Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-21 / 275. szám

IM«. 11., péntek Bt KÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Kismamákat vettek tel tatnak i békéscsabai Bőre Tsz zirszMt küzgyillsíii Békéscsabán a munkásak, az egyénileg dolgozó parasztok és kisiparosok körében nagy érdek­lődéssel várták az Előre Tsz zár- számadó közgyűlését Látták, hogyan épül az 50 vagonos, hagy magtár, a száz férőhelyes tehén is­tálló, kombájnszérű, góré, do­hánypajta, hídmérleg és egyéb. Halót á!k, hogy központi major építését is tervezik, kényeim«« irodával és szórakozó helyiségek­kel. Kíváncsian Várták, hogy mennyi jut osztásra, hisz aszályos volt az év s ráadásul nagy össze­get fordítottak a szövetkezet fej­lesztésére is. A zárszámadó közgyűlésen ki­derült, hogy eg.v munkaegység értéke 34 forint. A tsz magyar és szlovák nemzetiségű tagjai igen elégedettek a keresettel. Tudják Nem kaphatnak teljesítménybért a szakmunkás vizsgán megbukott tanulók A szakfelügyelők tapasztalatai •serint, küiövöwn a ba.nyaipa.r- ban általános gyakorlat, hogy a zakmunkás vizsgán megbukott tanulók Is teljesítménybért kap­nak. Ezáltal méltanvtalan előny- hős jutnak azokkal a fiatal szak­munkásokkal szemben, akik a vizsgára eredményesen készültek tel és az iparitknuló-oíthoRokbói kikerülve, saját keresetükből tart- el magukat. Ezé t a szakmun­kás vizsgán megbukott tanulók­nak a -javítóvizsga Időpontjáig nem szabad teljesítménybért fi­zetni. Ha a javítóvizsgán is meg­buknak, akkor abban a ssakmá- ban megszűnnek iparitanulók len­ni. azt is, hogy az áll#M«nyészté« nagyarányú fejlesztésével, bőséges takarmánytárolással megalapoz­ták szövetkeze Hűk jövőjét. Elis­merték ezt a kívülállók is: • zár- számadó közgyűlésen hét új ta­got vették fel, közöttük kőműves és asztalos mestert ts. Iászló Lő­rinc elismert kisiparos elmondó t- a, hogy hónapok óta fogOalkoatst- ja a belépés gondolata. Örömmel lemond asztalosmestert lpsrenge- délyérfll. mert a szövetkezetben biztos jövőt lát maga és családja számára;-« □ ►­iMVfflr Qmdiídtmk a me»1er«i*9gák Szerdán megkezdődtek Békés­csabán, a KIOSZ székházban a mestervizsgák. Az első vizsgára öt fodrász, két kárpitos és két aszta­los jelentkezett. A most er jelöltek délelőtt írásbeli vizsgát tettek kal­kulációból és műhe'yrajzból, majd utána a vizsfiaműhelyekben gya­korlati munkából. Délután került sor az iparügyi és közigazgatási ismeretekből a szóbeli vizsgára. Tegnap, csütörtökön három mű. szerész, három lakatos és két ko­vács kisiparos részvételével foly­tatódtak a mestervizsgáik. Azoknak a kisiparosoknak, akik megfeleltek a vizsgákon, jövő hé­ten kedden adják át ünnepélye­sen a KIOSZ székházban a mes­terlevelet. Űjabb mestervizsgák decemberben lesznek; Ekkor mintegy nyolcvan feipárost VÍ5ÖL gáz tatnak. D tervhészitésben is segít a tsz-ehaek az Orosházi Gépállomás Az Orosházi Gépállomás körze­tében 13 ezer holdon gazdálkod­nak termelősaövet kezetek és e- gyes típusú termelőszövetkezeti csoportok. A gépállomás traktoro­sai harminc géppel dolgoznak szö­vetkezeti földön s munkájukról a legnagyobb elismeréssel nyilat­koznak a Dózsa, az Üj Élet és a többi tsz-bea. — Nemcsak gépi munkával, de a tervkészítésben is igyekszünk segíteni a termelőszövetkezetek­nek — mondja erről Stuk Ferenc, & gépállomás igazgatója, — Más­kor úgy volt, hogy előre megcsi­náltuk a saját tervünket, nem vettük eléggé figyelembe a tsz-ek igényeit, ebből aztán sok-sok bo­nyodalom tett. — Most megvárjuk, amíg a szö­vetkezetben elkészülnek a Servek, s csak azután csináljuk a ma­gunkét, mert akkor látjuk tisztán, hogy s mint érdemes tervezni. Természetes, igyekszünk szakmai­lag is segíteni a tsz-eknek. Szak­embereink öt olyan tsz-ben segí­tik a tervek gyakorlati összeállí­tását, ahol nincs mezőgazdász, E- zenkívül a laboratóriumunkban ta­lajvizsgálatokat folytatunk, ennek alapján javasoljuk, hogy melyik dűlőben milyen növényt a legérde­mesebb termeiül, hol milyen táp- erőutánpótlás szükséges. Termé­szetes, az évek óta itt dolgozó traktorosok úgy ismerik a tsz-dű- lőket, mintha a saját földjük len­ne. Ezért a legjobban bevált mód­szereket ismertetjük más szövet­kezetekben, ezzel is elősegítjük a- zok elterjesztését. Lesz-e « barom fikeltető állomás Sarkadon? Hagyorányú épíffcvrések Korösnogyhorsán ban A körösnagy harsány i Kos­Az elmúlt két esztendőben me­gyénkben jelentősen fellendült a baifan í ímn yésztés. (örvendetes, hogy Békéscsaba, Orosháza, Me- zókovácsháza és környéke mellett egyre több baromfit adnak a népgazdaságnak a gyulai, a sar- kadn, a gyomai és a szeghalmi já­rások termelőszövetkezetei és e- gyénileg gazdálkodói is. Az idén szerte a megyében a legkisebb községtől a legnagyobb'!* igen né­pes baromfiudvarok voltaik. A baromfitenyésztésben jó e- redrnénveket értünk el, habár még korántsem használtuk ki a kínál­kozó lehetőségeket. Az idén még mindig nehéz volt naposcsibéhez jutni, mert a tenneiőszövetkezetek a keltetőállomásokitól csaknem az összes naposcsibét felvásárolták, így nagyon sok egyénileg gazdál­kodó 50—100 darabos naposcsibe­igénylését utasították vissza. A megyei tanács állattenyésztői jól látták — a naposbanjarifi-ke­reslet megnövekedéséből — a jö­vő éld feladatokat. Az 1958-as kel­tetés! idény befejezésekor azt ter­vezgették, hogy Békéscsabán egy üj, korszerűen felszerelt állomást építenek, ugyanakkor a gyomait hat darab tízezres géppel bővítik, Sarkadon pedig fiókállomást lé­tesítésiek. A keltetőgépeket meg­rendelték, azok egy részét már le is szállították. Az építkezés meg­kezdésénél azonban valami baj, félreértés, vagy egyéb ok csúszott be. A Békés megyei Építő- és Tata­rozó Vállalat kiadta a munkát a gyomai keltetőállamás épületének bővítésére. Az építkezést megkezd­ték, de valamilyen oknál fogva félbehagyták. Az, építkezés leállí­tása viszont nemcsak a 6 gép idő- besvi beállítását veszélyezteti, ha­nem a többi gép üzenabehelyezé- sét is, mert az új gépek raktáro­zására a meglevő keítetőhelyiséget vették igénybe. Más a helyzet a sarkadi keíte- tőáUomás «»evében. Itt a községi tanács vezetői nem viselik kellően szívükön a keltetőállomás ügyét. Hónapok óta bel viség problémával ellenére magas termést hozott az küzdenek. Volt ugyan egy lakása ikersorosan vetett kukorica. Ta- j köcség központjában, amelyet kel­tetőáUctnáa céljára szerettek vol­na igénybe venni, de az — mivel után űr támadt a községi tanács, suíj1 a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, valamint Halmos Béla i között. Ha a keletkezett űrt rövid időn belül nem szüntetik meg, a sarka- diak számára kétségessé válhat a keltetőáilomás létesítése. Az a legnagyobb baj a dologban, hogy maga a községi tanács — a leg- érdekeltebb fél — nem kezdemé­nyez, holott erre, mivel az év u- tolsó két hónapjában vagyunk, rendkívül nagy szükség lenne. A megyei tanács szakemberei nem véletlenül tervezték a sarka­di járásba a fiók-keltetőállomást. Nyilván a tsz-ek és az egjtenileg gazdálkodók érdekében tették mindezt, hogy ne kelljen azoknak Békéscsabára csibéért járni. Mert j minél messzebbről hozzák, annál nagyobb a kockázat. Az viszont hiba, hogy Sarkad állami vezetői nem ismerték még fel a keltető állomás létesítésének jelentőségét. Ebben az ügyben most már ope­ratív intézkedésre van szükség. A J sarkadiaknak végül is nyilatkozni1 kell: szükségét érzik-e ennek a beruházásnak, vagy pedig nem? Mert hiszen van a megyében nem is egy község és város, amely ö- : römmel venne egy ehhez hasonló ajánlatot. Dupsl Károly Termelőszövetkezetben nagyarányú építkezéseket ter­veznek az idei gazdasági évben. F.gy 500 férőhelyes baromfiólat és egy 400 köbméteres betonfa­lú silót építenek. Az építkezés­re 81 ezer forint hosszúlejáratú hitelt vesznek igénybe. Az 50(1 férőhelyes baromfiólba 6 hetes előnevelt csibéket vásárolnak majd, a tsz törzsbaronrfi-állo- mányának kialakítására. A siló' építését pedig azért szorgalmaz­zák, mert adatállományuk * múlt gazdasági évben jelentő­sen szaporodott és a takar­mányellátást silózás nélkül nem tudják biztosítani. Egy év­vel ezelőtt csak lő tehenük és három növendékmarhájuk volt, ma, a 3ö04-es kormányhatáro­zatban biztosított kedvezmé­nyek segítségével 28 tehén és 39 nővendéfcmarba áll istállóik­ban. A szövetkezet eredmé­nyes gazdálkodásának láttán november 1 óla hat új belépővel gazdagodtak. vassaal már más szövetkezetek szándékoznak így vetni, mi pedig újabb növény apuié gépekkel I- gyekszünk segíteni ebben. Két tsz-ben szakembereink készítet­ték el a vetésforgót, ami elősegíti a magasabb terméshozam eléré­sét. Tőlünk telhető«» mindent elkövetünk, hogy minél többet se­gíthessünk a kollektív gazdasá­goknak.-----------------------------------e%,*­a kömég központjában vám — Készségűgyi szempontból erne célra nem megfelelő. De ként ez az épület a község főteré­nek rendezésével több mint való­színű, lebontásra kerül. Érthető tehát, hogy Halmoe Béla, a me­gyei tanács mérnöke a községfej- !osztó® távlati terveinek figyelem­bevételével nem ja vasiéra az é- pífkezés megkezdését. Emiatt az­A lucernáimig útja Békésből Passauig Üljünk fel a képzelet gyors I ként az arankát kutatja, mert az szárnyára, repüljünk el Nyugat- ) nagy károkat ökre a hazai vsté. Tanácskozott a megyei áruforgalmi bizottság A megyei áruforgalmi bizottság szerdán tartotta meg november havi tanácskozását Békéscsabán az Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat klubhelyiségében. A bizott­ság tagjainak Steigerwald György, a megyei tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője számolt be. Először is az új éiwdési módsze­reket értékelte. Elmondotta, hogy az eddigi vaipasztaiatak azt mutat­ják, hogy az. új kereskedelmi for­mák, a kezdeti nehézséget nem számolva, mind jobban beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Ez­után a kereskedelemnek a télapó és at karácsonyi ünnepekre vajó felkészüiéséről szólt. A forgalom zavartalan .lebenyolításóata, Békés-, csabán, Orosházán, Gyulán és Szarvason, kisegítő játék- és a- jándékboltokat szervesnek. Ez«n — Az Űj Életben pl, az aszály 1 túlmenően árusítással egybekötött kiállításokat is rendeznek, Bé­késcsaba», a város belterületén egy szabadtéri ajándékvásárt is rendeznek, ahol játékokat, aján­déktárgyakat, eufc#rkát árusítanak majd. Steigerwald elvtárs végül az október 25-én és 26-án Békéscsa­bán rendezett őszi vásár tapasz­talatairól számolt be a résztvevők­nek. A beszámoló után többen felszó­laltak. Szűcs Péter, « Békés me­gyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, áruforgalmi osztályveze­tője elmondta: azt tervezik, hogy ■a jövőben a vállalathoz tartozó e- gyes nagyobb üzletek és boltok az .egyes élelmiszercikkeket: tejet, tejterméket, péksüteményt a vá­sárlók kérésére házhoz szállítják. A megyei áruforgalmi, bizottság következő tanácskozását január­ban tartja meg. Németországba s hallgassuk meg Passau határában két német pa­raszt beezgfcjgfo&v. „ .... .. — Mit csináltál a lucernáddal Hans, hogy ilyen sűrűn kelt, hogy ilyen szép tiszta? — Semmi különöset, a szokásos módon vetettem. — Én is a szokásos módon s mégis olyan ritka, hogy rossz rál­nézni. Neked van valami titkod. — Nincs nekem. Egyszerűen jó csíraképességü magyar lucerna- magot vetettem. Vegyél te is és ilyen lesz a lucernád. — Lehet kapni? — Persze, hogy lehet. Tavaly is 9 vagonnal érkezett Passautos. Magyar lucemamag PassacAwn. Lehet, hogy éppen Békés megyé­ben termett, lehetséges, hogy egy részét a füzesgyarmati Arany­kalász Tsz, másrészét az endrődi BűzakaMsz Tsz tagjai termelték, csépelték. Ki tudja? Tény az, Hogy minden évbe* sok mássa lucemamag kerül hazánkból a nyugati országokba De, amíg eljut odáig, sok bomyo- lúlt tisztításon,- vizsgálaton megy keresztül. A Békés, Csongrád és Rács me­gyéikben szerződési» témáéit hr- oemamog rypurgatóriuma’‘, vagyis tisztítója Szarvason van, a vasút­állomás közelében. Felkerestük a tisztítót s megkértük Kalocsai Istvánt, a telep vezetőjét, -mutassa meg, hogyan lesz a luoernamag- bóJ a hazai piaci áraknál értéke­sebb valutát érő export áru? Elöljáróban megtudtuk, hogy az országban ez az egyedüli telep, a- rasly kimondottan csak lucerna- mag tisztításra van berendezve. A már említett három megyéből az idén kb. 80 vagon, mag érkezik, amit éjjel-nappal 3 műszakban; igyekeznek a lehető legtisztábbra tisztítani mindenféle idegen mag­tól, különösen az arankától. Az Országos V-etőmagVtesgáló Intézet és vaütfCStt érő «(portámmá, hetenként érkező minősítője Is H5­pe ívben s nagyon lerontaná a hw cérnámé g hírnevét a külföldi pia». jwAtet: Hiregy 50 mázsás tételben ’ csak egy szem arankát talál, az egészet újra teetl tasz ítani. Ettől pedig »agyén óvakodnak a telep dolgozói, hiszen ők is terv szerint és sokszor, mint most is, sürgős külföldi megrendelésre dolgoznak. A háromfázisú tisztítási folya­mat egy Bufíaló rostán kezdődik. Emelte« a mta meflebt a csepü- szánúvé őszült hajú, 42 éves Dan­ié Györgyöt találjuk éppen, aki másfél évvel ezelőtt zsákosként kezdte itt a „karrierjét". Az ő ke­zei alóli Jónás Éva kezei alá kerül a mag, aki szövőnőből képezte át magát rostakezeüővé s úgy látszik, elég alaposan. Az ö két finom szö­vésű roötgépjéből a mágnes-rostá­ba kerül a mag. A tisztifásnak ez a lelke s a legérdekesebbje Mielőtt a magot « mágnesrcsiAra ■engednék, egy -ferdén te- é* íel­fongó tartályban össaekewenk vas­port)® vízzel. A vaspor keverés Rözftxtn ess* a sansza® gyetnmiag. vakra és a törött szemekre rakó­dik. Ezeket a mágnes magáihoz vonzza s külön osztályozóba ere» geti. A iooemamnag öl yen tisztán kerül ki « -gépből, hogy szabad szemmel nagyon nehéz lem** ide- gesi magtat tatámi. A irtisztímít és zsákba Ömlesztett magból a- zcmibon Bateses Zsázsámmá bárom mÉntáR vesz: «gyet-egyet a zsák Bét széléből, s «gyet a közepéből. A mintákat Tóth Katatón. aki többhetes tanfolyamon és 2 évi gyakorlatim lat, a telepen vált magviasg&ióvi, másfélazeres na­gyító üvegen kreresztül igyekszik Uiapítaan: aramikaimentesi-e a mag. Ezen Seíüü mé? a g_ wzsgáió Intézet minősítője is ala­posa* szem.ügyre veszi. fene, ilyen aliapos tisztítós és vizsgálat után -nÄMc a iueemamag garaMtáüt, ótemiaárott veóáinaggá K. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents