Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-15 / 243. szám
MAS. «iriábcr IS., BCKES MEGYEI NEPCJSAG 5 Doriidld me^ szemed jol barátom ifjil ötven év körüli műnké« ült * Békéscsaba felé robogó vonat ♦gyík fülkéjében. Két tenyerét a pacira helyezve, kl*6é előre dóive, két hasonló korú ismerősének ma. gyarázott. Napbarnított arcén sűrűsödő ráncok és két kezének vastag bütykös ujjai arról árulkodtak, hogy bőven kijutott neki • munkából, a gondból. A múltról beszélt, Horthyék 30-as éveiről, a keserves munkanélküliségről. Közben nyomorúságos fiatalkori emlékeire terelte a szót. i..De mit tudnak erről az ilyen fiatalok — vetette tekintetét a másik oldalban ülő 18—19 éves fiú felé, aki időnként meg-meg- igazitotta kamgam ruhájának é- lesre vasalt nadrágezáTát a térdén. — Hol volt nekünk annak idején ilyen selyem nyakkendőnk, nylon ingünk... örültünk, ha a piaci ócskásoktól egy kopott nadrágot, kabátot, meg egy kemény, felpenderedett orrú bakancsot vehettünk... Sóhajtott egyet s újra megszólalt: — Hát igen. Az nagyon jó, hogy a mai fiatalok nem ismerik azt az átkozott múltat, amit mi 1945-ig / ünk. De az már mégis csak ^ .»zantó, hogy egyik-másik any- nyira hihetetlennek tartja a mi életünk régi keserűségeit, hogy még ki is neveti az embert... A múlt héten az egyik szomszédom fiával is így jártam, amikor az apjával a régi időkről beszélgettünk. Beszélgetésünk közben egyszer csak megszólal a 17 éves fiú és azt mondja gúnyos nevetés közben: „Igaz volt az, amiről beszélték, v&6í*k*ak. egymást akarják szórakoztatni azokkal a rém- rh'éSékkel...?“ ; Még akarta folytatni, de a vonat fékezett... E szavak hallatára agyamba ötlött megannyi régi -Irat, újságcikk. S most magammal hívom olvasóimat — de különösen a ma fiataljait — bön- -tf -.ünk együtt a régi papírok "kwott, melyek nemcsak emlékeztetnek, hanem vádolnak is. A Békés megyei Hírlap 1929 február 14-én ezt írta: „ötezer nyomorgó szegény tolakodott tegnap az ezer mázsa ingyenes szén elosztásánál". Ugyancsak akkoriban tárgyalt Gyulán a vármegyei közigazgatási bizottság az egyre nyomasztóbb munkanélküliségről. E tanácskozás jegyzőkönyvéből a következőket olvashatjuk: „Napról-napra több a munkanélküliek s>Ama a vármegyében. Ha akad is munkaalkalom, a fizetett munkabérek oly’ alacsonyak, hogy as nem elegendő egy napi élelmezési költségeinek fedezésére sem." És ime az alispán jelentése, a- mit 1991-ben írt felettes hatóságához: „A mezőgazdasági munkások helyzete rossznak mondható. A kisiparosok helyzete szintén nehéz. De egyetlen iparágban sem remélhető javulás. Ínség-akció indult a vármegye egész területén." E jelentések azonban nem za- zarták a dőzsölő urakat. De álljunk meg egy percre. Hát az ift- ség-akciók, az ínség-konyhák nem „segítséget” jelentettek? Vajon azt az ötezernél több munkanélkülit, aki 1934-ben ínséges volt Békéscsabán, nem éppen „jó uraink” mentették meg az éhenha- lástól, az ínség-konyhák létrehozásával? De igen, csakhogy ebből soha többet nem kérünk! Olvassuk csak, mit ír erről négy évvel később — 1938 január 20-án — a Körösvidék c. újság: ....... A békéscsabai Hunyadi téri népkonyhán 391, a Mlsz- szió Egyesületek népkonyháján 170, Erzsébethelyen 334 gyermek részesült Ínség ellátásban." Azt persze már nem merte megírni a Körösvddék, hogy a rongyos, senyvedt proletárgyerekeken kívül hány ezer gyermekes apa volt munkanélküli, s tengette életét a keserű emlékű népkonyhákon. Arról sem írta-k az úri Magyarország újságjai, hogy Békéscsabán az éhségtől elcsigázott janiinál proletárgyerekek már 8—10 éves korukban a téglagyárakban — de más vidéki üzemekben hasonlóan — havonként 2—3 pengőért dolgoztak. De lépjünk egy lépéssel tovább. Nézzük csak, hogyan éltek a mezőgazdaság szerződött munkásai ebben az időben? Csak egy példa a sok tízezer közül: 1935—1938. között történt. Ifj. Koczdszki Mihály békéscsabai ku- lák szerződést kötött réezesaratói- val. A szerződésbe ezt írták: „A részesaratók 5 és fél mázsa gabonáért kötelesek 18 hold dőlt gabonát learatni, hévébe kötni, keresztbe rakni, felgereblyézni, asztagba rakni, elcsépelnl, megrostálni, Születés — házasság — halálozás Szarvasi anyakönyvi hírek Születések: Nagy József és Farkas Borbála fia Miklós Mihály, Vida Pál és Szarka Zsuzsanna fia Pál, Kozsuch Mihály és Brusznyi Mária fia Mihály, Horváth Sándor és őri Anna leánya Anna. Házasságkötések: Benyó János és Komár Erzsébet, Liska János és Tóth Anna, Korindesz Gábor és Szűcs Margit, Csenus István és Metternyi Irma Ilona, Petrovics Pál és Hiripi Anna Mária, Búzás Mihály és Janurik Zsuzsanna. Halálozás: Makan János 80 é- ves, Nagrant György 28 éves, Brusznyiczki Györgyné Pólyák Erzsébet 68 éves, Tural Mihályné Zajacz Zsuzsanna 64 éves. —0— Kondoros! anyakönyvi hírek Születések: Valastyán Pál és Kurucz Erzsébet fia Pál, Vitális György és Mazula Erzsébet fia György, Valestyán Pál és Betkó Róza fia János Ferenc. a gazda tetszése szerint a kijelölt helyre szállítani." A nyomor és az éhínség szülte a proletár tanyákon élő szegény emberek, s gyermekeik megbetegedését is. A Friss Újság 1938. május 13-i számában ezt olvashatjuk: „Gyulán a vizsgálatot tartó orvos 2.173 gyerek közül csak 374-et talált egészségesnek. A többi — vagyis 1799 — mind fertőzött és beteg volt.” Ezek a beteg gyerekek nem a főutcákban lakó úriházakból kerültek ki, hanem valamennyien az alvég! nyomor-tanyákról. Vagy egy másik példa abból a régi jó világból: A Mai Nap című újság 1934-ben — persze, igen rövid cikkecskében — arról írt, hogy az orosházi ínségesek küldöttséget menesztettek az elöljárósághoz, kevés zsírt és fát kérve az ínség-munka ellenében. A csendőrség ezt megtudtta és kordont vont a szegény-negyed körül és napokig senkit sem engedtek be a városba. Csak ennyit a múlt ezernyi keserveiről. Gondolkodj el ezeken ma, serdülő fiatal. Dörzsöld meg szemed jól, 6 nézz széjjel magad körül, lássad azt a korlátlan lehetőséget, mely rád vár ebben az országban. Mert hol vannak már az ínség- konyhák, a nyomor-tanyák, a munkanélküliség és a pusztító tü- dő baj ? Próbáljátok meg elhinni, 16—18 éves ifjú barátaim: amikor még ti tipegni tanultatok, s amikor anyanyelveteket gagyogni kezdtetek: még ebben az országban nyomor volt, csendőrszurony üldözte apáhóttwt-; tra' szó&rlf trrer- tek, ha tiértetek nagyobb darab kenyérért felemelték hangjukat — vagy ha egyáltalán munkát követeltek. Balkus Imre Előadássorozat a népek életéből A történelem folyamán talán sohasem élt át az ember ilyen hirtelenséggel ilyen nagy számú és méretű, világot formáló eseményt, mint napjainkban. Fiatal népek sora lép a szereplés színpadára, melyekről eddig alig hallottunk. Ezeknek évezredekkel ezelőtt már jelentős múltjuk volt... aztán a hosszú elnyomatás korsza- kdt élték. Szinte már követni sem lehet a térképen azt a sok változást, a- mely az utóbbi években, sót hónapokban bekövetkezett. És nemcsak a térkép arculata változik szüntelenül (amire egyes „világhódító” császárok korszakában akadt már elég példa), hanem sokkal inkább alakul át szemünk előtt a népek belső élete, gyökeresen gazdaságuk, kultúrájuk, igényeik, gondolkodásuk. Joggal mondhatjuk, mozdul, forr, most formálódik igazán teljesen át az egész világ, az egész emberiság. A tegnapi adatok ntia már elavultak, s a tegnapi jellemzések is ma már többnyire idejüket múlták. Vajon, ismerjük-e azokat az országokat, amelyekben a nép között hirtelen írók születnek? Vajon Szegedi festőművész munkáiból kiállítás nyílt Gyulán Gyulán, az Erkel Ferenc Múzeumban ma, október 15-én délután 3 órakor Vincze András, szegedi festőművész munkáiból kiállítás nyílt. Az ünnepélyes megnyitón részt vett megyénk, képző- végül a természet és az em.be művészeti -háXk&eihek szám- éUtének bemutatásá belelátunk-e azoknak a népeknek az életébe, melyekről futó riportsorozatokat olvasunk? És van-e áttekintésünk a föld egészéről, a világ ma már együtt lélegző és tudatosan, vagy talán még tudat alatt, de mégis: egy irányban sodródó hatalmas társadalmáról? Talán sohasem volt szükségesebb az áttekintést nyújtó tájékoztatás a föld friss, történelmet formáló, szilárd elszántsággal jövőt alapozó népeiről, volt gyarmatok, félgyairmatok ú), széles határok körvonalai között megalakuló nagy és kis országairól, mint manapság. Ennek a célnak előbbrevítele jegyében született meg Békés megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak az a kezdeményezése, hogy a föld egyes országainak bemutatására előadássorozatot indít, s azt a megjelent legszebb színes filmalkotásokkal kíséri. Az előadások Békéscsabán, a Szabadság Moziban kéthetenként kerülnek vetítésre, vasárnap délelőtt. Az első előadás Kínáról szól. A kísérő filmek az ősi Pekin get, az imperialista agresszió kereszttüzében álló Dél-Kínát, Kína egyéb tagjainak metszetét mutatják be. Kína után Indonézia, majd Afrika új államai, aztán Latin-Amerika sorakoznak. Szomszédaink közül a Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia egy- egy előadásban szerepelnek külö- külön (filmek fővárosaikról és legszebb tájaikról). A Duna országairól, ezenkívül egy összefoglaló előadás is lesz. (A Fekete-erdőtől a : Fekete-tengerig című filmmel.) Végül a természet is az ember tagja. Megnyitó beszédet, a képek ábrázolásának ismertetését Enyeli G. Sándor tanácselnök mondotta. ra a föld folyamóriásai menetéről és a hegyek meghódításáról szerepel egy-egy szép, filmekkel kisért előadás. Irányi Dezső Házasságkötés: Horváth Imre és Ágfalvi Ilona. Halálozás: Truczka Pál 59 éves. dévavAnyai ANYAKÖNYVI HÍREK Születések: Balogh Sándor és Dávid Emilia leánya Emília, Pál Sándor és Nácsa Eszter leánya Ilona, Lengyel Károly és Bérezi Anna leánya Anna. Házasságkötések: Bögre István és Ladányi Gizella, Földi Imre és Túri Emília, Samu Károly és Ruska Róza, Feke Károly és Czeglédi Margit, Far- masi János és Fekete Juliánná. Halálozások: Szarka Gábor 74 éves. Erdő Lajos 7 hónapos, Nagy Imréné Kanó Juliánná 82 éves. GYOMAI ANYAKÖNYVI HÍREK Házasságkötések: Szendrel Sándor és Gyúricza Katalin, Varga István és Takács Margit, Bulla Mihály és Barát Margit, Szabó Péter és Kajla Irma. Halálozásoki Szalóki István 85 éves, Domokos Benedek 85 éves. Termelőszövetkezetek! Termelők! Dolgozó parasztok! Teljes ütemben beindult sz 1959. évi sertéshizlalási akció Az akció keretében szerződés köthető minden meglévő jó csontozató, hizlalásra alkalmas, 20 kg-nál magasabb súlyú süldőre. A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes előleget folyósít az Állatforgalmi Vállalat minden darab sertés után. A szerződés alapján átvett sertésért az alábbi vételárat fizeti a vállalat, közvetlenül az átvételkor: 106—125 kg súlyú fehér hús tőkesertésért 15.50 Ft/kg 106 kg-on felüli hús- és húsjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 126—165 kg súlyú zsír- és zsírjellegű sertésért 14.50 Ft/kg 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertésért 14.— Ft/kg Fehér hús tőkesertésként csak olyan fajtiszta, fehérbőrű, sima lefutószőrű, pigmentfolt mentes, 12 hónapnál nem idősebb, tenyésztésbe nem fogott fehér hússertés vehető át, melynek súlya 106—125 kg között van. A tsz-ek és ts.cs-k a fenti árakon felül mennyiségi felárat is kapnak az egy gazdaságban egy tételben hizlalt, egyöntetű (azaz olyan azonos minőségű és fajtajellegű sertésekért, melyeknél falkán belül a legkisebb és legnagyobb sertés között 20 kg- nál nagyob egyedi súlykülönbség nincs) falkásított egy időben és nem késedelmesen átadott sertésekért. I., II. tip. tsz. és egyszerű társulások 20—50 darab falkásított egyöntetű sertés után 1.— Ft/kg 50 darabon felüli falkásított egyöntetű sertés után 1.50 Ft/kg Ezen sertéshizlalási akcióban legkorábban 1959 januárjában lehet a szerződött sertést átadni. Felkérjük a tsz-eket és a termelőket, hogy bővebb felvilágosításért a községi állatfelvásárlő- hoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Allatforgalmi Vállalat Békéscsabai Központjához forduljanak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat Telefon: 10—34. Mg. tsz. 1.50 Ft/kg 2.— Ft/kg
