Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-22 / 276. szám
2 B£K£S MEGYEI NEPCJSAG 1968. november U, smmM Ismerjük el a fiatalok jó tulajdonságait is újság a n€tqytti£atj4k€h. A napokban Sarkadon ar. *gyik Idős házaspárral beszélgettünk. Mindenről volt **ó, a ta- néerválasztásról, a párt politikájáról, a fiatalokról, egyszóval a tártadéinál élet csaknem minden mozzanatéról. A községben h» el- fctnert, becsüle .ibem megöregedett KMe házaspárnak a legjoHbto Véleménye van a rendszerünkről, amelyet ők 1» minden Igyekezetükkel támogatnak. Csák egyetlen kifogásuk volt: ez pedig az ifjjúeág nevelése. — Itt valami hibát követtünk el — méltatlankodott az Idős ember. A mostani fiatalok csak az élet naposabb oldalát látják. Szép ruhát, cipőt követelnek, a mozi, a tánc érdekli őket. Az én unokám le csak azzal van, amikor eljön hozzánk': Nagyapa, én áj cipőt kaptam, vagy kosztümöt csináltattunk. Az én feleségemnek sohasem volt kosztümje, a lányomnak is csak az esküvőjére csináltattunk, az én unokámnak meg nem 1« tudom, hogy hány van. De a többi korabeli ember is azon panaszkodik, hogy a mai fiatalok nem érdeklődnek az élet iránt. Valóban így volna ez? Nem, nem helyes az ilyen megállapítás. igaz, ma már nem o mindennapi kenyér utáni tóvárgás a gondjuk, hanem azon versengenek, hogy ki öltözik szebben a faluban, kinek lesz több cipője, ruhája, kabátja, » mellett azonban bátran mondhatjuk, hogy fiataljaink többsége törődik o mindennapi élet gondjával, bajával. Csausz Vilmos elvtáre, a earka- di gimnázium igazgatója — szinte ellentétben az említett Idős házaspár véleményével — azt mondja: — Néha magam is csodálkozom azon, hogy milyen bátor kiállású- ak és milyen érdeklődőek » mi gyerekeink. Elmondok egy példát: Propagandistája vagyok a területi KlSZ-szervezet marxista-leninista tanfolyamának. A nyáron, a- mlkor arról volt szó, hogy ki milyen oktatáson akar tanulni, szinte valamennyien jelentkeztek. A marxista tanfolyamra — amely a legmagasabb szintű, a KISZ-nél 17 fiatal jelentkezett. Többségük párttag vagy tagjelölt, és vannak olyanok, akik nem tagjai még sem a pártnak, sem a KISZ-nek. Eddig már három foglalkozást tartottunk. Hogy milyenek voltak? Azt hallani kellett volna azoknak, akik kételkednek abban, hogy « fiatalokat nem érdekli a társadalmi, politikai élet. Szinte egyszerre akarnak beszélni, mindenkinek van kérdezni-, mondanivalója. Akik arra vállalkoznak, hogy ifjúságot oktatnak, azoknak alapos felkészültségre, alapos tudásra van szükségük, mert ezek a fiatalok próbára teszik az előadó tudását, felkészültségét. — Al eddigi foglalkozások nem voltak könnyűek, hiszen a párt eddigi munkájáról, az MSZMP és a többi kommunista és munkáspárt együttműködéséről, valamint a párt és a dolgozó tömegek közötti kapcsolatról volt szó. Ezek olyan dolgok, amit nem lebet bemagolni, ezt az életből kell kihámozni, hogy valaki hozzá tudjon szólni. — Mint említettem, 17 fiatal jelentkezett a marxista-leninista tanfolyamra, s ma már 23 hallgató van. Szűrnie minden foglalkozást azzal kezdünk, hogy a bizalmi je- jelenti: ma. megint többen vagyunk. A kis O. Erzsi nem párttag, nem is KISZ-tag, csők úgy eljött. — Ügy hlklíőftááfí, hogy itt lebet tanulni, szeretnék én 1*. részt venni a foglalkozásokon, ha lebet — mondta.----------------------------------■ -------------------------------------Z ászlót avatott a békéscsabai pedagógus pártszervezet — Valamennyien beleegyeztünk I s már az eleő alkalomkor kérdéseiket tett fel. Többek között: Miért volt ellenforradalom hazánkban? Amikor megmagyaráztam, azt mondta; — Értem, azért kérdeztem, mert ilyet is meg olyat Is mondanak és én nem voltam tisztában a valódi Okával. Most már én Is el tudom magyarázni. — Hetenként egyszer, kedden van foglalkozás, de már jóval a foglalkozás kezdete előtt ott varrnak. Nézik egymás jegyzeteit, érdeklődnek, ki mit nem értett meg az anyagból. Különösen a miértje, a hogyanja érdekli őket. A tanfolyam hallgatói nemcsak jó tanulók, de tiszt.eletfcudók is. A gimnázium igazgatója vagyok, de még soha ilyen tiszteletet nem kaptam diákoktól, mint ezektől a fiataloktól. Kölcsönös a megértés és azért van az, hogy én is igyekszem tudásom legjavát adni nekik. Hasonló példák sokaságát lehet|ne sorolni még, hogy igenis van érdeklődés, törődnek az élet fogasabb oldalával is fiataljaink, csak az kell, hogy az apák, nagyapák ne legyenek előítélettel fiaik, unokáik Iránt, s a fiatalos pajkos- ság mellett ismerjék el gyerekeik jó tulajdonságát is. Mert ez is fontos. Cscpfeó B<a A Szovjetunió egész területén megalakulnak „a kommunista munka brigádjai“ A Szovjetunió Kommunista Pártja KöaPURÍl Maottsáffáaak a hétéves népgazdasági terv irányelvekről szóló tériedre válással fellendült a SzovjminkibaR a munkaverseny. A vessenynuMg*. lom élén az Ifjú kommunisták haladnak. A lenini Komszomoi tagjai országszerte megalakítják „a kommunista mwniha brigádjait’'. Az első Ilyen brigád Moszkva rendező pályaudvarán «lakul*. A kommunista munka brigádjának tagjai többek között kötele. nettséjet váltattak, hogy termelési tervüket rendszeresen túlteljesítik és határidő elölt valósítják meg a hétéves terv feladatait. Elhatároztak. hogy újításaikkal növelik a termelékenységet, esők. kötik set önköltsége«. A moszkvai fiatalok kesdeményeséee széles visszhangra talált. A moszkvai kommunisták akti- vaértekezlete nagy lelkesedéssel tette magáévá a fiatalok kezdeményezését. A* aktfvaértekezleten elhatározták, hogy mindéin üzemben, minden munkahelyen megteremtik a feltételeket a komm ti. nista munka brigádjának létrehozásához, a brigád eredményen tevékenységéhez. Hasonló hátán», zatot hozott Tbiliszi, Kijev, Le. nfogTád és több más nagyváros kommunista aktívája la, A Pravda cikke a magyar és a német válasxtásokról A Pravda pénteki számában ve- j választások demokratikus jelle- zérciikktoen méltatja « Német De- gét, a lakosság nagyarányú rés mokratitaw Köztársaság és a Magyar Népköztársaság választási eredményen;. A cikk megemlíti a vételét a jelölésben és a szavazás, ban, A magyar választásokról szólva megállapítja, hogy a magyar nép, amely az imperialista reakció el. A nyugatnémet imperializmus újabb hatalmi terve A NATO párizsi parlamenti értekezletén , .Bel yempaipirba csomagolva” — amóTrt az észak-európai államok képviselői megjegyzik — Strauss bonni hadügyminiszter e- lőterjesztette a nyugatnémet im-, perializmus újabb hatalmi terveit. Stimuss közölte — amint est már néhány héttel ezelőtt a külföldi sajtó tudósítói előtt is jelezte — hogy „szükségesnek látszik a látnak mást, mint a nyugatnémet imperializmus törekvését a NATO-n beiül minél nagyobb hatalom megszerzésére. leni harc előretolt frontját tar.ja, szorosan egybeforr* a Magyar Szocialista Munkáspárttal s aa egész világ előtt kinyilvánította, hogy támogatja pártját, kormányát, a Szovjetunió vezette szó. cialista tábort R Szudán! nép bizakodással figyeli az eseményeket Csütörtököd délután a zeneiskola nagytermében szabad párt- nap keretében zászlót avatott a békéscsabai pedagógus pártszervezet torsává és ugyanakkor emlékeztek meg a KMP megalakulásának 4«. évfordulójáról. Szekeres Béla, az alapszervezet titkára mondott ünnepi beszédet, majd Palyik Györgyné elvtársnő adta át az új zászlót a kommunista pedagógusoknak. Ezután Such János elvtárs, a városi pártbizottság nevében, majd a tanács, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint iskoláik képviselői kötötte^ szalagot az új, vörös setycmzászló*». BiisiiuiiuizMHttcniwinauMiiniumimiaMiHmn» A történelem viharában kiálltuk A teremben csönd volt, pedig több mint 100 ember tartózkodott ott. A csöndet az úttörők küldöttségének dobpergése törte meg. Az egyik pajtás akkora virágcsokrot vitt, hogy apró termetét szinte teljesen eltakarta. Megállt, s Így szólt: — A II. számú általános iskola Kiss Ernő ' úttörőcsapata nevében szívből köszöntőm a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulójára egybejött ünneplőket — majd átadta a virágcsokrot. A teremben lévők viharos tapssal köszöntötték az úttörőket. Megkezdődött az ünnepség. Székely Ferenc elvtárs mega próbát nyitó szaval után Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának tagja beszélt. A párt 40 éves harcáról, szerepéről, a párt kiállta megpróbáltatásokról, az illegalitás nehéz éveiről, a kommunisták felszabadulás utáni munkáiról, az 1956-os októberi ellenforradalom leveréséről, a revizio- nizmus elleni harcról, a választások sikeréről, a kommunisták előtt álló feladatokról, a szocializmus további építéséről. Zengett, zúgott a taps. Az ünnepi est résztvevői éltették a pártot, a párt vezetésével a politikai és a gazdasági életben elért eredményeket s kegyelettel emlékeztek meg azokról, akik a párt 40 éves harcában mártírok lettek. Az Erkel Ferencről elnevezett járási művelődési ház fennállása óta még egyszer sem látót annyi veterán kommunistát falai között, mint csütörtökön este. A veteránok mellett ott voltak a fiatalok Is. E két nemzedék magasra emelte a Kommunisták Magyarországi Pártjn 40 éve kibontott, internacionalista zászlóját. * A zászló leng. vérvörös selyme 40 év óta nem fakult Az alóla gyülekezőket nem sönör- te el a történelem, vihara. mert a kommunisták ereje akarat- egysége széttörhetet- len. NATO-purancenakságok határainak felülvizsgálása és a NATO közép-európai parancsnoksága határának az Eiftxa folyó vonalától jóval északabbra helyezése”. Strauss tervei szerint a NATO közép-európai parancsnokságának hWtáskőrébe k ellene kerülnie e- ’• gesz Dániának és Norvégia déli • részének is. Ezek a területek ma ía NATO észak-európai parancs- : noksága alá tartoznak. | Politikai megfigyelők a bonni : hadügyminiszter javaslatában nem I A MEN ügynökség seemleírója a RZíudánd eseményekkel foglalkozó cikkéiben megállapítja: a korábbi szudánd kormány szorosan e- gyüttmüködött az ánpercaliertia államokkal, s ez nem felelt meg a szudánl nép érdekeinek. A korábbi áű! am vezetés mesterségesen válságot idézett elő Szudán és az E- gyesiüt Arab Köztársaság viszonyában, és az imperialisták érdekében ellentéteket szított a két ország között. Valahányszor az ország súlyos gazdasági válságba került, a volt szudánl vezetők mindenkor az Egyesült Államokhoz fordultak, hogy szállítson bij A Tanácsköztársaság évfordulójára készülnek... Az MSZMP békésj bizottságának tagjai már hónapok óta- készülődnek a Tanácsköztársaság 40-ik évfordulójának méltó megünneplésére. A pártbizottság meghívta a gimnazista KlSZ-flatalo- kat és más elvtársakat, hogy beszélgessenek el a ma Is élő 1919-es veteránokkal. Csináljanak bő feljegyzéseket az idős kommunisták harcos ól :térül, arról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Fonrada’om és a Tanácsköztársaság győzelméért hol, hogyan küzdöttek, harcoltak, milyen élményeket szereztek. S amikor a községben élő idős elvtársak összes élményeit, tapasztalatait csokorba szedték és annak minden részletét közösen megbeszélték, könyvalaktoan megjelentetik. Van egy másik elgondolása is a párt békési bizottságának, melynek létrehozásához már hozzá is fogtak. A község főterén márványtáblákkal ellátott és mintegy hat méter magas emlékművet létesítenek. Az emlékmű építéséihez már két héttel ezelőtt hozzáfogtak a Békési Építőipari Ktsz dolgozói. Az emlékmű márványtábláira a Tanácsköztársaságéit vívott harcban elesett hősök nevét vésik majd rá a kegyelet és az emlékezés jeléül. 1959. március 21-én — a Tanácsköztársaság 40. évfordulóján — nagy ünnepség közepette leplezik majd le Békés község elesett hőseinek emlékművét. zonyos élelmiszereket az országnak, b a saudánó kereskedők csak Washington jóváhagyásával kaptak behozatali engedélyt. Mindez nagy elégedetlenséget keltett a nép körében. A nép ezért örömmel fogadta az eseményeket s ez a fogadtatás kétségtelenné teszi, hogy az események a jobb jövendő reménységét keltették a szultáni népben.-----------------•----------------N emzetközi tudós-értekezlet Az UNESCO kezdeményezésére Párizsban nemzetközi tudós-értekezlet ült össze, amely „A tudomány és a mai társadalom” tárgyköréről folytat véleménycserét. Az értekezleten sok kiváló tudós vesz részt a legkülönbözőbb országokból. A tudósok felszólalásaikban hangoztatták, hogy a tudomány és a technika vívmányait az egész emberiség kincsévé kell tenni. Az értekezlet nagy figyelemmel hallgatta Szemjonov szovjet akadémikus felszólalását. Szemjonov hangsúlyozta: A mai tudomány beláthatatlanu] nagy lehetőségeket nyit az emberiség előtt a boldog élet kialakításában. De a tudomány és a technika hatalmas vívmányai rettenetes csapásokat is hozhatnak az emberiségre, ha a népek megengedik, hogy atomháború robbanjon ki
