsoport, amely összegyűjti a szakszervezeti mozgalomra vonatkozó dokumentációs Írott anyagot. A szakszervezeti mozgalom történetét kidolgozó munkaközösség tagjai sokoldalúan kommunista bírálatot alkalmazva igyekeznek elkészíteni a munkásság éleiének és harcainak hiteles történetét. Több mint ezer forrásmunkát használnak fel és igen sok öreg munkás tapasztalatait kérik ki a háromkötetes mű elkészítésekor. Az első kötet, amely az 1848—1919- es időszakot örökíti meg, előreláthatólag 1961-ben jelenik meg. A nyomda dolgozóinak, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának előestéjén a járási művelődési otthonban rendezendő nagygyűlésen vesznek részt, ahol Putnoki Gyula, az MSZMP járási bizottságának titkára, mond ünnepi beszédet. Az ünnepség után az úttörők és a gimnázium tanulói kultúrműsort adnak. Békéscsabai Kötöttárugyár Ma délután 2 órakor az üze ml kultúrteremben emlékeznek: meg a kötöttárugyáriak az orosz proletariátus i»"gy győzelméről. A dolgotsfti előtt Orbán György főművezető mond beszédet. Békési Kosáripari Vállalat Külön ünnepséget az üzemben nem tartanak. A vállalat dolgozói ma este a járási művelődési otthonban hallgatják meg Csatári Bélának, az MSZMP járási bizottsága titkárának ünnepi beszédét. Békéscsabai Ruhagyár November 7-én, délután negyed háromkor a gyár kultúrtermében gyűlnek össze a dolgozók, amikor Vá-gl János párttitkár méltatja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét. Az ünnepi beszéd után rövid kultúrműsor lesz, majd a harmadik negyedévben végzett munkáért jutalmakat osztanak szét a dolgozók között. Ezt követően szombaton — szintén a gyár kultúrtermében —• az üzem munkásai disznótoros vacsorán vesznek részt. A vacsorára két szovjet katonát is meghívtak. Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére az üzemben október 1-től munkaversenyí szerveztek s november 1-től forradalmi műszakot tartanak. A versenyben legjobb eredményt elért do’ gőzök között november 9-én 3800 forintot osztanak ki. A szovjet proletariátus győzelméről november 7-én, műszakváltás után emlékeznek meg. Három gyulai üzemben November 3-tól 8-íg a Gyulai Húsipari Vállalatnál forradalmi műszakot tartanak. Minden üzemrész felajánlást tett a minőség javítására, az áru gazdaságosabb előállítására. A verseny eredményét termelési tanácskozáson értékelik, amikor 5 ezer forint jutáimat osztanak ki. >November 7-én, délben az MSZMP üzemi szervezetének titkára rövid ünnepségen méltatja a forradalom jelentőségét., w A Tejporgyárban ugyancsak 7-én délután tartják meg az ünnepséget, s a november 7-e tiszteletére kezdeményezett munka verseny eredményét ekkor ismertetik a dolgozókkal. A Harisnyagyárban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indító-1 munka verseny eredményeként 90.6 százalékról 92 százalékra javult az I. osztályú áruk aránya. IWWVWVWWVWWVWVWWVWWWWVWWyWW»VW\MWWASAWW\A«AWU MOSZKVA ahogy én láttam... H. A nemrégiben a Magyar-Szovjet Baráti Társaság 50 aktivistája járt a Szovjetunióban, hogy megismerje a szovjet nép életét, alkotó munkáját. Köztük volt Szabó László, a Békéscsabai Szőnyegház MSZBT-kárének vezetője is, aki a következő riportokban örökítette meg szovjetunióbeli élményeit. Éjjel utaztunk keresztül a Kárpátokon, nem láttam semmit Elhagytuk Tamopait, szerda délelőtt van, fél tíz felé jár r idő és vonatunk órákig fut a végtelen orosz síkságon. Délután fél kettőkor egy szimpatikus nevű kis állomáson állunk: Zsmerinka a neve. Már érzem az ukrán ízt, tudatomban még nincs betvnp, de ez a név, Zsmerinka, eszembe juthatja az orosz verseket, novellákat, festményeket. Zsmerinka, Zsmerin. ka, olyan régi ifjúságom ize van ennek a szónak, 'nagyon eilágyultam. És a nap süt, plusz 17 fok van, a gyapjúholmik, nagykabátok régen lekerültek. Olyan szelíd ősz van, hogy szinte tavasznak érzi az ember. Közben oroszul tanulunk, nehezen jár rá a nyelvünk. Zdravsztvujtye, szpa_ sziba... druzsba... Druzsba... barátság, ez könynyen megy, mi a barátság követei vagyunk. Este fél 7 van, amikor Kijev- be érünk. Nem tudjuk, csak sejtjük, hogy hatalmas pályaudvara lehet. — A második világháborúban sokat szenvedett ez a város, voltak utcái, melyeket a földdel tetek egyenlővé a fasiszták, egymilliónyi lakosa van, Ukrajna fővárosa — mondja Gizi, s mint kis nebulók, csendben fta'lgatjuk. Földrejztanámő, sokkal többet tud nálunk. Belénk még csöppenik ént adagolták a tudományt, belé már öntötték, öszii- lőfejű, kemény munkásarcok figyelik minden szavát. Szemináriumunkat Marianek Ferenc elvtárs, az MSZBT hivatalos „utimarsallja" zavarta meg egy kellemes hírrel. Figyelmet kért, (azonnal megkapta) és beje’entette, hogy vacsora után rubelosztás lesz. Három darab, szinte lepedőnagyságú bankót kaptunk tőréi Nyezsin, Kcxnotop, Brjanszk, Szuíhinyicsi állomások és erdő, erdő, százkilométereken keresztül. Hűvös reggelre ébredünk. Csü örtök van és 8 óra. Erre már igaki ősz van. A rádió közli, hogy késésünk nincs (nem hittem el) és menetrend szerint futunk be a moszkvai pályaudvarra. M szkva, Moszkva, Moszkva — csattogja a kerék, dobogja a szívem, a vérem, az agyam, daléba az erdő, az avar, minden. Élved a gondolat és ébred a remény, sűrűsödik a vérünk, kipirul az arcunk. És én még ilyet nem láttam, pedig rövidesen negyven éves leszek, két és fél napos utazás után a csőt)—moszkvai vonatunk 1958. október 9-én. csütörtökön, pontosan 10 20 órakor, osv perccel sem h»m»tább very 1, teőb)>, az MSZBT ötveaj aVivistá’ával megérkezett Moszkvába. Hotel Natíonol Szállodánknak ez a neve és a Kremllel szemben van bal kéz fe’fll. egy kicsit előre a Hotel Moszkva, melyet éppen All— ványerdő vesz körül, mert márvány!» Dokkal burkolják he. Szállodánk nemzetközi szái'ó; Angol, cseh. n.agyar, német szavak röpködnek a levegőben, mert a fö'dszimten székel a szovjet TRUSZ, az TNTTT- RISZT, Hírlapbolt, ajándékbolt,
