Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-26 / 253. szám
195*. október 36., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Megyénk ipara a fejlődés útján Annak ellenére, hogy megyénk termelésének jellegét nem az ipar, hanem a mezőgazdaság adja meg elsősorban, az ipari fejlődés sem másodrendű kérdés. A megye felnőtt lakosságának több mint 12 százaléka az iparban dolgozik. Amíg a felszabadulás előtti kapitalistái iparban alig pár ezer volt a foglalkoztatottak száma, napjainkban a minisztérium, tanácsi és szövetkezeti ipar csaknem 20 ezer munkás és alkalmazott kenyerét biztosítja. A felszabadulás előtt a jelenleg meglévő ipari vállalatainknak még fele sem létezett, a szövetkezeti ipar pedig teljesen új szocialista forma. Az akkor meglévő tizeinek ben például Békéscsabán csak mintegy 4 ezer munkást foglalkoztattak, ma pedig ez a szám meghaladja a hétezret. Lemérhető a fejlődés a termelő vállalatok számának fejlődésében is. A fel- szabadulás előttihez képest a vállalatok száma huszonkettővel e- melkedett. Olyan teljesen új üzemek jöttek létre pártunk iparosítási politikájának eredményeként, mint a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár, a Sarkadi Kendergyár, a Békéscsabai Kenyérgyár. Több jelentős ü- zem bővült, mint például a Békéscsabai Ruhagyár, a Húsipari Vállalat, a Békési Nyomda és más üzemek. Ipari vállalataink gyártmányai ma már sok országban ismertek és nem egy ipari termékünk a Brüsszeli Világkiállításon is hirdette megyénk és hazánk ipari féjí’őüégét'.'1 Ipari vállalataink bővítése és műszaki színvonalának emSéiétíéri' elért eredményeink is igen biztatóak. Nehézipari vállalataink és egyes. élelmiszeripari üzemek korszerű technikával termelnek és egyre versenyképesebbek lesznek világpiaci vonatkozásban is. Bár ezen a területen fontos teendőink vannak az elkö- ' vetkezendő évek során, több iparágban már megkezdtük a géppark korszerűsítését, a termelés műszaki és technológiai feltételeinek konstrukciós megjavítását. Számottevő az a fejlődés, amit a szövetkezeti ipar tekintetében megyénkben elértünk. Csaknem 4 ezer tagot foglalkoztató 78 szövetkezetünk jelentős eredményeket ért el a termékek mennyiségének fokozásában és minőségének javításában. Most az a legfőbb feladatuk, logy a széria-termelés helyett még jobban kivegyék részüket a lakosság szükségleteinek kielégítéséből: elsősorban a mértékes megrendelésekből és a különféle javításokból. Pártunk és kormányunk megszilárdította a kisiparosok termelési biztonságát is. Üj i partörvényünk biztosítja a becsületes kisiparosságot népi államunk sok irányú támogatásáról mind a törvényesség, mind a jogvédelem és az egyre javuló anyag- ellátás területén. Ugyanakkor a becsületes kisiparosok segítsége révén állami szerveink egyre hatékonyabban lépnek fel a spekulánsokkal, az üzérkedőkkel szemben, akik a becsületes kisiparosok soraiban meghúzódva nemcsak a lakosságnak, hanem a kisiparosságnak is kárára vannak. Iparunk fejlesztése, üzemeink létesítése és bővítése a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ál- 'andó javítása mellett megy végbe. Üzemeink jelentős részében biztosítva van a balesetvédelem, a tisztálkodás, az étkezés és a művelődés lehetősége. Az élelmezés — néhány jogos kifogástól eltekintve — megfelelő és olcsó. Több gyár minden igényt kielégítő kultúrteremmel rendelkezik. Jelentős összegeket fordít államunk egyes szociális igények kielégítésére is. így például a tanácsi iparban ebben az évben mintegy 700 ezer forintot fordítót-, tunk munkaruhák beszerzésére. A dolgozók védelme érdekébe«' új üzemeinket mindenütt korszerű szociális létesítményekkel látjuk el és a lehetőségek határain belül arra törekszünk, hogy a felszabadulás előtt épített üzemeket is ellássuk a szükséges berendezésekkel. Ebben tagadhatatlan, hogy sok még a tennivaló és feladatainkat nem lehet máról-holnapra megoldani. WWW\W»WWW\ HUVHWWWMWWWiWWHWWHWM Jelentős intézkedés volt a kormánynak a nyereségrészesedéssel ka pcsol a . os határozata. Annak ellenére, hogy minden üzemi dolgozó közvetve is érdekelt a termelés fokozásában, helyes volt a közvetlen érdekeltség egy ilyen formájának bevezetése is. Múlt évi tapasztalataink azt mutatják, hogy a munkások helyeslik ezt a rendi- szert és a nyereségrészesedés helyesen értelmezett tényező üzemeinkben. Érdemes megemlíteni, rogy a múlt év eredményei után csupán a tanácsi iparban több mint egymillió forintot fizettünk ki ezen a címen a dolgozóknak. Az elmúlt évek során jelentős intézkedése Tolt kormányunknak az ipari dolgozók bérének rendezése Az emelés átlagban 16 százalék reálbér-jövedelem emelkedéssel járt. így megyénkben a minisztériumi iparban az átlagkereset az 1955. évi 922 forinttal szemben 1958. évi első felében 1254 forint volt, a tanácsi iparban pedig az 1955. évi 1017 forintról az idén 12)80 forintra emelkedett. Ez az emelkedés azt mutatja, hogy nem egészen három év alatt — az 1956. évi emelkedést is beleértve — a munkások életszínvonala lényegesen javult. Meg . kell jegyezni azonban, hogy az életszínvonal további emelése többek között ipari termelésünk mennyiségi fokozásának és minőségi javításának függvénye. Iparpolitikánkat az jellemzi, hogy nem céltalan beruházásokra, hanem a termelés gazdaságos bővítése mellett a nép életszínvonalának emelésére használjuk fel a szocialista ipar akkumulációját. Amint a tények mutatják, megyénk ipara állandó' fejlődésben van és a 3 éves terv folyamán ez A kereskedelmi dolgozókon is múlik Választások előtt az ország. Szavazni készül a város, a falu. Boldog jelenünkre, önmagunk és gyermekeink még szebb jövőjére szavaznak a kereskedelmi dolgozók is mindannyian. A szavazást azonban nem várhatják tétlenül, különösen a pártós a szakszervezeti tagok nem. Részt kell vállalniuk a választás előkészítésében cselekvőén, felvilágosító szóval, az ellenséges elemek és bomlasztásii szándékaik leleplezésével. Nekik is érdekük — ez az elmúlt 13 év alatt megcáfol- hatatlanul bebizonyosodott — a munkások-parasztok hat a mák erősítése, a szocializmus építése, a béke védelme. Van tennivaló bőven. A dolgozók egy része előtt még nem egészen világos a szocializmus építésének célja, nem ismerik eléggé eddigi hatalmas eredményeinket, még kevésbé hároméves tervünk távlatait. Éppen ezért be kell állni azok közé, akik ezek ismertetését vállalták. Nem engedhetjük meg, hogy egyetlen becsületes dolgozót is félrevezessen az ellenség, hogy félremagyarázza céljainkat, felnagyítsa a még meglevő nehézségeinket, gondjainkat. Dolgozó népünk vezetői nem titkolják, hogy vannak nehézségeink. De a- hogyan pártunk és kormányunk a dolgozó tömegek segítségével rövid két év alatt kijavította a korábbi hibákat, ahogyan túljutott az ellenforradalom okozta nehézségeken, ugyanúgy leküzdi a még meglévő nehézségeket. A pult mellett, de bárhol el lehet és el kell beszélgetni a megváltozott életről. eredményeinkről és terveinkről. Példákért nem kell messzire mennie egyetlen kereskedelmi dolgozónak sem. Mióta kereskedelmi alkalmazottak vannak az országban, sohasem voltak úgy bérezve, úgy megbecsülve, s nem dolgoztak o- lyan jó munkakörülmények között, mint most. Olyan védőruhaellátásban sem részesülnek a dolgozók sehol a kapitalista országokban, mint nálunk a kereskedelmi dolgozók. Nem szükséges különösebben vázolni — főleg az idősebb kereskedelmi dolgozók előtt — a régi zsúfolt városi és falusi szatócsokat, az apró, filléreken vagy adósságlistára történő vásárlásokat, s azokat az időket, amikor a tanyasi embereknek hosszú kilométereket kellett néhány fillér értékű áruért gyalogolniok. Nem kell különösebben ecsetelni a kapita-i lista rendszerben élt kereskedelmi dolgozók munkanélküliségét,, meg- i alázottságát. Az, hogy most a fa- a fejlődés tovább erősödik. ^ Uj egyre közelebb kerül a városmunkahelyek létesülnek, különösen ott, ahol a munkásosztály számban gyenge, így Orosházán és Gyulán. Üj üzemek születnek, mint a Békéscsabai Ruhagyár orosházi részlege, a Békéscsabai Hűtőház és egy sor új létesítmény tárgyában előrehaladott tárgy alához, nemcsak a villany, a mozi, a több iskola, hanem az egyre több, szebbnél-szebb, falun épült, minden igényt kielégítő áruházak és boltok is bizonyítják. 1954-ig sok bolt épült, de mégás csak 983 volt a kiskereskedelmi boltok száma a megyében az ez év elején meglévő 1733-mal szemben. S azóta hány épült még! Körösújfaluban — és még számos községben — csak egy vegyes bolt volt, s a falu dolgozói bármilyen messziről kénytelenek voltak oda gyalogolni esőben, sárban, hóban. Most épül egy másik bolt Körösújfaluban 130 000 forint költséggel. Csaknem háromnegyed millió forint költséggel é- pült újjá a bucsai kisáruház, Kö- rösladányban új felvásárló és tároló telep, s az olyan kis községben is, mint Köröstarcsa, cukrászda épült. A sok új bolt — a város, a falu ellátásának növelésén ■túl-— új munkalehetőséget ad a kereskedelmi dolgozóknak. Most -már; véletlenül sincs közülük munka nélkül, hanem az a baj, hogy kevesen vannak. 1945 óta nemcsak a boltok száma növekedett meg széna, mert papírbankók voltak a kalapban és fénylő forintok. — Ez a Kossuth Népéből jött össze — emelt ki a kalapból egy marókkal. — Ez pedig másból — nyomta oldalt, a többit ke- zefejével. — Vendégeskedésre költöttünk valamicskét, de hát még van. Ez a fontos. Meg hát mindig folyik be valami. — Megbízunk benned — mondták többen. — Aki ilyen hű a nemzeti ügyhöz, ahhoz semmi kétség nem fér — Jegyezte meg Kaskötő. Valamennyien a kalap fölé hajoltak s szemük rátapadt Szabó Jenő kezére, aki ide-oda tologatta a forintokat, a bankókat. Vízvári Júliának a cigarettájáról a hamu is belepottyant a kalapba. Az esti villanyfényben úgy ragyogott arcuk, mint a megszállottaké, akik megjelenni látják elhunyt szeretteiket. Szemük is csak akkor rebbent meg, amikor Szabó megszólalt. — B. Szabónak az életrajzát adjuk ki röpcédulán. Egy-egy sóhajt nyomtak el, visszazökkentek mindennapisá- gukba. Kint koromsötétség u- ralkodott; az óra éjfél utánt mutatott. Újra a poharak után nyúltak • egyszer csak megrezzentek, valamiféle dübörgést halottak. — Csak nem orosz tankok?! — ugrott fel Fekete. Másodpercekig néma csend borult az irodára, s nagyot lihegtek, amikor valaki megjegyezte : semmi az egész. Valamiféle megrakott szekér nyikorog. Szabó Jenő körülnézett, hogy hát mi lesz a röpcédulával. Feketén és Kaskötőn múlik az ilyesmi. Fekete az ideológus, Kaskötő meg a szerkesztő. Kicsit megzavarta őket ez a kocsinyikorgás. Biztosan jólesik nekik még egy korty. És megemelte poharát. — Akkor megszövegezzük azt a röpcédulát? — fordult Fekete és Kaskötő felé. — Ilyet kérdezni? — nézett Kaskötő Szabóra. — A „forradalom“ igényeit ki kell elégítenünk; Mindenki helyeselt és Szabó Jenő gyorsan fogta a kalapot, betette a szekrénybe és lehúzta a redőnyt. Másnap az egész megyében olvadhatták B. Szabó István életrajzát. A megyei forradalmi tanács eleget tett a „forradalmárok” vágyainak. Következő riportunk címe: TÓTH HADITERVE. ilyen nagy arányban, hanem a boltok áruforgalma is. A bolti kiskereskedelem forgalma 1957-ben 380 millió forinttal, az állami kiskereskedelem forgalma 105 millió sok folynak az illetékes szervek forinttal, a földművesszövetkezeti között. Tovább kívánjuk javítani , boltok forgalma 250 millió forint- a munkakörülményeket, emelni , tál volt nagyobb, mint' 1954-ben. A akarjuk a foglalkoztatottak szá- 'forgalom ilyen arányú növekedé- mát, elsősorban a nők és az ifjúság elhelyezkedési gondján segítünk. Kruzslitz Tibor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője séhez hozzájárult a bérek rendezése. A kormány 1957. január 1-től 13—15 százalékkal emelte a kereskedelmi és vendéglátóipart dol- | gőzök bérét is, s emellett Jelentő- ^-----------------------T évelygő tejes Furcsa história körképe bontakozott ki szerdán a kamuti Kossuth Tsz-ben Kára Menyhért, a megyei tanács állattenyésztő szakembere előtt. Mégpedig az, hogy Pribojszki György, a kondoros! tejcsarnok fuvarosa, aki a kamuti tsz-ekből Kondorosra szállítja a tejet, 1215 forint értékű soványtejjel két hónapon át megrövidítette a Kossuth Tsz tagságát. Hogyan? „Tévedésből" csupán. 0 ugyanis nem tehet arról, hogy lova mindig hazafelé tartott, amikor a tsz-ek soványtej járandóságával rakta meg a kocsit. És hogy odahaza mi történt? — Nem nehéz kitalálni. A tsz részére kannázott soványtejet saját jószágaival etette fel s a szövetkezetnek pedig hidegvérrel benyújtotta a számlát. Amikor az említett esetről néhány szövetkezeti tag tudomást szerzett, szóhoz sem tudtak jutni. Nem csoda, hiszen a Kossuth Tsz tagjai igen nagy figyelmet szenteltek a szövetkezeti vagyon védelmének. A tagság ugyanis csak egymás között tartotta számon a közös vagyon gyarapodását. A korábbi években ki is zárták a tsz- ből a pribojszkigyörgyöket, ezzel úgy gondolták, megoldottak mindent. Ilyen közmegnyugvás közepette vetemedett a tagság szorgalmas munkájának gyümölcsére a spekulációra hajlamos Pribojszki, aki az eldézsmálásban nem is volt olyan szégyenlős. A tagság természetesen minderről nem tudott semmit, de hogy is tudhatott volna, amikor a szövetkezet vezetői és az ellenőrző bizottsági tagok e- gyetlen alkalommal sem ellenőrizték. Minek? — gondolták, hisz Pribojszki egy alázatos szavú, jószívű, igaz ember. Az anyagi kárról már tudnak a szövetkezetben, beszélnek is róla a tagok, s bizonyos, hogy rövidesen azt is megtudják, mivel viszonozza a szarva, si járásbíróság Pribojszki két hónapon át tartó tévedését. — stk — sek azok az értékek, amelyeket juttatás és prémiumként kapnak a kereskedelmi dolgozók, a megállapított bérükön kívül. A felvilágosítás azonban nem merülhet ki csupán a mindennapi élet gyakorlati példájának magyarázatával. Erősítsük a dolgozókban a jövőbe vetett hitet, tudatosítsuk az összefogás, a közös akaratban rejlő erőt, amely eddigi eredményeink forrása, s amely, ha még szorosabbra zárjuk sorainkat s még egységesebb akarattal dolgozunk a közös célért —, még szebbé, gazdagabbá teszi hazánkat, boldogabbá dolgozó népünk éleiét» Juhász Imre Az ötödik dekád eredménye Megyénk gépállomásainak munkájához sokat segített az elmúlt tíz napban lehullott csapadék. A kedvezőbbre fordult időt igen jól hasznosították a Szarvasi Gépállomás traktorosai, ahonnan az említett dekádban 3750 normál- hold összgépi munkát teljesítettek. Mögöttük a nagyszénásiak 2140, (gépegységekre vonatkoztatva) Gyoma 3361 normálhold teljesítménnyel. Legkevesebb teljesítményt nyújtottak az elmúlt dekádban a csorvási, a békési és a békéscsabai gépállomások. Az őszi idény ötödik dekádjának e- redményel alapján a tervteljesítésben elsők a nagyszénásiak 55,7 százalékos, másodikok a gyamaiak 53,9 százalékos, harmadikok a kondorosiak 51,5 százalékos teljesítménnyel. A lemaradók között Gyula és Körösladány után a tótkomlóslak a sereghajtók.
