Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-21 / 275. szám

BÉKÉS MEGYEI Vilá* proMArjM, *6r««UL}aek( MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1958. NOVEMBER- 21., PÉNTEK Ára 50 fillér III. ÉVFOLYAM. 275. SZÁM Tervkészítések közben A gazdasági év befejeztével a zárszámadásokkal egyidőben ké­szülnek a Jövő évi tervek is terme­lőszövetkezeteinkben. Gondterhelt aieok hajolnak az íróasztalok fő­ié, felmérik az elmúlt év tapasz­talatait, egyeztetik a tagság észre­vételeit, s számíthatják, hogyan, milyen ütemben lehet haladni to­vább. Nagy felelősség a tervkészí­tés. Az egész gazdálkodás szemlé­letét kell tükrözni« aprólékos gonddal, s az elkészült jó terveknek közvetve muta unióik kell a végre­hajtásban minden egyes tag fel­adatát. A megye 222 termelőszö­gyanakkor a tenyésztői munka az elmúlt évben is lemaradt. A méh­keréki Kossuth, a vésztői Vörös Csillag és még néhány termelő- szövetkezet csak a vásárlásokra a- lapozta a szaporulatot, nem fordí­tottak kellő gondot a saját neve­lésre. Ez is olyan tanulság, melyet a mostani tervkészítésnél figye­lembe vesznek a vezetőségék. Általában legjobb tudásukat ad­ják a mezőgazdasági szakemberek is a termelőszövetkezetek tervelő­készítéséhez, főleg pedig a még gyengébb lábon álló tsz-eknek. Mindenütt megegyezik abban a vetkezet« közül 171-ben most esi- tagság, hogy megvalósíthatatlan, halnak először ágazati-jövedelem- j [j-reális feladatokat ne tűzzön ma­számításokat, melyek jelentősége, j <ja elé Kilencen kezdték s ma már hetvenen vannak Ta­Az állami gazdaságok további nagyarányú fejlesztése az egész mezőgazdaság érdeke Csütörtököm délután sajtótájé- állami gazdaságokban új üzemek koztatót tartottak az áltatni gazda- létesültek, illetve létesülnek, így ságok főigazgatóságán. Izinger Pál a hybridüzemek, a „tojásgyárak’■, főigazgatóhelyettes ismertette a hagyományos bábolnai ankétok e- lökészületeit, az állami gazdasá­gok előtt álló jelentős feladatokat. Elmondotta, a bábolnai ankétok célja jelenleg az, hogy a tudomá­nyos élet képviselőinek jelenlété­ben megvitassák a további fejlő­dés legfontosabb irányelveit. Az ankétok lehetővé teszik, hogy a vezetők a valóságos helyzet isme­retében végezzék munkájukat és a gazdaságokban pontosan ismer­jék a új módszereket, követel­ményeket. , Az állami gazdaságok megaia- kulásuíc után nagy beruházási ösz­A Mezőkovácsházi Járási nács mezőgazdasági osztálya váhagyta a nagybánhegyesi Zalka ! szegeket kaptak és ezek segítségé Máté Tsz zárszámadását. A zár- vei eljutottak a termelés viszony­számadás szerint minden munka- ' la3 ma3as fokára. 1949-től 1954-ig egységre 67 forint érték jut. Von- ! *Wául a; “f1* gazdaságokban i mmtegv 3o 000 holdnvi gyumol- zó jövedelem ez, amit az is bizo- ^ Repítették. Ezek a‘ fiatai nyit, hogy egyre gyarapszik a tér- | gyümölcsösök most fordulnak ter­mői-e, Erőteljesen jelentkezik az a probléma, hogy a gyümölcster­melőszövetkezet taglétszáma. Az ellenforradalom idején az el- ' mesztés n;ncs még megfelelőkép­a­lenforradalmárok erőszakkal fel- pen gépesítve, nincsenek meg . ,, ... . „ „ ízok a feldolgozó üzemek, amelvek­, ben gyumolcsszorpot, szeszt, a- Tsz-t is. A tsz 1957 tavaszán alig- \ szaft gyümölcsöt lehetne készíteni. Az elmúlt években több mint Ma már hetvenen vannak és alig tudott 9 taggal megalakulni. hatezer szántó és univerzális trak- a tőrt kaptak a gazdaságok. Feltétle- , munkaegységenként! 67 . .forintos nül szükség van további, mintegy mint két évvel ezelőtt!...., . , , . . , i kétezer gumikerekű traktorra a hogy a vezetőség látja: mibe ke- a szeghalmi Üj Barázda —, amiből jszállítás gepesitesehez a rendkivu­,, , , ,, a új tagot vonz még a tsz-be. li fogattartás csökkentésére. Az aztan csiak kévés valósult meg. Az tűinek az egyes termelvények, mely növények termelése kifize­tődőbb, hol kell leszorítani a ter­melési költségeket stb. Egyelőre amelyek munkába állításával meg­változik az egész termelési rend­szer. A tíz éves előkészítés után most már olyan mértékben korszer rűsíti'k :az állami gazdaságokat, hogy valóban mezőgazdasági kom­binátokká váljanak. Az új termelési módszerek ki­hatnak a gazdaságok szerkezetére is. Mindinkább kirajzolódnak a korszerű, gépesített, gyárhoz ha- • sonló mezőgazdasági kombinátok. A korszerű, belteries üzem ma már parancsolólag írja elő a szak­munkásképzés foltozását. A szak­munkásképzés általános bevezeté­se a közeljövőben megvalósításra kerül, különben nem lenne ered­ményes a sokoldalú gépesítés. El­sősorban a fejőházakba, a tojás­gyárakba, a szárítóüzemekbe és a növényvédelmi szolgálatba kerül­nének megfelelő szakemberek. Az idén megkezdődött az egyelem e- lőtti gyakorlati idő. A gyakorno­kokat elsősorban a gépekkel is­mertetik meg, tavasszal trakto­ros vizsgát tesznek és univerzális gépen dolgozva ismerkednek meg a növénytermesztés üzemi küldé­seivel. Az állami gazdaságokban kiala­kulóban van a mezőgazdasági munkások új életformája. A lá­tástól vakulásig végzett kemény fizikai munka helyére a speciali­zált szakmunka lép — mondotta befejezésül. állatállomány fejlesztéséhez ele«- ;• gedhetetlenül szükséges a pillan- j gósok vetésterületének további * hét főnövénynél lesznek ilyen > növelése. Erre most nagyobb súlyt s Megyénk első pneumatikus malma-költségszámítások, mellyel már külön kell foglalkozni az általá- terv készítésnél is. Miből indulnak ki a jó termelő­szövetkezetek a jövő évi tervek ösz- szeállításánál? Általában az el­múlt évi tapasztalatokból. Már ta­valy is reálisabbak, jobbak vol- Ák a tervek, mint az ezelőtti é- vekben. Előnyös volt, hogy több takarnia ny gabona vetést irányoz­tak elő, növelték a gépesítés ará­nyát, gondot fordítottak az épít­kezésekre, s a/ állatállomány fej­lesztésére. Sok új jövedelemfor­rást teremtettek meg, köztük a szarvasmarha törzsállományok ki­alakítását, a juhászatot, a csibene­velést. Ezek a tények arra ösztö­nözhetik a tagságot, hogy tovább kell menni ezen az úton. De ugyanakkor a tavalyi tervek intenek is: ne kövessünk el új­ból hibákat a jövő évi munka irányadásánál. Igaz, általában csökkent a termelt növények szá­ma, de még mindig akad jónéhány fektetnek a tervezéseknél, s job- ■ ban figyelembe veszik a 3004-es j rendelet lehetőségeit, amely ki- f ■ sebb módosításokkal az uj gaz- : dasági évben is érvényben marad ! a mű tmgvafelhasználásnál, az á- j ruértékesítésnél és az építkezésele- * nél. De ugyanakkor, mint a bé- ; ■ ■ késcsabai Kossuth, a saját erőfor- 5 ■ rások jobb felhasználását is a to- ; vábbi gazdagodás szolgálatába! ál- • ■ lítják. Ez a termelőszövetkezet : saját erőből tervezi a száz férőhe- I lyes szarvasmarha-istálló felépítő- • sét, mint ahogyan az 1957/58-as S . '. m gazdasági évben is az építkezések ; 85—90 százalékát saját erőből biz- J tosította. Egyre inkább bekapcsolódnak a tervezésbe a gépállomások is, hogy segítsenek elkészíteni a munkaerő mérleget. Látnia kell a vezető­ségnek, hogy mire futja a tagság s a saját géppark erejéből, mi­lyen arányban kell igénybe venni a gépállomás segítségét. Ilyenkor keresik fel a termelőszövetkezete­Bizony csodájára járnak Tótkomlóson mostaná­ban a malomnak. Érthető is az érdeklődés, hiszen megyénkben ez ma a legkorszerűbb, első pneumati­kus malom. Bent olyan tisztaság van, mintha patiká­ban járna az ember. Kívülről is megszépült azonban az épület: tatarozták, meszelték. A malom villamosítására és pneumatizálására mintegy másfél millió forintot költött a Békés me­gyei Malomipari Vállalat. Hosszú ideig dolgoztak itt a szerelők és a malom dolgozói, amíg elkészültek a munkával. A korszerű üzemet november 6-án adták át ünnepélyesen a tótkomlósiaknak. X Ezen a képen a síksziták fe'ett lévő ciklonok és légelzárók lát­hatók, amelyek egy nagynyomású ventillátor működtetésével a fél­kész terméket függőlegesen szál­lítják. Ez a berendezés azért is előnyös, mert tűz- és pormentes, egyszóval: egészséges munkakö­rülményeké! biztosít a dolgozók­nak. termelőszövetkezet, amelyben 20— 22 fajta. növényt vetettek; Ez el­aprózta az erőket, csökkentette a jövedelmezőséget. Probléma mu­tatkozott a talajerő utánpótlásá­ban is A tagokkal megbeszélve a háztáji gazdaságból eredő trágya- mennyiségek bizonyos részét is fel akarták használni a termelő­szövetkezetek. de amikor szállí­tásra került a sor — nem volt trá­gya Az állat tény észtéiben szép e- redményeket értek el tsz-eink, fő­leg a számszerű növelésben. Ti­két a különböző szerződtető válla­latok is, hogy a jövő esztendőre megkössék a szerződéseket hízfe- Lásra, dohány- és magtermelésre stb. A járási tanácsok mezőgazdasá­gi osztályai meg fogják erősíteni a termelőszövetkezet elkészült ter­veit és jóváhagyják a termelőcso­portok terveit is. De a tagság se rejtse véka alá, miként akar erő­södni a termelőszövetkezet. Be­széljenek erről a kívülállók kö­zött, hozzák ezzel is közelebb ő- ket a nagyüzemi gazdálkodáshoz, j X A malom átszerelésével egyi­dőben korszerűsítették az ala­csonynyomású ventillátor beren­dezést is, itt a fából készült csat­lakozó csöveket lemezcsövekkel cserélték ki. Mindez a még jobb minőségű őrlemény elérését teszi lehetővé.

Next

/
Thumbnails
Contents