Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-11 / 240. szám

1958. október il„ szombat BÉKÉS MEGYE! NÉPÜJSAG Három is félezer falutelefont szerelt fel a posta tíz év alatt A falvak távközlési szolgálatának kiépítése, a hálózat kor­szerűsítése és bővítése nagyobb mértékben 1949-ben kezdő­dött, amikor 850 községet kapcsoltak be az országos távbe­szélő-hálózatba. Az első ötéves terv során újabb 2396 falutelc- font szereltek fel. Ezekből több mint 2000 állami-, erdő- és tó­gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, gépállomásoknak ju­tott, 1953-ban elérték, hogy minden faluba eljutott a telefon. Tíz év alatt összesen három és félezer falutelefont szerelt fel a posta, mintegy 35—40 millió forint költséggel. Ehhez több mint harmincezer kilométer h isszú hálózatot építettek. Változott a térkép, változott az élet A Szabad-Európa rádióban gyakran hallani a nyugatra futott különböző rendű és rangú gyász­vitézek siránkozásait a „szegény, rabságban élő” magyar népről. Csörtetik kardjukat, kávéházi asztalra terítik a 45-ben maguk­kal vitt katonai térképeket s ha­diterveket szőnek az ország „fel- szabaditásáról”. Nekünk, itthoni­aknak kedvünk volna odamenni, Perei bácsi, az öreg kommunista A KIS CIPÉSZMÜHELYBEN alig lehet férfi a sok rossz lábbeli, tői. A. felhahnazott cipők é* csiz­mák között ül Perei István bácsi, « cipészmesíar. Gyakorlót; kézzel szegelgeti a levált csizmatalpat. — Van munka bőven? — Csak győzzem csinálni — mutat a felhalmozott lábbelikre. Majd cigare tát szed elő, s félre­teszi a munkát. Nem azért, mint­ha nem lenne sürgős, hanem így szokás, ha beszélget, — Mióta cipész Perei bácsi? Nem válaszol azonnal, megtö­rölge.i szemüvegét, és elgondolko­zik. Talán a múlt jut eszébe, a hároméves inasser és az utána következő Öt év egédidő. Nem is irgetem a szóval. Hadd idézze maga elé a régit, — SOKSZOR ESZEMBE JET A MÜLT — kezdi —, ha látom most a tanulók életét. Nekünk csak a pofonból és, a káposztale- vesboi jutott. Emlékszem, ha a mestérné megfőzött, egy fazék ká­posztái, akkor- azt ettük 2—3 na­pig. Ha véletlen saóbtti mertünk, k apt uj}k .a^ÍJájtu nk ra a lábszíjiból. A mai tanulóknak öröm az életük. Én gyerekkoromban új cipőt csak a műhelyben, meg más lábán, lát­tam. Nekem mindig csak az. ócska jutott. Megtöröli szemét, talán azért, mert már nem lát jól. Vagy az emlékezés könnyeit törüli le lop­va? — Kilencen voltunk testvérek. Apám 30- évig volt. a más cseléd­je. Egész életében arról álmodo­zott, hogy egyszer majd a saját­jában szegheti meg a kenyeret. Nem sikerült neki. ví Itt elhallgat. Komoran néz ma­ga elé, sapkája" alól előbukkanó deres haját simítja vissza. Majd hirtelen munkájáról kezd beszél­ni­— Voltam én szövetkezetben is négy évig. Most sem azért va­gyok egyéni, mert nem tetszik a szövetkezet, csak hát ez az épít­kezés sok időmet elvett. TAKAROS KIS HÄZ! llyenrőa álmodozott Perei bácsinak a nagyapja és az apja is. Nekik nem volt rá lebe őségük. Perei bácsi megépítette. Fiatalos örömmel néz a frissen meszelt falakra. Hosszú évek munkájának gyümölcse fek­szik benne! Több mint negyven­ezer forintba került. De most már örömmel mondhatja, hogy a ma­gáéban lakik. Nem kell félnie, hogy jön a gazda és kiadja az út­ját. — Sokat, vitatkozók az embe­rekkel — szólal meg hirtelen. Is­merek itt, Csorváson is olyano­kat, akik a mákban cselédek vol­tak, és kását meg viziciberét et­tek hónapokig. Most meg azt sem tudják, hogy csirkét vágjanak-e, vagy a hentestől vegyenek friss disznóhúst? Mégsem jó nekik. Közben eres kezével megsímogat- ja a mellette játszadozó, szöszke hajú unokáját. Elmerengve néz ki a nyitott ajtón. Kinn a jászadozó szél megsárgult faleveleket sodor tova. A felhőtlen égem vadlibák huzalaik észak felé, és az októberi bágyadt nap búcsúztatja a nya­rat. A kis utcába egy nyikorgó sze­kér fordul be. Kukoricával van megrakva. A bakom egy idős bá­csi ül. Zsíros fekete kalapját meg- W4*w*whvwww»hh%»wwwwmwhww%wwwwwuW| böki mutatóujjával, ahogy a ház előtt elhalad. Békés csend eresz­kedik az utcákra, a házakra. A játszadozó gyermekek kócos haján megpihen az őszi nap ferdén alá­hulló sugara. A HATVAN ÉVES PEREI IST­VÁN BÁCSI újra munkája fölé hajol. Dolgozik az új házért, a szőke hajú unokájáért és a jövő­ért Nem fél már az élettől, ő megdolgozott érte. Lelkesen beszél arról is, mikor 1945-ben először kapta kezébe a párttagsági köny­vét. Sokat dolgozott azóta a pár­tért. Esőben, sárban, kerékpárral járta az utcákat. Beszélt, agitált. Az ellenforradalom idején is be­csületesen helytállt. — Sokan mondták nekem ak­kor — emlékszik vissza —, hogy vé­ge a mi világunknak. Jönnek az amerikaiak és minden kommunis­tát. megölnek. Én nem hittem ezt és most. sem hiszem. Az emberek békében akarnak élni, és a békét meg is védjük. Újra elhallgat. Szemében el­szánt tűz lobog. Kezével erősen megmarkolja, a kalapács nyelét, s a kis műhelyből ú jra a munka za­ja hallatszik ki az utcára. ** - fr-* ű4EJl*x-t» Ja^tyik Tibor «---------------«---------------­S zázötven áj belépővel és kiteneszáz hald földdel gyarapodott a fiizesgyarmati Vörös Gsillag Tsz b»és velük? Gazemberek! — toldot­ták meg a tisztek. — Elárulták a munkásiba.tal- mat! —Tőkéseket akarnak vissza­hozni! — Le velük! Nehéz visszaadni a lelkese­dést, mely nem. törődve a ka­tonai formákkal, úgy tört fel­ezőn a tiszti gyűlésen, mint a szabadjára engedett tűzhányó. Sok tisztnek könnycsepp bugy- gyant a szeméből. — A munkáshatalmat szol­gáljuk! Kommunisták vagyunk!' > Apáink ellen nem harcolunk Fekete Pál kedrvéért. — Csendet kérek, igazuk van «=- intett a parancsnok. —Nyolc önként jelentkezőre van szük­ség, akikkel végrehajtjuk a le­tartóztatást. Aki ott volt, láthatta: az egész tiszti gyűlés egyszerre állt fel, mintha vigyázzt vezényeltek volna. Két perc múlva tehergépko­csi állt meg a SZOT-székház e- Jőtt. Pillanatok alatt ugrottak le a tisztek a kocsiról s máris körbefogták az épületet. Gép­pisztolyt szögeztek a bejáratra, miközben Tóth alezredes és három tiszt felment az épület­be. — A Népköztársaság nevében letartóztatom Önöket, magya­rázkodásnak nincs helye, köves­senek! Újabb két pere, s három jó­madár mögött bezárult a fogda rácsos ajtaja. Köziben a tűnődő lakosság röpcédulákat talál az utcán: „Apák, anyák, ifjak 1 A honvédség kilépett a forra­dalmi tanácsból, amiért tudo­másunkra jutott, hogy abban olya®., emberek vannak, akik a munkásosztály hatalmára tör­tek. Kérünk mindenkit, hogy a vérontás elkerülése végett sem­miféle csoportosulásban ne ve­gyen részt. A honvédség a most megala­kult kommunista kormányt tá­mogatja, s annak utasításait végrehajtja. Katonai Parancsnokság.” A nyomdát honvédség őrizte, az utcán munkás- és katonaké- szültség cirkált, hogy szétintsen minden csoportosulást... De nem is volt erre szükség. Nyugod- tabb lett a hangulat a városi­ba®, a ha:ározott közbelépés, bár okozott félelmet is, de délig sok ember megnyugodott: itt nem dördülhet el felelőtlen kéz­ben fegyver. Az ellenforradal­márok pedig már jó helyen vannak. Tizenkét órakor azonban vá­ratlan esemény történt... Következő riportunk elme: DE MI TÖRTÉNT ITT...? Az orczá# egyik legragyobto'és gaz­dálkodásában is élenjáró szövetkeze­tét, a fuzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-t is megtépázta annak Idején az ellenforradalom. A másfélmiHlú fo­rint. anyagi káron kívül súlyosbította helyzetüket, hogy tavasszal azok is öt kis tsz-ben kezdték meg a munkát, i > akik nem tértek vissza az egyéni útra. löszre azonban belátták, hogy a ,-,nagy család’* jobban boldogul együtt Is­mét egyesültek s az áj gazdasági év jó eredményeket hozott. Az ötezer holdas gazdaságban egy év alatt négymillió forintnál több ér­tékű. terményt, takarmányt, húst, zsírt és tejet termeltek. Cukorrépából pél­dául holdanként száz mázsával taka­rítottak be többet, mint az egyéniek. Sokat ígérő hároméves tervüket nemcsak a tagok ismerik, de a kívül­állók is. Többek között szarvasmar- haáüományukat hatszázra szaporítják, ezer holdon termelnek pillangósokat ' s komolyabb gondot fordítanak a hiz­lalásra is. A j* eredmények láttán az ! 'utóbbi hónapokban százötven új tag- ! rgal és kfleneszáz hold földdel gyara­podtak. A tagság szorgalma és a gép­állomás kifogástalan jó munkája ko­moly biztosíték arra, hogy a füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz hamaro­san elfoglalja méltó helyét az ország élenjáró termelőszövetkezetei között a|^ot & egy nafóot kacagva azt monda­ni: Urak, naivak maguk, vagy e- szüket vesztették! Ezzel az ósdi térképpel állnának, mint Bálám szamara. Nem olyan, már az ország térképe, mint akkor volt, amikor elfutottak. Nézzék csak itt ezt a részt, a Mezőhe­gyest és Battonyát összekötő, út bal oldalán. Az önök térképe még azt a sima szántóföldet jelzi, ahol a lovastengerész, a tömeggyilkos Horthy időnként fácánra és nyúl- ra vadászott. Ezen a helyen 1945 óta egy új település épült, taka­ros lakóházakkal, istállókkal, gó- rékkal, sertésólakkal. S van itt más is. Egy új major, »mit egy 40 férőhelyes lóistálló, egy 100 férő­helyes szarvasmarhaistálló, egy 400 férőhelyes süldő-szállás, egy 56 férőhelyes sertésfiaztató és egy 40 v a go nos magtár, hogy csak a nagyj át említsük. — Nem, nem a Mezőhegyes! Állami Gazdaságé. A József Atti­la Tsz tagjai építették rövid négy év alatt. S csaknem mind téglá­ból. Igen, önként belépő- dolgozó parasztokból alakult a szövetke­zet. Hogy köszönik az olyan ön­kéntességet? Azt mondanak, amit akarnak, hiszen önöket azért fi­zetik. hogy minél képtelenebb ha­zugságokat találjanak ki a ma­gyar parasztok sorsáról, a terme­lőszövetkezetekről. Mi tudjuk, hogy a szövetkezetek életképesek, hegy gyorsan fejlődnek. Miért nem lépett akkor már be minden paraszt? Belépnek azok mind, egytől egyig, minden kényszerítés nélkül. Itt a mezőhegyesi Kos,- suth-falván már mindegyik volt szövetkezetben, de egy részük 53- ban, más részük pedig 56-ban lé­pett ki. Meg is bánták. Hallgassák csak meg. mit, njon<j az aj apró- gyermekes Tóth Ferencné: Mikor a tsz-ben voltunk, valósággal a- rattunk, csakúgy' Ömlött' á pad­lásunkra a búza, árpa, kukorica. Most? — erre a kérdésre csak le­gyintéssel válaszol. A férje, Tóth Ferenc, menne vissza. De még nem tudta legyőz­ni gátlásait. Olyan kérdések fog- lalkoztaják, hogy mit mondanak a többiek, ha nem várja meg őket, s egyedül lép be? — A legnagyobb baj az, hogy különhúzódnak a tsz-tagok. Nem keresnek fel bennünket s nem magyarázzák meg, hogy és mint van most. Akik kiléptek, azokban még az 1952. év emlékei élnek, a- mikor a tsz kezdetlegességét az a- szály is sújtotta. Meg aztán van­nak olyanok is, akiknek kocsijuk,, lovuk van, s azt szeretnék, ha rt- lágéletükben mindig lenne, akik­nek fuvarozzanak. Olyan is van,, aki ilyenkor olcsón felvásárolja a terményt s tavasszal méregdrágán adja el. Az ilyenek azt mondják:, jobb egyénileg. Énvelem aztán nem tudják elhitetni. Amíg a tsz-ben voltam, kutya bajom sem volt. Mióta egyénileg gazdálkodók, majd* belezavarodok a sok gond­ba. Tóth Ferenc belépéséhez mar csak néhány biztató szó kell. Az, hogy a tsz tagjai eloszlassák ben­ne azt a kívülállók körében ter­jesztett nézetet, amely szerim a tsz-tagok annyira költségbe ver ték magukat az építkezéssel, hogy nem jut nekik jövedelem. Az biz­tos, hogy nem jut annyi, minth.: nem építkeztek volna. De mégis azt kell mondani, hogy jól tettékj Olyan majorja még kevés tsz-nek van a megyében. S ha a jelenlegi 58 szarvasmarhát 100-ra növelik, ha jövőre nemcsak 20, hanem 4*1 vagy ötven sőrét, 90—lőtt hízó he­lyett legalább 200 darabot hizlal­nak, akkor nem 38 forintot ér majd egy munkaegység, hanem jóval többet. Ez is a terv. Az alap, a sok épület megvan, most már ki kell használni. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy nagyon sok dolgozó paraszt szívesen elfogad­ná a József Attila Tsz majorját, annak ellenére, hogy az idén csak 38 forint érték jut egy-egy mun­kaegységre. Mert 350—400 mun­kaegységre 13—15 060 forint ez, a- rpihez, hozzájön még a háztájiból is 3—400 forint; Persze vannak nálunk olyat! termelőszövetkezetek is jócskán, amelyek 45—50 forintöt osztanak munkaegységenként. Dehát mind ez nem tudja megvigasztalni a nyugatra hurcolkodott gyászvité­zeket. Számukra az volna a vi­gasztaló, ha újra kommenciót mérhetnének a magyar -paraszt-' nak. Tudományos ismeretterjesztés klu&estekee A magyar, román, szlovák és német nemzetiség, lakta Elek. ter­melőszövetkezeti községben a Hunyadi János Művelődési Ott­hon vezetősége és a KlSZ-fiatalok új formában szervezték meg a tudományos ismeretterjesztést: he­tenként egyszer klubestet rendez­nek, ahol „Elek története*’, „A Bé­kés megyei nemzetiségek élete”, „Helyes viselkedés!’, „A román irodalom gyöngyszemed’*, „A ma­gyar irodalom nagyjai” és más, e­zekhez hasonló eímmel hanoik el előadás. Előadás után rövid is­meretterjesztő- . filmet vetítenek hazánk egy-egy szép tájáról, nép­viseletekről. népi táncokról és a baráti országokban készült ha­sonló témákról. Ezután a fiatalok táncolnak, az idősebbek pedig bi­liárdodnak és más társasjátékkal szórakoznak. Az elekiek gyorsan megszerették az újrendszerű is­meretterjesztést, rendszerint 180- 130-an hallgatják az előadásokat. Csaknem 159 millió forintot tortilanak a 3 éves tew ideiéi az erdőgazdaságié gépesítésére Ce m enttartá lyokka I bővítik az orosházi városi szeszfőzdét ✓ Az Orosházi Városi Tanács szeszfőzdéjét még az Idén nyolc lementkáddal bővítik. A cement­kádakba egyenként 60 mázsa cef­rét lehet tárolni. A 45—50 ezer fo­rintos beruházás megvalósítására i napokban felvonult az építő vál- ■alat és az új tárolóhelyeket rö­videsen elkészítik. Az állami erdőgazdaságok né­hány évvel ezelőtt még külterjes termelést folytattak, azaz a kivá­gott fa nagyrészét tűzifának hasz­nálták fel, s csak kis hányadából készült ipari fa. Ä termelés foko­zása, a kitermelt famennyiség na­gyobb részének ipari fává törté­nő feldolgozása csalt az erdőgaz­daságok gépesítésével volt meg­oldható. Eltért már 1951—52-ben megkezdték az. erdőgazdaságok gé­pesítését, s napjainkig a fakiter­melésit 35 százalékig, a közelítést 20 százalékig, a szállítást pedig 70 százalékig gépesítették. Az erdőgazdaságok további gé­pesítésére a hároméves. terv idején, mintegy 150 millió forintot fordítanak.-* D*­Müanyag impregnálással kétszeresére növelik a ponyvák vízállásánál Az újszegedi Kender- és Len­szövő Vállalat műszaki dolgozói és vegyészei az eddiginél tökéle­tesebb impregnálási eljárást dol­goztak ki. Az újfajta impregnálás- hoz szintetikus műanyagot hasz­nálnak, amelyet sem dörzsöléssel, sem mosással nem lehet eltávolí­tani a szövetbő}, vízállósága pe­dig csaknem kétszerese a réginek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents