Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-08 / 237. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG i#5í. október 8., szerda szolok, mert tudom, hogy megérted! H fozzád szólok most Kiss Já­nos, mert tudom rólad, hogy világéletedben kisember voltál. Kicsi annyira, hogy a múltban esa>k az uraság asztaláról lekerült morzsák jutottak családodnak. De becsületed sem volt több ennél az uraság elölt. Hozzád szólok, mert a másik — akinek beszédét esz­mefuttatását a többpártrend­szerről hallottad — szóra sem ér­demes. Nevét a tieddel egy időben nem is említem, hisz ő volt a gaz­da hajdanán, kinek parancsát, ha fogcsikorgatva is, de teljesítetted, mert kellett a kenyér és a testi rongyocska, szeretve nevelt apró­ságaidnak. Hozzád szólok, most, hogy emlékeztesselek. Kis portád­ra csinos házat húztál néhány év­vel ezelőtt és valamikor szűkös kenyéren nevelt gyermekeid — Margit és Sanyi — ma a tudo­mány várát ostromolják. Péternek új motorbiciklije van, mert jól megél a termelőszövetkezetben. És te a világvevő rádió gombját csavargatva ismerkedsz meg az esti munkád után a nagy világgal. Becsületes munkád után vehettél ilyet, mert jól keresel az állami gazdaságban. Hozzád szólok, mert volt gazdád eszmefuttatását fej­bólogatva hallgattad és nem szól­tál, nem tiltakoztál az ármányko­dás miatt. Pedig tudod nagyon jói, tudod még, hogyan szavaztattak téged akkoron a szűk morzsákra, , a „magyar élet pártjára’1. Na­gyon tudod, hogy vigyázott a ka- kastoll arra, nehogy a munkás­párt jelöltjéire szavazz. Tudom, hisz akkor minden keserűség fel­fakadt benned, tudom, hisz ne- Jtém montad el. Vem tiltakoztál azon a be- szél se lésen — hol „jó u- *unk” a demokrácia érzését fe­szegette, mondván: az az igazi de­mokrácia, ahol többpártrendszer van. Hogy nem álltái vitába véle, ezt senki sem róhatja fel neked. Nem, mert rólad tudják, hogy í- sig-vérig becsületes ember vagy, tudják, hogy vasvillával védted a közös vagyont, a gondjaidra bí­zott jószágokat, az állami gazda­ságban az ellenforradalom alatt Én sem marasztallak el ezért, in­kább arra kérlek, hallgasd meg néhány szavam. Volt gazdád azt állította, hogy „a demokrácia fok. mérője az, hogy mennyi párt mű­ködik egy országban”. De emlé­kezzünk csak, nem hallottunk-e mi ilyen jelszavakat az ellenfor­radalom szellemi előkészítésének időszakában. Akkor még csak burkoltan célozgattak, amivel az­tán október 23-a után nyíltan is előléptek, sőt hozzá is fogtak: a többpártrendszer megvalósításá­hoz. Emlékszel arra a ködös nap­ra, amikor hire futott a faluban, hogy varjasi Szabó és társai teli torokkal kiabáltak a szeghalmi piactéren, hogy meg kell alakítani a pártokat és ő a kisgazda párt megalakítása után egyből volt birtokára szaladt és görbe bot­jával hadonászva vonta felelős­ségre a szövetkezet embereit, mert a nagy istálló tetejéről egy cserép leszaladt. * dolog lényege nem csupán a " többpártrendszer volt. A fő cél a munkásosztály pártja ve­zetőszer epének megtörése, a mun­káshatalom megszüntetése, a ka­pitalizmus visszaállítása volt. E- zért kellett varjasi Szabónak és a hozzá hasonlóknak a többpárt­rendszer És micsoda demokráciát Nyílt levél Kiss Jánoshoz akartak? Emlékszel! Törölték az elvtárs szót. A demokrácia hazug jelszava alatt ók voltak azok, kik Pesten, Miskolcon nyíltan akasztottak a kommunistákat, tár­saidat, kik érted és másokért él­tek, fáradoztak. Nyíltan mészá­roltak, amikor úgy érezték, hogy elérkezett az idejük. De menten névtelenségbe burkolóztak és a nép nevében, a nép szívének sze­gezték gyilkos tőreiket, mihelyt úgy látták, hogy erősödik a nép hatalma.- De rájuk ne veszteges­sük most a szót. Inkább veled beszélgetünk, s azokkal a jóhiszemű emberekkel, akik még nem tudtak kikeveredni az eszmei zsákutcáiból, akik úgy hiszik, minden jobban menne, ha több párt működne hazánkban. Kezdjük talán azzal, hogy nem a többpártrendszer a fokmérője a demokráciának. A felszabadulás előtt nálunk több párt volt és semmilyen demokrácia. Azaz volt, de ez csak egy szűk réteg: az uralkodó osztály demokráciája. De volt elnyomás és ezt te, Kiss János épp a saját sorsodon érez­ted. És hány párt működött a cári Oroszországban? Több mint Angliában s a cári Oroszország mégis a népek börtöne volt, ko­rántsem volt annyi szabadság- joga az embereknek, mint a ke­vesebb pártú Angliában. Ma vi­szont a Szovjetunióban egypárt- rendszer van, Angliában több, a szovjet társadalmi berendezés mégis összehasonlíthatatlanul de­mokratikusabb, mint Angliájé. Mert az előbbiben a Kiss János­hoz hasonlóak -a hatalom birtoko­sai, Angliában pedig a kizsákmá­nyoló^ az urak..(iJ Azt látjuk, hogy a tőkés orszá­" gokban általában több párt működhet. Nálunk is igy volt ez a Horthy-rezsim alatt, de csak addig, amíg valamelyik nem ve­szélyeztette a burzsoázia hatal­mát. De mihelyt a munkáspárt az uralmon lévő burzsoá osztály el­len erélyesebb hangot ütött meg, betiltották működését, bebörtö­nözték vezetőit. Amikor a reakciós elemek támadják egypártrendsze- rünket, egy szóval sem említik, hogy nekik tökéletesen megfelel az egypártrendszer Is, ha az olyan volna, mint a fasiszta Spanyolor­szágban, vagy annak idején Hit­ler és Mussolini rendjében. Egy szavuk sincs ilyenkor — sőt kajá­nul vigyorognak —, amikor az újság, a rádió arról tájékoztat, hogy betiltották a Kiss Jánosok- féle pártot, a Német Kommunis­ta Pártot, üldözik a kommunistá­kat, X. Y. kommunista vezetőt — aki Kiss Jánosék nevében szólt — letartóztatták vagy kivégezték. Igen, számukra ez a demokrácia, ez a szabadság, ez az ők annyit hangoztatott szabad világiuk. Am felüvöltenek, ha aiyól szereznek tu­domást, hogy valamelyik népi de­mokratikus országban összeeskü­vő bandát lepleznek le és tesznek ártalmatlanná. Diktatúráról, ter­rorról üvöltöznek — míg te meg­könnyebbülten sóhajtasz fel — és gyermeki ártatlansággal kér­dezik: „Ez a demokrácia”? Volt gazdád a beszélgetés so- * rán a népi demokratikus ál­lamokra hivatkozott mondván: Lengyelországban és Kínában mi­ért lehetséges a többpártrend­szer? Válaszoljunk most ketten a kérdésre. Kínában és Lengyelor­szágban is proletárdiktatúra van. Mind a két országban szocializ­must építenek a munkásosztály Az ENSZ közgyűlésének október 6-i ülése Az ENSZ közgyűlésének általá­nos politikai vitája végéhez köze­ledik. A hétfő délelőtti ülésen Ne­pal, Szudán és Mexikó küldöttei szólaltak fel. A nepáli küldött határozottan-•« D ►­marxi-lenini pártja vezetésével. De a többi párt sem a szocializ­mussal szemben álló elemek legá­lis szervezete, hanem a proletár- diktatúrát elfogadó, a munkásosz­tály és pártja vezetését támogató, szocializmust építő párt. S a hata­lom meghódítása után azért ma­radhattak fent ezek a pártok, mert Lengyelországban a fasiz­mus ellen, Kínában az imperializ­mus ellen — a mi volt pártjaink­kal ellentétben — aktívan harcol­tak, elősegítették a függetlenség és a demokrácia kivívását és mind máig a proletár állam program­ját elfogadva harcolnak a szocia­lizmus építéséért. Válunk viszont az ellenforra- dalom időszakában létre jött mintegy 70 párt — bár demagóg módon szabadságot és demokráci­át ígértek — valójában a reakciós és fasiszta elemek szocializmus- és kommunistaellenes szervezetei voltak, amelyek egytől egyig fél­reérthetetlenül a Jfapitalizmus visszaállítására törekedtek. Mind- szenty beszéde talán még most is ott cseng a füledben? Ugye, mily világosan tárta fel „pozitív’1 prog­ramját, kijelentve, hogy „...A ma­gántulajdon alapjain álló... nem­zet és ország akarunk lenni...” En­nél nyíltabb és világosabb beszéd nem is kell. Te is értettél belőle akkor, azért ragadtál villát a kö­zös vagyon védelmére, mert felis­merted a programból a népnyúzó kapitalista rendszer visszaállítá­sának nem is burkolt óhaját. Eh­hez kellett nekik, s kellene ma is a többpártrendszer.>Fori y Az idő azonban mindent ki­“ forr. Mi dolgozunk ‘ seré­nyen, és sok-sok vita során meg- hányjuk-vetjük gondjainkat nél­külük is. Talán éppen most ülsz össze te is társaiddal: a községi orvossal, a gépállomási munkás­sal, a faluszéli fodrászmesterrel, a szomszédokkal, a tanítóval, ut­cád vagy körzeted embereivel, és tanácskoztok, ki legyen' közüle- tek képviselőjelölt, vagy tanács­tag, ki legyen az, akit kitüntettek bizalmatokkal. Mily jól megtud­játok ti választani nélkülünk és több párt nélkül azt, hogy milyen legyen a holnap. Deák Gyula A kínai tűzszünet kezdetét kővetően színfalak mögötti tanácskozások folynak Washingtonban A Egyesült Államok hétfőn megkezdte tanácskozásait NATO- szövetségeseivei a népi Kína által felajánlott egyhetes tűzszünetről, O. A. Herter, amerikai külügy­miniszterhelyettes megbeszélésre kérte magához Harold Caccia an­gol nagykövetet és Amerika más szövetségesei is meghívást kaptak nézeteik kifejtéséire. Az Amerikai Külügyminiszté­rium tisztviselői kijelentették, hogy a szövetséges kormányok képviselőivel folytatott tanácsko­zások elsősorban az értesülések és nézetek kicserélésére terjednek ki és nem jelent erőfeszítést bármi­féle közös döntés elérésére. Felté­telezik, hogy ebbe az eszmecserébe a NATO tagországain kívül be­vonják a SEATO tagországainak és más baráti országoknak kor­mányait is, mint amilyen például Japán. Ezenkívül valószínűleg nem hivatalos megbeszélések foly­nak majd az ENSZ-ben is más ENSZ-tagok küldötteivel is, mint amilyen például Krisna Menőn in­diai küldött. állást foglalt a katonai tömbök­ben való részvétel ellen, hangsú­lyozta, hogy a Kínai Népköztársa­ságnak el kell foglalnia jogos he­lyét az ENSZ-ben. Az ülés végén nagy beszédet mondott Padilla Nervo mexikói külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy mindenféle beavatkozási kí­sérlet más államok belügyeibe há­borús veszélyt teremt. A béke megóvása végső soron a leszerelés megoldásától és a nagyhatalmak leszerelési egyezményétől függ. Nervo határozati javaslatot ter­jesztett elő. A javaslat felhívja az Egyesült Államokat, a Szovjetu­niót, Angliát és Franciaországot, hogy állapodjanak meg a lesze­relési tárgyalások folytatásában. A mexikói küldött hagoztatta, hogy az atomrobbantások veszé­lyeztetik a mai és a jövendő nem­zedékek életét és egészségét. Síkra szállt azért, hogy a nagyhatalmak kössenek egyezményt az atom­fegyver-kísérletek megszüntetésé­ről. Nervo helyeselte az európai de- militarizált övezet gondolatát, va­lamint a közép-európai atom­mentes övezet létesítésére tett len­gyel javaslatot. Végül állást fog­lalt a katonai tömbök ellen és támogatta a legmagasabb szintű találkozó gondolatát. -------------------------------­A párizsi hadbíróság hétfőn újra megkezdte Sálán tábornok merénylőjének tárgyalását A párizsi hadbíróság hétfőn új­ra megkezdte a Sálán tábornok, algériai katonai főparancsnok el­len 1958-ben elkövetett merény­let tárgyalását. Mint emlékezetes, a magyar származású volt francia úszóbaj­nok — René Kovács vezetésével egy algériai szélsőjobboldali cso­port meg akarta gyilkolni Sálán tábornokot. A csoport annak ide­jén Algéria feladásának szándé­kával vádolta az algériai főpa­rancsnokot, A merényletet egy páncélökölhöz hasonló fegyverrel követték el. A lövedék Sálán ti homok szobájába vágódott, de a tábornok éppen távol volt. A lö­vedék robbanása egy zászlóalj pa­rancsnokot ölt meg. Kovács az előző tárgyalásokra orvosi bizo­nyítványt küldött maga helyett és az újabb hétfői tárgyaláson sem jelent meg. Párizsi lapvélemények szerint Spanyolországba szökött. (7) „Rendkívüli idő, rendkívüli parancs" — Főhadnagy bajtársi Hoz­zon egy szelvényes térképet — Értettem alezredes baj­társ. Milyen szelvényeket? — Ide figyeljen, amelyiken rajta van ez a határállomás..! — Lőkösháza? — Az, az. Na, gyorsan hozza, hadd nézzem, merre van..: — Itt van a megyében, alez­redes baj társ, jelentem. — Mit tudom én, hol van, hozza a térképet! A párbeszéd Bakos főhadnagy és Tóth alezredes között tör­tént, miután Tóthot meggyőz­ték, hogy Lőkösházán a síneket fel kell szedni a „haza megvé­dése” érdekében. A tervet Kas­kötő, Szél mérnök, Fekete Pál és mások dolgozták ki, 27-én hajnalban. A maga szűk köré­ben Kaskötő István acHa elő: — Világos, hogy addig igazi győzelem nem lesz, még a nyu­gati csapatok nem jönnek hoz­zánk. Már 27-én hajnalban! Te­hát egyszerű: alapot kell adni, hogy Amerika megindíthassa csapatait. Mi a magunk részé­ről a következőket tehetjük: Az orosz csapatokat kényszerítjük, hogy támadás formájában jöj­jenek Magyarországra. Ez ele­gendő lesz nyugatnak, hogy Ma­gyarország megvédésére indul­jon. Tehát érthető uraim? Nos: ha mi felszedjük Lőkösházán a síneket, ezenkívül aláaknázzuk a vonalakat, kényszerítjük az orosz csapatokat szétbontako- zásra. Ez természetesen azt a látszatot kelti, hogy Oroszor­szág támadást indított Magyar- ország ellen. Nagyszerű? A szűk körnek, a mindenkori irányító társaságnak teljesen világos volt Most más' csak a részetek voltaik hátra és ezen­kívül egy „front” betörése: meggyőzni a lakosságot arról, hogyha nem szedik fel a síne­ket, a szovjetek szétlövik Békés­csabát. Szél mérnök vállalko­zott a „frontletörésre”. Gépko­csiba vágódott és a nagygyűlés­re hajtatott. — Polgártársak! Éljen a sza­badságharc! — ordította a zsi- vajgó tömeghez. — Az oroszok Románia felöl nagyobb egység­gel támadást akarnak indítani ellenünk. Emberek! Polgártár­sak! Szedjük fel a síneket, aka­dályozzuk meg az oroszok be­törését! A fel zaklatott tömegben vol­tak, akik vállalkoztak a mun­kára s Szél mérnökkel indu­lásra készen álltak.

Next

/
Thumbnails
Contents