Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-04 / 260. szám

1968. november 4.. kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 A iniiiik;í*o*%tiíly iijfie is... A GYÁRAK államosítása ÓTA eltelt tíz év alatt megterem­tettük hazánkban a szocialista i- part. Méghozzá olyan szocialista ipart, melyre minden elbizako­dottság nélkül büszkék lehetünk. A Brüsszeli Világkiállítás is ezt bizonyítja, ahol műszeriparunk, szerszámgép-iparunk valósággal remekelt. A nyugati országok kép­viselői is kénytelenek voltak elis­merni, hogy a magyar ipar nem­csak nagy léptekkel haladt előre az utóbbi tíz évben, hanem sok te­kintetben méltó vetélytársa lett egyik-másik nyugati ország egy helyben topogó iparának. Tudott dolog az is, hogy Diesel elektro­mos/ mozdonyaink, Ikarusz autóbuszaink, Pannónia motorke­rékpárjaink már világmárkaként ismeretesek jó néhány országban. .Ebből következik, hogy nemzeti jövedelmünk tekintélyes részét is . iparunk adja, melyből új gyárak, üdülők, kórházak, iskolák, napkö­zi otthonok, kövesutak, kultúrhá- zak stb. épülnek. Iparunk ilyen rohamos fejlő­désének egyetlen magyarázata, hogy hazánkban szocializmust é- pítünk és már évekkel ezelőtt szocialista alapokra helyeztük ü- zemeinket, gyárainkat. Ebből kö­vetkezik az az alapvető tény, hogy iparunk minden tekintetben terv­zdálkodást folytat. A tervgaz- »^ilkodás az alapja elsősorban an­nak is, hogy iparunk néhány év alatt ilyen nagyarányú és tervsze- . rű fejlődést ért el. DE HOL TART MEZŐGAZDA­SÁGUNK — kérdezik ipari mun­kásaink igen gyakran az utóbbi hónapokban — és mit mutat az ■ ország arculata? őszintén szólva furcsa k.ép„ tárul elénk. Egyik ol­dalon a szocialista nagyipar, má­sik oldalon a jórészt ma is szétap- n rózottj nadrágszíj parcellákon a- lapuló kisüzemi gazdálkodás. Pe­dig a munkásosztály sokat tett és tesz jelenleg is a mezőgazdaságért és azért, hogy az annyiszor emle­getett falu és város közti különb­ség végleg a múlté legyen. Hogy ’ ik néhányat említsünk a legjel. ízőbbek közül. A munkásosz­üy keze nyomán jöttek létre a '"'epállomások. Hogy mit jelente­nek a gépállomások a falun, az ma már a parasztság előtt jól is- • mert. Később a főváros ipari mun- • kásái közül többen megyénkbe is • lejöttek, hogy közvetlenül segít- ■ sék a termelőszövetkezetek és a • gépállomások munkájának szer- • vezését. irányítását. * m De lépjünk tovább. Ma már csaknem minden községben ki­gyulladt a villany. A kisebb köz­ségeket is autóbuszjárat köti ösz- sze. De hosszan lehetne sorolni az ipar közvetlen segítségét, mely mind-mind azt bizonyítja, hogy a munkásosztálynak igenis ügye a falu és a város közti különbség végleges megszüntetése, ügye, hogy a mezőgazdaság olcsóbban termeljen, ami csak a mezőgazda­ság szocialista alapiokra való he­lyezésével oldható meg. HOGY MIT TETT vagy mit tesz piarasztságunk egy része az i- pari munkások segítségének vi­szonzásául? őszintén szólva: nem sokat. Lépten-nyomon lehetett hallani néhány hónappal ezelőtt egyénileg gazdálkodó parasztok­tól, hogy kevés fürdőkádat, mosó­gépet, kerékpárt, motorkerékpárt gyárt az ipar. Amikor megkérdez­tük az ilyen kritikusoktól: ő mit ad a néhány holdas parcelláján termett búzán, kukoricán kívül az országnak — mely sokszor saját szükségletét is alig fedezte—-/er­re legtöbb esetben nem kapunk választ. A munkásosztály — mint ed­dig — ezután is segíti a parasztsá- got mezőgazdasági gépekkel, mű­trágyával és sok egyéb mással, mert érdeke gyáriparunknak, az egész országnak, hogy több búza, kukorica és ipari növény terem­jen. Csak így lehet elképzelni, hogy falun és városon egyaránt tovább növekedjék az életszínvo­nal. Ennek azonban van egy igen alapvető feltétele: a nagyüzemi gazdálkodásra való fokozottabb áttérés. Ml tagadás, joggal türel­metlenkedik az ipari munkásság és mondogatják az utóbbi hóna­pokban: nem lehet sokáig egyik lábbal a tervszerűen gazdálkodó szocialista nagyipar, másik lábbal p>edig a szétaprózott, tervszerűt- leniil é« jóval kevesebbet termelő kisparcellák talaján állni. Ez az, ami a munkásosztályt, az ország vezető osztályát, mint a paraszt­ság szövetségesét foglalkoztatja. NEM ARRA GONDOL az ipari munkásság, hogy máról holnapra válassza parasztságunk a szövet­kezeti életet — noha már néhány év azért eltelt az első termelőszö­vetkezetek megalakulása óta. Azt azonban elvárja joggal — mint szövetségesétől —, hogy az eddi­gieknél gyorsabban cselekedje­nek. Termelőszövetkezeteink leg­többje — a munkásosztály köz­vetlen. segítsége nyomán — jól gazdálkodik. Ezt bizonyítja az is, hogy ebben az évben — bár az időjárás eléggé kedvezőtlen volt — termelőszövetkezeteink két és fél—három mázsával több búzát termeltek holdanként, mint az egyéni parasztok. Az ipari munkások segítsége és áldozat- vállalása az is, hogy ma már a tsz-tagok SZTK-biztosítottak, a munkából való kiöregedésük ese­tében pedig nyugdíjat kapnak. Ha egyéni parasztokkal beszél­getünk, elmondják? több és jobb iparcikket akarnak látni az üzle­tekben és olcsóbban. Igen, ezt a- karja a párt és a kormány is.Per- sze ahhoz, hogy több, jobb, de kü­lönösen olcsóbb áruféleség érkez­zen gyárainkból a falusi földmű­vesszövetkezetekbe, áruházakba, a parasztságnak is feladata van. Először is be kell látnia: csak ak­kor jogos ez a követelés — mely ugyan reális igény —, ha a ma még egyénileg gazdálkodók is ki­lépnek szűk parcelláik közül és belátják: magukért, gyermekei­kért és ezért a társadalomért ne­kik is többet kell tenni, másként nagyüzemi módon kell gazdálkod­ni. Mert ha a munkásosztályhoz felsorakozik parasztságunk, gyor­sabban jutunk el a közös célhoz: a szocializmushoz. A munkásosztály, a parasztság s az egész ország ügye ez. Balkus Imre Szakemberek az élvonalban A Békés megyei mezőgazdasági szakemberek egyre gyakrabban találkoznak a TIT békéscsabai klubhelyiségében. Legutóbb meg­beszélték a jövő évi munka irány­elveit és megbízták az agrárszak­osztály vezetőit a munkaterv ösz- szeállításával. A vezetőség már e- leget tett a megbízatásnak és kellő megfontoltsággal, nagy kö­rültekintéssel elkészítette a prog­ramtervezetet. E tervezet arról ta­núskodik, hogy mezőgazdasági szakembereink magukévá tették pártunk mezőgazdasági politiká­ját és annak eredményesebb meg­valósítása érdekében az elkövet­kező hónapokban aktív munkát vállalnak. A mezőgazdasági szakemberek vállalják, hogy tudásukat, tapasz­talataikat a tél folyamán külön­böző szakelőadásokon átadják a tsz-ek tagjainak, és az egyéniek­nek. Népszerűsítik majd a legú­jabb növányterwesztési .és.állat- tenyésztési munkamódszereket, s a nagyüzemi gazdálkodást. Az e- lőadások megtartására mSr" ed­dig több mint 60, nagy élettapasz­talattal rendelkező, köztiszteletben álló mezőgazdasági szakember je­lentkezett. Ugyanakkor a szakosz­tály többi tagja — mintegy 40 jól képzett gyakorlati okleveles gaz- dász — védnökséget vállalt 40 gyengébben működő termelőszö­vetkezetért. Beszédes adatok Békés megye fejlődéséről Összeállította a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága vni. Alkotmányunk az ország min- , pedig az év folyamán 603 000 den dolgozója számára biztosítja könyvet kölcsönzött a megyében, a művelődéshez való jogot. Ezt a célt szolgálják a területi nép­könyvtárak, valamint a különfé­le üzemi és szakszervezeti könyv­tárak is. A felszabadulás előtt a megyében mindössze 30-60 könyv­tár volt. A Békéscsabai Városi Könyvtáron kívül a könyvtárak túlnyomó része gazdakör! vagy ipartestületi könyvtár volt. A vi­déki könyvtárak könyvállománya néhány ezer kötet, kölcsönzési forgalmuk pedig az 1930-as évek­ben mindössze 5-600 kötet volt é- vente. A felszabadulás után • Bé­késcsabán újjászervezték a városi könyvtárat, és a könyvtár anya­gát a nagyközönség részére is hoz­záférhetővé tették. A könyvtárak könyvállományának kiegészítése és a népszerű irodalom anyagával való ellátása, a vándorkönyvtá­rak, vándorládák szervezése óriá­si fellendülést eredményezett. 1947—48-ban már napi 9—140 kö­tet volt a kölcsönzési forgalom. 1949-ben az országos könyvtári központ létrehozta Békéscsabán, Gyomén az első körzeti könyvtá­rakat. Az ezt követő években szer­vezték meg a falusi népkönyvtá­rakat. 1952-ben már 126 népkönyv­tár működött a megyében 17 000 olvasóval és évi 288 000 könyvet kölcsönöztek. Az ötéves terv ide­jén kiépült a megyei, járási és fa­lusi népkönyvtár hálózat, amely biztosítja, hogy a dolgozók és az ifjúság részére tudományos, szépircSaImi;!ft‘4¥jüfiági‘ jtüüyVék rendelkezésre álljanak. Állami k"i i'fitfté,ii<»v ifj&y. '■ Jtii* költségvetésből és a tanácsok hoz­zájárulásából 1957. évben mintegy 270 ezer, 1958. évben pedig közel 370 ezer forintot fordítottak új könyvek beszerzésére. 1957. évben már 163 népkönyvtár működött, a könyvállomány elérte a 189 ez­ret, a 30189 beiratkozott olvasó Nemzetiségi községeinkben Méhkeréken, Kétegyházán, Batto- nyán, Eleken, örménykúton, Me- zőberényben, Nagybánhegyesen stb. a helyi nemzetiségi lakosság számára nemzetiségi (román, dél­szláv, szlovák és német) nyelvű könyvtárak is a lakosság rendel­kezésére állanak. 1958. évben Bé­késcsabán a megyei könyvtárban is idegennyelvű könyvtár alakult, amelyben orosz, szlovák, német, francia és angol nyelvű könyvek állanak az érdeklődők rendelkezé­sére. A területi népkönyvtár-há­lózaton kívül az iskolák, intéze­tek és különböző szakszervezetek több tízezer kötettel rendelkező könyvállománya is telj.es egészé­ben a dolgozók és az ifjúság ren­delkezésére áll, a népünk művelő­dését szolgálja. A felszabadulás előtt két múze­um volt a megyében. Gyűjtemény­állományuk kevés volt, felszerel lésük hiányos. Az ötéves terv fo­lyamán a megyében ötre emelke­dett a múzeumok száma. Nagy összegű állami támogatással a gyulai várban és a megye többi részén végzett ásatásokból nem­zetünk történetére vonatkozó rendkívül értékes gyűjteményállo­mány került a múzeumok kiállí­tásain befnutatásra. Múzeumaink tájtörténetileg és tudományosan összeállított értékes természettu­dományi, néprajzi, régészeti és képzőművészeti anyagból álló ki- alíításáin megyénk lakossága megismerkedhet nemcsak a Körö­nök mentének történetével, hanem a kiállítások országos vonatko­zásban is hozzájárultak népünk életének a honfoglalástól napja­inkig terjedő történetének meg­ismeréséhez. A gyulai múzeum­ban értékes gyűjteményt találunk Erdély és a szomszédos Temesköz történelmére vonatkozólag is. Tizennyolcezer forintos társadalmi munkát végeztek a szeokalmi-érmeltéki választó körzet tagjai A múzeumok anyagónak gyarapodótót ét az érdeklődé« növekedését az alábbi számadatok bizonyítják: Gyűjtemény darab Kiállítások száma Látogatók száma 1953 év végén 17 582 18 27 280 1957 év végén 29190 25 45 480 (Tudósítónktól) A tanácstagi jelö­lések alkalmával Szeghalom községben a 40-es körzet tagjai Faludl Géza etvtár- sat, a községi tanács vb-titkárát jelölték továbbra is tanács­tagjuknak. A körzet tagjai azonban » je- lő'és után nem men­tek mind lárt haza, hanem Patkós Pál, Pásztor István és a többiek javaslatára kérték, hagy közel 30 éve húzódó kérésüket szeretnék, ha meg­hallgatnák a vezető emberek. Ml ts ez f kérés? .tárdák javítása, kút környékének rendbe­hozása, vízelvezetés, villamosítás, amire ed'Mg bizony nem ke­rülhetett még sor. E!- moTUl'ák azt is, hogy iárs3<lalmi munkával segítenek, csak kap­ják meg a támoga­tást Kérésüket télie­sítettek. Vasáman már össze is fogott 77 ember a iárdotapok kiszállításához. Az a_ lapot előkészítették és egy szakember irá. nyitásával mintegy 5500 forintos társa­dalmi munkát végez­tek. A kút környékének a reodbrhozására is megkapták a segítsé­get és ott szorgalmas­kod ott mindenki, aki csak tehette. A bejá- réútat megjavították, áteresz-e-öveket tet­tek le, a kút környé­két betonozták, a pocsoiyás vizet elve­zették. A gyermekek szá­mára is szeretnének egy kis örömet sze­rezni és játszóteret énítenek. Azonban ehhez pénz Is kell! A körzet tagjai nem so­kat gondolkodtak, hanem gyűHést indí­tottak mázuk közö‘t és a besz-dett 1500 forintos összeghez 8000 forintos társa­dalmi munkát adnak. Az asztalosok a hin­tát, a kőművesek a homokozót, mig a többiek a földet ula- nirozzák, lesz, aki a virágokat ülteti és így J A gyUial Elkel Ferenc és a saeretnék jövő év má_ • késcsabai Munkácsy Mihály má­jus 1-én már át is ad-I , , , • zeumokon kívül szépen gyarapo­n a J ie a i dik az orosházi Szántó-Kovács, a gycfmeiwioicK. ■ • szarvasi Tessedik és a békési télA folyamán*1 *végzik ; *özségi MÚzeum 8^«”^ «' el 450 méter körzet-■ loínanya lS‘ ben. A viz elvezetésé- j Az életszínvonal emelkedésének ről sem feledkeztek: általános jellemzője a rádióelófi- meg és most azt fe: 2et^lt számának állandó növeke- megoldják. . A felszabadulás előtt úgy­A választókerület; szólván csak a kiváltságosaknak apraja^nagyja kint j rádiókészülékük. Ma már a volt és segített. A • Rákóczi Termelőszö- ■ "*■" ........** v etkezet tagjai sem; vonták ki magukat • ebből a szén munka- j bél és amikor csak; tehették, mindig ott : voltak, horv a szeg- : halmi-érmel’éki 40-es £ körzet tagjai a mer- | kezdett munkát minél j előbb befelezhessék. T legtávolabbi falvak és a tanyavilág lakossága is rendelkezik rádióval/ A fejlődést az alábbi számok szemléltetik: összes rádióelőfizetők száma 1953. év 1957. év 40 163 74 732 Az összes előfizetőkből 63 295 fa­lusi előfizető, 13 354 a vezetékes rádióra előfizetők száma. A veze­tékes rádióval ellátott települé­sek száma 1957j év végén 21-re emelkedett/ JÓKAI SZÍNHÁZ Békéscsabán, ma, 4-én, kedden este lél Munkájuk, összefogó- £ 8 /■„bor­suk eredménye, ho-y £ ELVESZEM A FELESEGEM (Szelvény-bérlet.) Előadás után autóbuszjárat. rövid idő a'att 18 000 j forint értékű társa, j daimi munkával sok S olyan munkát végez- 5 tAjelöadAS tek el, melyek meg- ■ . . . . , .. . ... ­valósítására csakí Qyomán ma> 4'en’ kedden fél * 1959-beti került volna • 6rakor: sor. i ROMEO ES JOLI A BÉKÉS MEGYEI \ÉPf JSAG Az MSZMP Békés megyei Bizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottsága Szerkesztőség: Békéscsaba, Jó-sef A. u. 4., I. em. T.: 22—96, Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. T.: 10—21/ Terjesztik a Békés megyei postahivatalok. Előfizetési díj egy hóra: 11. —Ft/ Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. Békés megye: Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba. Felelős nyomdav.: Kendra György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents