Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-04 / 260. szám

BÉKÉS MEGYEI VWáí proletárjai, «gye*ülj«:eí»I § ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJELÖLTJEINK MSZ MP a EKFS MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. 1958. NOVEMBER 4., KEDD Ára 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM í síi tan iilsáir Két esztendővel ezelőtt, 1956. októberében hazánk a nemzetközi reakció támadásának középpont­jába került. A haladás ellen küz­dő imperialista erők, kihasználva a Rákosi—Gerő-féle hibás veze­tésből adódó problémákat, a Nagy Imre—Losoncai áruló csoport te­vékenységét, a belső reakció erői­nek illegális szervezkedését, dü­höd ten támadtak népi államunk­ra, abban a reményben, hogy megdöntik a munkásosztály ha­talmát, kiszakítják hazánkat a szocialista országok nagy családjá­ból és felvonulási területet terem­tenek az egész szocialista tábor elleni támadásra. A nemzetközi reakció, miután Közel-Keleten Egyiptomban ku­darcot vallott és nem sikerült megállítani a gyarmati rendszer pábbi bomlását, hazánk átme­neti nehézségeit látva, minden e- rőt latbavetett, hogy Európa szívében Magyarországon megte­remtse egy újabb háború tűzfész­két. Az imperialista tábor megmoz­dult, hogy a kitűzött célt elérjék. Az Amerika Hangja, a Szabad Európa rádió adásai, az újságok tízezrei, röpcédulák százmilliói on­tották a zavartkeltő hazug rágal­makat, sokszorosan felnagyítva az elkövetett hibákat és szolgálatuk­ba állították a hazai sajtó egy ré­szét is. A pártlapokon kívül meg­jelenő újságok, élükön az Irodalmi Újsággal (a Magyar írók Szövet­ségének lapjával) a külső és bel­ső reakció szekértolóivá váltak. ’ r' pmbamódra alakultak a külön­)ö elnevezésű körök, melyek mind a nép állama elleni táma­dás szolgálatába álltak. Ezek kö­zül is elsősorban a budapesti úgy­nevezett „Petőfi kör" volt a leg­veszedelmesebb, ahol október vé. ge felé már nyíltan rágalmazták a pártot és a kormányt, valamint ezen vezetőszervek képviselőit, Déry Tibor és Tardos Tibor, a Ma­gyar írók Szövetségének tagjaival az élen. A propaganda hadjárattal párhuzamosan folyt az ellenforra- datom katonai előkészítése is. Az 1945-ben külföldre menekült volt tőkések, földbirtokosok, a Horthy- fasizmust hűen kiszolgáló lakájok S&serehada fellélegzett és elérke- aettnek látta az időt restauráci- ós törekvéseinek megvalósítására. Nyugat-Nómetonsziágban és más kapitalista országokban is lázasan folytak az előkészületek. Ezen ál­lamok — az amerikai dollármil­liárdosok által rángatott — báb­kormányai készségesen álltak ren­delkezésükre a politikai szélhámo­soknak és kérésükre fegyverrel, é- Itlemmel látták el őket. Szomszé­dunk, az osztrák kormány meg­nyitotta határait hazánk felé a diverzánsok és a hazánkba Igyek­vő, régi hatalmukat visszavágyó bukott méltóságok előtt. A hazai reakció ilyen támogatást élvezve, előkészítette a Magyar Népköztár­saság fegyveres megdöntését. Ilyen alapos külső és belső előkészítés Után köszöntött a magyar népre 1956. október 23.-a. a nyílt, fegyve­res ellenforradalom kezdete. A Magyar Dolgozók Pártja központ­jában működő revizionista ele­mek — élükön Nagy Imrével, aki közben a zűrzavart kihasználva, kikiáltotta magát miniszterelnök­nek — most már nyíltan az áru­lás útjára léptek. Megjelentek a parlamentben a külföldről beszi­várgott, lebukott grófok és bárók, követelve maguknak az 1945-ben elvesztett hatalmat. Október 30- ra teljes lett a zűrzavar. Az egész országban megalakultak városon és falun egyaránt az úgynevezett „forradalmi bizottságok’1, volt csendőrökből, horthysta katona­tisztekből, volt szolgabírókból és hasonszőrű elemekből. November 1-én mái1 a fegyverek is az ellen­forradalmárok kezébe kerültek és megindult a haladó emberek ez­reinek bebörtönzése, üldözése, Bu­dapesten és az ország különböző városaiban a kommunisták és csa­ládtagjaik kegyetlen mészárlása. Ezek a napok népünk emlékezeté­ben örökké mint történelmünk legsötétebb napjai lesznek emlé­kezetesek. Azonban az ellenforra­dalmárok kezdeti sikereiktől meg­részegedve, nem látták, hogy né­pünk haladó erői mind nagyobb erővel szállnak szembe az ellen­forradalmárok ténykedéseivel. A lebukott földesurak vidéken — követelve „ősi jussukat“ — a volt zsellérek vasvilláival, kaszáival ta­lálták magukat szemben. Mind- szenty volt bíboros hercegprímás emlékezetes rádióbeszéde pedig, melyben követelte a régi birtokok visszaadását, végképp felnyitotta a dolgozó parasztság szemét. Váro­son a munkásság is hamar felis­merte a demagóg jelszavak alatt megbúvó valódi célt és fegyvert ragadott a nehéz verejtékkel kiví­vott eredmények, a szocialista vívmányok megvédésére. Végül 1956. november 3.-án a magyar forradalmi erők élére állt forra­dalmi munkás-paraszt kormány testvéri segítséget kért a szomszé­dos Szovjetuniótól, amely a segít­séget készségesen meg is adta, tel­jesítve ezzel proletárinternaciona- ltsta kötelességét. A Szovjetunió testvéri segítségnyújtásával 1958. november 4.-én megkezdődött az ellenforadalom fegyveres szétzú­zása, mely igen rövid Idő alatt tel­jes győzeleméi végződött. November 4.-ét azóta joggal em­lítjük úgy, mint második felsza­badulásunk napját. Az 1956-os ellenforradalmi ese­mények mérhetetlen kárt jelen­tettek szocialista építésünknek, de ugyanakkor nagy-nagy tanulságot is. Megtanultuk az események vér­zivatarában, hogy a munkásosz­tály párjának szilárd egységére úgy kell vigyáznunk, mint a sze­münk fényére. Megtanultuk, hogy a munkás- osztály harcának iránytűjétől, a marxizmus—lenir. izmust ól ■ való akár jobbra, akár balra való elhaj­lás menthetetlenül a munkásosz­tály hatalmának gyengüléséhez vezet. Megtanultuk, hogy a párt ere­je a tömegek támogatásában, a tömegekkel való eggyéforrottság- ban rejlik. Megtanultuk, hogy a dolgozó nép ellenségeivel való minden­féle engedékenység gyengíti a proletariátus diktatúráját, tehát a munkásosztály ellenségeivel való kérlelhetetlen leszámolás az egész dolgozó nép ügye. Ma egy éve bocsátoiták fel a második szovjet mesterséges holdat Egy évvel ezelőtt bocsátották fel a második szovjet mesterséges holdat. A Pravda „A szovjet tu­domány a szocializmus gyermeke" című vezércikkében méltatja a szovjet tudomány kimagasló ered­ményeit. A második szovjet mesterséges hold felbocsátásának évfordulójá­val foglalkozik A. Katanoev cik­ke is a Pravdában. Mint a cikk. író rámutat, a második mestersé­ges hold nemcsak azáltal vált je. lentőssé, hogy az első szputnyik- hoz viszonyítva sokkal nagyobb súlyú volt és tökéletesebb tudo­mányos felszereléssel rendelke­zett, hanem mindenekelőtt azáltal, hogy élőlény, a Lajka kutya volt a fedélzetén. Ez a biológiai kísér­let bőséges anyaghoz juttatta az emberiséget az eljövendő űrrepü­lés előkészítése szempontjából — hangsúlyozza a cikk. CSATÁRI BÉLA Az MSZMP békési járási bi­zottságának titkára, a békési járás jelöltje. HORVÁTH IMRÉNÉ Háziasszony. Kilenc gyerme­kes béraránya; anya, a gyo­mai járás jelöltje. SÁNDOR JÓZSEF SZELEZSÁN GYÖRGY A Szeghalmi Járási Tanács elnöke, a szeghalmi járás je­löltje. Kevermes község tanácselnö­ke. a mezőkovácsházi járás je­löltje. Több ezren veitek részt a vasárnapi választási nagygyűléseken Két héttel a választások el őtt megyénk több községébe n találkoztak ismét a vá­lasztók jelöltjeikkel november 2-án, vasárnap a választási nagygyűléseken. Dévaványán több mint ezer választó előtt Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára, Kétegyházán Szelezsán György és Tóth Lajos. Dombegyházán Hidas Mihály és Nánási ülés. Fnd- rődön Gonda József. Csorváson Darvas József elvtárs szólt a választókhoz. Körösladányban Szobek András, az Elnöki Ta­nács tagja, országgyűlési képvi­selőjelölt beszélt, a KISZ székház kultúrtermében tartott nagygyűlé­sen. Beszédében, többek között a következőket mondotta: — Még két hét választ el ben­nünket attól a naptól, amikor a magyar dolgozó nép hitet tesz a- mellett, hogy bízik a pártban, a kormányban, egy emberként fel­sorakozik, támogatja a forradalmi munkás-paraszt kormányt, a Ma­gyar Szocialista Munkáspártot — kezdte beszédét Szobek elvtárs. — Sokan vannak itt olyanok, akik már a felszabadulás előtt is sza­vaztak és emlékeznek arra, hogy hogyan is nézett ki akkor a vá­lasztás. Megjátszották a demok­ratizmust. De milyen demokratiz­mus volt az, amikor az ország né­pének sorsa egy-két nagyobb úr bársonyszékében, s a vitrinekből előkerült konyak mellett dőlt el. Vajon hány népképviselő foglalt akkor helyet a képviselő testület­ben? Egy sem! Ez volt az ő de­mokratizmusuk. Szobek elvtárs ezután beszélt a máról, a mai választásokról. — Ma beszélhetünk demokratiz­musról, mert ma a nép fiaiból te­vődik össze a képviselők testüle­té. A kormány és szerte az or­szágban a vezetők egyszerű em­berek. Nincs ma megkötöttség a választások alkalmával a vagyon­hoz, vagy a lakóhelyhez. Aki be­csülettel dolgozik ebben az ország.! ban, aki 14 év a’att tanúbizony- \ Ságot tett tetteivel, munkájával, hogy kész résztvenni a szocializ­mus felépítésében, azok mindany- i nyian az urnák elé mehetnek, s azokra adhatják le szavazatukat, akik segítettek és mindent meg­tettek azért, hogy ebben az ország­ban ma emberhez méltó életet él­hetünk. —Amikor az ország fejlődéséről, az emberek életszínvonalának e- melkedéséről beszélünk, szólni kell arról is, hogy honnan indul­tunk el, mit örököltünk — folytat­ta Szobek elvtárs —. Rombadön- tött országot, kisemmizett üzeme­ket, gyárakat, felrobbantott hida­kat kaptunk. A semmiből építet­tük hazánkat virágzó országgá a dolgozó néppel, a kommunisták vezetésével. — Az évfordulók éve ez az év. Tizennégy éve szabadult fel me­gyénk és Körösladány is. A 14 éves fejlődés szemmel látható eredmé­nyei mellettünk, a kormány, a párt, a tanácsok mellett szól. Év­fordulója ez az év az 1956-os el­lenforradalomnak is. Két éve még az utcákon gyilkoltak, lincseltek és Ilyen körülmények között vet­te kezébe az ország irányítását, építését a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány Kádár elv- társsai az élen. Két éve kaptuk a Szovjetunió segítségével vissza országunkat, szabadságunkat. S azt sohasem szabad elfelednünk, hogy a Szovjetunió fiai kétszer is véreztek a mi jobb életünkért. Az, hogy a milliárdokra tehető kárt ily rövid idő alatt kihevertük, kö­szönhető a baráti államok segítsé­gének, pártunknak és kormá­nyunknak, szorgalmas népünk­nek és azoknak az intézkedések­nek és törekvéseknek, melvek találkoztak népünk kívánságaival. A szó és tett azonos lett ebben az országban. A kommunisták becsü­lettel tettek eleget ígéretüknek. Ebben a hónapban emlékezünk meg az MSZMP megalakulásának évfordulójáról is. Annak a párt­nak az évfordulójáról, melynek vezetésével eredményesen dol­goztunk e két év alatt és még e- redményesebben fogunk dolgozni a következő időkben. Szobek elvtárs ezután beszélt az ország ipari és mezőgazdasági fejlődéséről. Elmondotta, hogy az ipar fejlődése mellett elmaradt a mezőgazdaság szocialista fejlődé­se, annak ellenére, hogy a nagyü­zemi gazdálkodás fölényét bemu­tatta ez az év is. A termelőszövet­kezetek és az állami gazdaságok 3—í mázsával több termést taka­rítottak be. Ezért, s elsősorban az ország népének, de a parasztsá­gunk minden egyes dolgozójának boldogulásáért igenis beszélnünk kell a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről. Szobek' elvtárs beszédének to­vábbi részében beszélt a külpoli­tika jelenlegi kérdéseiről, a béke­harcról és a nemzetközi helyzet­ről, majd méltatta a november 16-i választások jelentőségéti Szólt a feladatokról, melyek meg­oldásával mi is hozzájárulhatunk a világbéke tartósításához, a nem­zetközi helyzet feszültségének enyhítéséhez. Beszéde után Sándor József elvtárs, országgyűlési pótképvise­lőjelölt szólt a nagygyűlés részt­vevőihez. Beszédében elmondotta, azon fáradozik, hogy munkájával, (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents