Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-28 / 281. szám

1958. november 28., péntek BRKfiS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 „Traktor kéne, János...“ Látogatás egy brigádszálláson Egymásnak adják a kilincset a Szarvasi Gépállomás békésszent- andrási brigádszállásának irodá­ján. Bent, a jó melegben Bencsik János ül az asztal előtt, s jegyzi a betérők kívánságait... öreg mamóka áll éppen a fél- szemű brigádvezetővel szemközt, aki mosolyogva kérdezi: — A többi földet ki szántotta...? — Nézd csak! Ügy csinál, mint­ha nem tudná, hogy a többit is a traktor...! leszerződtem én még tavasszal... — Igen. de most ősszel! Szán- totfa ezt ló is... — Menjen már! Tudja, hogy mennyit« szeretem a traktor- munkát! Jobban, mélyebben szánt az, mint a lő, nagyobbra nő ben­ne a krumpli is... — Jól van, Brena néni. Szóval 400 ölre rendeli a traktort. — Rendben van, majd oda- Jcüldjük az egyiket.. Már nyílik újra az ajtó, a nyolcholdas Gazsó József lép be. — Jónapot! — Adjonistem, Gaz,só bátyám! Foglal jón helyet...- Hová, ebbe a bírói székbe* — Oda hát, nem kell érte Öt liter boat fizet ni... Ezt mcigmosolyagják mind a ketten. Azelőtt tudniillik, aki eb­be a székbe ült, előzőleg öt liter bort fiaeteti, a község elöljáróinak. Nem mostanában, még a régi vi­lágban, amikor ez a szék valójá­ban a békósszentandrási bíró trónusa volt. Néhány éve, mielőtt felállították-.,g£t a községi brigád- ízáüásit az egyéni gazdák kérel­mére, hogy ne kelljen traktor Ügyben Szarvasira gyalogolniuk, fcétytaóget kellett keresni. Ez nagyroeheaem sikerült. Aztán bú­tordarabok is kelletlek, egy-kéi %, asztal legalább. Esteit meg- zése még nehezebben ment. Végre is valakinek eszébe jutott a lomtárban heverő régi bírói szék, hát odaadták Bencsiltéknek. Szá­mos anekdóta maradt fenn erről a székről, melyek a benne ülő­nek, ha idevalósi volt, önkén tele- »ül is eszébe jutottak. De Gazsó gazda ezúttal sietősen átsiklott az emlékezésen. — Vontató kéne, Bencsik. elv­társ... — Máris?... —- Ráér reggel is. Gyi Icttfaáptéláni bemutató — De csak holnapután reggel tudom küldeni. Most a tsz-nek dolgozik. Trágyát head. — Nekem is azért kéne... Hát jó, akkor holnapután. Egy egész napra küldje hozzám... Rendben van... —- No, akkor áldás békesség... — Meg jó bor! — köszön, átvé­ve a végszót Sinka Antal a köz­ség híres borivója. Szintén szán­tain! jött... — Komám, — mondja Ben- csiknek — ki dolgozik kint a csksóí részen? — LisSria — feleli a brigádveze­tő, — de estére mér végez. — Nagyon jó. Három holdat keltene nekem is szántani. Reg­gel küldd majd hozzám... Akár meg is köthetjük a szerződést... — No, akkor... három hold mélyszántás,., itt írd alá... Két fertályárát sem töltöttünk a brigádszálláson, s a fentieken kívül még hárman keresték fel gépimunka rendelések miatt Ben­csik Jánost... — így megy ez nap mint nap — mondja Bencsik — arca sincs időm., hogy a gépekhez menjek... Tegnap 10 hold szántásra, ma délig négy és fél holdra kötöttek szerződést az egyéniek. Szeretik a traktorszántóst, mint ahogy Bre­na néni mondta, mert többet ér a két lóval való kínlódásnál... Ez a 1* gépegységből ás 38 trakto­rosból, segédvezetoből és szerelő­ből álló brigád csaknem teljesen az egyéni, gazdáknak dolgozik. A község határában 9808 hold a szántó, s az éves tervből — bete- számítvia a szállításokat, eséplést stb. — eddig 8968 monmálhold munkát végeztek. Tóth László traktoros 96 százaléknál tart az éves Tervben, Bencsik József Ke­ton® pedig már befejezte. — Nehéz, nagyon nehéz előre­haladni — folytatja a brigádveze­tő. — Nézze — mutatjla a rende­lési könyvecskét — alig akad, akd egy holdon felül szántat. Csupo 400, $00, 800 öles rendelések örökké mozogni, forogni kell a traktornak. A 105-öe DT-nek e- miatt 150 %-os az üzemanyag- fogyasztása, de a többi traktor is mégegysaer annyit felszántana, ha nagy táblákban dolgozna... — Magukon is múlik, hogy mi­hamarabb így legyen — jegyezzük meg. — Tudjuk mi jól — feleli Ben­céik —, hiszen beszélünk is ele­get erről a gazdákkal. Én magam négy társulást szerveztem, 80 holdra. Ambrus elvtárs, a föld- művessaövetkezeti megbízott még többet, összesen 300 holdon társultak gépi munkára az egyéni parasztok. ízlelik az újat, mint Babák Pali bácsi. Eddig 6 is csak a lovakra bízta a szántást. Most kora ősszel szintén megpróbálta velük, de bizony a csontszáraz földdel nem bírtak megbirkózni a lovak. Hát kénytelen volt hoz­zánk fordulni segítségért. — Látja Pali bácsi — mondtam neki —, ha termelősaövetkeaei ben volna, nem lenne annyi gondja, mérge a szántással sem... — Nem mondtam én soha, hogy nem lépek be, fiam — felelte ko­moran Babáik Pál. S míg aláírt* a gépi szántásra szóié saeraődésí, Bencsik James arra gondolt: nem­sokára a belépési nyilatkozat alá is így kanyarítjia majd a nevét Babák, s a többi egyénileg doi- gocíó panaszt..» (v d.) (riá i íiRt*.-4D»­» ?■< Megkezilie tanácskozását a kéinpis ItóásWÉs, «HtifugaziiáMsi kmfsreiicia h*á Az Energiagazdálkodási mányos Egyesület kétnapos kon­ferenciáiig hívta össze a szakem­bereket, begy megvitassák a la- kásíűtés energiagazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket. A konfe. neanoiát Halász István, az Orszá­gos. Eraengiagaedólikodási Hatóság vezetője nyitotta meg, majd az előadók a kályháid és különböző módjairól számoltak be. Nem hagyták magiakat.,.« Motorok zúgása, varrógépek bán, vagy Gyulán eladni, m.ntem kattogása hallatszik a munkatér- tovább. Még Pestet is megjá tam melóból, kellemes zenéje az életet vele. Mikor, milyen sikerrel, jelentő termelő munkának. A gé- Hogy legyen munkájuk, egy kífl pék zajába belevegyül a kalapács tőkéjűik, nem vették fel a bérü- ütésének koppanása, s egy-egy két s:m Hej, pedig de szűk!ben munkás dúdolása. Cipő és cipő voltak otthon is a csu ádrál pénz­dolgában. Skultéti bácsi in heted­magát tartotta el, de kölcsönözte pénzét a szövetik zítnek, Mindezt azért, mert tudták, hitték vala- mennyien, hogy ha legyűrik a ne­hézségeket, lesz még jobb is. És jött a fordulat: elsőosztályu anyagot, 10 ezer fo­rintot kaptak az á!lamtól. Volt már munka, szép cipő. Mindenki a szövetkezet cipőit vette. Nem­csak azért, mert olcsóbb volt, ha­nem azért is, m:rt jobb volt, szebb volt. Megszűntek a „ko1- dus”, „rongyos” jelzők. Minden héten fize.ést kaptak és tőkéjük mellett taglétszámuk is egyre sza­porodott. Egyre több támogatást kaptak. A felsőbb szervek segítségével szervezetté tették és biz osították a folyamatos anyagellátást. A kereskede’mi szervekkel szállítá­si szerződéseket kötöttek, fetj- vább és 1948-ban 16-an a község-') lődtek erősödtek. A khülá ló w—---------x,. - I szakmunkások, de a kisiparosok is egyre jobban látták: igenis van mindenütt. Nem meglepő ez, hi­szen cipész ktsz-bsn vagyunk. Nem is akármilyenben, hanem a 10 éves Szarvasi Cipész K tsz-ben. Róluk akarunk írni, azért is jöt­tünk. — Ha írni akarnak, akkor fel­tétlen a szövetkezet születésétől kezdve írja meg az utat — kéri Lestár Flórián. Eleget teszünk a kérésnek, s kezdjük a születésnél, folytatjuk a következő évek nehézségeivel és befejezzük a mával. Hogy is volt? 1946-ban falun is bontakozni kezdett a szövetkezés gondolata. A kisiparosak eleinte nem nagy lelkesedéssel fogadták. Volt a- zonban egy kisebb csoport, amely a jövőt, a boldogulást látta a szö­vetkezésben. Megpróbálták. Igaz, az első próba nem sikerült, de a harc folyt fő­ben megalakították a cipész ktsz-t. A kezdeti nehézségekre az alapítók: Skultéti Jánoá, Lita- usxki György és a többiek így em­lékeznek vissza; — Az alapítók közül még ma is kilencen, vagy tízen, nem is tu­dom pontosan, még mindig itt dolgoznak — mondja Skultéti bá­csi. — Az indulás?-. Nagyon ne­héz volt, nem volt pénzünk, de anyagunk sem. Azt hittük, sem­mi sem lesz belőlünk. De nem hajjyftiJf^náéElíükaí 'o.ríA/rr jövője a szövetkezésnek és mind öbben kérték felvételüket A ktsz-nek ma már 78 tagja van. A szakember utánpótlásról sem fe­ledkeznek meg. Jelenleg hét ta­nulójuk van, négy lány és há.om fiú. így, ilye® körülmények között indult tehát az a szövetkezet a- mely ma korszerűen berendezett termekben, egészséges munkafel- ,! té'^jjejjjcel do’goz k. Villanyiraj á- * sú tűzőgépeken dolgoz ak. ame­És nem hagyták. Kinek, rnije ^ lyekr ontják a szebtonél-szebb fel- lóit: szerszámát, asztalát,"* ke-j ^észéket. Az alja munka meg- véske bőrt bevitte a közösbe. A 1 könnyítésére két kombinált puco- „naaszekok” kinevették őket tógépet vettek. fis * beszélgetések során Hlég sok mindent megtudunk. — — _ ------„— ^ e:iienforradak)m itt nem ér­f ogyták. Az alig 4500 forintnyi j * tséijá.. 1&*T. voltak Itt 1« tőkét, amivel indultak, egy-kéljl „-^bontók, de a régiek megőriz- nap alatt felemésztették, & bevéte-' ^ vagyonukat, s ma még job. lük nem volt j lelkesebben dolgoznak. „Koldus" cipészeknek nevezték a szövetkezet tagjait A piacon, vásáron a ktsz cipői nem igen j — Az áruértékesítés sear vöd ban, Készítményeiket az ország vala. Gyümölcsöt v Hagymát | TERMELNEK Kendert ^ V — Ne, most mér tizen- ma, Gáspár Erzsébet és Három hóid kezdetnek kilencen vonnunk, esté- Bucsi Jóska feltűnnek «* nem valami sok, -de nem ! ne összehívjuk « met- ajtóban, és máris 22-re is kevés. ; gamfajt-a fiatotokat,, is emelkedik a létszám. A _ Huszonkét hóid _ Mo,d meglátjuk a mega&akíijuk Kórósúj ja- nagycilinderes lámpa a- gyümölcsös is van itt a végén, hogy kinek lese egyszerű — folytatja. — Ha el- mennyi városában Ismerik. Pécs, készült 10—15 pár cipő, batyuba Miskolc, Budapest és a többi vá- raktam és índuham szerencsét! ros vállalatai minden érvben meg­próbálni. Ha nem sikerült Csa- küldik rendelésüket Jelenleg Pécsre készítenek mintegy 40 ezer pár rámásott ripAt A három telepükön kívül van konfekció, javító- és rendelő­részlegük. És hogy mindannyiban van munka, azt ml sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy néha-né­ha bizony rá kell húzni, a napi 8 órát meg kell toldani még egy- kettővel. De szívesen» csinálják, mert év végén ebből is csengő fo­r a| fiatalok — Az enyém lesz « legszebbI — kiált fel Szabó Dani. A ’Parhősi Növényvédő Állomás vezetői és dolgozói közreműködé­sével Gyulán,, a Béke Termelő­szövetkezet gyümölcsösében de­cember 4-én, csütörtökön gyü- mölcsjaápolásl, metszési és nö­vényvédelmi bemutatót tartanak. Erre az alkalomra meghívjak Gyula, a gyulai járás mindazon termelőszövetkezetének vezetőjét, ahol gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak. De meghívják azo­kat az egyénileg gazdálkodókat is, akik járatosak « gyümölcsfa á- polásban, és általában a gyií- mölcstermeszté&ben, hogy a leg­újabb gyümölcsfaápolási módokat közösen megvitassák és a bemu­tató alapján azok helyességéről valamennyien meggyőződjenek, A későbbiek folyamán a Tarhosi Növényvédő Állomás Békéscsaba latban is az ifjúsági sző- Iáit 22,^ jövőt ^formáló, faluban — mondja Sza- « legtöbb munkaegységei ♦ tSöt vetkezetet — újságolja Szabó Jancsi, a szövet­kezeti boltban. — Azért, hogy mi kis községben lakunk, ha összefogunk, nagyot is alkothatunk. Szó szót követett, egy­ez életbe induló, a szö­vetkezés gondolatát va­lóságba öntő boldog fia­tal arc. A belépési nyi­latkozatra valamennyi­en szépen odakanyarint- fák nevűket, ezzel for­mailag a szeghalmi já­másután jelentek meg rás első Falusi Ifjúsági és Orosháza termelőezövetJaezetei- , a lú.-et alakítják meg. ben a gyulaihoz hasonló bemuta­tókat szervez. hőrinczi János, Szabó Dani, Földi Margit taní­tónő, Köti Pista, Szabó Erzsébet a KlSZ-helyi­ség ben. Megindult * tanako­dás és egyikük éppen azt újságolja, hogy 18 Falusi Ifjúsági Szövet­kezet van már az or­szágban, ők meg lő-en vannak, s ma este éppen Alig, hogy ezen össze­kacagnak, Gáspár An­Szövetkezete meg is ala­kult. Igen ám, de mi legyen az első teendő? A nagykorúvá előlé­pett III. típusú termelő- szövetkezet két hold át­adásával segíti az újszü­löttet. Az egyik kéz a levegőbe röppen, és a rövid mondatok után bejelenti, hogy egy hold földet ő is hoz magával. Megbeszélték a szülők­kel, ők is helyeselték a szövetkezés gondolatát. bó Jancsi — hát bizony a tanács meg a terme­lőszövetkezet nem sokat törődött véle, de majd mi fiatalok megmutat­tuk az öregeknek, hogy ki 8 legény a csárdában. Elkérünk az erdő felőli részből is vagy S—ló katasztrális holdat. Mi bizony nem nézhetjük tovább, hogy ez a nagy értékű kert Újfaluban ebek harmincadjára ke­rüljön. Jó lenne hagy­mát termelni, 2 holdon leszerződünk a szövet­kezettel, mi is jól jár­muk, meg c népgazda­ság is. A hagyma jó ex­portcikk. Parcellákra osztjuk a vetést és ki-ki szépen megmunkálj* « maga területét, — tronfol rá Köti Pista. Ügy határoztak, hogy kendert is termelnek. Lassan belenyúlik az idő az éjszakába, de a fiatalok csak nem akar­nak tágítani az asztal mellől. Tervezgetnek, szövik a jövőt. Sok-sok szakkérdéssel ostromol­ják a földművesszövet­kezetek járási agronómu- sát. Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy ez a kezdeti lelkesedés nem fellobbaná szalmaláng, hanem komoly alap ah­hoz, hogy Körösújfalu­ban is megtalálják a fi­atalok azt az utat, amely minden dolgozó paraszt szebb jövőjéhez ét bol­dogulásához vezet. Amikor a terv teljesítéséről be- ! szélünk, s megkérdezzük, hogy I mikorra szeretnék teljesíteni, ■ szinte sértődötten válaszolnak: ! — Szeretnénk? December 20-ra ■ mi teljesíteni fogjuk. ; A szalagremdszerbea dolgozó ■ tagok keze alól egymás után ki- : kerülő eipőto minden reményt ' megadnak ebhez. A közösségi munka előnyébe ■ vetett hit és a szorgalmas munka ; így hozta meg a gyümölcsét. A ’ szövetkezet tagjai munkájuk után >. tisztes mumkadíjat kapnak. A kö- | zös pedig évről-évre gyarapodik. 1 A jóformán' semmiből így kwá- > cso’ódott össze az a több százezer | forint, a szövetkezet mai vagyona. ’ Hát így történt. Hogy mégis . maradt ki be'őle valami, azér; ne | nehezteljen ránk, Lestár bácsi. ■; Majd' legközelebbi Majnái* József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents