Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-02 / 259. szám

1958. nwwnker S vasárnap

BÉKÉS MEGYEI VÉPÜJSAG

1

5

Az ipar fejlődése — a munkásság helyzete

"

.......... I Gyulán] -----------——

(

ó iiIh nem iparváros, a- lottsógai nem kedvezőek a nagy- itemű iparosításhoz. Az elmúlt 4 ív azért komoly fejlődést hozott a ;áros meglévő üzemeinek életéjen. A párt, a kormány az utóbbi evekben csökkentette az új ipari izeinek létesítésére fordított ki- idásokat, s ugyanakkor nagy gon- trt)t fordított a már működő üzenek korszerűsítésére, a technikai íaladás vívmányainak széleskö- ■ű elterjesztésére.

A gyulai üzemek között leg- izembetűnőbb a fejlődés a Húspari Vállalatnál. Négy év alatt terelcen ötmillió forintot forditot- ak építkezésre és korszerű beren- iezések, gépek beszerzésére. Ebből ípült az új raktárépület, s bővítették a füstölőket és a hűtőt is.

Legnagyobb üzemünk,

i harisnyagyár, megkezdte a ter- nelés automatizál sat. Tizennégy Áj, modem Batta harisnyakötő- ?épet és egy százíejes szovjet orsózógépet kapott az üzem, s ezenkívül 87 gépet saját maguk automatizáltak. A városi tanács is ^ aagy figyelmet fordított vállala- ;am^k bővítésére, korszerűsítésé- -e .,935—1958 között mintegy 4 billió forintot fordítottak az öt ta- íácsi vállalat fejlesztésére. Ennek keretében épültek új, korszerű növényházak a Kertészeti Vállalatnál, új műhely és szárító a Bútoripari Vállalatnál. Ebből az összegből gépesítette és tette könnyebbé a nehéz fizikai munkával járó betonáru termelését a Cementipari Vallalat. Vásárolt modern csiszoló- és fényezőgépeket a Bútoripari Vállalat. Szerzett be kesztyűkötő és más gépeket a Köíőipori Vállalat. Tanácsi vállalataink 42 százalékkal növelték a Eoglalkoztatottak számát. A taná- -si ipar termelése pedig 1958 első HenJ34 százalékkal volt maga- /mint 1954 azonos időszaká\e\r^jÄrosunk öt kisipari termelő- szövetkezete kiállta az ellenforradalom viharát és a fejlődés útján haladnak. Leginkább megmutatkozik ez a Vasipari Ktsz-nél, a- mely ez évben 300 000 forintos költséggel a város és környéke Igényeit kielégítő vasöntödét épített. A szövetkezetekbe tömörült Iparosság megtalálta a számítását és szilárdan halad az önként választott úton. Szövetkezeti mozgalmunk hajtása; a tanács szervezésével 1957-ben megalakult Háziipari Szövetkezet 200 bedolgozó nőnek nyújt kereseti lehetőséget.

A város csaknem 500 családból álló kisiparossága részére az elmúlt évek nyugodt munkakörülményeket, jobb anyag ellátást, a közterhek csökkenését, általában jobb megélhetést hoztak.

A* Ipar fejlődését városunkban új gyártmányokra való áttérés is mutatja. A harisnyagyárban bevezették a tartós nylon és krepp-nylon zoknik gyártását. A Bútoripari Vállalat az általa konstruált „Gyula-hálót” gyártja az ország lakossága számára. Ugyanitt elkészítették egy konyha robotszekrény prototípusát, amely elektromos főzőlapokat, elektromos sütő- és mosogató-berendezést foglal magában. A Vasipari Ktsz szövőszékeket, a Mezőgazda- sági Ktsz csővázas kertibútorokat gyárt újabban. Napjainkban már a gyulai kolbász mellett a Gyulán

készült kesztyűk, népi hímzések, gépalkatrészek, virágmagvak is elviszik városunk hírét a világ különböző országaiba.

A szocialista rendszer lényegéből fakad, hogy a termelő-berendezések korszerűsítése, fejlesztése együtt jár a termelő ember, a munkásság életkörülményeinek állandó javításával. Üzemi, statisztikai adatok bizonyítják, hogy a munkások havi átlagjövedelme négy év alatt 400 forint körüli ösz- szeggel növekedett. 1957 óta az MSZMP és a forradalmi munkásparaszt kormány intézkedései nyomán a munkások közvetlenül részesednek jó munkájuk eredményeiből, nyereségrészesedés és természetbeni juttatás formájában. A munkások örömmel tették zsebre az 1957-es év lezárása után nekik járó több heti keresetnek megfelelő nyereséget, s ezáltal is meggyőződtek arról, hogy a népi demokratikus Magyarországon ténylegesen a munkásoké a gyár.

Ne feledkezzünk meg

a munkásjóléti intézkedésekről sem, amelyek a tőkés társadalomban ismeretlenek. „Legdrágább érték az ember’4 jelszó jegyében építettek új fürdő- és öltözőhelyiségeket a harisnyagyárban, a Vízgépészeti Vállalatnál, a tejporgyárban. A munkások kulturális igényeinek jobb kielégítésére bővítették és hozták rendbe a Jókai Kultúrházat, a MEDOSZ Klubot, építettek új kultúrtermet a Víz- gépészeti Vállalat dolgozói számára. A Vízügyi Igazgatóság üzemi étkezdét létesített. Bár városunkban is sok száz munkás és alkalmazott veszi igénybe évről évre a szakszervezetek által biztosított kedvezményes üdülőbeutalókat, azokról sem feledkeztek meg, a- kik Gyulán akarják pihenéssel tölteni szabadságukat. A város határában lévő Szanazugban új ii- dülőtelep épül. Itt épített több százezer forint költséggel modem üdülőt a Vízügyi Igazgatóság, valamint a Húsipari Vállalat, hogy csak a jelentősebbeket említsük.

A városi tanács és az ipari, állandó bizottság az ipari csoporttal karöltve szívügyének tekinti a------—----------------—-----A*

v

áros iparának lehetőség szerinti fejlődését. Hozzáértő, lelkes munkával segítette ezt Balázs Ferenc, az ipari állandó bizottság elnöke, Pomucz Péter, Ludvig József és Rusz Illés tanácstagok. A városi tanács tudatában van annak, hogy a város lakosságának hely- beni foglalkoztatását csak az ipari üzemek fejlesztésével lehet biztosítani. A tanácsi vállalatokat gazdaságosan működő, a kor követelményeinek megfelelő cikkeket gyártó üzemekké kívánja fejleszteni. Ennek jegyében vette kezdetét a Bútoripari Vállalatnak egy korszerű üzemtelepre való összevonása. Hasonló terve a tanácsnak a Cementipari Vállalat vasútállomáshoz közeli új telepének kialakítása is.

Ipari üzemeink fejlődéséhez biztosítva van a szakmunkás utánpótlás, hiszen 1958-ban ötször annyi ipari tanulót szerződtetett a tanács, mint 1954-ben. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy a város ipara a 3 éves terv keretén belül nyújtott lehetőségeket felhasználva fokozatosan fejlődjék és termelésével hozzájáruljon a népgazdaság erősítéséhez, a lakosság még jobb áruellátásához.

(Megjelent a Hazafias Népfront Gyulai Városi Bizottsága „Eredményeink 1954— 1958’“ című kiadványában.)------------■ 3«------------N

ovember g ^j||V2||áSZetÍ

2 idény kezdete

A Földművelésügyi Minisztérium idevonatkozó rendelkezése a- lapján megyénkben november 2-án kezdetét veszi a nyúlvadászati idény. Megyénk vadásztársaságai a féli hónapokban összesen 50 e- zer nyúl vadászsa/tára készülnek. Négyezret hálóval fognak be, amelyeket a vadban szegény vidékekre, illetve exportra szállítanak; negyvenhaiezret pedig puskával lőnek, amelyből mintegy 28—30 ezret lőtt vadként az üzletekben á- rusítanak. Vadász szakemberek véleménye szerint az idei nyúlállo- rnány számban és minőség tekintetében felülmúlja a múlt évit.-----------------------------S

zületés — házasság — halálozás

Békési anyakönyvi hírek

Születések: Tóth Károly és Kovács Anna leánya Judit, Busz Sándor és Szűcs Anna leánya Anna, Nagy István és Kovács Eszter fia Lajos, Csapiár Gábor és Varga Margit fia Gábor, Nagy József és Köpe Mária leánya Katalin, Farkas József és Bíró Erzsébet fia László, Lipták Adám és Baji Piroska fia Zoltán, Nagy Péter és Szász Juliánná fia Péter, Szabó János és Vári Anna fia László, Rajki Tóth Elek és Csatári Anna leánya Zsófia, Bátori Károly és Kovács Zsófia fia László, Szabó Kálmán és Diószegi Lenke fia János, Komlódi Miklós és Kozma Mária fia Miklós.

Házasságkötések: Varga Mihály és Farkas Anna, Tóth László és Elek Mária Zsuzsánna, Körözsi Imre és Sós Eszter Zsófia, Ambrus Sándor és Domokos Zsuzsanna, Pápai János és Somogyi Juliánná, Soós Rudolf Vince és Varsányi Irén, Bérezi Gábor és őri Eszter, Nagy Imre és Török Eszter, Csapó László és Mucsi Rebeka, Borbély Imre és Beleznai Zsófia Juliánná, Fábián Imre és Szűcs Juliánná.

Halálozások: Simon Lászlóné sz. Bécsi Erzsébet 66 éves, Korcsák Lajos 67 éves, Szivák Sándorné sz. Székely Vilma 70 éves. Kelemen Sándor 75 éves, Szalal Béláné sz. Bittó Ida 63 éves, Reszelő János 52 éves.

Mezoberényi anyakönyvi hírek

Születések: Nemes Mihály és Valter Juliánná leánya Anna Mária, Szlau- kó Pál és Lukács Judit leánya Judit,

Házasságkötések: Szabó Mihály és Szabó Ilona, Földesi József és Kovács Juliánná, Pálföidi György és Rüeh Juliánná Erzsébet, Nagy János és Szilágyi Juliánná, Stéfán József és Csipke Anna.

Halálozás: Szűcs Sándor 51 éves.-OSzarvasi anyakönyvi híreik

Születések: Preeskó István és

Hrncsjár Mária fia Sándor, Jurák János és Palicska Anna leánya Anna, Kocsis András és Szekretár Anna fia Károly Tibor, Tóth Pál és Gyebnár Judit fia Pál Zoltán.

Házasságok: Tóth Maczonka Mihály és Kondacs Mária, Pribelszki Márton és Kondacs Erzsébet, Lestyán János és Lestyán Mária Anna, Kasuba András János és Hegedűs Anna, Csík András és Megyi Ibolya, Almási Lajos és Hu- dák Zsuzsanna, Maczik János és Németh Erzsébet, Laukó Pál és Bankó Erzsébet, Balczó Pál és Lestyán Judit, Radics Gyula és Ramos Erzsébet, Romár János és Tus.iák Anna, Bodi László és Tasi Rozália.

Halálozások: Polonszki György 62

éves, Bárány Béláné sz. Garaá Teréz 35 éves.

A művelődés százados útjai

Vejda Péter kapcsolatai irodalmunk nagy alakjaival

Nem volnánk igazságosak, ha Petőfi és Békés megye kapcsolatát csak mezőberényi rokonságára és az óit tett három látogatá- s 'ra korlátoznánk, mert a két megelőző cikkben vázoltakon túlmenően, több, s jelentőségében nem kevésbé fontos emléket tarthatunk róla nyilván.

Különösen Szarvashoz fűzték kedves szálak, ahol a kiváló tanárban, Vajda Péterben eszmetársát tisztelhette.

Vajdában a reformkorszak szinte minden fontos összetevője megvolt. Érezte a nemzeti művelődés felemelésének, hazánk gyarmati elnyomás alól való felszámolásának szükségességét, követelte & gazdasági fellendülést, a nép felszabadítását, a fejlett ipart. Bátran hirdette, hogy „belső egyenetlenségeink, %'iszályaink” okozzák elmaradottságunkat, küzdött a vallási fanatizmus ellen, plebejus szemlélettel kritizálta a magyartalan főnemeseket, gúnnyal beszélve a nemesi önelégültségről:

hol vagyon e földön kfviil élet? ahol jóllakhatnál, mint itt, ápolnád hasadat és nem gondolnál munkára; hol ökreid és a parasztok hordják a terhet s te királyilag üfsz, eszel-alszol. Századik ösöd jeles ember volt; szive lelke s karja helyén álltak; — küzdött, vérzett a hazáért.. c S följogosita — fiát — a kucköt őrzeni hősleg; és mivel 8 mindent teve, semmit tenned; <ó, szép sors!) Most te, akár értesz hozzá, kotmányzasz, akár rte:n.”

(Magyarország)

Mennyire fülünkbe csengenek e sorokat olvasva Petőfi nemeseket bíráló kemény szavai, vagy Arany nem sokkal -a fenti vers után megjelent Az elveszett alkotmány című vígeposzának nemeseket gúnyoló megállapításai! A kor haladó szemléletének tükröződései e- zek. Vagy mennyire azonosak az 1841-ben kiadott Dalhon III. kötetének következő gondolatai: „És világszellem, mikor a szeretetnek ilyen mezeje lett, akkor a bol- , dogság hazája lön a föld, akkor a- zon haza, melyet most csak dalnokod lát, és le akar imádkozni, alászáll a földre, mely már itt elöizét adja a nálad ránk várakozó kéjországnak’‘ — Petőfi Az ítélet című versében megjósolt boldog korszakkal, a társadalmi ellentéteket eltüntető nagy harc utáni „örök üdvös ség“-gél; melyért „a mennybe repülnünk nem lesz szükség, mert a menny fog a földre. leszáMni.”

Természetesén ezeken az egyezéseken túl sok azonosság fedezhető fel — gyakran a művészi megfogalmazásban is kimutathatóan — Petőfi és Vajda költészete között. Nincs elegendő helyünk ahhoz, hogy ezeket a megegyezéseket itt kimutassuk. A sok azonos gondolat, a sok közös eszme alapján azonban méltán tarthatta Petőfi Vajda Pétert, az 1843-ban Szarvasra leköltözött, s ott igen szerény körülmények között élt tanárt elődjének, a „természet leghívebb gyermeké“-nek (a Természettudományi Társulat első titkára volt), őszintén hullathatta köny- nyét Vajda 1846-ban bekövetkezett halálakor, „a függetlenség bajnok férfijáért, ki e hajlongó időben meg nem tanula térdet hajtani.”

Indokolt azonban Petőfi elismerése azért is, mert Vajda a reformkor egyik leghatározottabb elvi alapon álló költője lévén, tisztán látta meg, hogy a középkori feudális ruha szűk népünknek: „Mivel vagyunk mi különbek a páriáknál? — tette fel Vajda a kérdést az egyik legismertebb indiai tárgyú novellájában, a Vajkonta- lá-ban (magyarul: Éden leánya), s néhány sorral lejjebb így adta meg a kérdés értelmezését és mutatta meg népünk felemelkedésének lehetőségeit: „....osztályainkba szorítkozva tespedünk, míg más népek szabad vitorláikkal lepik el a tengereket, s az észnek és munkásságnak teljes pályát nyitnak.”

Vajda Péter, a vanyolai származású pamsztivadék a feudális elmaradottság felszámolásában é- rezte meg népünk felemelkedésének lehetőségeit. Nincs is senki más rajta kívül a reformkorban egészen Petőfiig, aki az osztálytársadalom bűneit ennyire plebejus talajról szemlélte volna.

Igen jelentős az a hatás, melyet környezetére gyakorolt. A Békésben is megfordult egykori színész; Vajda János is hatása alá került, amikor fiatal korában Pesten nála lakott. A nagy természetbarát Vajda Péter hatása érződik névrokona természetimádó költeményein és Petőfi iránti rajongásán.

Vajda János mellett a kezdő Jókai munkásságán is erősen érzik Vajda Péter hatása. Sajátos romantikus szemlélete, színpompás nyelve, stílusának erős zeneisége* határozott ritmusa, csaknem költeménnyé olvadó prózai kifejezés- niódja, a/mely elbeszélő műveit is gazdag líraisággal szőtte át, megtalálható a fiatal Jókai munkásságában is, különösen a színes, eleven környezetrajzában és a me- leg tájképekben.

Kora minden jelentős embere elismerte Vajda nagyságát, s helyeselte műveinek határozott demokratikus irányzatosságát. Vörösmarty például, aki Vajdát a „páriák fáradhatatlan ügy védjé”- nek, a „basák és brahminok nem pihenő ostorá"-nak, az „előítéletek ostorozójá”-nak nevezte, azt tartotta róla és munkásságáról, hogy tőle az az osztály, „mely eddig keveset olvasott, nem fog rosszakat tanulni“, s nem a babonákhoz megy vissza, műveit megismerve, hanem számára idegen eszmék megértéséhez jut közel.

Vörösmarty e nagyszerű értékelés mellett jogosan szól Vajda munkásságának erős korlátjáról (sokáig neki is korlátja volt az), hogy t. L Vajda általában távoli korszakokat és földeket választott művei alapjául, hogy átadhassa magát merészen szárnyaló képzeletének, ábrándozásainak. Ez a dús fantázia természetesen az „élet földjétől való eltávolodást” jelenti, s a valóság részletekig hü ábrázolásától fosztotta meg Vajdát. Meg kell azonban mondani, hogy romantikája mégsem volt soha retrográd, mert ugyanúgy gazdagon keveredett az életből vett realitásokkal, mint ahogyan epikus stílusa az erős líraisággal. Romantikus képzeletvilága mindig a realizmus, saját kora égetően fontos társadalmi kérdéseinek szolgálatában állott.

Megnyerő egyéniségének, határozott elviségének bizonyára abban is nagy szerepe volt, hogy Szarvas jobbágyai az elsők között valósították meg az örökváttságot, s hogy az iskola híres tanárai, kortársai és közvetlen utódai — Ballagi Mór és Greguss Ágost — a megye egyetlen nyomdája segítségével (Réthy hipót szarvasi nyomdája) jelentékeny szerepet játszottak a szabadságharc korában, Elek László

mrrt