Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-15 / 243. szám

1»5S. október 15. *«rd» BÉKfiS MEGYE! NÉPÜJSAG 3 Niért jeíölték képviselőnek Kiss Máté tsz-elnököt? „Máténak minden sikerül!” így beszélnek tsz-tagok és egyéniek egyaránt, akik a muronyi Petőfi Tsz magas terméseredményeit és szépen fejlődő állatállományát lát­ják. Tudják azt is, hogy a szövet­kezet sokat. köszönhet szakkép­zett, sok gyakorlati tapasztalattal rendelkező elnökének, Kiss Máté­nak, aki tíz évvel ezelőtt a nagy- szénási Lenin Tsz egyik alapító tagja és első elnöke volt. Később, hat éven át mint a Békési Járási Tanács mezőgazdasági osztályve­zetője jelen volt minden új tsz a- lakulásánál, segítette első, legne­hezebb lépéseiket, de később sem hagyta magukra a szövetkezés hí­veit. 1956-ban saját, kérésére tsz- be ment dolgozni. A "Petőfi Tsz tagjai sokat be­szélnek arról, hogy amikor az el­lenforradalom után Kiss Máté el­nöklésével megalakították a szö­vetkezetei, mindössze 17 sovány borjút mondhattak magukénak. Az elnök nagyon szereti a jól be­vált új termelési módszereket, a földbe csakis jó minőségű, fajtisz­ta mag t enged vetni. Az ő kí­sérleteinek köszönhető többek között, hogy az amerikai hybrid- kukorica holdanként 45, a Kasza- povics-féle pedig 32 mázsás átlag- érmést adott. Ez évben a 800 hol­das szövetkezet egy millió forint értékű terményt, húst és tejter­méket adott el az államnak, köz­tük 600 mázsa búzát, 50 mázsa cukrot és 450 mázsa lucernama­got. Jelenleg 160 szarvasmarhát és több száz sertést látni portájukon. A közeledő zárszámadás 48 forint értéket ígér egy munkaegységre. Kiss Máté nagyon szereti a szö­vetkeze!^, 'áe az egyénieket is tiszteli, segíti, amivel csak lehet. Ezért a környéken nemcsak a tsz-tagok, de a kívülállók is ö- römmel jelölték országgyűlési képviselőnek az egykori országjá­ró kubikost. Ötvenegy forintos munkaegységre számítanak a végegyházi Szabadság Tsz-beu Volt már országos első a ter­melőszövetkezetek versenyében a végegyházi Szabadság Tsz. As ellenforradalom azonban annyi­ra megtépázta, hogy a bent ma­radt tagoknak úgyszólván elölről kellett kezdeni a gazdálkodást. Most Ismét a legjobb úton ha­ladnak, bogy felújítsák hírne­vüket. Jó eredményeket értek el a növénytermelésben. A község­ben nines olyan egyénileg dol­gozó paraszt, aki megközelítené átlagterméseiket. 12,6 mázsa bú­zát, 18 mázsa árpát arattak hol­danként, a kívülállók 8, illetve 13 mázsás termésével szemben. Negyven holdas kendertáblájuk 33,6 mázsás átlagot adott hol­danként, cukorrépa termésük pedig meghaladta a 206 mázsát. Nagyot léptek előre újjáala­kulásuk óta az állattenyésztés­ben Is. Tizenhét tehénnel kezd­ték, most 35 darab van, melyek fejési átlaga 11,« liter. Egy sínes közöttük, amely három­ezer liternél kevesebbet adna évenként. Az egy esztendővel ezelőtti 85 helyett most összesen 1*4 darab szarvasmarhájuk van. A hizla­lásra szerződött sőrék után 142 ezer forintot vártak és 162 ezer forint jövedelmük lett. A 210 hízott sertésből még tizenkilen­cet kell átadniuk és 420 ezer forint lesz ebbői is a várható jövedelem. Lesz tehát mit a tejbe apríta- niok a Szabadság-belieknek, mert a tervek teljesítése után megteremtették az 51 forintos munkaegység-érték alapját. A sertésbizlalásra szerződött állattartók ne várjanak az év utolsó hónapjáig — Az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatóságának felhívása — Az ország élőállat-állománya, s I azzal a kéréssel fordul a terme- ezen belül különösen a serlésal- [ lökhöz és szerződéses ügyfeleihez, lomány 1958-ban érte el a felsza- j hogy a torlódás elkerülése érde- badulás utáni legmagasabb szint- kében a vágásra kész, hízott ser- jét. A húsellátás jobb, mint az el-1 téseiket már október és november múlt évek bármelyikében, s a j hónapban kínálják fel eladásra, további javulásnak is megvan j ne várjanak az átadással az év minden feltétele. ’Az ország fejlő- ] utolsó hónapjáig. Amennyiben dó állatállományának és a mind- ; nem sikerül a decemberre várha- inkább javuló húsellátásnak e- ; tó csúcsforgalmat az októberi és gyík fontos alapja a szerződéses , novemberi átvételekkel teher- állathizlalásd rendszer, amely a mentesíteni, ügy’ a hízott serté- parasztságnak a hizlalt állataiért sek átvételénél zökkenőkkel, fenn­megfelelő ellenértéket, jó jövedel- j akadásokkal, sőt esetleges átvétel« met biztosít, ugyanakkor felada- nehézségekkel kell számolni, ta, hogy az ellátást egyenletessé.! ' ­tegye. A csúcsforgalmi időszak köze- j FÉnn r j rp lyfp AT T/~ rp ledtével az Élelmezésügyi Minisz- j fii shj -l r I-jIs 1 J térium Allatíorgalmi Igazgatósága indítunk újra október 19-től, muwMUUwwwwwwuMWWUUWMMVwwmwi j0 napon keresztül, a Magyar Mozi államosításának 10 éves ról űzték el az olyan embereket, mint Demcsák János és a töb­biek, nem tűrték meg őket a- zokban az épületekben sem, a- hol éppen tanyát ütöttek. — Hagyják el az épületet! — fönnedt Köles Pál rendőrszá­zados két belső karhatalmistá- ra és Osváth József főhadnagy­ra, amikor október 27-én felke­resték a BM. megyei főosztá­lyát. Különben Fekete Pál ennek ©kát pontosan meg is fogalmaz­ta. — Párttagokat, titkárokat a rendőrség kötelékébe nem lehet felvenni. Ezek kompromittál­tak. S Bocskai Mihály, Osváth Jó. zsef kommunisták. Bizonyára a „szabadságharc”’ kívánta azt is meg, hogy Osváth Józsefet őri­zetbe is vegyék. De Köles Pál még akkor sem nyugodott, el­ment egyik este Osváth lakásá­ra. Olyan csekélységeken nem­igen törte a fejét, hogy zavarja az otthon maradt család nyu­galmát és elhurcolta telefonju­kat. — Nem fognak itt maguk hí­reket közvetíteni! — förmedt Osváth feleségére. — Ne tűrjétek az ilyen ellen­séges elemeket magatok közt — tágította kompromittált szót a Békéscsabai Ruhagyárban Fe­kete Pál és „nemzetmentő” be­széde után elküldték az üzem párttítkárát. De nemsokára el­múlt a beszéd bódítása s hama­rosan visszahívták a többiek dolgozni. Nyugtalanság fészke- lődött a munkásokba: Mi akar ez lenn!?... Lassan annyira megrészeged­tek Feketéék saját maguk is e hódító jelszótól: kompromittált, hogy már se nem láttak, se nem hallottak. — Hallom — szólította meg egyszer az utcán a megyei ta­nács akkori portása a Viharsa­rok Népe egyik volt munkatár­sát az utcán —, hogy nem lak­nak már az új házakban. _ — A forradalmi tanácsnál hallottam, hogy az ilyeneket ki­rakják. Kiss Béla, a népi demokrá­ciát gyalázó Független Újság felelős szerkesztője is megrésze­gedett a szótól. — Nézzétek, ti megértitek, hogy kompromittáltak vagytok — mondotta a Viharsarok Népe néhány munkatársának — és el kell távoznotok. (Köztük Inokai Jánosné kis­gyermekes anyának is.) — Hogy megértik-e? —* dob­ta föl pökhendien fejét Tóth Gyula tördelő-szerkesztő. — A- lig hinném. Eddig is gátolták a forradalom kibontakozását. Elfojtották azokat a jó kezde­ményezéseket a szerkesztőség­ben, melyeket az Irodalmi Új­ság már régen megvalósított. De hát csak a pártbizottság, a pártbizottság. Ezt fújták mindig. — Lehetőleg ne is gyertek ide, mert bennünket is komp­romittáltok — ejtete ki fogai közt a szavakat Kiss Béla s a „forradalmárok” megváltak a „komprom ittál toktól ’ Következő riportunk ríme: „CSENDŐR VOLTAM, KÉ­REM..." [évfordulójára. A képek a ma- • gyár filmek egy-egy jelenetét j ábrázolják. * Részletes tájékoztatót az ok­tóber 17-i, pénteki számunkban [ közlünk. Két millió forint értékű munkaruha juttatás egy év alatt megyénk mezőgazdasági üzemeiben Valamikor jómagam is vihar­sarki kubikos, summás, vagy al­kalmi munkás voltam, ami éppen adódott. Saját tapasztalataimból tudom tehát, hogyan éltünk, mi­lyen körülmények között dolgoz­tunk. Mehettünk a Mezőhegyes! Állami Gazdaságba vagy bár­melyik uradalomba, ahol többre becsülték az állatokat, mint ben­nünket, munkásokat Summás ko­romban babot, krumplit ettünk napról napra, természetesen hús nélkül. Szállást bekötésig az istéL lókban találtunk, bekötés után még ott sem. Volt idő, amikor már dértől fehérlett reggelente a ha­tár. mi még mindig a minden ol­dalról jól szellőző kukoricagóré- ban aludtunk. Manapság mint a MEDOSZ megyei elnöke sokat járom a megyét, s jólesik látnom, napról napra hogyan javul dolgozóink életkörülménye. Az állami gaz­daságokban, gépállomásokon, er­dőgazdaságban és egyéb mezőgaz­dasági jellegű üzemekben ma már az ossz dolgozók 82 százaléka szakszervezeti^ tag, egyre többen élvezik a szakszer­vezet nyújtotta kedvezményeket. De sokat javult a helyzet gazda­sági vonatkozásban is. Igaz, a la­káshiány még ma is nagy gondot okoz, de emellett azt is örömmel főzött egy konyhán — átalakitgat- ták, s ma már önálló lakások b-m élnek az állandó dolgozók. Az idő­szakiakat sem az istálló, hanem modemül berendezett, kényelmes, tiszta munkásszállás várja, ahol rádiózhatnak, olvashatnak a la­kók. Könyvtár 57 helyen, filmve­títés pedig 26 helyen szolgálja a dolgozók .szórakozását. Az egészségügyi területen u- gyancsak sok mindent mondhat­nék, de elég megemlítenem, hogy 49 üzemben fürdő és zuhanyozó áll dolgozóink rendelkezésére, 46 helyen külön betegszobában pihen­nek a rászorulók. Komplett sz í- rővizsgán ötezer dolgozó vett részé Egyre nagyobb gondot fordítunk dolgozóink üdültetésére Ebben az évben 530 dolgozó és gyermek üdült, közöttük 11 kül­földön, a megye mezőgazdaság! ti­zeméiből. Nem lebecsülendő az sem, hogy ebben az évben 2 mil­lió forint értékű munka- és vé­dőruhát adtunk dolgozóinknak. Szép eredményekről számolha­tunk be a sport területén is. Hu­szonhat sportkörben összesen 75 szakosztály működik 4500 aktív sportolóval. Eredményes munká­jukról számos első díj > beszél. Ez évi országos atlétikai szakmai baj­nokságon versenyzőink közül 16 el­ső, 10 második és 9 harmadik díj­látom, hogy ma már több száz: jal jött haza. Németországban, a család lakik kétszobás, fürdőszo­bás új lakásban. Az egykori cse­lédlakásokat — ahol négy család 750 holdon zöldell a téli juhlegelő Dévaványán , A Dévavúnyaj Gyapjútermelő Vállalat hat gazdaságában évente tizennyolcezer juhról nyírnak gyapjút, aminek a minőségét rontja a téli száraz etetés. A vál­lalat vezetői ez év tavaszán elha­tározták, hogy ízletes, lédús silót készítenek és téli juhlegelőt vet­nek, hogy megszakítás nélkül e- hessenek zöldet az értékes álla­tok. Az elhatározást tett követte: ma már 750 holdon zöldell a téli juhlegelő és vagonszámra készül a juhok számára siló. Egy mázsa répából 20 kilogramm cukor Sarkadon ömlik a hófehér cukor. A Sarkad! Cu­korgyárban teljes erő­vel dolgoznak a gé­pek s az emberek. A gyár pártirodájában Hangyái Bélával, Ma. jor Gáborral és Hor­nya Valériával be­szélgetünk. Nem kell kérdezni őket, beszél­nek maguktól is, hi- szea van miről. — Bégen emlék­szünk ilyen magas cukortartalmú répa. ra — mondja Major Gábor. Az elmúlt é- vekben 16—17 száza­lékos volt a cukortar­talom, most 18—20 százalék. Ez azt je­lenti, Hogy a gyárban dolgozóknak is több a munkájuk, mint ed­dig volt. Persze ezzel negnő a teljesítmé­nyük is, meg a fize­tésük is: 1300 forint­tól 2000 forintig ke­resnek havonta. — Hány vagon ré­pát dolgoznak fel egy nap alatt? — Átlagban 180— 190 vagont. Ez maga­sabb az előírt normá­nál. A tervünket min­den hónapban 110 százalékra teljesítjük. Hangyái Bélának az a véleménye, hogy ez az eredmény a jó munkaszervezésnek köszönhető, de nem utolsó sorban a gyár minden dolgozójának munkáját is dicséri. A KISZ-fiatalok pél­dául hatvanon van­nak és ezek kivétel nélkül jó szakmun­kások, akik nemcsak a gyárban, a terme­lésben, hanem a tár­sadalmi munkából is kiveszik a * részüket. Az Ifjú Gárda tagjai a közelmúltban mun­kaidő után az üzem egyik részén mintegy ötezer forintot érő parkosítást végeztek társadalmi munká­ban, Az üzem párt- szervezetének tagjai­ra most különösen nagy munka bárul, mert a munkán kívül most itt van a vá­lasztás is és ezzel kapcsolatban a KISZ- szervezettel összefog­va, több felvilágosító kis gyűlést tarta­nak, ahol elbeszél­getnek a választással kapcsolatos problé­mákról. Az üzem dolgozói minden erejükkel a- zon vannak, hogy a gyár idejében telje­sítse az éves tervét. Ebben nagy szerepük van a szerelőknek, a- kik lelkiismeretes munkával igyekeztek a gépeket jól ki javí­tani, hogy a cukor­gyár folyamatosan tudja feldolgozni a répát. Hiszen a gyár. nak 10—20 perces le­állás több ezer fo­rint kárt jelentene. — Jantytk — falusi dolgozók spartakiádján 6 versenyzőnk 4 első, 4 második, 1 harmadik és egy negyedik díjat nyert. Sorolhatnék bőven a hazai eredményekről is. Meg kell mondanom azt is, hogy dolgozóink egyre jobban ér­tékelik a róluk való szerető gon­doskodást. . ' * Sokai javul» a minőségi munka, értékes javaslatokkal, újítások­kal százezreket takarítanak meg népgazdaságunknak. Elmondha­tom, hogy a célprémium-rendszer sokat segített abban, hogy lelki- ismeretesen címerezték a hytorid- kukoricát, megfelelő mennyiségű cukorrépát hagytak egyeléskor a földben, gondos növényápolásról tanúskodik a magas termésered­mény megyeszerte. Céltudatosan törekednek a termelési önköltség csökkentésére is: Vésztőn például; 251 fillér, Kőszigeten 250 fillér egy liter tej előállítása. Persze, talál­kozunk még hiányosságokkal ise- zen a területen: Gyulán például 404, Hidasháton pedig 356 fillérért termelnek egy liter tejet. A tojás- termelésben Csorvás és örmény­kút már egy forint alá csökken­tette a termelési költséget. Mindezt összevetve: ma már dol­gozóink emberhez méltó munka- körülmények között dolgoznak a mezőgazdasági üzemekben, kere­setük szépen emelkedett az utób­bi években. Különösen az ellen- forradalom óta a munkákban is óriásit haladtunk előre. Azon va­gyunk, hogy közös erővel még többet tegyünk a termelés érdeké­ben, mert így még többet juttat­hatunk a dolgozóknak is. Sűrnyai Ferenc MEDOSZ Megyei Bizottság elnöke. Várható időjárás szerda estig: FeHhőátvonulások, országszerte ú. jabb esőkkel. Élénk északnyugati, északi szél. A hőmérséklet ala­csony marad. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet: 7—10, legmaga­sabb nappali hőmérséklet szerdán. 11—14 fok között. Távolabbi ki­látások: hűvös, szeles Idő. (MTIj

Next

/
Thumbnails
Contents