Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-14 / 242. szám
i«M. «fatötMT 14.. kedd BÉKÉS MEG VEI NEpCJSAG 3 Elöljárók egykor és most — Sarkadi jegyzetek v— Kiss Gábor bácsi, a hivatalszolga rossz sejtelmeikkel nyitotta ki az ajtót a főjegyző előtt. „Már megint részeg a tekintetes úr, ieez csapkodás, káromkodás, senki nem áll meg majd előtte ’ —gondolta. Gyűlölte ezt a felfelé kapaszkodó, lefelé taposó alakot. Még adótiszt volt Kovács Andor, mikor egyszer Kiss fizetéséből levonattá az állítólag elmaradt házadót. — Rovács úr, én nem maradtam el. Tessék csak utána nézni, itt valami tévedés lehet... — Maga engem ne tanítson, az úristenit! Méghogy én tévedek? — Már pedig tessék csak megnézni, mert én kifizettem az adómat. — Na. most már elég! Mars ki innen! Majd teszek én arról, hogy tisztességre tanítsam! — hördült fel a leendő főjegyző és kizavarta Kiss Gábort Később derült ki, hogy Kissnek volt igaza. Azóta nem állhatta a hiva alszolgát Rovács. Bebizonyította: a pótadó felszámolásával mégis az ő szava a döntő és Kissnek nem adták vissza az amúgy is szegényes fizetésből levont összeget. Persze nem merte kifejezni Kiss, de ahogy lehetett, kerülte a közben főjegyzővé kinevezett Ro- váccsal a találkozást. — No, jól kezdődik a nap — dönmögte, mikor a kisírt szemű JűHés£W?,’1'áf'’"hadba vonult Juhász Istvá^t^níjó felesége állított be a községházára. — A főjegyző úrral szeretnék beszélni... — Nem tudom, fogad-e — mondták neki az előszobában, mert engedély nélkül nem lehetett bemenni a község első hivatali emberéhez. — Jelentsen be, legyen szíves — szipogott az asszony. De nem kellett bejelenteni, mert a főjegyző éppen kilépett az ajtón. Zavaros, keresztbe álló szemekkel nézett az asszonyra. — Mi kellene? — bökte oda durván. — Drága főjegyző úr, az uram, tetszik tudni, hogy régóta oda van. Nincs tüzelőnk, nem gondoskodik rólunk senki. Tél van, a fűtetlen szobában megfagynak a gyerekek. — ...Csak nem gondolja, hogy én veszek nekik fát? — A segélyalapból.., ha lehetne... — Nincs. Kell az másra. Menjen csak haza jóasszony. Majd megjön a férje. Másra kellett a segélyalap: elitta a főjegyző. Ahogy mondták: a Jézus köpenyéről is elitta volna a csatot... Napi munkája főként ’ bben merült ki. Rendre elzavarta a hozzáforduló embereket, meg se várta, hogy mit akarnak. Az ínségesek egyszer csapatosan jöttek a községházára, kenyérjegyért. Rovács a csendőröknek telefonált, akik könnyfakasztó bombát dobtak az elégedetlenkedőik közé. Varga Andrásaiét hordágyon vitték kórházba a tett színhelyéről. A főjegyző az ablakon belülről röhögve figyelte a jelenetet. A képviselőtestület egy része megszavazta a községhez tartozó segéderők fizetésemelését. A főjegyző a határozat ellenére keresztülihúzta az intézkedést, nem hajlonganak a vacs hazára jött emberek, olyiik még a kalapját is fején hagyja, mintha haza menne, ha Szabó Imre elvtárshoz, a tanácselnökhöz belép. Naponta 50—60 ember keresi fel Szabó elvtársat. Van, aki csak kérdezni jön, van, aki egy ívet a- k*r kitöltetni vele, s van, aki komoly kéréssel áll elő. És Sarkadon nincs olyan, akfai, ha meg. erdeimi, ne segítene a tanács. Harminchét személy kap rendszeresen szociális segélyt. De ugyanígy intézik el a közügy Hket Is. Sa. kad a helyi tanács jó munkája révén sokat fejlődött az utóbbi években. Most ts új kultúrotthon épül a községben és még ebben az évben elkészül a Barkas csatornán egy híd, amelynek hiánya eleddig kettéosztja Sarkad kerületeit. Az új világgal új levegő árad abból az épületből, amelyben a dolgozók ügyeit intézik. S hogy az ügyintézéssel elégedettek most az emberek, azt a jMiüőgyűlések mutatták, amelyeken újra jelölték a tanácsba Szabó Imrééket. Varga Dezső -----------------------M it mondhat el egy szelet zsíros kenyér ? A zsíros kenyér ott feküdt a porban, a tanyai iskola sarkán. Szép, nagy darab fehér kenyér volt kettévágva, egymásra borítva és vastagon bezsírozva. Egy harapásnyi hiányzott csak belőle, jóllakott kis gazdája, valamelyik iskolásgyeveu dobta el. 0 csali az olvasókönyvből ismeri a „kis bice-bócáf4, Móra elbeszélésének gyermekfiguráját, aki egy marék kökénnyel zsebében járt az iskolába. A mai par ászt gyér ekek már csak olvasgatnak az éhezésről, aztán gondtalanul porba dobják a fehér kenyeret. Miért? Tizennyolc gyermek válaszol most arra a kérdésre, mit é hányszor eszik napjában. A tizennyolcból tíz egyéni kisparasz gyermeke, a többi szülei az állami gazdaságban dolgoznak. Naponta kétszer, reggel és este ülnek le a közös asztalhoz. Reggel mindenki tejet vagy tejeskávét iszik, mellé szalonnát, vagy lekvároi- kenyeret kap. Hétköznap estefelé esznek meleg ételt, ilyenkor őszszel levest, utána krumplit különféle formában, vagy főtt tésztát. Télen kolbász, sült szalonna, oldalas járja. Mindenki hizlal és öl legalább egy disznót, a nagyobb családok 2—3-at is. Hentesekhez nem járnak, helyette minden vasárnap tyúk vagy csirke fő a fazékban. Az elmúlt vasárnap a kérdezett gyermekek közül csak egy evett hízott kacsát, a többieknél kivétel nélkül húsleves, paprikás- csirke és sült tészta volt a menü. Ügy látszik, érvényét vesztette az a régi, gúnyos mondás, a- mely zerint a paraszt csak akkor eszik tyúkot, ha ő, vagy a tyúk beteg. A két rendszeres étkezés mellett ott van. még az iskolában elfogyasztott tízórai, ami olyan bőséges, hogy jut belőle még 12 órára is. A „klasszikus” zsíros kenyér mellé ’álmát, diót, szőlőt is csomagolnak. Vacsoráig hosszú az idő, de játszás közben be lehet szaladni édesanyához egy kis harapnivaló ért, s így ha megszámoljuk, nap ötszöri étkezés jut ma minden parasztgyermekre. Ezért •került hát az útszélre a zsíros kenyér, s ha helytelenül is tette a gyermek, hogy eldobta, mégis minden statisztikánál ékesebben beszélt arról, hogy 1958-ban Alagyarországon jóllakott gyermekek járnak iskolába Gyurhetetlen anyagok A gyapjú és a poliészter műszál bizonyos arányú keverée need te kifizetni a masasabb bé- I kébö1 oI>an szövetet lehet előállítani, amely annyira gyűrhe- g ° tétlen, hogy a beié vasalt él, rakás, plisszé mosás után sem sireket. Talán maga tette zsebre j muj y £zt az anyagot az angolok terilénnek nevezik cs nagy a különbözetet... j menyiségben gyártják. Hasonló anyag szövésével megpróbálBizony — emlékszik Kiss koztak a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárban is. A kísérletek uGábor, aki még most is a sár- í tán már elkészült az első nagyobb mennyiség, áhíélyböl állukad! tanácsiházán dolgozik — a főjegyzőhöz fordulók, ha bebocsátást is nyertek hozzá, mindig sírva jöttek ki szobájából. Nem intézte el ügyeiket. Csak a komáik, a joöbmódúak álltak előtte becsben, a szegénysorsúak nem. így volt ez akkor... És most? — Én tudom lemérni igazán a különbséget, aki akkor is, meg most is ebben az épületben dolgozik — folytatja Gábor bácsi. És beszél arról, hogy ma nem WMtMmMtMMHmWtMHHtWHtMtMHHMWVWmWmWt haipari Tervező Vállalat konfekció részlege varr majd szoknyákat és árusítja üzletében. Ezeket a szoknyákat úgy kell majd kezelni, mint a nylon ruhaneműeket: könnyen moshatók, fogasra akasztva kell szárítani és nem is szabad vasalni. Ebből, a tropikálhoz hasonló külsejű anyagból férfinadrág is készíthető, amelynek az élével sohasem kell majd bajlódni. Várható időjárás kedd estig Felhős idő. Sok helyen eső. keleten zivatarok, mérsékelt szél A hőmérséklet keleten csökken nyugaton már nem süllyed tovább Várható legalacsonyabb éjszaka, hőmérséklet: 10—13, ‘ legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 13— 18 fok között. Távolabbi kilátások;'hűvös, csapadékos idő. tiszt. A háború alatt az orosz fronton volt. Mint zászlós kezdte a háborút s mint százados fejezte be... Rendes ember. Egyik dunántúli községben volt tanító, tagja volt a nyilas pártnak... De minderről egyelőre nem kell beszélni. Megpróbálhatjuk. Elvégre tagja volt a Kommunista Pártnak is. A tömeg, ha ügyesen adjuk be, fogja követelni... Tóth végtelenül boldog volt, mert minderről mit sem tudott. ...A tömeg ott állt a laktanya kapuja előtt. Az élén Haskötőik. Eleinte vegyes jelszavakat kiabáltak. Tóth csodálkozott a tömeg tüntetésén: — Mi a fenét akarhatnak? Már minden kívánságot teljesítettem... mit csináljak még?... — tűnődött, de nem sokáig. Az élen elharsant a jelszó: — Le Tóthtal! Biczót parancsnoknak! — Éljen Biczó! — válaszolt a tömeg. — Tóthot leváltani! Bi- ezót parancsnoknak! Éljen! Az emberek javában kiabáltak, amikor megjelent Biczó, s rögtön közölte, hogy átvette a parancsnokságot. A tömeget mindjobban felpaprikázták. Már-már a kerítést feszegette befelé néhány suhanc, amikor hideg szél susogót végig a tüntetőkön: — A kommunista tisztek tüzet akarnak nyitni Kaskötőékre, ha nem mennek el innen — 6úgták egymásnak. A hír egészen a vezérkarig jutott. Ott még valaki megpróbálta magát elordítani: — Adják ki a politikai tiszteket! — Erre azonban az emberek nem nagyon reagáltak, a szélek bomlani kezdtek, s csoportosan hagyták ott a laktanyát. Hogy a csőd ne legyen egészen feltűnő, senki ne tudja, hogy a tömeg nem hajlandó egy-két emberért vérontásba keveredni, Szabó Jenő százados ugrott fel egy Wippen sárvédőjére, s divatos szónoklattal kiáltott a még együttlévőkhöz: — Polgártársaim! Most menjünk haza, Tóth helyett Biczó a parancsnok! A célt elértük! Holnap újra találkozunk! — Hurrá, éljen Szabó! — volt a meglepő válasz. ;,Jgy végződött október 28-a, melynek reggelén kisütött a Nap, de aztán beborult, s még sötétebb napok kezdődtek... Következő riportunk címe: A „KOMPROMITTÁLTÁK" Termelők! Dolgozó parasztok! Teljes ütemben beindult az 1959. évi sertéshizlalási akció Az akció keretében szerződés köthető minden meglévő jó csontozató, hizlalásra alkalmas, 20 kg-nál magasabb súlyú süldőre. A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes előleget folyósít az Áliatforgalmi Vállalat minden darab sertés után. A szerződés alapján átvett sertésért az alábbi vételárat fizeti a vállalat, közvetlenül az átvételkor: 106—125 kg súlyú fehér hús tőkesertésért 15.50 Ft/kg 106 kg-on felüli hús- és húsjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 126—165 kg súlyú zsír- és zsfrjellegű sertésért 14.50 Ft/kg 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertésért 14.— Ft/kg Fehér hús tőkesertésként csak olyan fajtiszta, fehérbőrű, síma lefutószőrű, pigmentfolt mentes, 12 hónapnál nem idősebb, tenyésztésbe nem fogott fehér hússertés vehető át. melynek súlya 106—125 kg között van. A tsz-ek és tszcs-k a fenti árakon felül mennyiségi felárat is kapnak az egy gazdaságban egy tételben hizlalt, egyöntetű (azaz olyan azonos minőségű és fajtajellegű sertésekért, melyeknél falkán belül a legkisebb és legnagyobb sertés között 20 kg- nál nagyob egyedi súlykülönbség nincs) falkásított egy időben és nem késedelmesen átadott sertésekért. I., II. tip. tsz. és egyszerű társulások 20—50 darab falkásított egyöntetű sertés után 1.— Ft/kg 50 darabon felüli falkásított egyöntetű sertés után 1.50 Ft/kg Mg. tsz. 1.50 Ft/kg 2.— Ft/kg Ezen sertéshizlalási akcióban legkorábban 1959 januárjában lehet a szerződött sertést átadni. Felkérjük a tsz-eket és a termelőket, hogy bővebb felvilágosításért a községi állatfelvásárlóhoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Állatforgalmi Vállalat Békéscsabai Központjához forduljanak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat Telefon: 10—34. I
