Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-21 / 248. szám
m». október *1, kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Tanyasi beszélgetés. Javítják a legelőt Elkészült az also kazal gyártmányú agregátgép A Szerstómgépfejlesztő In léceibe a az idén egy sor, hatónkban még nem gyártott szerszámgépti- pus műszaki terve készült,, illetve készül el. Az első magyar gyártmányú u- iá verbális körkoszörú gépet aha’ zaj iparban eddig nem ismert be- vendetóael látják el, amely automatikusan méri a munkadarabot é& a megfelelő méret elérésekor leállítja a gépet. Az idén tavasszal készült el az első teljesen haza' gyártmányú agregát-szerszámgép, s most további hét típus tervein dolgoznak. Ezek mindegyike egyszerre több különböző — fúrási és esztergályozási — műveletet végez, így egyes alkatrészeket tizedannyi idő alatt munkál meg, mint a normál szerszámgép. A jövőben négyfajta univerzális szerszámgép, közöttük az aktív mérőberendezé- ses köszörűgép és. a programvezérlésű másolóetzterga mintadarabjait készítik el. —-----«««■■■ ■ -■ ■ „ Tanuljunk meg egymás mellett élni..." ----mondotta Stevenson N ew York. (TASZSZ) A New York Times jelentése szerint A cilái Stevenson, a Demokrata Párt vezetője választási beszédet mon\ dott Milwaukee városában. Felhívta az Egyesült Államokat, hogy más országokhoz, főképpen pedig a Szovjetunióhoz fűződő' kapcsolatait az adott helyzetre építse. ,.A oroszok erőforrásai mérhet« lenek, energiájuk óriási, s mindent megtesznek, hogy túlszárnyalják az Egyesült Államokat az élet valamennyi területén”’. Stevenson ezután hangsúlyozta], a világ népeinek meg kell tanultok egymás mellett élni. Ezért elő kell segíteni a turisztikái, a kereskedelme: és a kulturális-cserét. Az Egyesült Államiknak minden szinten tárgyalnia kell az «Koszokkal. Piros cserepes kis házikó, mélyen bent az országút mentén. Előtte néhány lánc herevetés, hogy esős időben se lt gvc-n sártenger a ház körül. Az alacsony kerítésen kívül hároméves szalmakazal áll, mellette egy földbe vert vas- karóhoz kötve üsző, tehén, meg egy borjú kérődzik. Erre- arra tyúkok, csibék kaparásznak, arrább fehérre meszelt disznóól, három hízó túrja földjét. A körtefa egyik ágára hintát szerelt a gazda, azon üldögél most is a kisebbik gyerek. A Vig-családé ez a tanya. Sarkadtól jó ötkilométernyire, Gyulától kétszerannyira. Csak egy széles, agyagos földút vezet el az országútiéi a bejáratig. Tizenkét éves kora óta az asszony lakott benne, akkor építette az apja. 1 — Csak ne hozott volna minket ide! — sóhajt Vig Im- réné, mint aki nagyon elkívánkozik már erről az isten- hátamegetti helyről Mád is idegesen pakol, kapkod, mert zárás előtt szeretne még beérni a városba. Ezt is, azt is venni kéne a háztartáshoz. Jól megtermett asszonyság Vigné, pirospozsgás arca az e- gészségtől duzzad. — Hát nem mondom! Van itt jó levegő, nem úgy, mint a városban — mosolyog. — Meg is volna a család. Nincs gondunk, négy hold meghozza, a- mire szükségünk van. Csak- hát... Messze esik a község meg a város. És azelőtt? — Hajjaj! Azelőtt még messzebb esett! Pedig akkor is itt laktunk. De hát régen úgy volt, hogy 1 ha egy újságot mert valaki járatni, már figyeltetni kezdték a csendőrökkel... Most minden héten idehozza a posta a Szabad Földet. És, rádiónk is van, belőle hallunk a világ eseményeiről. — Onnan hallották azt is, hogy választások lesznek? — kérdezzük. — Azt nem csak onnan. Az uram Sarkadon, valami bizottságban is bent van. Minden este ott tanyázik mostanában. Igaz, ő nem sokat beszél itthon erred, így mondhatom, hogy többet a rádióból hallottam. Telepes rádiónk van, de nagyon jó kis jószág, elszórakoztat bennünket úgy is, hogy nem kell sehova sem kimozdulnunk. — Nem szeret kimozdulni hazulról? — Már annyira megszoktam ezt az életet, hogy nemigen. Azért minden reggel be kell vinnem a tejet. De csak fordulok a biciklivel, s már itt is vagyok... Csak, ha valami baj van, akkor rossz nagyon a tanyán. Most is, apósom beteg, a gyomrával operálták. Egy-egy vizit meg injekció 40 forint, hiszen Gyuláról jár hozzá az orvos. Mi csoportban vagyunk, így nem jár ingyenes, orvosi ellátás. Beszélik az emberek, hogy termelőszövetkezetté kellene alakulni, de hát még semmi sincs belőle. Pedig a- hogy hallom a rádióból is, sokkal iobb a tsz-belieknek, mint nekünk, több a hasznuk a gazdálkodásból... Vígnének mint a keze, gyorsan forognak gondolatai is, míg végül a választásoknál kötnek ki: — Emlékszem még a régi választásokra, bár fiatalabb éveimbe estek. A fene se keresett bennünket kint a tanyákon, úgy sem volt lehetőségünk beleszólni az urak dolgába. Megmondom, sokáig 1944 után is azt gondoltam, hogy az a politikusok dolga, nem a miénk, földtúró parasztoké. De sokszor úgy jöttek értünk teherautóval, hogy menjünk szavazni, s a választások közbe#: is él-W jöttek hozzánk a beválasztottak, hogy s mint é- lünk, - satöbbi...Szávait.-Még j egy ilyen kis tanyának is, | mint a mienk, szava lett. Most meg az. uramat is. beválasztották valamiféle bizottságba.... És...Az igazat megvallva más most a tanyai élet is, mint akkor volt. Jól kiépült központok varrnak, már nem kell azért olyan messze menni vásárolni sem, mint régen... — Másként beszélnek az emberrel, mint akkoriban, a- irrikor a magunkfajta mindenkinek előre köszönt. Ha választás van a régi meg a mostani között, minden tanyai a mostanit fogja választani. Már- esak azért, hogy a mi körzetünkben is mielőbb meglegyen a köves bekötő út. Mert, ha magunk mellett szavazunk, akkor előbb-utőbb meglesz... i í j elíwiéás-sorozatot Indít a TIT ; A Békés megyei Tudóményos J Ismeretterjesztő Társulat ebben a • hónapban kezdi meg az ismeret- S terjesztő előadások sorozatát. Az • első előadást október 21-én, ma • este 6 órakor tartják a Balassi ■ Művelődési Otthonban. „A nap■ rendszer, amelyben élünk’‘ cím- S rnel. Előadó: Süli Árpád tanár. S Október 23-án. csütörtökön este 6 S órakor isz a Szabadakadémia Vi- S láeirodtalmi tagozatának első elő- j adása a Békéscsabai Zeneiskolá• ban „Az angol romantika főbb • képviselői“’ címmel. Előadó: Csák j István gimnáziumi tanár. A „Ha- S zánk és világunk” című földrajzi : előadássorozatot a Brigád Film- S színházban rendezik meg először • október 26-án, vasárnap délelőtt • 10 árakor. Az előadás címe: „Ki• na“’. Az előadást Dél-Kína tájain, j Peking palotái, Színfoltok Kínából t című színes normálíilmroel egvbe• kön-« tartják. A körösladányi legeltetési bizottság 829 katasztrális holdnyi legelőjén elvégezte a tövisirtást. A talajerő feljavítása érdekében 50 holdon fektetése®, másik ötven holdon pedig terített trágyázást biztosított a legelőknek. A bizottságnak ma 90 hold szántóterülete vy®, melynek jövedelmi biztosított ünnepség keretében osztották ki a békéscsabai Do- hánybeváító üzemben a múlt évre esedékes, nyeseségvisszatérítés ősz- szegét. Az üzem június 30-án zárta az évet, s hogy jó eredménnyel, azt az ünnepség bizonyítja, amelyen Pap Imre üzemvezető számolt be a Vállalat egy évi munkájáról. Említést tett arról is, A békéscsabai úttörők körében széleskörűen terjed a forradalmi nyomolvasó mozgalom. Az. úttörő- csapatokban már megalakították a nyacneteasék „parancsnokságait“’, s az őrsökben kijelöitéte az ösz- szekötő. futárokat.. A nyomolvasók felkutatják a munkásmozgalom veteránjait, azokat, akik részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a Magyar Ta- nác&kqgLársasag,.-.,. harcaiban. Az idős harcosokat lefényképezik, vagy jf^pzit.é^öszszegyűjrík emlékezéseiket. Azösz.aiakulása Magyarországon az elmúlt évtized folyamán igen kedvező volt. Amíg 1939: évben ezer lakosra 3JL 'házasság jutott, 1955. évben 19:5, 1957. évben. 19: házasságkötés jutott Békés megyében 1957. évben 1789 házasságkötés történt, ami minden ezer lakosra 10.2 házasságot jelent A házasságkötést előmozdító körülmények a városi és többnyire mezőgazdasági foglalkozású' községi népességnél egyaránt kedvezőek, amit a házasságkötések közel azonos aránya mutat. 1957. évben a megye lakosságának 20 százaléka lakott * három városban és 80 százaléka községekben. A házasságkötések közül a városi népességre 22, a községi népességre 78 százalék jutott. A családalapításra kedvező gazdasági és szociális viszonyok kialakítását mutatja^ hogy az utóbbi négy évben fokozatosan növekedett a fiatalabb korúak (25 éven aluli férfiak és 20 éven aluji leá- ->vok) házasságkötésének száma. Amíg 1954. évben 194a 25 éven a- hilj férfi és 1418 20 éven aluli leány kötött házasságot, 1957. évben az azonos korban lévők közül 2359 férfi és 1703 leány lépett házassági kötelékbe. A természetes szaporodás a2- országba® 1938. évben 5.6 ezrelék, 1956. évben 9 ezrelék volt. A természetes szaporodás a halálozások csökkenése következtében Békés megyében ía lényegesen javult a méből fedezik nagyrészt a legelők jó erőben tartását és az apaállatok szükségleteit. Tizenöt kan éa 6 bika áll a község kezelésében, s hogy a bikák jó erőben vannak, azt mutatja, hogy a harmadik negyedévben 1?5 tehenet fedeztettek be, míg mesterséges megtermékenyítés útján csak 89 egyedet. lehet győződni arról, hogy amit a párt és kormány ígér, az sorra megvalósul... A rövid beszámoló után mintegy 290 fizikai és műszaki, illetve adminisztratív dolgozónak összesen 90 ezer forintot osztottak ki, egyenként a havi átlagkeresetüknek megfelelő 2t napot. Az ünnepséget az esti órákba nyúló tánc fejezte be, melyhez u sokszorosítják, és megörökítik a „hősök könyvében'“,, amelynek lapjait 11 városi- és 11 tanyai úttörőcsapat írja meg. Eddig 24 idős harcost kerestek fel1 a fiata- : lók, akiknél tudakozódtak többi társaik felől is j A szovjet pionírok példájára „vörös nyomolvasók'’-mozgalmat , is indítottak. A kölcsönös alapon a szovjet ifjak a hazájukban élő magyar, volt vörösgárclistákat ku- I tátják fel, a békéscsabaiak pedig ja piegyéj'ükben eddig, meg néni' talált elesett, szovjet katonák síriját derítik fel. fejszabadulás előtti évekhez képest A megyében 1956, évben ezer i lakosra számítva az élveszületé- sek aránya 20,5, a természetes szaporodás fjedig 9 8 volt, mely meghaladja az országos átlagéi is.; A halálozási arány is javult a megyében az elmúlt tíz évben.- 1949. évben 11,2 ezrelék, 1957. évben pedig már 11,0 ezrelék volt,- ' A halálozások arányát a múltban erősen befolyásolta a magas cse- i esemőhalálozási arány. 1938. évben ezer élveszülöttbő! — országos viszonylatban — 131,4, 1947. évben 106,7, 1954. évben 60,7, 1956; I évben 58,8 csecsemő halt meg. Megyénkben a csecsemő halottak száma ezer élveszülötthöz viszonyítva, 1949. évben 80,0, 1953. évben 75,6, 1956. évben 56,1 volt. A csecsemővédelem komoly .munkáját mutatja, hogy Békés megyében a múltban közismerte® rossz szociális viszonyok között élő falusi népességnél is igen kedvező a csecsemőhalandóság alakulása;. 1957. évben a községekben ezer élveszülöttből egy éven alul 54,6 halt meg. A múl ban Magyarország „népbetegségnek“’ nevezett tüdőgümő- kór okozta halálozások nagy szá- [ mának csökkentésére irányuló küzdelem eredményességét mutatja az, hogy az 1938. évi 10 828 halálesettel szembe® 1955. évben 2897, 1956. évben 3085 volt tüdő tbc-s. halottak száma. A megyében az összes gümőkóros halálesetek száma 1949. évben 393, 1954-ben 143, 1957-ben 149 volt • IIIUUC luiutiaii M 4DAG.4SZKÁR Az 590 000 négyzet- llométer területű fadagaszkór — a öld negyedik legne- yobb szigete — nem- itgyülése 1958 októ- er közepén határolt ot hozott autonóm őztársaság megalo- 'tásáról. A világ legfiatalabb óztársasága a Fran- a Vnió tagja maid. Madagaszkár szigetnek 5 millió lakosa 'ízül csupán 1 száza- k fehér, a lakosság t százaléka mada- aszkári maláj (ma- \gasz vagy malgas). agy részük á hova irzshnz tartozik. Madagaszkár ipar1- g fejletlen, mezö- izdasági ország. A •riilet kétharmada gelő és rét. A föld- rületnek csupán hűim százalékát műveli meg. Exportjának gfontosabb cikkei a íré és a grafit. Ö- bhan a sziget terűién uránércet talál------------------------------------------------------------------------------------K iosztották a nyereséget a Dohánybeváltó üzemben Szombaton délután kedives, s a dolgozók legaktívabb támogatásáho'gy akadtak olyanok, akik azt hí- zenét első gimnázista fiatalok — resztelték, nálunk nem lesz. nye- az üzemi dolgozók gyermekei — reségvisszatérííés. Ezúttal is meg | szolgáltatták. Forradalmi és vörös nyomofvasó mozgalom a békéscsabai úttörők körében saegyűjtött adatokat feldolgozzak. Beszédes adatok Békés megye fejlődéséről összeállította a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága III. A házasságkötések számának i
