Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-19 / 273. szám
IHM. november 1*.. szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Reflexiók versekhez »a. Jelentős művészi alkotások mindio a való élet ihletésére születnek és sohasem hiányozhat be. lőlük az író pártos, javító, nevelő, vádló állásfoglalása. — Ez nemcsak európai vagy országos jelentőségű müvek kritériuma, de érvényes mértékké és kőtelező belső törvényszerűséggé kell, hogy e- melkedjék a vidékünkön élő és alkotó írók számára is, ha igénylik a nyilvánosságot. Sajnos, a szerkesztőségbe szerényebben „bírálat céljából”, kissé szerénytelenebbül „közlésre" küldött versek nem igen ütik meg ezt a mértéket. Általánosságban elmondhatjuk: még a legtehetségesebb néhány író versein is átüt valami vidékies szemlélet, mondvacsinált pártosság, elcsépelt irodalmi frázisok puffogása — a kifejezésbeli hibákról nem is szólva... Vizsgáljuk meg először a „politikus1’ verseket ée gyorsan szögezzünk le valamit: régen kinőtte már irodalmunk azt a gyermekbetegségét, hogy „minden mű Jó, amely politizál". Az átélés nélküli, könnyen megcáfolható érvelésű politikai versek sokkal többet ártanak nemcsak az irodalomnak, de kultúrpolitikánknak is, mint a nyílt támadások, mert míg ez utóbbiak ellen szemtől- szembe tudjuk felvenni a harcot, addig az előbbiek a trójai falóhoz hasonlatosan hozzásegítik az ellenséget, hogy sorainkat bomlasz- sza. Túl szigorúan hangzik? — De gondoljuk csak meg, hányszor éri támadás kibontakozó irodalmunkat akadékoskodó „széplel- kektől”, hogy az „élvezhetetlen és különben sem mérhető komoly irodalmi mértékkel, mert..." — és felsorolják az „okokat". Mi természetesen nem ilyen „okokat" kívánunk elmondani. Mi elsősorban a művészet olyan betegségei11 kívánunk szólni, mint a dilettantizmus, melynek szépen fejlett példányai pöffeszkednek a hozzánk küldött versek között is. „Ha meglát az ember, mindjárt meg la (kíván. Nem 1$ csodálkozom ősanyánkon, Éván: Nem kell hozzá klgyd — magadat kínálod, Bűnbe Is döntötted az egész világot. De Adám nem bűnös, mert midőn (meglátott. Elveszíti eszét, lelejtett világot. Örömében akkor nevetésre fakadt, Az alma csutkája a torkában akadt.” (Ö gyönyörű almai -— ez a vers címe...) Ezt a „verset” nem mint dilettánsterméket, mert még nem is az, hanem mint képtelenséget idéztük, bizonyítékául, hogy hová aet a dilettantizmus: megrontja az ízlést, kisdkfcrtja a józan gondolkodást és feltétlenül nyakát szegi a kritikusnak, ki az ilyesmit csak kicsit is komolyan veszi. Az ilyen és hasonló versíróknak ajánljuk, hogy olvassák el Kosztolányi Dezső Néró, a véres költő c. regényét és vonják le a konzekvenciát, de ha erre nem lenne idejük vagy kedvük, ide írjuk a tanulságot. Ami pedig így hangzik: hehet szeretetve méltó és Igazán jő, sőt valódi nemeslelkű ember valaki anélkül, hogy okvetlenül verset kellene írnia. Ezen túlmenően pedig: a versíráshoz bizonyos érzéken, rátermettségen kívül kitartó tanulásra is szükség van; anélkül a legragyogóbb tehetség Is csak primitív, szánalmas dadogásra képes... A költészethez a tehetségre és tudásra egyaránt van szükség. Sajnáljuk, hogy helyszűke miatt nem állhat itt teljes terjedemében a „Proletár véreimnek" c- vers bizonyításképpen — holott egyik eNagy törekvést, sok hajlamot mutat a valódiság, okszerűség, ke- rekdedség, értelmesség, egyszóval: — a költészet iránt e vers írója. Nem kétséges, hogy ha költő akar lenni, még igen sokat kell tanulnia. Am ez a verse — kisebb mesterségbeli hibáktól eltekintve — szép. És megnyugtatóan egyszerű, míg sokkal képzettebb versírókat pattanós frázisok, csil- logó-villogó szóvirágok, erőltetett élcek után kapkodni látunk. Szándékosan kerültük eddig a neveket. De Varga Lászlóét már csak ezért is ide kell írjuk, mert a versolvasó közönség úgyis hamarosan találkozik még vele. Ebben a csendes, szerény fiatalemberben minden adottság megvan ahhoz, hogy költő, jó költő váljék belőle. Bizonyos értelemiben máris az. Erős szerkesztő készsége, könnyen folyó, cseppet sem erőltetett verselése teszi azzá. És az, hogy él, a mában él, állandó forrongásban van, keres, kutat — kutatja önmagát. Mert még nem önmaga. Gamin-e6 hetykesége Villoné és József Attiláé, más erős hatásokat is találhatunk elvétve írásaiban. De ha oly töretlenül fejlődik tovább, mint beküldött írásaiból lemérhető, hamarosan üdvözölhetjük az igazi Varga Lászlót. Egy gyengéjére azonban szeretnénk felhívni figyelmét: még az ő versein is átüt a kifejezésbeli újítókészségnek egy egészségtelen kacs-hajtása, az tudnáiBik, amit a fővárosiak szeretnek — és valljuk be: joggal — vidékiesnek nevezni. Gondolok itt olyan strófákra, mint e lap hasábjain nemrégiben megjelent ,,Kls tanítónő álmai felett° e. versének első része: „Nem az vagy már, akinek [látszol: leányka, kékruhás, hiú. Mit nem lát benned sok fiú, az több, mint szépséged [ruhádszor.” Az utolsó két szó úgy értelmezendő, mint például ,kettő hatszor”. Ez biztos: tőle magától tudtuk meg, mert versértő gyülekezetben jó ideig abban egyeztünk meg, hogy elírás. Szánalomra méltó epigon az, aki nem mer újítani, csak a már kitaposott ösvényeket érzi biztonságosnak. De! Ezt nem tartjuk sem újításnak, sem pedig helyes, követendő útnak. Igazán szép, emberi melegségű verseinek értékét kár lefokozni Varga Lászlónak ilyen és más efféle „újításokkal." ... Befejezésül vonjuk le vizsgálódásainkból a következtetéseket: Mint mindenhez, a versíráshoz is rátermettség szükséges, s csak annak érdemes verset írni, akinek költői érzéke is van. Ezért nem is szabad udvariaskodnunk, mert a tehetségtelenség elobbii tóbb úgyis nyilvánvalóvá lesz, és a dilettáns nem annyira az irodalomra nézve káros, mint százszor inkább önmagára. Am a tehetségnek is sokat és kitartóan kell tanulni, mert csak így bontakoztathatja ki tehetségét. Kovács György Egy rémhír nyomában (03Nyetcvanezer nő dolgozik a mezőgazdasági üzemekben Növelni kell a szakmával rendelkező női munkások számát A Mező- és Erdőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének aktivistái 22 üzemben megvizsgálták a női munkások helyzetét. A Szak- szervezet ugyanis országszerte napirendre tűzte azt a problémát, hogyan lehetne tovább Javítani a mezőgazdasági üzemekben dolgozó nők munkakörülményeit, s fokozni szakképzettségüket. A felmérés szerint az állami gazdaságokban, gépállomásokon, erdőgazdaságokban csaknem 80 ezer nő dolgozik. Az összes alkalmazott 30 százaléka nő. Az asszonyok és a lányok főként a növénytermelésben, a zöldség- és gyümölcskert észetekben munkálkodnak. Az erdőgazdaságokban a esem etek értekben, a meg-zedésnél és a válogatásnál lehet nagy számban nőket találni. lén végesen kisebb a női alkalmazottak a- >-ánya az á'attenyésztöl munkakörben. A mezős®«! as ásd nagyüzemekben dolgozó asszonyok és ián vök több mint 80 százaléka szakszervezeti tág. A vizsgálat szerint a nők között viszonylag kevés a szakkénzett. Kevés nőt lehet, találni vezető munkakörben, és a- szokszowezet munkájának Irányításába se kap- esoléd’ak be kellőképpen.-t^kJó a MÁV téli felkészülése A MÁV az idén jól felkészült a téli időjárásra, elsősorban megfelelő mennyiségű daratoosszeneí tartalékolt, ami igen fontos a téli forgalom jó letxmvola tásánál. De- rénye a ballada! lüktetésű felépí- cerober—február között a 424_es tés —, néhány sort azonban idézzünk belőle: „Földszag, olajos folt — beborított nem Idegen szín, íz nékem, ki a kéményerdők tövéig lankás rétek füvéről értem. S most Itt vagyok előttetek — bár tíz éve jöttem ide — köszönöm, hogy ti is eljöttetek elém, telkemre csillagot tűzve. Őszintén szólok, nem erölködök, A messzeségről felszálltak a ködök: fiaim már ott gyúrnak holnapot. Kommunista lettem. — lm, ig> vagyok.’ jelzésű nagy teljesítményű mozdonyok lesznek derékhadai a személyforgalomnak, s ezek a gépek lényegesen könnyebben birkóznak a :éllel. Igen nagy gondot okoz a MÁV- nak a kocsik világítása és fűtése. A világításhoz nincs elegendő akkumulátor, az elromlott akkumulátorok megjavítása sem volt teljesen megoídható. Ezen most igyekszik segíteni a vasút, s még a tél beállta előtt akkumulátor javító műhelyt hiv életre. Kevés a kazánkocsi is, amelyekkel fűteni lehetne a vonatokat menet közben. Éppen ezért a kocsikat az induló állomásokon előre befűtiik, s a mozdonyszemély- zeírnek csak arról kell gondoskodnia, hogy menet közben elegendő gőzzel táplálják a fűtőtesteket. Az ellenség régi szokása, hogy egy-egy nagyabb fontosságú e- semény előtt kü'önféie rémhíreket agyai ki és terjeszt. E tekintetben Mezőhegyes sem kivétel. Az állami gazdaság eredményein nem egyszer bosszankodnak a levitézlett urak és e- zek kiszolgálói. Nem véletlenül kapargáltak a múlt hetekben ezek az emberek a hajdani cselédélet szemétdombján. Rémhíreikkel meg akarták zavarni a gazdaságban kialakult munkafegyelmet. Pánikot akartak kelteni, amikor egymás fülébe sugdosták és terjesztették: „Zsákolhatják a fiatalokat a főmagtárban*” A rémhírterjesztők célja világos volt. A mezőhegyest ifjúság egységét akarták megbontani. Hirtelen, munkásbarátokká váltak s a „dolgozók érdekében’* hallatták szavukat. A mi munkásvédebnünk harcokban született, még pedig o- lyam csatákban, amelyeket a régi kapitalista világ maradványai elleni küzdelemben vívtunk meg. Győztünk 1 Győzelmünk során új törvények szövegét formuláztuk, s megtiltottuk az ifjúság nehéz testi munkáját. Hosszú listát állítottunk össze azokról a munkahelyekről, ahol a fiatalok ereje nem, vagy osah részlegesen vehető igémy- be. Ilyen törvénnyel a Horthy- Magvarors-ág nem rendelkezett. No de menjünk a fűmagtárba, ismerkedjünk meg az ottani fiatalokkal, munkakörülményeikkel, győződjünk meg arról, vajon esákóHak-e már? A földszinten a bejárat mellett egymás végében szelektorok sorakoznak. A magtisztító gépek mellett egy-egy fiatal leány sürög-fo- rog. A rekeszekben zsákerdő. A zsákokban tisztított búzavetőmag. Valamennyi zsák fémzárolt. A gépek monoton zakatolásán felülkerekedik a jókedv, a nevetés, a viccelődés, az ének, s mindaz, ami nap mint nap kiséri azokat a munkahelyeket, ahol többen és főkéné életerőtől duzzadó fiatalok dolgozi nak. Az egyik gép mellett Filimon Ilona éppen zsákot cserél. A meg- telt zsákot lecsatolta, kétkerekű targoncát — molnár-kocsit — csúsztatott alá, majd a rekeszek- ben levő teli zsákok mellé állította. Vártam, figyeltem., vajon mikor cipekednek itt a lányok, de bizony vem láttam egyet sem közülük, a ki zsákolt volna, de még úgy sem, hogy ketten vigyenek egy teli zsákot. A szelektorok garatjába sem zsákból öntik a búzáit, mint sok helyen, hanem kosárból, amelybe 15—20 kilónál több gabona nem fér. Az első emeleten Szűcs Margit és Páncsics Erzsébet a répamagtisztítógép garatét öntik fel, s az osztályozott magot szedik zsákba. A répamagos batyu olyasmi, mint egy kisebb tollas-zsák. Amikor megtelt, majdnem akkora volt, mint Páncsics Erzsébet, de csak magasságra, mert az olyan vékony teremtéseket, mint ő, hármat is elnyelne. Szügyi Margit lapáttal rakja a zsákba a répamagot, munkatársa pedig a zsák száját tartja. Igen jó a hangulatuk, s a nagy munkában még a tréfacsinálásra is vám gondjuk, idejük. Engem is megtréfáltak, amikor megkérdeztem tőiükl — Zsákoltak-e már1 — Hogyne — válaszolta a la* púira dőlve Szügyiek leánya meg* tévesztő komolysággal. — És mit vitt a zsákban? — Levegőtl — kacagtak, * én 15 velük. Szerettem volna, ha a főmagtárba velem jönnek azok, akik szárnyra bocsátották az ottani fiatalok zsákoltatásáról szóló rémhíreket, vagy még inkább azok, akik ezt élhették, hogy két szemükkel győződjenek meg a szótákolmány valótlanságáról, Dupsi Károly yfyielkedUói üáenelek BUZI SÁNDOR, BÉKÉS, Tangazdaság. Miként azt közvetlen levélben is közöltük, írásait (híreit, eseménybeszámolóit stb.) a beérkezés sorrendjében feldolgozzuk. A választások alkalmával anyagtorlódás is előfordult, a megjelentetéssel kapcsolatban számítunk türelmére. SIMON SANDORNÉ, ÚJKÍGYÓS: Mint kiderült, egyes szerMegjelent a Ködös napok című könyv A Békés megyei ellenforradalmi cselekményekről szóló riportsorozat megjelent könyvalakban is. A zöld címlapú könyvet tíz kép teszi még változatosabbá. A szerzők (Cserei Pál, Varga Tibor) a könyv 104 oldalán helyet adtak több vidéki ellenforradalmi cselekményről szóló írásnak is. Kapható 8 forintért a megye valamennyi postahivatalában, hírlapárusítóknál és a békéscsabai Hajnal könyvesboltban. vek már régebben is foglalkoztáit panaszával. Mindenesetre ügyét kivizsgáltatjuk s annak eredményéről azonnal értesítjük. SZ. F., ELEK: Panaszle veiét oly bonyolultan fogalmazta, hogy abból a történteket nyomon követni és azt megtudni, hogy hol, mi, miért alakult így, ahogy alakult, felettébb nehéz. Arra kérjük, hogy máskor világosabban, átgondoltabban vesse mondandóit papírra. Magát és másokat is sok időfecsér- léstől kiméi meg. M. BARANYAI MÁRIA, OROSHÁZA: A gyulai Központi Bíróság végrehajtó irodájának vezetője levélben közölte, hogy iratait a végrehajtás foganatosítása céljából az adós lakhelye szerint illetékes nyíregyházi Központi Bíróság végrehajtó irodájának még október 21-én megküldte. Kérjük, hogy eredménytelenség esetén oda írjon.
