Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-23 / 277. szám
6 BÉKÉS MEGYEI NÉPüJSAG 1058. november 23., vasárnap Hogy a falu és a város kulturális különbsége is a múlté legyen ,,A kultúra eszközeivel segíteni a szellemi és a fizikai munka, valamint a város és a falu közötti lényeges különbség csökkentését, végső fokon megszüntetését.” (Az MSZMP művelődéspolitikájának irányelveiből.) Kulturális forradalmunk nagyjelentőségű feladata ez, és — a sok között — talán a legnehezebb és legbonyolultabb is. A szocialista művelődéspolitika céljai szoros egységet képeznek szocialista fejlődésünkkel, a szocializmus építésével falun és a városokban is. Amikor a párt művelődéspolitikájának irányelvei világosan kifejtik, hogy „A kulturális forradalom harc a kapitalizmustól örökölt elmaradottság megszüntetéséért, a máiig is iható burzsoá eszmék és a reakciós polgári kultúra ellen” — akkor napnál világosabban kibontakozik előttünk annak a kulturális munkának sokrétűsége és nagyszerűsége is, melyet falun is meg kell vívnunk a sok helyen tapasztalható elmaradottság, ferde nézetek és felfogások, burzsoá behatások, ellen. A kulturális forradalom lehetősége már birtokunkban van azzal, hogy ebben az országban a. munkásoké a hlatalcm, a dolgozók irányítják és formálják önnön sorsukat. De a lehetőség — magában — még nem minden. Élni kell, és élni kell tudni ezzel a lehetőséggel, melyhez hozzá járni meg az a színjátszás. Ebben az évadban sem ■,m(fifarányú anyagi támogatás is, befejezés előtt áll az új művelődési otthon, melyet közel 100 000 forintos községfejlesztési hozzájárulással és a lakosok 30 000 forint értékű társadalmi munkájával é- pítettek. Kardoskúton megkezdte a felvonulást az állami építőipar az új művelődési otthon építéséhez és a következő évben Békés- sámsonban kezdenek hasonló, szép művelődési intézményt építeni. A fejlődés meggyorsult, és az igények is rohamosan növekedtek így történt, hogy Gádoroson és Csanádapácán már minden előadás alkalmával kicsinek bizonyul a művelődési otthon, új, nagyobb korszerűbb kellene! E rövid körkép is bizonyítja, hogy a falusi kultúrmunika lehetőségei rohamosan bővülnek és a- nyagi eszközeik sem szegényesek már régóta. A járás népművelési felügyelője, Kovács István elvtárs az új „évad” 'terveiről pedig így tájékoztat ban nün két: — A járásban szinte tradíció a melyet falusi dolgozóink a nép államától kaptak és kapnak; — gondoljunk csak az egymásután, szinte gomba módra szaporodó — egyig hónapról a másikra kezieten 'beszélték meg elgondo- felépülő művelődési- «thfelhokfUÄtVW®Q&IlM ottho-' ( és művelődési házpk^^ sokaságára Az épülő mezőkovácsházi művelődési házról a kovácsháziak ‘már büszkén mondják: — Olyan lesz, mint egy palota... — De nemcsak Kovácsházán, a megye számos községében épült olyan művelődési otthon, melyről még talán álmodni sem mertek a falvak, községek lakói. A múltban, az úri rend tobzódása idején Békés megyében az .orosházi járás községeiben volt italán mégis a „legaktívabb” a kulturális élet, persze, ez az „aktivitás’“ az egyházi egyletek és más, hasonló műkedvelő népszín- müvesdi játékon túl nem nagyon terjedt. A többet, jobbat akaró próbálkozások pedig csakhamar csődbe’jutottak, ezzel is bizonyítva a feudál-kapitalista rend „kulturális törekvéseit”, és nem utolsó sorban politikáját. Mindenki tudja az orosházi járásban, hogy a járás községeiben a felszabadulás előtt nem volt művelődési intézménynek számító épület, néhány kocsmai, vagy olvasóköri „nagyte- rem'‘-ben zajlottak le a műkedvelők előadásai, és más rendezvéfeladatu'kat, de — itt is meg kell • állapítani — nem is tölthettek. Most? Az elmúlt 14 esztendő a- latt gyökeresen megváltozott az orosházi járás kulturális ellátottságának helyzete. Jelenleg nyolc községi és egy járási művelődési ház hívja és várja a kulturálódás- ra szomjazó embereket, a községek mozihálózala is bővült, fejlődött, 1953-ban már a kis Kardoskút is kapott mozit, a gádorosit korszerűsítették és hamarosan elkészül a tótkomlósi szélesvásznú mozi. Öröm sorolni, hogy a községekben milyen nagyszerű, jól felszerelt művelődési otthonok épültek néhány év alatt. Nagykopáncson hanyagoljuk el, sőt, tovább fejlesztjük néhány elgondolással. Régóta tervezik és most megvalósítják a járási népszínpadot, November 6-án hasznos órtenaingk igazgatóivá}, akik valamennyien fíélj^sfeíték a tervet. E- szerint a legjobb színjátszó-csoportok műsorát szervezett formában mutatják be a járás minden községében, s olcsó bérletet hirdetnek ezekre az előadásokra. Ahhoz, hegy egy csoport ia járási népszínpad tagja legyen, bizonyos művészi színvonalat kell elérnie. Eddig kilenc község színjátszói jelentették be, hogy a járási művelődési ház színjátszó szakkörének segítségével, a javasolt darabok egyikét megtanulják. A válogatást egy bizottság végzi majd el, gondosan ügyelve arra, hogy a művészi színvonal dolgában megfelelnek-e a csoportok a népszínpad követelményeinek. Ugyanakkor járási jelmezkölesönzőt is létesítenek — ez már régi kívánalom, és a községi, falusi színjátszók számára nélkülözhetetlen lesz. — A népszínpad első előadásait a tervek szerint januárban kezdjük meg, és két hónap alatt minden községben több előadást rendezünk — mondja Kovács elv- társ. A színjátszó-mozgalom mellett irányelvei hangsúlyozottan aláhúzzák az ismeretterjesztés jelentőségét, fontosságát a falusi emberek világnézeti nevelésében. Hit tettek az ismeretterjesztés fellendítése érdekében az orosházi járásban ? A tájékoztatás szerint sokat. A járási művelődési ház * ismeret- terjesztő szakköre Beck Zoltán tanár irányításával dolgozik és részt vesznek ebben a munkában a TIT előadód is. Tervezetet készítettek, mely különböző témakörökből több mint 100 előadást tartalmaz, ezt szétküldték a falusi művelődési otthonok vezetőinek, akik saját ismeretterjesztési tervük ösz- szeállításában — e tervezet alapján — orosházi, központi előadókat kérhetnek. Pusztaföldvár & Kardoskút már be is küldte ilyen irányú igényét, azonban a többi községek még késlekednek, pedig — ahogy Kovács elvtárs mondja j — a határidő már lejárt és ez nem bürokrácia, hiszen az ismertterjesztést már meg kellett kezdeni mindenütt. — Persze, nem megy máról holnapra a dolog, és sikereket sem várhatunk egyik napról a másikra. Szívós és türelmes munkát, harcot kíván a kultúrforrada- lom — állapítja meg az aranyigazságot Kovács elvtárs. Az elmondottak, a felsorolt tények, tervek, elgondolások az o- rosiházi járás kulturális életének fellendüléséről, terebélyesedéséről beszélnék. Nagy szükség van erre, és most^'Stnikbi’’á fdhétőségek isi napról topra növekednek, a kul-1 turális forradalmunk kellős köze-1 pén élünk — a legfontosabb az, i hogy a járás minden kultúrmun- kása szíve szerint, önzetlenül — mondhatnánk úgy is — hivatástudatból dolgozzon, munkálkodjon azért, hogy a falu és a város kulturális különbsége minél hamarabb a múlté legyen. Az Optimista tragédia (*TNAGY SIKERE m') A Békés megyei Jókai Színház a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepén mutatta be először Visnyevszkij: Optimista tragédia című három- felvonásos drámáját. Már a díszelőadáson is nyilvánvalóvá ami igen szép sikert jelent látogatottság szempontjából is. örvendetes, hogy színházunk az Optimista tragédia színreho- zatalával olyan művészi igényről és színvonalról tett bizonyságot, melyre minden tekintetAz Optimista tragédia egyik nagy jelenete: a komisszár (Erdélyi Ila), az anarchisták vezetője, (Major Pál), Alexej (SziH János) és a Rekedt (Körösztös István) az első felvonásban. vált, hogy a kitűnő színpadi alkotás, a szovjet drámairodalom egyik legnagyobb jelentőségű műve — nagy sikert arat megyénkben is. Az Optimista tragédiát eddig 13 előadásban mutatták be művészeink. A tizenhárom előadást közel 6200-an tekintették meg, ben szükség van, és melyet joggal el is várhatunk e művelődési intézményünktől. Rémé jük, a további bemutatók is olyan magas eszmei-művészi igényt árulnak majd el, mint a Visnyevszkij-dráma bemutatása, és az a jónéhány kitűnő színészi teljesítmény, melynek örömmel tapsoltunk. November 20-án kezdődik a Déryné, Színház ifjúsági előadássorozata Az Állami Déryné Színház né- | ügyi miniszterhelyettes mond ün- íny nap múlva megindítja ifjú sági előadássorozatát, a 10—14 é hány nap múlva megindítja ifjú- ] nePi megnyitót, majd Nadányi ■ 1 Zoltán „Szigligeti Ribilió’‘ című darabját mutatják be a további- vés korú fiatalok részére. Az első ^ban pedig sorozatosan játsszák előadás november 26-án lasz Sztá- budapesti és vidéki művelőd Sass Ervin ! linvárosban llku Pál művelődés- otthonokban Dr. Veress Endre emlékesete nyék is. Filmszínház is igen ke- , erőtel iesebben a vés volt, és korántsem töltötték bet 1 ! eroteljeseDDen a kórusok szervezését is és a zenekultúra terjesztése érdekében az orosházi Erlzel Ferenc Szimfonikus Zenekar egymás után tart hangversenyeket a járás községeiben. Az első ilyen hangverseny november 10-én volt Csorváson, következő fellépésükre Gádoroson kerül sor december elsején, Néhány héttel ezelőtt alakult meg a csor- vási vegyeskar a pedagógusok kezdeményezésére. Jelenleg 54 tagjuk van, és ezek közül 22 fiatal pedagógus. A karnagyuk Gulyás Mihály, az általános iskola igazgatója. Fontos ágazata a falusi lcultúr- mutnikának az ismeretterjesztés. Pártiunk művelődéspolitikájának Öt évvel ezelőtt, 1953. november 24-én halt meg Pécsett dr. Veress Endre a kiváló történettudós. Minket, Békés megyeieket sok szál fűz Veress Endréhez. Nemcsak azért, mert Békésen született (1868'február 15-én), hanem azért is, mert annak a sarkadí Veress Sándornak volt a fia, aki a Kossuth-emigrációban jelentős szerepet játszott. Veress Sándor a kiegyezés után sem volt hajlandó Magyarországra visszatérni. Bukarestben telepedett le, itt nevelkedett fia Endre is. Döntő tényező az életében, mert román nyelvtudása, tájékozottsága a román viszonyokban és történelemben nagyban alkalmassá tették arra, hogy a kelet-európai történelem legnagyobb magyar kutatójává fejlődhessen. Apja halála után Kolozsvárra költözött. Különböző helyeken végzett tanulmányai befejezése után majd egy évtizedig a kolozsvári egyetem könyvtárának levéltári osztályán dolgozott. Később miniszteriális beosztást kapott, de hamar nyugdíjaztatta magát, hogy kizárólagosan a tudományos kutatásnak élhessen. Főműveinek az 1919-ben megindított Erdélyi és Magyarországi Történelmi Források című, 50 kötetre tervezett forráskiadványát és a kelet-európai történelemkutatás szempontjából nélkülözhetetlen ADATOK ERDÉLY, MOLDVA és Ó-RO- MANIA TÖRTÉNETÉRE VONATKOZÚLAG (Documente prívltoare la istoria Ardealului, Moldvei si Tarii-Románesti) című, Bukarestben ki adott, 11 kötetes forráskiadványa tekinthetők. Főművein kívül mintegy 500 kisebb-nagyobb tanulmányt, adatközlést, önálló könyvet írt és a- dott ki. Köztük a maga nemében egyedülálló GYULA VAROS OKLEVÉLTARA című munkáját is, ami 1938-ban Gyula város kiadásában jelent meg Budapesten. Kiadatlan kéziratai pedig mintegy 50 000 ívoldalra tehetők. Ezek között van az 50 kötetre tervezett, de csak 12 kötetben kiadott Erdélyi és magyarországi történelmi források című főművének javarésze is. Munkásságának legkedvesebb területe a Báthoryak kora volt. Ennek a korszaknak a története ugyanis szinte egész Kelet-Európát érinti. Adatgyűjtései során felkereste Ausztria, Német-. Lengyel-, Orosz- és Olaszország, valamint Románia minden jelentősebb könyv- és levéltárát. Kutatásai közben számos új megállapításra jutott, sok ismeretlen részletet tisztázott. Munkássága a szigorúan vett tudományos eredményeken felül azért is jelentős, mert nagyban hozzájárulhatott volna a Közép-Európában élő, egymásrautalt népek barátsága elmélyítéséhez, egymás jobb megismeréséhez. Ez azonban akkor nem volt cél és Veress Endre mellőzésének ez a legfőbb oka. A múlt rendszer kultúrpolitikájára jellemző munkáit hosszadalmas utánjárások ellenére is csak maga tudta kiadni, kutatásait saját szűkös erszényére végezte. Az Akadémia alig támogatta s akárcsak Bartók Bélának, neki is a Román Tudományos Akadémia nyújtott segítséget. Az 1920—30-as években a Román Akadémia mintegy 10 román nyelvű tanulmányát adta ki. Halálának ötödik évfordulóján, új viszonyaink között, az együttélő népek barátságának, jobb megismerésének jelentőségén túl azért is kötelességünk emlékeznünk rá. mert a magyar tudományosság ezen kiemelkedő személyiségének elismertetése terén ránk, Békés megyeiekre, különösen nagy feladat hárul. Dr. Dankó Imre a gyulai múzeum igazgatója
